Zala, 1950. március (6. évfolyam, 51-76. szám)

1950-03-08 / 57. szám

.ÉPÍTSÜK A PARTOT* szTALm: h kritikáról és önkritikáról A napokban jelent meg füzet alakjában a Pártépités Kis­könyvtára első kötete, mely Sztá­lin elvtárs müveiből a kritiká­ról és önkritikáról szóló össze­gyűjtött cikkeket, beszédeket cs leveleket tartalmaz. A füzetben feldolgozott elvi és gyakorlati út­mutatások hatalmas segítséget jelentenek pártszervezeteinknek a bírálat és önbirálat kifejlesz­tésében és helyes alkalmazásá­ban. „Az önbírálatra éppolyan szük­ségünk van, mint a levegőre, mint a vízre — állapítja meg Sztálin elvtárs —, az önkritika -nélkül pártunk nem tudna előrehaladni, nem tudná feljárni fekélyeinket, nem tudná kiküszöbölni fegya- lé;:osságainkat.“ Sztálin elvtárs hangsúlyozza, hogy a mi erőnk éppen abban rejlik, hogy nem félünk beismerni hibáinkat. Ugyanakkor azonban nem sza­bad megelégednünk azzal, hogy saját magunkat bíráljuk s rámu­tatunk hiányosságainkra, hanem, figyelemmel kell kisérni és hasz­nosítani kell a széles ' dolgozó tömegek részéről elhangzó bírá­latot is. Párt fűn kcionáriusaiv k sok esetben nem veszik figye­lembe a tömegek részéről elhang­zó bírálatot azzal a raégokolás- ral, hogy a bírálat nem egészen helyes. Sztálin elvtárs erről azt mondta: „nem ritkán aztkovete- • ük, hegy a bírálatban minden pontban igaza legyen, ha pedig nem mindenben "helytálló, el kezdik ócsárolni, becsmérelni. Ez helytelen... Ha a bírálatban csak 5—10 százalék igazság van is, az ilyen kritikát is üdvözölni kell, figyelmesen kéll meghall­gatni és egészséges magvát te­kintetbe kell ypnni.” Sztálin elvtárs világosan ki­fejtette azt is, hogy épitö mun­kánk során miért kell döntő fi­gyelemmel lenni a pártonkivüli dolgozók széles tömegeinek bí­rálatára, az aktról jövő kritiká­ra. . „A munkások milliós töme­gei, akik iparunkat építik, nap- ról-napra óriási tapasztalatokat halmoznak fel az épitőnrunk'a során, amelyek semmivel sem kevésbbé becsesek számunkra, mint a vezetők tapasztalatai — tanítja Sztálin elvtárs — az alulról jövő tömeges kritikára, az alulról jövő ellenőrzésre töb­bek között azért van .szükségünk, hogy a milliós tömegeknek ez a tapasztalata ne vesszen kárba, hogy számba vegyék és a gya­korlatban értékesítsék.” Ismerjük meg a hős, élenjáró szovjet asszonyokat! MEGJELENT Rákosi elvtársnak a Központi Vezetőség február iO-i ülésén el­mondott beszéde megmutatta pártmunkánk és gazdasági éle­tünk hiányosságait. Ezeket a hiányoságokat csak úgy tudjuk kiküszöbölni, ha megjavítjuk pártszervezeteinkben a bírálat cs önbirálat szellemét. Egészsé­ges, építő bírálatra van szüksé­günk, s egyre nagyobb gondot kell fordítanunk a pártonkivüli tömegek részéről elhangzó bird- I latra. Ennek megvalósításában felmérhetetlen segítséget jelent számunkra Sztálin elvtárs tani- tásá a bírálatról és önbirálatról. Minden munkánkban 'az kell, h.vgy lebegjen a szemünk előtt, emit Sztálin elvtárs mondott: . A Párt nem töltheti be a mun­kásosztály vezetőjének szerepét, ha sikereitől eikapagvp kezdi e’bizni magát, ha nem veszi ész­re munkája fogyatékosságait, ha fél beismerni hibáit, ha fél azo­kat idejében nyíltan és becsüle­tesen kijavítani. A Párt' legyőz­hetetlen, ha nem fél a kritikától és az önkritikától, ha nem, palás­tolja el a munkájában előfor­duló hibákat és fogyatékosságo­kat, ha kádereit a pártmunka hibáin tanítja és neveli, ha ide­jében ki tudja javítani hibáit.