Zala, 1950. március (6. évfolyam, 51-76. szám)
1950-03-01 / 51. szám
Határidő előtt vetnek el minden növényt a surdi dolgozó A surdi dolgozó parasztok gazdag'yülés kenetében tár; gy alfák inog a község tavaszi votes tér vél, amelyet í’el is bontottak dűlőkre és gazdánként. Nagy érdeklődéssel figyelték a dolgozó parasztok azt a tér- vet, ami Ötéves tervünk első esztendejének termeléséről intézkedik és beosztja, hogy a község határához tartozó 820 hold földön mit termeljenek a gazdák. Ezen az értekezleten megtárgyalták a minisztertanács határozatát is. Surd dolgozó parasztjai nagy lelkesedéssel jelentették ki. hogy a határozat valamennyi pontjával egyetértenek és azokat mégis valósitják- Ezt már azzal kezdik, hogy tavasszal minden növényt az élőin határidő előtt elvetnek. „Mennyíve! jobb lenne TSzCs-ben dolgozni“ A gazdag yüiésen felszólalások hangzottak el. Szabó István 6 holdas ujgazda magára nézve kötelezőnek tartotta a vetésterv ráeső részének pontos és maradéktalan teljesítését, Megállapította, hogy meny* nyivel egyszerűbb lenne minden, ha már ők is termelőszövetkezetben dolgozhat nán ak. Erről különben mostanában sok szó esik Surdon és környékén. Különösen a község mellett- lévő régi János-majorbau, ahol az ujgazdák erősen foglalkoznak azzal a gondolattal, hogy összeadják a földjeiket, termelőeszközeiket és az igy egy tagba hozott földön eredményesebb, magasabb színvonalú gazdálkodást kezdenek. A Párt ebben minden segitsé- ct megad nekik és a vitás kérésekben Xnlvilágo.sitást nyújt nekik. V Szabó István erre célzott, amikor számos paraszti: árán nevében a TSzCs-rői beszélt. Kihasználják a traktort — A termelőcsoport ugyancsak megváltoztatja a mi életünket magyarázta és sokan egyetértve ezzel rábólintottak. Szabados János középpa- raszt a minisztertanácsnak ahhoz az intézkedéséhez szólt hozzá, hogy „a szántásnál minél nagyobb mértékben használjanak t raktort”. — Nos, mi használnánk is — mondta —. De ha egyszer megmerül abban a laza homokban a traktor kereke. Ebbej) a kijelentésében egy kis méltatlankodás csengett, viszont igazat beszélt Szabados gazda. Ősszel az iharos- herényi. gépállomás egyik traktora alaposan elmerült a homokban- ezért most nem mernek traktorral dolgoztatni. A Szfálínyec legyőz minden akadályt — Erre a földre Sztálini/ec keU — jelentette ki ellentmondást nem tűrő hangon Szabados János —. Hallotta, hogy a legtöbb gépállomás már el lett látva 2—2 Sztálinyeccel és azt is hallotta, hogy ezek a nagyszerű szovjet traktorok megküldenek minden akadállyal. Ezek nem merülnek el a homokban, de a d imhes-dombos földeken is könnyűszerrel mozognak. Mindezt elmondta a többieknek is és hozzáfűzte: — Ha. pedig a Sztálinyee ide is eljön, akkor nem lesz semmi baj, okkor ez a. föld is remekül meg lesz művelve. Addig bizony nekünk is igával kell dolgoznunk... Ifi dülőfelelds’ék A surdi gazdagyüiésen uj dBlőfeluióiöket i* v&laäzTottafc, 12 El’OS? Ifjút bíztak meg c-z- *e| a íehdmO-gteljes feladattal amU a fiatalok ed is fogadtat. A község dolgozó por as/.I . Ságénak bizalmát azzal hálálták meg, hogy bejelentették: leg fon t osabb kötele sségilkn eh tartják a. verseny szervezését dűlőikben. Határozott Ígéretet tettek arra, hogy dűlőikben Köztudomású dolog, hogy a régi. földesurak országában se szeri, se száma nem volt az olyan — legelsősorban földes; úri érdekeket szem előtt tartó — „községrendezésnek“, amely volt inkább minden egyéb más, csupán rendezés nem. Megyénkben is számos példa bi zonyítjo, hogy a dolgozó parasztság érdekeivel szögesen ellentmondó és méltányos kívánságait semmibe vevő intézkedésekkel — minthogy ennek vagy amannak a földesúrinak Úgy tetszett — egy szorosan összenőtt községet, majort elszakítottak egymástól és egy másik, 4—5 kilométerre fekvő községhez „csatolták“. A báró és gróf urak nyilván nem vé- letlenségből tették ezt, hanem jól átgondolták előbb, azután úgy határoztak, hogy például a Sáska községhez tartozó, mintegy 6000 holdas Dobospusztát egyszerűen Disze!hez csatolják. mert ez nekik kedvezőbb volt- Igaz ugyan, hogy 1860-ig n iejzett puszta eredetileg is Sáskához tartozott, de elvégre azután is születtek elég szép számmal cselédeket uzsorázó földcsurak, akik viszont Díszeiben székeltek, illetve nyomor- gatfák a szegényparasztságát. Ugyanígy a kis Tagi-majort is elszakították Ortaházátó] és a tőle 3 kilométerre lévő PákáIS'yolc hóidat hagyott örökül rám a munkásosztály 945-ben, az uraság földjéből. Ott nyúlik el a lankás homoki- dűlőben. Meg is becsülöm. Nézzen csak ide — mutatja a pö- löskei gépállomással tavaly megkötő't ál1alános szerződését Dómján Pál zalalövői kís- yaraszt. — Minden munkái géppel végezte'ek. .. A múlt 1 gyászon nálam jártak a Párt népnevelői, aztán megmagyarázták: ,,lde hallgasson Dómján elvtárs, mi a fenének gyö ri magát is. meg az állatokat is azzal a hákgörnyesztő munkával. Hát itt a gép! Fele költség, semmi fárad1 ság, de jobb munka és dupla haszon”. Ki is tett a traktor magáért. A ‘avaszi árpám 3 méizsával többet termett holdankén1, mint a 948-as eszendőben. És én nevettem, nem a lövői reakció. Pedig úgy volt — erednek meg a szavai —, hogy amikor oda állt a masina a parcellák végibe, aztán belekapaszkodott körmével a tarlóba és omlott ucána a fekete rög, zsebredugoH kézzel röhögtek rajTcm még akkor a harmadik ráblá,ból is a többiek: „Nézzétek, hát elment az esze. Ott vannak a tehenek az istállójába és mégis törőkre teszi azzal a géppel a sajáf földjét. Agyonnyomatja. .." A feleségem meg a gyerekek vidáman szürcsölt:éh a friss teje: odahaza, -míg az övéké felére leapasztott. A Rigóék hálásuk voltak, hogy megkíméltem őket. Úgy mondom, ahogy megszervezik az egymáskö- zötti versenyt és a dolgozó parasztok között is tudatosítják a mezőgazdasági műn ka. verseny hatalmas jelentőségét. hoz csatolták. Nem véletlen az sem, hogy annak idején Nagy- kapornakhoz kényszerítették az attól meglehetősen távol eső Kiskapornakoí és Formtos- háza-pusztát. Tudnunk kell ehhez azt is, hogy Nagykapornak ma is a régi szép időket visszasíró apáturak főfészke. Csodálkozhatunk hát azon, hogy a múltban ilyen és hasonló bekebelezések gyakran előfordultak? Népi demokráciánk azonban méltányolta az érintett közsé gek dolgozó parasztjainak jogos kérését és nyomban segítségükre sietett. A kiigazítás során az említetteken kívül sor került még néhány módosításra. mindez természetesen n dolgozók érdekeinek szigorúan a szem előtt tartásával: Ennek eredményeképpen Dobospusztát Sáskához. Tagi-majort Ortaházához, Kiskapornakoí és Forintosháza-puszt&t Orbányosfához csatolták-. Ezen kívül sor került kisebb földterületek célszerűbb áthelyezésére más községekbe. A végrehajtott átcsatolások a legnagyobb megelégedést váltottak ki az érintett községek paraszti dolgozóiból