Zala, 1950. március (6. évfolyam, 51-76. szám)
1950-03-05 / 55. szám
Nem volt hibamentes, mégis erősödött a Párt a kanizsai ISI. körzet taggyűlésén A nagykanizsai III. körzet volt a VB első városi alapszerve. ahol mindig komoly munka folyt és az eredmények nem maradtak el. Ez és az elismerések veszélyes tünet csíráit hozták magukkal: az önteltségét. Rákosi elvtárs a szélyre idejében felhívta a figyelmet, s a bajnak idejében elejét lehetett venni. Ezen veit a vezetőség, ezen volt az egész tagság. Minderre a pénteki taggyűlés szolgáltat bizonyítékot. A taggyűlés előtt rendkívül vezetőségi ülés megvitatta Karsics elvtárs titkári beszámolóját, áttanulmányozták mégegvszer Rákosi elvtárs beszédét és a Központi Vezetőség határozatát, hogy így felkészülten állhassanak a tagság elé és mondhassanak bírálatot az eddigi munkáról, s vázolják a teendőket- A pártszervezet fennállása ót,a ez volt a legjelentősebb taggyűlés, ami érthető érdeklődést is váltott ki a tagságbólA körzet tagsága mintegy 90 százalékban vett részt a taggyűlésen. és nagy figyelemmel hallgatta « titkár beszámolóját. Ez a beszámoló őszintén felfedte a pártszervezet hiányosságait mintegy bebizonyítva, hogy Rákosi elvtárs beszéde valóban új korszakot jelent Pártunk életében. Rámutatott a beszámoló a. feladatokra is. A körzet legsúlyosabb hibájául az önteltséget rótta fel s titkári beszámoló. Rákosi elvtárs beszámolója megmutatta. hová vezet az önteltség, ami a további fejlődés gátlója. Másik hiba a bizalmitestülct gyakori változtatása volt, ami szerencsére már a múlté- Mulasztás történt az éberség kérdésében technikai vonalon és a tagielöltf elvételnél, amikor karrieristák akartak befurakodni a Pártba és erre a tagság hívta fel a figyelmet- Fzek a vezetőségek hibái közé tartoztak. S melyek a tagságé? Nem erős oldal a bírálat és örbí rálát. Nem bírálták a vezetőség munkáját. tehát nem is segítették. Vagy a pontatlanság, ami már a vezetőségre is kezdett átragadni, (Ezzel szemben a nagyjelentőségű taggyűlésen pontosan jelentek meg a párttagok.) így vázolta a titkári beszámoló a körzet életének hiányosságait. majd a Központi Vezetőség határozatának ismertetése után a tagság tette meg észrevételeit. Milyenek voltak a hozzászólások? Nagy többségükben nem voltak méltók a taggyűlés jelentőségéhez. Általában nem alkalmazták helyesen a felszólalók a bírálatot és önbírálaíot. Több felszólalás a személyeskedésig ment. ami hiba. Más felszólalások csak általánosságban mozogtak, ami szintén hiba. Két véglet, amelyek között a helyes utat csak kevesen találták meg. Ig.y Czvet- kóné elvtársim, aki megmondta, hogy a III. körzeti MNDSz- szervezet hibázott, amikor a kisüzemekben dolgozó nőkkel nem törődött eléggé. Viszont a hibát kiküszöböli. Vagy Fe- renczi Dánielné eívtávsnö, aki felhívta a figyelmet, hogy nem elég csak kritikát gyakorolni önmagunk felett. Meg kell iélölni az utat is a hiba kijavításához. Bernáth Jen öné elv társnő a fokozott békeharcra hívta fel a figyelmet és rámutatott arra. hogy apártonkívüliek szinte kisebbségi érzésben vannak a párttagokkal szemben. Foglalkozni kell velük és nevelni kell őket. Perger, Hirschler, Rhein és Berger elvtársak a hibákra mutattak rá, amelyek ezt bizonyították, hogy az önteltség mögött „ hiányosságok szabadon bur- jánoztak. Ami bírálat elhangzott, mégis csak a hiányosságok egy részét fedték fel. Az értékes hozzászólások elmaradtak, mert a hosszúra nyújt és a szemé lyeskedésre szorult felszólalások már szinte végetérni nem akaróvá tették a taggyűlést. Ennek ellenére a III. körzet mégis megerősödött a taggyűlésen. Uj eredmények támasztják ezt alá. A vezetőség egy kizárási javaslatot terjesztett be. A tagság úgy találta, a javaslat nem ad kézzelfogható bizonyítékokat. A határozat: vizsgálják felül még egyszer az ügyet. Rákosi elvtárs beszéde előtt talán nem nézte volna meg mélyebben a tagság a kérdést. Ma már megértette, hogy a várttagaság milyen nagy kincs, amit nem lehet olyan könnyen osztogatni vagy meggondolatlanul elvinni. A tagielöltf elvételeknél is Rákosi elvtárs útmutatása érvényesült. Fiatalokat és nőket vettek fel- A kritika itt sem hiányzott. A tagság megnézte, kit vesz a soraiba. Mindent egybevetve: a III. pártkörzet tanult Rákosi elv- társ beszédéből, felfedte a hibáit, hogy a jövőben még jobb munkát végezhessen. így segíti a főldmüvesszövetkezet a termelőcsoportját A főldmüvesszövetkezet és a termelőcsoport viszonyában van valami hasonlóság az anya és gyermeke viszonyához. A csecsemő rászorul arra, hogy anyja /táplálja, segitse. Aztán ahogy fejlődik, úgy lesz egyre önállóbbá, is a végén már ő támogatja az anyját. A termelőcscport tehát kezdetben ugyancsak rászorul a főldmüvesszövetkezet segítségére. De ez a viszony nem egyoldalú, hanem kölcsönös. Ez abból is kitűnik, amit Hegedűs Lajos a nagykanizsai földművesszövetkezet és a Vörös Csillag termelőcsoport viszonyáról mond-: — A szövetkezet tagsága már az elmúlt év nyarán felismerte, bogy a fejlődés körül bajok vannak. Viszont azt is tudták, hogy a szegényparaszt a kis földeken yiem él meg. Ezért döntött a tagság az egyik szeptemberi taggyűlésen a termelőcsoport alakításáról, valamint arról, hogy ennek » csoportnak minden támogatást meg kell adni. így hozta létre a földművesszövetkezet ^ termelőcsoportját, amit azóta is álandóan támogat. Anyagi támogatásban nyilvánul ez meg főleg. —• Nem sokkal az alakulás uán már 11.000 forint bolti hitelt adott a szövetkezet — mondja ezt már Be ke Vince elv társ, u csoport párttitkára. ^ 22 pár bakancsot is adott, hogy iábbsli- üiány ne gátolhassa” a? Ő3Zi munkát. Beszerezte a cukorrépa- fzelet-takarmányt is a két te- Rén-tenyésztörzs táplálására. Beke elvtárs igy sorolja fel mindazt a támogatást; amit az ősszel kaptak a földművesszövet- kezeltől. Azóta is kapnak segítséget. így átvette a csoport baromfitenyésztésre a földműves- szövetkezet telepét, 25 holdas legelőjét. Most pedig megkapta a kertészethez a szükséges vetőmagokat is, hogy a versenyben vállalt feladatoknak ezen a téren is eleget tehessenek, s a primőrökkel a dunántúli termelőcsoportok közül elsőkként jöhessenek ki. De nemcsak ilyen vonatkozásban van támogatás. A földművesszövetkezet a csoport tagjait a tanulásban is segíti. Könyveket szerez be, csoportos mozilátogatások, a Párt- és szakiskolára javasolt tagok utazási költségeit pedig előlegezi. A támogatás ebben a formában I mégis anyagi támogalás. Ez igy is van A fiatal csoport most főleg az anyagi támogatásra szorul, hogy az indulás minél jobban sikerüljön. Ebben mindez- ideig nincs is hiba. A csoport tagjai bíznak abban, hegy nem is lesz. — Hanem ez a támogatás kölcsön — mondja Somodi