Zala, 1950. március (6. évfolyam, 51-76. szám)
1950-03-04 / 54. szám
A megye legjobb községei: 1. Zalavég2. Barlaliida 3. l>lsőh»«o<l rpinrwffirrwri mi i m iiiiiiiwawwini'TiwriBiTirfi^^ VI. évfolyam 54. szám. Ara 50 fillér 1950. március szombat A népek békét akarnak A szovjet emberek mutatják az utat valamennyi ország dolgozómaK a boldog jövő felé Svernyik eivtárs választási beszéde (SZJ) Napról-napra sokasodnak a hirek a béko arcvonaláról- — „Hatalmas béketüntetés Nápolyban”. „Tovább tart az amerikai bányász- sztrájk”, „Fellángolt az olasz parasztok földfoglaló mozgalma”, „A Béke Hívei Világ- kongresszusának j avaslatait átadták...” stib- De a békeharcnak más hírei is vannak: „IJjabb árleszállítás a Szovjetunióban”, „A munkaverseny magasabb formája Lengyelországban” és nem utolsó sorban , A magyar dolgozók teljesítményük fokozásává] készülnek a felszabadulás ötödik évfordulójára” A béke híveinek hatalmas mozgalma, a. bé- A, tábor hatalmas erőgyarapodása azt bizonyítja: a népek olyan erőt képviselnek, amely hé.pes megfékezni az imperialisták háborús, szándékát. A pépek aktiv harcba, kezdtek, hol fegyverrel a háború gonosz erői ellen, hol a termelés fokozásával gazdaságuk megerősítésére, hol a szabadságjogok kiszélesítésével. Ilyen jelentős állomása a békeharenak az a szovjet lépés, hogy ,a Német Demokratikus Köztársaságban . székelő Szovjet Ellenőrző Bizottság a német demokratikus kormány kezébe adott immár minden közigazgatási teendőt. A történelem ismét fényesen bebizonyította Sztálin elvtárs szavait, hogy a Szovjetunió háborús célja nem a német nép megsemmisítése, hanem a fasizmus megsemmisítése, tehát, n német, nép felszabadítása volt, S a Német Demokratikus Köztársaság fejlődik gazdaságilag, politikailag és értékesen hozzájárul a béketábor erejéhez. A Szovjetunió által történt, felszabadítás világ törtemé Imi jelentőségét azonban le lehet merni azon keresztül is, hogy pillantást vetünk Németország nyugati zónáiba, amelyeket az imperialista haderők tartanak megszállva s ahol az uj háború szenét bányásszák. vasát olvasztják, h adseregét szervezik. A világuralom vérbeborult. agyú igénylői az uj háborúban más országok — elsősorban Németország — népeit akarják harcba küldeni. Az USA uralkodó körei egész leplezetlenül szinte kérkednek ezzel a szándékukkal. Fl anders szenátor például kijelentette, hogy a jövő háborújában az európai népek szolgálnak majd ágy;u töltelékül, míg „az Egyesült Államok főleg fegyvert szállít, légihaderőt alkalmaz és tanácsot ad.” Hozzátette: „az európaiak alkotják a szárazföldi haderők zömét s igy majd az Egyesült Államok emberanyagának mérsékelt mennyisége is elég lesz a harchoz.” Méltó társa Flandersnek, de akár Hitlernek is, Cannon kongresz- szusi tag. Kereken kijelentet* lo: „Mas országok katonáit kell fel fegyvereznünk, küldjék ők pusztulásba ifjúságukat, ahelyett, hogy mi küldenénk a magunkét.” Ezek a kannibálok gonosztevők ugyan, de vetn üres fecxeaők. Az amerikai fegyverszállítás az Atlanti Egyezmény értelmében már tart. A légi haderők számára repülőtereket építenek- És rendeltetési helyükön vannak már az amerikai „tanácsadók” is. Az amerikaiak tehát más nevekkel akarják a sült gesztenyét kikapartatni, Kikkel'/ Bradley tábornok, az Atlanti Szövetség egyik