“ Tovább erősödik ssl párizsi közlekoílési sztrájk Általános figyelmeztető 'sztrájk­ba léptek hétfőn délután a CGT felhívására a lyoni nagyüzemek dolgozói is. A legfrisseb hírek szerint a gáz- és 'villanyművek dolgozóinak csütörtökre terve­zett sztrájkja a hatóságok eluta­sító álláspontja miatt aligha lesz elkerülhető. Hétfőn hajnal óta sztrájkban áll a párizsi metró és autóbusz- közlekedés 34 ezer dolgozója. Hétfőn délben megalakult a metro és autóbusz dolgozók köz­ponti szr ájkbizotts ága, amely közleményében örömmel szögezi ;e. hogy a sztrájkban résztvesznek a Force Ouvrier és a keresztény szakszervezeti metro dolgozók is. Vonaton Úgy kellett felsegíteni a vo­natra. Magasszáru cipő volt a lábán, alsó lábszárai duzzadtak voltak. Tétova, nehéz léptek­kel kerese t helyet magának a kocsiban. — Most utazok 5 év ófa elő­ször kisérő nélkül — mondta magyarázatul. Minden fekete vdli rajta- A ruhája, a télikabáíja — perzsa- bundautánzat —egészen a kézitáskájáig. Nehezen Gldődo*t meg a nyelve. Tartózkodó volt cs szo­morú. Valami titkot sejlc lem nála és magamban rátörtem, hogy kimozdítom magányából. Kézitáskáját néztem, amely csillogó t a lakk fényében és drágának látszod. — Érdekes táska — kezd­tem óvafosan —, hány forint leheteti? — Még pengőért vettem ha* éve — szólt egykedvűen, mint ahogy ismer el enekkel szok­tunk beszélni. — Hogyan — csodálkoztam — és még mindig ilyen uj, ilyen szép? — Nem használtam öt éve úgyszólván semmit — szeli — negyvennégy óta beteg voltam. Az óvóhelyen megbeíeoed cm-. Izületi gyulladásom voP. Egy darab papírra felírtam ezt a szót „gyulladás". . — Miért jegyzi fel? — kér­dezte áz asszony. — Miért ér­dekli a sorsom, a betegségem? — Érdekel minden — igye­keztem clsiklani a kérdés fe­lelt és fovább folytattam: — Hogyan lehe1’, hogy ilyen betegség, ilyen izületi gyvJla- dás ilyen sokára gyógyul? ,— Rosszul kezd'ük a keze­Ez a színes, kepes füzet esré- tr'r.n közelről: a termelésben, a családi életben, a békéért folytatott küzdelemben mutat­ja feo « világ összes ■asszonyai­nk k példaképéi, a szovjet asz- szonyt. Olvassuk! Ismertessük! Terjesszük! 43 oIdei- Ára: 1.80 forint. A Magyar-Szovjet Társaság és az MMDSz kiadása. lést — felelt most már kész­séggel — és orvos sem volt Nagykanizsán, mert oú dolgoz­tam a szeszgyárban. Az egész városban két orvos működöt". Azok is kezdők. Mondom, ami ’kezelést kaptam, az is rossz volt. Félrekezel ék. — Két évig feküdtem foly­vást — szól most már magá­tól —, sok pénzembe került. Állásomat a húgom foglalta el, addig én tartót am el őt, mos1 ő tart el engem. Mert még mindig beteg vagyok. — Szóval végeredményben a háború — szóltam részvétel. — Igen — felelte szomo­rúan —, csakis az. Elhallgattunk. A. vonat vág- -tafott velünk Szombathely felé, már elhagytuk Z^lá11, Vasvár­hoz közeledünk. — Szomorú — mondtam. később —, hogy a háború és az ilyen esetek újra megis­métlődhetnek, ha nem vigyá­zunk. Ezért mindenkinek har­colni kell a békéérn. Magának is, igy betegen. Sőt így még inkább. Pt van március 8-a, a Nemzetközi Nőnap. Ki ^ kell használni. Meg kell erősíteni a békemozgalmat, küzdeni kell a tartós békéért, _ a háborús uszítok ellen. Segveni kell tel­jesíteni ötéves tervünket, fé­kező1 tabban rész kell venni a szocialista, munkaversenyben. munkafelajánlást kell tenni felszabadulásunk ötéves évfor­dulójára. Ezek mind a békét ercsi1 ik. Csillogó szemekkel szállott ki Szigetváron. MirJha fürgéb­ben is ment volna. Alig keile't neki segíteni. KOVÁCS GYÖRGY Ma este 7 órakor Kanizsán a Nemzetközi Nőnap iinmepe Nagykanizsa dolgozó asszonyai ma este nagy felvonulással és gyű- léssel ünnepük meg a Nemzetközi Nőnapot. A gyűlés ünnepi szónoka {házban lesz este 7 órakor Moravszki