és há- ' ■ adnak í( Pártnak és Rákosi elvtársnak, hogy lehetővé tette számukra régi kívánságuk teljesítését. van, olyan jóízűen ropogtatták a szénát, hogy két havi tej- többlettel kifize[tük a szántási dijat. Meg sem vártuk az uj termést. Érésiem, elvtárs - magyaráz széles mozdulatokkal — hogy én vagyok az erősebb, mert többet termeltem mint ők. Különösen meg akkor voltam boldog, amikor éppen a simfelők késő es e 1 érdükig lógatva nyelvüket. holt fáradtan bukdácsoltak haza holdvilágfényben a munkából. Közben én már ki is olvastam, félig meg ki alud'am magam. A feleségem azt mondta az őszön: ,,Hallod-e Pali, felette nagy segítség nekünk az a gép. Jó, hogy hallgattunk tavasszal a Pártra. Számassunk vele most is”. Úgy is lett. Alig vártuk Takács János 15 holdas középparaszt gazda’áriammal, hogy beállítson mintaközségünkbe a pölöskei gépállomás traktoristája. Le is szerződtünk erre a gazdasági évre, ugymondják ál! alánosán. Egyszóval minden munkára. Le bizony én. Ha hiszi, ha nem, olyan kedvem kerekedett, hogy a többi lövői népnevelővel áNárdu l/unk Cső débe és nem volt csoda, hogy magam ip 1? holdra szereztem kunesaf1 ot a gél állomásnak Könnyen ment me-t kezünkbe volt a megkötött szerződés és ezzel is érveltünk Nézze meg csuk a földemé1 elvtárs ott a homoki dűlőbe... Soha nem volt még ilyen la(S. L.) Éberség! De találkozunk ezzel a rövid, de sokatmondó kijelentéssel, valahányszor egy-egy üzem kapuja ban a portás a mellünknek szegezi a kérdést: Milyen ügyben jár? Kit keres? Van-e belépője, vagy igazolványa? És azután keresztül esünk még jónéhány igazoltatáson, amíg végre megkapjuk az üzemláto gat-ási engedélyt. Ez pedig mind nagyon helyes, dicsérendő dolog. Van azután olyan üzem is, ahol minden akadály nélkül bejuthatni'. ; a termelés szivébe, anélkül, hogy valaki kérdezné tőlünk, hogy mit is keresünk ott, mire vagyunk kiváncsiak? — Éberség! — halljuk minduntalan ezt a szót. Hiszen a kapu felett is ott díszük a felírás: ..Idegeneknek tilos a bemenet!“ Történhetik, itt valami hiba, amikor a felírás is az éberségre hívja fel a figyelmet? -— gondolják sokan Lovásziban. akik ugyanakkor megfeledkeznek arról, hogy az ellenség ott van az üzemben, akadályozza a termelést, azt hireszteli, hogy ,,itt nem lehetséges a munka verseny, mert a szerszámok rovására menne...“ Vagy rendszeresen anyagot gyűjt és továbbit, esetleg különböző nagyfontosságu ada'o kát közöl az ellenséggel, mint például a MAORT lovászi üzemében, ahol az ellenség még azt is közölte ..illetékes helyen“, hogy olt ki a párttitkár. „Itt minden a legnagyobb rendben folyik.“ — halljuk máshol a magabiztos kijelentést, ezzel egyidőben pedig a bürokrácia útvesztőiben süllyednek el igen fontos megrendelések és a ..hivatalos ut“ szigorú betartása jelszava alatt tág tér nyi-lik az üzemben megbúvó ügynök zavartalan működésére. Véletlen-e az, hogy a badacsonyvasszal az a föld. csak mosf. ;éppel szántaiam, vettet-em- Olyan egyenesek a sorok, mint i parancsolaf! Szóval virul a vetés, virul bizony, mint az élet. Most várom újból a gépeket. Azt is tudom, hogy a jövő- hét végén érkezik hozzám, borne van az üzemtervükben 'osan. wegyeztettem a veU - emel a községgel jó magam is, aztán pon osan tudom miből mennyit kell vessek■ Tudjuk ezt Zalalövőn mindannyian. A műtrágyát is előkészítetem, mert olvastam a Minisztertanács határozatát. a.zián nem. 10, hanem 