Zala, 1950. március (6. évfolyam, 51-76. szám)
1950-03-12 / 61. szám
Rákosi elvtárs megmagyarázta, — a Igtenyei „Vörös Csilláé“ Ms Megérteiig: hogyan gyarapszik, erősödik a csoport Rákosi elvtárs nagykanizsai képviselői beszámolóján nagy érdeklődéssel hallgattuk Tóth Károly elvtásrnak. a letenyei .Vörös Csillag termelőcsoport elnökének felszólalását. Tóth elvtárs annak a rendeletnek megváltoztatását kérte, amely arról intézkedik, hogy a termelőcsoportok egyes iparosit) unkáknál igénybevehetik a szakmunkások munkaerejét. Minden egyéb munkát azonban a csoport tagjainak kell végezni- . A. letenyei Vörös Csillagnál elhanyagolt gazdasági éptileTóth elvtárs ilyen értelemben kérte Rákosi elvtárstól a szóba nforgó rendelet megváltoztatását. Dolgozó népünk vezetője és tanítója viszontválaszában magyarázta meg ennek n kérésnek a helvte Lens égét. —Jól meggondoltuk ezt a rendeletet, mielőtt kiadtuk — mondta Rákosi elvtárs —. mert láttuk az ilyen eseteket. Előbb csak a segédmunka. később a szántást, a vetést, aztán az aratási a kapálást adnák ki bérbe, s a végén a termelőcsoport nem lenne egyéb, mint egv kollektív kulákszervezet. Ez gyermekbetegség, le kell küzdeni. Ha megerősödnek * termelőcsoportok, a tagok úgy élnek, dolgoznak maid, mint a szovjet kolhozparasztok. Tóth elvtárs ezzel ment haza Letenyére, ahol nyomban 'beszámolt a tagság előtt. — Tévedtünk, elvtársak — mondta —. Nem volt helyes az amit elgondoltunk. Rákosi elvtárs megmagyarázta ezt nekem és én most már tisztán látok. Önmagunk fejlődésének tok voltak, amelyeknek helyreállítása rengeteg munkaidőt igényett volna, s a csoport tagjai úgy vélték, hogy ez a munka lerontotta volna munkaegységükét a többi csoportokéhoz képest. De ezenkívül volt még valami más is. ami Tóth elv társ szavaiból derült ki. A csoport tagjai ugyanis — számítva a további erősödésre — „nem akartak azoknak dolgoz ni, akik még nincsenek köztük“, ezért aztán a szakmunkásokon kívül segédmunkásokat is akartak alkalmazni. kerékkötői lettünk volna, ha úgy cselekszünk, mint ahogy akartuk. Növekszik a taglétszám és a földterület Belátta tévedését az egész csoport és Rákosi elvtárs bölcs. Útmutatását azzal köszönték meg, hogy egyre újabb és újabb dolgozó parasztokat vet tek fel maguk közé. A képviselői beszámoló ideién alig 40 tagja volt a Vörös Csillagnak, ma pedig már 60 fölött járnak. A tagok számának emelkedésével egyidejűleg növekedett a csoport földterülete is és ma már több mint 100 hold szántón kívül mintegy 300 hold rétjük és legelőjük is van. A letenyei dolgozó parasztság különösen azóta, mióta Rákosi elvtára megmutatta a helyes utat, népszerű a Vörös Csillag tsrmelőesoport. — De mégis vannak furcsa dolgok — mondja Miskovics István elvtárs, a. csoport üzemi titkára. — Ig.v például az is, hogy a földművesszövetkezet vezetőségében vannak még olyan tagok, akik nincsenek tisztában a termelőcsoport ielentőségével. Kosa pénztárosra gondolok, akinek van földje, s amellett fizetést kap a szövetkezettől. Hibamentes, pontos munka A letenyei Vörös Csillagnál még nem kezdték meg a tavaszi talaj munkákat, mert a talajviszonyok még nem engedik meg ezt. Túlságosan nedves a föld ahhoz, hogy géppel rá lehessen menni. De a géppel különben is baj lesz. mert a földek túlnyomó része megszámlálhatatlan apró parcellára tagozódik- így Letenyén ugyancsak nagy segítséget jelentene n tagosítás, amiben különben is nagyon bíznak és amihez a végén minden beszélgetés kilyukad. — Ha nehéz is a munkánk — jegyzi meg Tóth elvtárs —, azért nem maradunk el a többitől. Minden munkát hibátla nul idő előtt végzünk el. Ä Párt segítsége, tanítása Ezt bizonyítja az is, hogy az egyik darab földön már elvetették a lucernát, jóllehet ennek a határideje még elég messze van. Elmondja röviden Tóth elv fárs azt is, milyen tervek foglalkoztatják a csoportot. Elsősorban is egy kétezres baromfitenyészetet akarnak létesíteni, majd öntözéses kertészetet csinálnak. A csoport boldogan, derűsen néz a jövő elé. Elbizakodottságnak azonban nyoma sincs— Mindent csak akkor csinálhatunk meg jól é.s helyesen ha továbbra is elfogadjuk a Párt útmutatását és Rákosi elvtárs segítségét, tanítását — így foglalja össze Tóth elvtárs a legfőbb tanulságot. „ MíiftkdÁan a 3-ztáíitijfe,£.e.,k LiSlSSliBt) mélt óságteljesen kúszik fel a domboldalon a Sztá- linyec. Motorja egyhangúan pöfög, a hemyútalpak csörömpölnek. A fogak erősen kapaszkodnak a földbe, s a traktor köny- nyüszerrel halad a célja felé. Itt van már a szántóföld, azon megy a gép. A -traktor[átalány meghúzza, ai zsinórt és az