Erzsébet elvtársnő JesZ^ A gyűlés a szakszervezeti szék-: A 30 éves szovjet filmet ünnepelték Tapolcán Ünnepi előadást rendeztek Tapolcán a Petőíi-moziban a 80 éves szovjet film megün­neplésére. Délelőtt könyvkiál­lítást rendezett a Magyar- Szovjet Társaság a szovjet irodalom népszerűsítésére. A kiállításon Vág völgyi László, a MSzT titkára mondott beszé­det. amelyben a szovjet film és irodalom hatalmas jelentő­segét méltatta. Az esti díszelő­adás előtt a honvédzenekar játszott. A gyönyörűen felclí­? szítéit nézőteret zsúfolásig megtöltötte az ünneplő közön­ség. Ez alkalommal dr. Nyirő József elvtárs méltatta a szov­jet filmeket, amelyek ellentét­ben a nyugati filmeket, a szó­rakoztatás mellett nevelnek is. Az ünnepély után mutatták be. az 1949-es moszkvai május 1-k ünnepségekről készült gyönyö­rű színesfémet és az ,.Egy gyűrű története“ című isme­retterjesztő filmet. Äs igazi irodalom célja: bemutatni az él valóságát, segíteni a dolgozó nép harcát írói ankét Zalaegerszegen Alaksza Ambrus elvtárs, kollé­giumi igazgató méltatta a szovjet irodalom nagyságát, majd háláját fejezte ki a Pártnak, hogy Zala­egerszegen is megnyitotta a hatal­mas könyvtár révén a művelődés széles kapuit. Rámutatott a szovjet regények fordításában fellelhető hi­bákra. Arra kell törekednünk, hogy fordításainkban is minden tekintet­ben méltó módon adjuk vissza a szovjet eredetik hallatlan szépsé­gét. — Gyermekeinknek az igazi hazaííság szefkmében való nevelésében felbecsülhetetlen értéket jelentenek a szovjet köny­vek — mondotta Horváth Hona elv-? társnő. -— Ezután behatóan foglal­kozott a gyermeknevelés leg­égetőbb kérdéseivel és emlékezte­tett az „Ifjú Gárda“ hős fiataljai­ra. — Seress János elvtárs, a Párt titkára néhány elvi kérdés tisztázá­sa után ismertette a Bolsevik Párt hatalmas munkásságát az uj író- nemedék k iné vetésében. Nálunk ugyanígy a Párt irányító, vezető szerepét kell, hogy szem előtt tart. sák íróink. Helyes kritikával kell segítenünk az írókat, hogy .megta­lálják azt az utat, amelyet dolgo­zó népünk a Pár! és Rákosi eMárs vezetésével jár. Ezután Alaksza Tamás VII-es úttörő szólalt fel, majd Huszár Aladár ifjúmunkás beszélt a szov­jet könyvekből áradó igazi haza­szeretetről. — A szovjet könyvek erőt, optimizmust sugároznak, se­gítenek bennünket harcainkban — hangoztatta. Gerhardt és Vasvári elviársak felszólalásai után az író válaszolt a feltett kérdésekre. Az est tanulságát levonva, meg­állapította, hogy ez alkalommal so. kát tanult és tapasztalt. — Azon leseink, hogy Pártunkkal és Rákosi elv társsal mostmár hatá­rozottan induljunk el a szocialista realizmus felé vezető utón. Az író és olvasó találkozása min. dig bensőséges élményt jelent dol­gozóink számára. Ma már Íróink viszonya is szemmelláthatóan meg­változott a Párt vezette munkás- osztályhoz és magához a dolgozó néphez, különös jelentőségűek te­hát az olyanirányu mozgalmak, amelyek az iró és olvasó közötti kapcsolatok elmélyítését célozzák. Legutóbb Zalaegerszegen járt Kardos László elvtárs és a köte­tes körzeti könyvtár átadásával kapcsolatosan írói ankétot tartott, amelynek keretében ismertette az élenjáró szovjet irodalom világra­szóló vívmányait, egyben vázolta a magyar irók előtt álló megol­dásfa váró közvetlen feladatokat. •— Nekünk az a legfontosabb feladatunk, hogy hű ábrázolásban bemutassuk az élei valóságát foglalkozzunk a dolgozó nép leg­közelebbi problémáival, kérdéseivel és úgy rajzoljuk meg írásainkban az uj élet névtelen építőit, hogy azokból élesen visszatükröződjék a munkásosztály, az uj társadalom alkotójának