15 százalékkal emelem a múlt évi 'érméshozamot. Csak azt -ártom, hogy egy kommunista, mutasson mindenütt jópéldát. Igaz-e? A mintaközség termelési versenyben áll Ságoddal, én meg Takács János 15 holdas mintagazdával. — Ha a mynkásosztály egyéni munkaversenyeket hirdet, akkor mi a mintaközség dolgozó parasz jai kötelességünknek ^arc-juk, hogy kövessük az ő példájukat. Hát igy fest nálunk a munkás-paraszt szövetség és a siker bizTos. hogy nem marad el. Domjáu elviért egyszerű szaraival sokkal jobban elmondja, egy dolgozó kisparaszt hogyan hajtsa végre a Minisztertanács katéroza'ét. mintha egy újságíró most ide paperra vetette volna. (Juhász) íomaji bazaltbánya 8 százalékos selejhel kapta meg a megrendeli sodronykötelet? Véletlen-e az, hogy a zalaegerszegi Magasépítési NV a megrendelt gépeket nagyfoka rongálással vette á;, s amikor alaposabban megvizsgálták ezeket, több szerelési hibát is felfedez'ek? Vagy véletlennek nevezhetjük-e azt, hogy például a zalaegerszegi vasútnál nem nézik sokan jó szemmel a nemrégiben alakult 200-as brigádot? — Nem véletlen! Az ellenség dolgozik és mint számtalan példa bizonyltja, igyekszik mostmár ,a termelés vonalán okozni mij nél súlyosabb károkat. Frázissá válik éberségünk, ha nem figyelünk fel a legki'ebb jelenségekre is, amelyek legtöbbször észrevétlenül, burkoltan csempészik be magukat az üzembe, a dolgozók tudatába, hogy oU elvégezzék romboló munkájukat. Vau azután az .„éberségnek“ másik fajtája. Erre mondunk el itt röviden egy esetet. A napokban kint jakunk a zalaegerszegi vasútállomáson, ahol érdeklődtünk az egyik brigád versenyeredményei felől. Szabályosan leigazoltuk magunkat, és azt hittük hogy a kért adatok moh már a. birtokunkba jutnak, tekintve, hog r a sajtóról volt szó. Tévedtünk. Az állomásfőnök rögtön előkeresett egy rendeletét és azt mondta: — ..Hí van, kérem. Mindenféle adat kiszolgál'a! ása tilos! Nagyon sajnáljuk . ..“ Hogyan? — kérdeztük. Mi csak egy brigád versenyereImmyeit, kértük, hogy a szé>es dolgozó tömegekkel megismertessük s ■ezzel is mintegy7 előre lendítsük a versenymozgahmab Egy szó. mint száz. kereken c1 zárkózott a főnök, jóllehet a politikai tiszt, azonnal szolgálaI iunkra állt és saját felelősségére nyomban rendelkezésünkre bocsátotta a brigádnaplót. A 1 főnök viszont csóválta a fejét | és hogy még nagyobb .súly. sd- | jón előbb; szavainak, rögtön felhívta az illetékes politikai osztályt, hogy/ kiadhatja-e a kért adatokat. Ugylátszik a főnök ur nincs tisztában a versenyek népszerűsítésének fontosságával. Reméljük azonban, hogy azóta megváltoztatta álláspontját és béláüa, hogy a versenyek nyilvánossága helyes és hasznos dolog és ezt semmiféle rendelet nem tilthatja meg. Előadás a Föld és az élet keletkezéséről Rendkívüli érdeklődés nyilvánult meg Nagykanizsán a népszerű tudományos előadás- sorozat egyes előadásai iránt. Az eheti előadást is nagy érdeklődés előzi meg- Strausz László MAORT geológus tartja meg előző előadásának második részét a Föld és az j élet keletkezéséről. Ez a prob- I léma is — ami mindeddig I sokak előtt meglehetősen ho- | mályos volt — megvilágosn- dik Az előadás — a szv 1 hoz híven a szakszer ■.‘házban, lesz szerdán 6 órakor. Népi demokráciánk elsöpörte a Söidesurak hagyatékát Változások egyes községek hovatartozásában Dómján elvtárs és a gép A zárt ajtó még nem éberség sokszor Szerda, 1950. március 1.
