Zala, 1950. március (6. évfolyam, 51-76. szám)

1950-03-11 / 60. szám

A magyar kormány felszólítja az angol kormányt két brit diplomata visszahívására és a British Council működésének beszüntetésére kormány ismételten leszögezi, hogy szükségesnek tartja a buda­pesti brit követség létszámának csökkentését. A magyar kormány rámutat arra, hogy Magyarországon is bebizol nyosodott a Geiger és társai bün- perében lefolytatott tárgyalás so­rán, hogy a British Council hiva­talosan hangoztatott kulturális cél­jaival visszaélve kémkedéssel fog­lalkozott. Minthogy a Ma,gyar Nép. köztársaság kormánya ezt az ér­dekeire nézve káros tevékenységet megkívánja, szüntetni, úgy határo­zott, hogy a British Council buda­pesti szervénél működő brit állam­polgárságú személyek tartózkodási engedélyét megvonja és felkéri a brit követséget, hogy az említett szerv magyarországi működését szüntesse be. A magyar kormány végül eré­lyesen tiltakozik a brit kormánynak a brit követség február 25-i jegy­zékéhez mellékelt hivatalos nyilat­kozatában szereplő, a tényeket tel­jesen figyelmen kívül hagyó és kormány-nyilatkozathoz nem méltó olyan kitételek ellen, amelyek San- ders.nak a bírósági tárgyaláson tett vallomásáról mint ,úgynevezett vallomásról“ emlékeznek meg, más. helyen pedig ,.kierőszakolt állítá­sok és hazugságok tömegének“’ nevezik Sanders vallomását. A . magyar kormány anná] ke- vésbbé tartja szükségesnek, hogy ezeknek a légből kapott rágalmak­nak cáfolatával foglalkozzék, mint. hogy az angol követségnek a tár­gyaláson jelen volt tisztviselői kel. íően meggyőzó'dhettek arról, hogy a vádlottak beismerő vallomását a tanúvallomások és ténybeli bizonyí­tékok egész tömege erősítette meg.'“ lEgymüli© dolgozó satrsijlíol Franciaországban Megbénult Párizs élete Megszűnt a villany- és gázszolgáltatás A nagy franciaországi sztrájk­hullám tegnap még jobban kiter­jedt. Saint Nazaireből, a nagy atlant'ioceám kikötővárosból je­lentik, hogy p városban 13.000 vasas és 1200 épitőmunkás csat­lakozott a sztrájkhoz. Országos viszonylatban a sztrájkoló vas­munkások száma 600.000, az ösz- szes sztrájkoló dolgozók száma egymilliót tesz ki. A párizskörnyéki vilanytelepek és gázművek dolgozói a hatósá­gok megfélemlítő intézkedései ellenére is száz százalékosan résztvesznek a sztrájkokban. Párizsban teljesen megszűnt a gázszolgáltatás. A nagy vidéki vá­rosokban leálltak a villamosok és az eleklromos energiával dolgozó üzemek kénytlenek voltak bezárni kapuikat még akor is, ha az ott dolgozó munkások eddig nem vet., tek részt a sztrájkban. Párisban a közlekedési sztrájk a kormány sztrájktörő manőverei és néhány áruló szociáldemokrata szakszervezeti vezető kísérletei el­lenére is változatlanul tart. Sztrájk­ba léptek a repülőterek dolgozói, megállt az élet az északafrikai lé­gipályaudvarokon. A középfranciaországi nagy ve­gyiüzemek, mint például Clermont Ferrandban a Michclin-gyár, szin­tén áll. A francia autóipar legna­gyobb üzeme, a Renault továbbra sem dolgozik és a két nagy vidéki autógyár: a Pegeot- és a Ford-gyár is teljesen megbénult. A képviselő — a nép szolgája A k ül ügy m i ni szít érium Tájé­koztatási Főosztálya közli: A magyar külügyminisztérium február 23-án kelt jegyzékében azzal a kérdéssel fordult az an­gol kormányhoz, le óhajtja-e vonni a Geiger-féle kémper kö­vetkeztetéseit azokra a brit kö­ve is égi tisztviselőkre vonatkozó­lag, akiknek a kémtevékenység­ben való bünrészessége bebizo­nyosodott. A jegyzék választ kér arra a kérdésre is, hajlandó-e az angol kormány saját . kezdemé­nyezéséből megfelelően csökken­teni a budapesti brit követség aránytalanul nagy létszámát, minthogy ez nyilvánvalóan arra szolgál, hogy a kövefcségi sze­mélyzet jelentős része hírszerző tevékenységet folytathasson. i A magyar jegyzékre a brit kö­vetség február 25-én azzal felelt, hogy megküldte a brit kormány­nál: a Geiger-perre vonatkozó nyilatkozatát, amely a legkézen­fekvőbb és a bíróság előtt teljes bizonyítást nyert tényeket leta­gadja. A brit jegyzék erre hivat­kozva kitér az elől, hogy a ma­gyar kormány kérdéseit és ja­vaslatait figyelembevegye. A magyar külügyminisztérium' feb­ruár 28-án újabb jegyzékben fel­hívta az angol kormány figyel­mét arra, hogy a magyar kor­mány nem nyugodhat bele abba, hogy az angol kormány kitérjen a kérdések elől, hanem ragasz­kodik ahhoz, hogy érdemleges választ kapjon. 1 Minthogy az angol kormány 'erre a jegyzékre a magyar kül­ügyminisztérium sürgetése elle­nére választ nem adott, ezért a magyar külügyminisztérium a következő jegyzéket adta át a bu­dapesti brit követségnek: ,,A magyar kormány megálla­pítja, hogy február 23-án kelt jegyzékére a brit jgormány éf- Üemleges választ mind a mai na­pig nem adott, holott a magyar külügyminisztérium február 28-án kelt jegyzékében közölte, hogy ilyen válaszhoz ragaszko­dik. A magyar kormány jegyzé­keivel azt akarta elérni, hogy Nagybritannia kormánya saját maga vonja le azokat a magától értetődő következtetéseket, ame­lyek a Geiger, Sanders és társai büntetőrvényszék előtt lefolyta­tott peréből és az ebben a per­ben hozott bírósági Ítéletből folynak. Tekintettel arra, hogy a brit kormány ez elel mindeddig kitért, a magyar kormány kény­telen felkérni a brit kormányt, hogy a magyar külügyminiszté­rium február 23-i jegyzékében megnevezett Percy Ch. Capron alezredes, helyettes katonai at­tasét és Edward Ph. Southby kereskedelmi attasét, mint a magyar kormány által „persona non grata“-nak tekintett szemé­lyeket budapesti állomáshelyük­ről hívja vissza. A magyar kormány a február 23-i jegyzékében kifejtett megállapítá­sokra hivatkozva ismételten hang súlyozza, hogy nem lát semilyen elfogadható okot, amely a budapes­ti brit követségnek a háboruelőtti. hez képest aránytalanul nagy lét­számát indokolttá tenné. Minthogy megállapítást nyert, hogy a követ­ség több beosztottja hivatalos dip­lomáciai tevékenysége mellett a Magvar Népköztársaság elleni kém. tevékenységet fejtett ki, a magyar MEHJELEIVT A RÁKOSI-PER A kötet tartalmazza a Rákosi perek anyagát 1925 szep­temberiül 1940-ig. Bőséges dokumentumanyag ismerteti Rákosi Mátyás bátor bolsevik kiállítását a fasiszta vér- bíróság előtt és a világ dolgozóinak a Bolsevik Párt által vezetett harcát Rákosi Mátyás kiszabadításáért 592 oldal, 32 képmelléklettel. — Ára fűzve 20 forint, kötve 28 forint. MAGYAR MUNKÁSMOZGALMI SZIKRA INTÉZET a képviselőket nem ígére­teik és szavaik, hanem konkrét tetteik alapján ítélik meg. A küldöttek ál­landóan eljárnak a nép közé, megmagyarázzák a párt és a kormán?