János elvtárs, az intézőbizottság helyettes elnöke. — De mi nem is akarjuk véglegesnek. Mert — reméltük — hamarosan abba a helyzetbe kerülünk, hogy mi is segíthetünk. Ugyanis lesz kit segíteni. Most alakul a szövetkezeten belül két uj csoport, az egyik Kiskanizsán, a másik Sáncban. Mire mi már rendesen működünk, azok akkor teszik az első lépéseket, igy azoknak kell majd a segítség. Ebbe pedig már mi is bele akarunk kapcsolódni. Kozségfelneveaéselí és terüleíáthelyezések a ine^yéfoeu A könnyebb megkülönböztethe- tés céljából a megye két községének elnevezése megváltozik. Az egyik Zalanémetfalu, amely március 1-én máris felvette a ,,Ligetfalva“ nevet, a másik Ne- mestördemic, amelv „Badacsony- tprdemic’1 elnevezést kap április I-ével. A kél község dolgozó parasztjai örömmel fogadják eat a névváltoztatást mar csak atért is, mert az uj nevek nem emlékeztetnek többé a régi úri világ ...nemesi" és német mivoltra utaló megjelölésekre. Ugyancsak rövidesen megoldást nyer Sand község dolgozó parasztjainak az a régebbi kérése, hogy Miháld, Iharosberény és Inkeantalfa községek határában részükre juttatott ingatlanokat községükhöz csatolják. Ebben az irányban máris megtörténték az előkészületek, úgyhogy előreláthatólag pár héten belül ez a probléma íj megoldódik. Vasárnap. 1&50. márc. 5. j „Boldog vagyok, hogy 'Rákosi elvtárs&al beszélhettem“ Nagyon boldog és büszke vagyok arra, hogy a mi szeretett vezérünkkel és bölcs tanitómesterünkkel, Rákosi elvtárssal beszélhettem. Nem tudom leírni azt a nagy örömöt, amely azóta eltölt. Azt hiszem, ezt a megható és közvetlen találkozást sohasem tudom elfelejteni. Hálámat azzal fejezem ki FmIcosí elvtárs iránt, hogy. azokat, amit Tőle hallottam Zalaegerszegen tovább adom azoknak, okik nem lehettek ott a beszámolón. A legfontosabb a jó agitációs munka, az alapos felvilágosítás és népnevelés, különösen itt nálunk T űrjén, ahol még mindig nag;' a kulak sáp és a klérus befolyása. Bizony, nem egyszer komoly akadályokkal kell megküzdenünk, de nem azért vagyunk kommunisták, hogy megijedjünk a nehézségektől, A szerződéskötéssel kapcsolatban szép eredményeket értünk el, de ezzel nem elégedhetünk meg. Tapasztaltam, hogy nálunk még sokan vannak a dolgozó kis- és középparasztok között, akik nincsenek tudatában a gépi munka- előnyének. Azt hiszem, ez a népnevelők hibája, tehát a. mi hibánk. Azon leszünk, hogy itt is még jobb eredményeket érhessünk el. Annyit már megállapítottam■ rövid itt tartózkodásom óta, hogy a TSzCs iránt nagy az érdeklődés. Pedig csak most alakult a télen 24 taggal a tavaszra bizonyosan beszervezünk néhány v] tagot, A mi munkánkkal kapcsolatban csak annyit, hogy 6-án kezdünk és elfogadjuk Kecskemét v ersenyfelhívását. A magam részéről, különösen most, hogy Rákosi elvtárssal beszéltem, még fontosabbnak tartom az alapos munkát. De én nem félek tőle. A mi terepünk ugyan nehéz, de azért elfogadom Korsós Ilona jászkis- éri EPOSz-tag verenykihivásóit. A télen sokat tanultam, most azt mind a gyakorlatban fogom hacznositani, mert hogy is mondta Rákosi elvtárs? „A kommunista öntudatos odaadó, szerény munkása Pártjának.” Hát én pedig ezek után málló akarok lenni a mi Rákosi elvtársunk bizalmára, mert az nagy kitüntetés Elvtársi üdvözlettel- KISS JOLÁN traktorvezető í Tűrje. nSq.ylk. mtlmr- aiNiiji mint a mmiM> fpámu izéién