főkolomposa, akit Parisban a tömegek viharos ellenszenv-tüntetéssel fogadtak, ekóppen vélekedik: „A háború első szakaszában a főteher a francia hadseregre nehezedik”, mert „a nagyméretű partraszállások kora, amilyen Normandiában, Olaszországban, vagy a csendesóceáni szigeteken történt, visz- szavonhatatlanul elmúlt.” Nyílt beismerése annak, hogy,' az amerikaiak nem akarnak, de nem is tudnak nagylétszámu szárazföldi haderőt Európába küldeni. Harcoljon hát helyüt- tük más. Washington hivatalaiban már össze is állították a halálos Ítélettel, egyenlő lajstromot, amely a Szovjetunió és a népi demokráciák elleni tá mad ó h áb o ru s erege i n ek l é t- számáról szól. Az amerikai sajtónak ezek a közlései csak arra alkalmasak, hógv a háborús hisztériát szítsák, a háború elkerülhetetlenségének meséjét a tömegekkel elhitessék, ugyanakkor rokonszenvessé tegyék az uj háború gondolatát. mondván, hogy abban amerikai vér nem fog folyni. A listán a dicstelen első helyen Franciaország áll, amelynek 30 hadosztályt kellene kiállítania. Jellemző a nagy emberhiányra. hogy az amerikai vezérkar még Svájcot is kalkulálja, se több. se kevesebb, mint kereken 800 ezer katonával. Ebbő] a társaságból nem hiányozhat ^ Nyugatnémetor- szág lakossága sem. A „Times Herald” írja: „Terveket dolgoztunk ki harcképes német tank- és SS-hadosztályok egész sorának talpraállitására, hogy ezek amerikai tisztek vezetése alatt harcoljanak.” Johnson amerikai hadügyminiszter nagysietve megcáfolta a leleplezést. de rácáfolt a „Business Week” cimü lap: „John- son cáfolja, hogy Nyugatnémet-ország hadsereget kap, de az angolszász katonai hatóságok azt akarják, hogy 1950- ben már legalább öt német hadosztály álljon készenlétben.” íme, ők maguk sem tudják, hogyan adják he az amerikai népnek a keserű orvosságot, Mert az amerikai név is tudja. Iioo-t, uj háború esetén az anyák, feleségek gyásza semmi esetre sem kerülheti el az amerikai kontinenst Ez pedig szörnyűséges gyász. Olyan lángja vau ennek, amelyben felperzselődnek a háborús gyújtogatok. Ilyen nemzetközi körülmények között tekintenek a nevek a Szovjetunióra, ahol az atomerőt a termelés szolgálatába állították, újabb pénzre* formulái emelték a dolgozók jólétét. Ilyen körülmények között fejlődik és erősödik a független Német Demokratikus Köztársaság. Ilyen körülmények között fejlődik a. magyar Sztahánov-mozgalom, fejlődik mezőgazdasági termelésünk a Minisztertanács határozatához képest, jut népünknek mind több élelem, ruha, tudás és jog. Ezért, karcol az amerikai bányász és acélöntő, ezért sztrájkol a francia munkás, ezért száll ja merj a földet az olasz paraszt. Mind az öt világrészen az egyszerű emberek kijelentik, hogy nem akarnak háborút, nem fognak fegyvert saját szabadságuk, a Szovjetunió ellen. A béke hiveinek eltökélt szándéka, hogy helytállnak és megmentik az emberiséget a mérhetetlen áldozattal és szenvedéssel járó uj háborútól. Március 12-én tartják a Szovjetunióban a Legfelső Tanács választásait, A képviselőjelöltek gyűléseken ismertetik választóikkal a Kommunisták és Pártonkivüliek Sztálini Tömbjének választási programját. A gyűlések során bizalom mindenekelőtt bizalom Lenin, Sztálin nagy Pártja., a Párt rendíthetetlen tekintélye iránt. A Párt ezt a tekintélyt a munkásökíés parasztok