/ dön­téseit, kiderítik szükség­leteit és igényeit, megvizs­gálják panaszaikat, fogad­ják választóikat, válaszol­nak leveleikre. A szovjet képviselő számára nincsenek „nagy" és „kis" kérdések. Mindazokat a kér; eléseket, amelyekkel választói fordulnak hozzá, meg kell ol­dania a törvénynek megfele­lően. A moszkvai Sztálin-válasz- tókeriilet választói előtt ^ 1937 december 11-én tartott válasz­tási beszédében Sztálin elv­társ ezt mondotta: „A küldötteknek tudnia kell, hogy a nép szolgája, az ő képviselője a Legfelső Ta­nácsban és ahhoz az irány­vonalhoz kell tartania ma­gát. melyet a nép jelölt ki számára. Ha letért az útról, a választóknak jogukban áll új választások kitűzését kö­vetelni, és annak a képvise­lőnek, aki letért az útról, ki­tenni a szűrét. Nagyszerű törvény ez. Az én tanácsom — egy képviselőjelöltnek választóihoz intézett tanácsa — az, hogy tartsák eszükben a választóknak ezt a jogát, a képviselők időeíőtti vissza­hívásának jogát, kövessék figyelemmel képviselőiket ellenőrizzék őket és ha azok­nak eszükbe jutna a helyes útról letérni, rázzák le őket maguk7*'1 és követeljék új választások kiírását- A kor­mány köteles ilyenkor új vá­lasztásokat kitűzni“. A nép szolgálatának, a nép szeretettnek és a néptől való e 1 s zak i th at atl an s ágn a k leg ra­gyogóbb példaképe # a szovjet nép első képviselőjelöltjének, nagy vezérének és barátjának, A tál in elvtársnak tevékeny­sége. A szovjet nép jól tudja- hog?i a nép hc.íárlolanu.1 odaadó szolgálatának pél­daképét képviselő Sztálin elvtársnak köszöni/éli, hoa?f meg tudla védeni a soknemzetiségű Szovjet­unió becsületét, szabadsá­gát és függetlenségét és ma biztos léptekkel halad­hat a kommunizmus felé. A szovjet állam a nép kép­viseletnek egészen uj 1 ina­sát alkotta meg, amely a szo­cializmus győzelmének alap­jára épült. De egészen más a helyzete a kapitalista orszá­gok parlamenti képviselőinek. Maguk a választások is a kapitalistáknak és csatlósaik­nak a választókra gyakorolt nyomása alatt zajlanak le. Egész sor korlátozás a dolgozók széles tömegeit fosztja meg ténylegesen a választójogtól. A burzsoá „demokrácia" ki­zárja annak lehetőségét, hogy a választók bármilyen befo­lyást gyakoroljanak képvise­lőjük tevékenységére. A vá­lasztók funkciói abban a pil­lanatban végetérnek. mikor cédulájukat, bedobják az ur­nába. A burzsoá pártok füt- fát, valóságos „aranyhegye­ket" ígérnek a népnek a vá­lasztási kampány idején, de ezekről az Ígéretekről ab­ban a pillanatban megfe­ledkeznek, ahogy átlépik a parlament liüszöbét. Sőt, ezek a pártok már akkor is tudják, hogy eszük-ágában sem lesz megtartani _ szavu­kat, mikor ezeket az ígérete­ket teszik. Az Egyesült Államok, — a mai reakció világközpontja — szemléltető példája ennek- Mindenfelé gazemberek és ál- lampénzsikkasztók — ezek az amerikai kongresszus kül­döttei. Ilyen például a hírhedt Thomas, az Amerikaellenes Tevékenységet Vizsgáló Bi­zottság elnöke, aki öt éven át büntetlenül panamázott az állami pénzekkel. Vanden­berg tábornok, volt szenátor nyíltan uszított arra, hogy használják ki az Egyesült Ál­lamok késedelem nélkül afom. monopóliumát és minél előbb robbantsák ki a harmadik világháborút. És ki ne ismer­né Taftot és Hartleyt. a rab­szolgatörvény szerzőit1? Angliában a Lordok Házá­nak — a parlament felsőbázá- nak — tagjait nem választ­ják, hanem a királytól kapott cs örökölhető jog alapján ke­rülnek be a parlamentbe. A képviselőház jelenlegi többsé­ge, a jobboldali „munkáspár­tiak" a lordoknál nem keve­sebb hűséggel szolgálják az ang’ol és amerikai imperializ­mus háborús céljait. De a világ népei éberen fi* gyelik a háborús uszítok tevé­kenységét A kapitalista or­szágokban is egyre növekszik a kommunisták befolyása, akik a dolgozókat a békéért folyó harcra mozgósítják. ★ Holnap lesz a Szovjetunió Legfelső Tanácsába a válasz­tás. A szovjet embereknek hatalmas politikai