eke vastagon hasítja a puha, nedves földet. Az első rögök ezek, amelyeket a ka. nizsai határban a Sztálinyecek ekéi fordít ottak ki. Áhitatos tekintelek kisérik a gép minden mozdulatát. Kritizáló szemek, figyelik, hogyan megy, hogyan fordul, hogyan szánt az uj gép. „Primo, munka“ — mondja Beke elvtárs, a TSzCs üzemi titkár4,a. Ennyit mond csak, mégis úgy érezzük, többet mondott, mintha nekiállt volna fejtegetni, miben látja a munka jóságát. Olyan emberek vannak üt, akik fát fák már gépi munkát és most 'mégis az elragadtatás hangján nyilatkoznak. A Sztálinyec mindent felülmúl. „Pedig ez még semmi“ — jegyzi meg Nagy István elvtárs, a gépállomás párttitkára és elmondja, hogy tökéletes munkát a Sztálinyec traktor ekéje végez, igazán. Külön lehet kormányozni és úgy megforgatja a földet, hogy jobban sem kell. A tfnkioristúhat figyeljük, akik egyszerű mozdulatokkal kezelik a világ legjobb traktorait. Es ezeknek az egyszerű vwxd&latoknak is úgy engedet- mMBí « gép, mimet m hthtéges barát. Talán egy gépet sem érez annyira segítőtársnak a dolgozó paraszt, mint ezt. És ennek is megvan a magyarázata. Bepillantunk a vezetőfülkébe és ott leljük meg a magyarázatot. Egy kis tábláról olvassuk: „Szlálingrádszkij Traktornyij Za- \ vöd“. Abból a városból jött ez a gép, ahonndn hosszú évekkel ezelőtt elindult egy hadsereg, diadalról diadalra m&nve elérkezzen hozzánk a szabadság zászlajával. Sztálingrádban a szovjet emberek a m.i szabadságunkért is küzdöttek és most munkájukkal is a mi segítségünkre vannak. „Sztálin traktorai!! »— mondják a dolgozó parasztok a Volga partjáról jött segítőtársra) és ez is pontosán azt az érzést fejezi ki, ami a Sztálinyecek munkája láttán tölti el őket. A SxítHinyecek nyugodt lassúsággal rójják útjukat a szántóföldön és nyomukban egyetlen darabka föld sem marad meg- munkálatáanul. Megy a munka, haliad a gép, s az uj traktor egyre nagyobb népszerűséget vív ki magának. Az egyik gépet Sztálin elvtárs arcképe díszíti. A traktorista büszkén markolja a kormány- rudat, s vezeti Sztálinyecét. Nincs előtte akadály. Szélmorzsolja, ami az útjában van. Sztálin elvtárs irányítja diadalmas utján a Sztálinyecet. A bemutatkozás kitünően sikerült. A Sztálinyecek és munkájuk teljes sikert arattak Sorra alakulnak a megye Földművesszövetkezrtei A földműveSiszövetkezeti mozgalom a legutóbbi napokban különösen megerősödött a megyében. Egeraracsán 120 taggal indult meg a földművesszövetkezet. Gáborjánháza, Szilvágy, Kallóséi és Bókaháza kis és középparasztjai is megértették, hogy érdekeiket csak akkor tudják megvédeni a falu kizsákmányolóival szentben, ha szövetkezésbe tömörülnek- Gétye községben eddig már kilencvenen kérték a SzövOSz megyebizottságáhocz beküldött kérvényükben földmű vessző- vetkezetük megalakulását. — Ugyancsak alakulóban van, mikorra ezek a sor^v napvilágot látnak, már meg is alakul tak Boncódfölde, Esztergály Nemesapáti. Kávás és Vaspö’ !■ özségekben is. Eddig a megyében 217 föld müvesszövetkezeti bolt műkő dött. Most a tapolcai, sümegi és keszthelyi járások átcsatolásával ez a szám 154-re csökkent A megye állami gazdaságainak és termelccsopoitjamak dolgozói msmkaielajánlássai ünnepük a felszabadulás nagy napját Rákosi elvtárs za'tamegyoi útmutató beszéde, valamint a termelőszövetkezeti csoportok országos és me<gyei tanácskozása óta egyreinkább szélese, dik a falu szocialista szektorai dolgozóinak körében is a ver- senymozgalom. Eredményesebb, jobb munkával ünnepük meg azt a napot, amelyen sokat szenvedett dolgozó uépiln. két a Horthy fasizmus elnyomása alól véglegesen felszabadította a dicsőséges Szovjetunió hős Vörös Hadserege Minden tavaszi munka 65 százalékát elvégezzük A nagykanizsai ,,Vörös Csik lag"'CSoport vállalta, hogy az őszi vetések fogasolását és fejtrágyázását április 4-ére befejezik. A szurda-pusztai ,,Rákosi” termelőcsoport április 4-ére az összes tavaszi munkálatok 65 százalékát elvégzi. Németh József, az andrás hutai állami gazdaság tehenésze szerkesztőségünkhöz ivott lovelében szószerint a, következőket Írja: 70 százalékkal emelem a iejési áilagot „Én, Tóth József felszabadulásunk ünnepére vállalom, hogy a borjuneveiéaek figyelembevételével a fejési átlagot 70 százalékkal emelem a tehenek kovdiciájánah megtartásával., Teszem ezt azért, mert sorom jobbrafordulását a Szovjetunió dicsőséges Hadseregének köszönhetem elsősorban. A Magyar Dolgozok Párt. ja pedig gondoskodott arról, hogy a földesurak fojtogató karmai közé nem kerültem vissza. Ellnek tudatában a fel- szabadulás nagy ünnepét én is meg akarom ülni. I