hatalmáért, a dolgozó nép szabadságáért- és boldogságáért, a szocializmusnak országunkban kivívott diadaláért harcolva szerezte. Ez a bizalom nagy felelősséget hárít rám a. munkásokkal, a parasztokkal, az ér- tehriséggol, a Kommunista Párttal szemben- A magam részéről biztosit:, ni akarom Önöket, ,hogy egész munkámban Sátáljn elvtársnak, bölcs vezetőnknek cs tanítónknak, Lenin hű ‘harcostársának, ügye rasztság a Kommunista (bol- | sevik) Párt vezetésével bizto- | sitoíta a szocializmus diadalát országunkban. A szovjet rxp a Kommunista Párt vezetésével megvédte a Nagy Honvédő Háborúiban a háza szabadságát, becsületét és függetlenségét a német fasiszta és a .japán imperialista hódítókkal szemben. A Szovjetunió ebben a diadalmas háborúban megmutatta a szocialista rend hatalmas életerejét és a Sztálin eivtárs vezette, Bolsevik Párt nevelte nép erkölcsi és politikai egységét— A Szovjetunió Legfelső Tanácsának legutóbbi választása óta eltelt négy esztendő alatt a Kommunista Párt vezetésével országunk, a Szovjet. Állam nemzetközi tekintélye jelentékenyen megerősödött. Ez alatt az idő alatt a szovjet nép lelkesen dolgozott. Továbbfejlesztette a nehézipart, a vasúti közlekedést és mindenekelőtt helyreállította az ipar és mezőgazdaság háború előtti színvonalát. Ma jelentékenyen túlhaladta ezt a szin— Rendkívül nagy sikereket ért. el a háború utáni időszakiján szocialista mezőgazdaságunk. Egyedül 1946-ban a gép- és traktorállomások, kolhozok és szovhozok 3—4-szer annyi traktort, gépkocsit és nezegazdasági gépet kaptak, mint, a bábom előtt 1940-ben. Országunkban teljesen megoldódott a gabonaprobléma. A gabonatermelés fellendülése lehetővé tette kolhozainknak és szovliozainknak, hogy hozzálássanak a mezőgazdaság terén mutatkozott elmaradottság felszámolásához. Döntő szerepet játszik ezen téren a Szovmáreius 1-én a _ szverdlovszki Állami Opera- és Baléttsziu- házban Nyikolaj Mihajlovies Svernyik elvtárs, a Legfelső Tanács Elnökségének elnöke jelent meg választói előtt. Beszédében megköszönte a bizalmat, majd igy folytatta: ováhbj sikeres fejIesztéséhc?»» lakosságunk egyre bőségesebb élelmiszerellátáshoz es ipa- rank) mezőgazdasági nyérs- an yage 11 át hsához. — A háború utáni években nagy sikereket ért «*! a szovjet tudomány. A kapitalista országoktól • eltérően 'tudomány uri'k és technikánk a nép érdekeit szolgálja- Az ipari es nuvzogaz-dasági termelés szakadatlan növekedése lehetővé teszi a Pártnak és a kormánynak. hogy állandóan emelje a nép anvagi jóléiét és kultúráéit. Sikereink ihlető je: Sztálin elvtárs — A szovjet állam állandó gondoskodása a munkások, Parasztok és értelmiségiek anyagi és kulturális színvonalának emeléséről, a szocialista társadalom fejlődésének törvénye. Mindezeket n sikereket a Szovjetunió a munkások, parasztok és értelmiségiek önfeláldozó munkájának eredményeként érte el. melynek a nép boldogságának megteremtője, Sztálin elvtárs az ihietője* Sztálin elvtárs nevével kapcsolódik össze egész életünk, a szovjet szocialista állam építése, erősítése és fejlesztései; embernek ember által való ki- sítése, a válságok, a munka- nélküliség, nélkülözés és nyomor megszűnteié-e, amelyek a kapitalista gazdálkodási rendszer elkerülhetetlen állandó kísérői. — A szocializmus győzelme országunkban a kommunizmus