tapasztala­tai segítségükre vannak, hogy, az állam legfelsőbb szer­vébe a. szovjet haza leg­jobb fiait és lányait jelöl­jék, azokat, akik mindig és min­denütt példát mutatnak « haza odaadó szolgálata terén, akik lenini-sztálini módra harcolnak a kommunizmus diadaláért. (L Furman cikkéből.) Ozniánbiiköii is nagyot fordult a világ Tizenhét kulákcsalád éldegél Ozmánbükön. Ezek aztán a velők egy követ fújó csatlósok­kal kígyót, békát rákiabálnak a népi demokráciára — persze úgy suttyomban. Nyíltan nem mutatkoznak. Annál gerincte­lenebbek. A párt-szervezet azonban résen van. Éberen őr­ködik a falu nyugalma fölött. Lássuk csak mi támasztja alá ezt az állításunkat. Eddig a községben nem tu­dott megalakulni a földmüves- szö vei kezet. A falu kis- és kö- zéppara.sztsága — minthogy kis területén • történt földosz­tás — a községben kénytelen volt a kulákok földjein dol­gozni. A zsírosok megfenye­gették őket: ..Aki. pedig belép a, f öldmüv esszöv el kezet be, an­nak nincs munka!“ •Szabó Jánósné, 6 gyermekes anyát különösen gyűlölték. Ugyanúgy, mint a helyi párt- szervezet valamennyi tagját. Persze, mert leleplezték a fa­luban a kulákok ármánykodá­sát. A népnevelők azonban as osztályharcot tovább folytat­ták. Egyre inkább kicsúszott a talaj a jó politikai fel világo­sító munka következtében a falu zsírosainak lába alól, A tegnapi napon 26 taggal meg is alakították földmüve;szövet­kezetüket. Itt azonban nem állnak meg. Mindjárt az alakuló gyűlésen Bicsák elvtárshoz, a járási pártbizottság szövetkezek' fele­lőséhez fordultak: ismertesse előttük a nagyüzemi gazdálko­dás jelentőségét, mert ők is szerelnék a maguk termelőcso­portját megalakítani. Ez az egyetlen kivezető ut — mon­dották —. amelyik a Párt út­mutatásával, segítségével jövő’ jükefc biztosíthatja. Ozmánbükön tehát nagyot fordult. a világ. Szorabsf, itSQ; márc, !!, A Nagy Októberi Szocialis­ta Forradalom az emberiség történetében először teremtet­te meg egy országban a nép hatalmát A szovjet rendszer igazi végsőkig következetes demokratizmusa a Sztálini Alkotmányban lelt kifejezés­re. melyben az áll, hogy > a Szovjetunióban minden hatalom a városok és fal­vak dolgozóié, a dolgozók képviselőinek tanácsa ut­ján. A szovjet államhatalom leg- , felsőbb szerve, a Szovjetunió í Legfelső Tanácsa is ezt a következetes demokratizmust tanúsítja- Jelenleg 511 mun­kás, 349 paraszt és 479 tisztvi­selő és értelmiségi tagja van, akik 49 nemzetet képviselnek. A szovjet nép legjobb fiai és lányaivá munka és a harcok hősei, a tudomány és a kultú­ra legkiválóbb képviselői. A szovjet nép nemcsak meg­választja képviselőit, hanem ellenőrzi is tevékenységüket, A nép választja — o nép vissza is hívhatja képvi­selőjét, ha az nem teljesiti biven Ígé­retét. megbízatását. A szovjet országban éppen a nép az, mely a küldöttek által eldönti az állam vezetésének minden kérdését. A Legfelső Tanács ülésein vitatják meg a nép- gazdasági terveket, a költség­vetést, a törvényeket, itt őön­tik el az állam sorsát. A képviselők jogai közé tartozik ezen kívül, hogy bármelyik minisztertől adott kérdésben írásbeli vagy Szóbeli választ kapjon. A törvények értelmé­ben három héten belül köteles a miniszter a kívánt választ megadni. Minden képviselő szent kö­telessége úgy szeretni hazáját, mint Lenin szerette és ahogy Sztálin szereti, olyan _ szoros kapcsolatot fenntartani a nép­pel, mint Lenin tette és Sztá­lin teszi. Sztálin elvlárs rá- muía+ott arra, hogy

Next

/
Oldalképek
Tartalom