nagy a zsivaj, lárma. . . Nem esküszik p cigányvajda lánya. Népi! Most sokkal nagyobb dologra készülnek. A pulpifi ormán vörös és. nemzeti sz'rnü zászlókat lenget a csípős, hideg márciusi szél. Az egyik >anyából — a vajda háza — időnként kiszalad valamelyik gyerek. Kémleli az or.szág- u1at. Az írás-olvasás és számolási tanfolyam befejezésére érkező vizsgáztató bizot ságot lesik. Közelebb érve a zsivaj és lárma mozgalmi dalokká, indulókká tisz^ul fülünkben: „egyik ember annyi mint a másik..." És most jut eszünkbe, hogy ezek közé az emberek közé le kellett volna mennünk, hogy felvilágosítsuk őket, hogy értelmet nyerjen nedűk ennek a fend szövegnek a folytatása: ,,mennyi munkát végez, annyit ér..." Talán a jövőben erre is sor kerül■.. dl f a ni) a adó at& k ő ti példás ‘iszlaság, rend. Az őszön még felfordulás, tisztátálanság volt üt az ur. Ma már önérzettel mutatják lakásuk belsejét. Csakhogy akkor még írni, olvasni nem tudtak ám. Az alap- ismereti tanfolyamon hallott egészségügyi tanácsokat nemcsak meghallanák, de valóra is váUotLák. A „tan1'erem" a vajda-ház szobája. Végtelen gonddal kidekorálva. Fenyőágak a falon, Lenin, Sztálin és Rákosi elvtársak képei néznek le rájuk az alakuló, fejlődő uj emberekre. A falon, — mint hogy iskolalábla nincs, egy hatalmas ,,szakszerűen" táblává alakított vastepsi elő t zsinórirással írja, gömbölyíti a bejüket szó- • a gonként az öreg Kolompár bácsi: „Szovjetunió a világbéke őre". 76ő maiimé 6 számoszlopot pontosan ad össze. Az olvasásban ,,Szakállas bácsi" (ez a cigány neve) a legjobb, míg számolásban ,.NyvM papa." remekelt. — Derekt-s munka1, végzet a 'anfolyam vezetője. Különösen megkapó volt a vizsga után bemuratolt kultúrműsor. Szavalataikból kicsendült, hogy mit jelen éti az a világ, amikor „'okésoké volt a haszon". József At’ila versei szavalt az egyik cigánylegény. A másik 10 perces előadást tartott Sztálin elvtársról, a világbéke őréről. Egy idősebb asz- szeny beszámoF arról, mit köszönhetnek a Pártnak és Rákosi elvtársnak. És amit mondtak, egyszerű szavakkal mondták. ^Vizsga alán a fővajda. Kolompár Rezső elmondta, hogy hasznos ‘agjai akarnak lenni a szociálist a társadalomnak. Nagyol fordult {tf a világ, amióta a kul'ura gyakori vendég. Uj értelmet nyert számukra az éle1. Egy emberként fogadták meg, hogy dolgozni fognak. Ők is rudják. hogy ebben az országbom az ötéves tervvel uj ország épül, ahol minden ember érzi, hogy szabad, . .“ (J. I.) Megalakult Zalaegerszegen a háztartási alkalmazottak szakszervezete A héten alakuló gyűlést tartottak a megyeszékhely háztartási alkalmazottai. Czukor Miklós- né központi kiküldött méltatta a nap jelentőségét és általános megelégedés közepette .jelentette be, hogy ettől- a naptól fogva biztosítva lesz Zalacgc-rc-zeg: n is a háztartási alkalmazó'. íak ér- dekvédbime. • A gvűiéssn j-észtvevü, mintegy 160 dolgozó no lelkesen ünnepelte a Pártot és kifejezésre jutatI ta hálájukat a Szovjetunió, Rákosi és Sztálin elvtárs iránt. Ezután Vasvári Ferenc elvtárs, a Városi Pártbizottság kiküdötte ismertette a szakszervezetbe való tömörülés jelentőségét. Bogár Gí- I z?lla, Gerencsér Margit, Srákli | I’cna és még o gyűlés számos | ri-^vevőíénvk hozzászólása után h. zrcrzziag mondták ki a Ke' :'év Alkalmazottak szabad Szakszervezete zaiaegefsze* gi csoportiának megalakulását.