építésének nagyszabású perspektíváját nyitotta meg országunk dolgozói előtt. Sztálin 'clvtárs a sztálini választókerület 1946. február 9-i válasz- tő: gyűlésén programot adott a hosszabb időszakra nézve is. Ezt mondotta: .Ami a ho$z- szabb időszakra vonatkozó terveket illeti, a Párt meg szándékozik. szervezni a népgazdaság újabb hatalmas felemelkedését. ame’.v lehetővé teszi nekünk, hrv- iparunk színvonalát például a háború' előtti színvonal háromszoros ára emeljük. Szüksége r-’érnünk, hogy iparunk évente 50 millió tonna öntöttvasat 60 millió tonna acélt, 500 millió tonna szenet és 60 millió tonna olajat; tér- ír.etUm A munkf.s verseny a nép egyetemes ügye — Népünk kimeríthetetlen erő- és energiaforrása a soviet hazafiság amely a széleden kibontakozó szocialista versenyben jut kifejezésre. A szocialista verseny egyetemes népi üggyé és a társadalom ír,un ka j a m e e s?.e- rvczésének kommunista ipa ' ‘-révé vált. A kormány é-~ ■, Párt szélese körű ösztönzést ad' a Minden munkámban Lenin és Sztálin tanítása vezet Az irántam megnyilvánult folytatójának ulmutaiását foÄ Szovjetunió bebizonyította a szocialista rend életerejét — A munkásosztály és a pa- 1 gom követni. — Az elmúlt választásoKon Bolsevik Pártunk felhívta a választókat, szavazzanak a Kommunisták -és Pártoitkivü*. liek Sztálini-Tömbjére. A Pártnak ez a felhívása egységes visszhangra talált, a szovjet emberek millióinak szivében. A szovjet emberek a Sztálin’ Tömb jelöltjeire szavaztak. A Szovjetunió Legfelső Tanácsé nak választásai népünk erkölcsi és politikai egységének, a Szocialista Szovjet Állam ltimerib ketetlen erejének és hatalmú nak nagyszerű megnyilvánulásai voltak. ■ vonalat. A .háború súlyos következményűit. már a ’sztálini ötéves terv első esztendejében felszámoltuk. A megnövelt 1949 óvj állami tervet egészben véve 103 százalékban teljesítettük, aminek következtében a Szovjetunió egész iparának össztor- melése az 1948 évhez viszonyítva busz százalékkal, a háborút megelőző 1940. évhez viszonyítva 41 százalékkal növekedett meg. 1949-ben a * népgazdaság mi ellátási tervét telj esi tet- Ez lehetővé tette a népgaz- . -rág valamennyi ágazatának jobb ellátását nyersanyaggal, fűtőanyaggal, villamosenergiával és felszereléssel. A háború utáni ötéves terv első négy esztendejében 5200 nagy állami iparvállalat épült, vagy épült uiiá és kezdte meg a munkát. Ugyanez idő alatt kétmillió 300 ezer falusi lakóház épült- vagy épült, újjá. Lenin és Sztálin pártjának vezetésével a szovjet nép rövid idő alatt oi fogja érni a szocialista ipar további felvirágzását és ezzel minden oldalról kifejleszti a szovjet társadalom gazdasági és kulturális életét. A mezőgazdaság dolgoséi végrehajtják a terméssetátalakítás sztálini tervét jetunió Minisztertanácsának és a Bolsevik Párt Központi Bizottságának rendelete a kolhozok és szovhozok közösségi állattenyésztésnek fejlesztésére irányuló hároméves tervről. A kolhozok dolgozói és a mező- gazdaság > szakemberei óriási lelkesedéssel küzdenek a tér- mészetátalakitó sztálini terv megvalósításáért. 1950-re már 590 ezer hektárnyi területen ülhettek védőerdő övezetet. A mezőgazdaságban. sikeresen vezetik he a füves vetésforgót, tavakat és víztárolókat létesítenek. Mindez kedvező feltételeket teremt a mezőgazdaság