hősiessége. — A szovjet irók példájának követése utat mutat számunkra, megadja a helyes módszert, ame> ’vet cl kell sajátítanunk. Az, hogy a szovjet iró eggyéfonott népével, számunkra is parancsolóan írja elő, hogy dolgozó népünkkel még szo­rosabbra fűzzük kapcsolatainkat. Kövessük hát a nagy Bolsevik Párt neveltjeit, a népükkel együtt küzdő szovjet írókat, akik színesen, ragyogóan vetítik elénk a 200 mil- iós szovjet nép életét. írásaikban nemcsak a Szovjetunió életét tük­rözik. hanem ott dereng halványan bennük a magyar nép cs az egész emberiség jövője — fejezte be nagy érdeklődéssel ki­járt előadását Kardos elvtárs. A rendkívül értékes ismertetőt számos hozzászólás követte. stsnstnKttJea. 'a "jCBeaaBMaaB 4 Szerda, 1959. márc. Az aiiieriikaii iskola nőm kis mértékben járul hozzá, hegy a gyermekek öntudatát sovinizmus­sal, fajgyűlölettel és a milita- rizmus’ mérgével fertőzzék meg. Az amerikai iskolai nevelés el­kerüli a kapitalista valóság át- 1 kos kérdéseit és a gyermekeket ’a vallási misztikum,, a mohó kincsszerzési vágy, végső fokon a gangszterizmus világába ve­zeti. Ne csodáljuk hát, ha ilyen kö­rülmények ‘ között egyre növek­szik a gyermek-bűnözők száma. A következő kis történet illusz­trálja e nevelési rendszert. A történet színhelye Pittsburg. Tudjuk, hogy Gribojedov mü­vének, „Az ész bajjal jártnak jobbágya, Famuszov csak arról ábrándozott, hogy „összegyüjt- hesse és elégethesse a világ min­den könyvét'’. Nos Famuszov kisiparosnak számit két 14 esz­tendős pittsburgi iskolásfiuhoz Á döglött macska ás az elíarészelt ember avagy: i nevelés íme. .«* amerih viszonyítva. A két reményteli sü- völvény'kihasználva azt, hogy a robbanóanyagokra semminemű tiltó rendszabály nincs érvény­ben, elhatározta, hogy dinamit- tal vet véget a pittsburgi kultú­rának. ■ Aláaknázták az iskola épületét és nem kevesebb, mint 180 dinamitpatrent helyeztek le. Éppen csak egy hajszál válasz­totta el az iskolát a levegőbe re­püléstől. Az arrajáró munkások azonban figyelmesek lettek a fiukra é-s lefagy veiezték- a tehet­séges kezdő banditákat. Az amcoLos tAdióműsor- ban tekintélyes helyet foglal a bűnözés mindenféle fajtájának propagálása. A „Life” amerikai folyóirat beismerte: „Az ameri­kai rádió hetenként legalább 80 gangsztertörténettei ejti rémület­be hallgatóit." íme, néhány effé­le rémtörténet meséje: A „Detektiv a talpán" cimű históriában, egy megsértődött elefánt, amelyet rágógumival és bagóval táplállak- bosszút áll gazdáján, aki mellékesen meg­gyilkolt egy táncosnőt. A „Tit­kok kastélya" cimű borzalom­történetben egy „elvarázsolt" hegedű . hangja őrületbe kerget egy cigányleányt, Később egy macska megszagolja a hegedű húrjait és abban a pillanatban döglötten felfordul, mert gyanta helyett a húrokat valami ret te­re’-:; mcraggcl kéneseitek. Az -ban egy őrült orvos meggyilkolja fiatal, feltű­nően csinos hölgy-betegét, A holttestét a műszerszekrénybe rejti, majd íelrohan a kótház második emeletére, ahol kihajít az ablakon egy éppen kéznél lö­vő öregurat, majd maga is utána- ugrik. Alig pergelt le ez az amerikai rádióban, nyomban követte egy másik történet, amely két gyil­kosról szól, akik harmadik tár-, sukat forrasztó-lámpa és fűrész segítségével teszik el láb alól, A szerencsétlen áldozat állati üvöltözését ér, a csontvágó fűrész csikorgó hangját élethűen adta vissza a stúdió , A gangszterizmus e féktelen propagandája eredményeit iga­zolják a hivatalos adatok, ame­lyek szerint az Egyesült Álla­mokban 1949-ben 1,665.110 kü­lönböző bűncselekményt követ­tek cL *-

Next

/
Oldalképek
Tartalom