Zala, 1950. március (6. évfolyam, 51-76. szám)

1950-03-03 / 53. szám

Zalai munkások a szakmák legjobb dolgozói között A sztálini munkafda.iánlás során elindult, a „Szakma leg­jobb dolgozója“' megtisztelő címért folyó szocialista ver­seny győztesei között számo­sán szerepelnek a zalai üze­mek legkiválóbb dolgozói. Va­lamennyien ismert munkások, akiknek nevét n sztálini mun­kafelajánlás során kibontako­zó egyéni verseny kapcsán nap, mint nap hallottuk, élen­jártak a Sztahánov-mozgalom csíráinak elültetésében, raun- kástáfsaik állandó szakmai fejlesztésével üzemük termelé­sének általános emelkedéséhez hozzájárultak­Az ásvány olajipari szakma legjobb dolgozói között‘három MAORT-o.s dolgozó: Szép La­jos elv társ, fúrómester Báza- kerettyéről, Miijei István él- munkás, toronyszerelő, Pordán István élmunkás, kovács Lová­sziból szerepel. A fúrási csoport vezetője Szép elvtárs Bázakerettyén. Jellemzésében, amikor a szak­ma legjobbjaként felterjesztet­ték, azt írták róla: csoportját a legtökéletesebben vezeti, irá­nyítja, csoportjának tagjait ál­landóan tanítja, .ió munkájá­nak eredményeképpen csoport­jának teljesítménye jelentősen megnőtt. De Szép elvtárs nemcsak ezért nyerte el a kitüntető cí­met. Azért is, mert kiváló szaktudását arra használja fel. hogy észszerüsítse a munkát, újítson. A sztálini munkafel-, .ajánlás során két nagyjelen­tőségű újítást nyújtott be, amelyek évi 56.800 forint meg­takarítást eredményeztek üze­mének. Januári átlagos nor- mateljesítése 128 százalék volt. Miilei István toronyszerelő- mestei*. éimunMs, a 200-as to­ronyszerelő brigád vezetője, a lovászi üzemek küldötte a szta­hanovisták kongresszusára, a másik MA ŐRT dolgozó, aki- az ásványolajipar legjobbja címet ’ elnyerte. — A toronyszerelőbrigád még ezelőtt két évvel egy to­rony felszerelési munkáit 20 —25 emberrel végezte — mondja. — Akkor sokkal keve­sebb volt a munka, mégis a műszak végén holtfáradtak voltunk. Én, mint a toronysze­relőbrigád vezetője kötelessé­gemnek éreztem, hogy a régi elavult munkamódszereken vál­toztassak. Elkezdtem újítások­kal, észszerüsítésekkel foglal­kozni. Sikerült egy gépet szer­kesztenem, amely a nehéz va­sakat felszállítja az épülő to­ronyra. Azóta a brigád 15 fő­vel dolgozik. Azelőtt 540 óra volt egy toronyszerelés, most 393, azelőtt a legmagasabb normateljesítés 130 százalék volt, most például az L—166-03 kút szerelésén 203 százalékot értünk el. A felsoroltakon kívül még több zalai dolgozó ért el elő­kelő helyezést a nemes szocia­lista versenyben. Az esztergapad őszintén elmondja s ml hátról tatjai ti termelést a Vasvázas gépműhely ében „A munkaverseny és a Szfahá- nov-mozgalom további kifejlesz­tésének és megerősítésének 'gén fontos feltétele a termeléshez szükséges anyag biztosítása. '* (Gerő elvtárs, a szíahánovKa tanácskozáson mondott beszedő­ből.) Az esztergapad, amelyik ott áll a gépműhely eszlergasorának közepetáján, az ablak mellett, körülbelül 40 lépésre van a ,.l:a- ; titkától“’, kevésbbé közhasznála­tú szóval az anyagkiadótól, 20 •lépésre — meg kell kerülni há­rom esztergapadot és egy köszö­rűt — az idő-utalványozók és mű­vezetők „rezidenciájától“, és mintegy ICO méterre a hegesztő- műhelytől. S munkaláp Furcsának látszik ez a kezdet, de mert a következőkben, ezek­rőt a helyekről több szó esik, le kellett szögeznünk. Az eszterga, pádról még annyit, hogy a köz- tudat általában Málek elvtárs esztergájának nevezi, többnyire dugattyút és egyéb motoralkat­részeket gyárt, most — mivel Málek elvtárs pártiskolán van — Dévényi József, a most alakult 180-as brigád kiváló esztergá­lyostagja birtokolja. Ma az esztergapad jó néhány­szor vett uj fogást. Fél hármat mutat az óramutató és a mellette ólló szekrényen 8 különféle munkalap hever. Az első mun­kája 6 dugattyú beszúrás volt, az időuitalványozók két órát ad­tak rá, a munkadarab már itt volt az asztalon, a munkaláp is készen volt, 1 óra alatt elkészült a munl»a. * A következő munka még Má­lek elvtárstól maradt itt. Köny- nyü dolga veit az esztergapad-, nak. Málek elvtárs is dolgozott rajta 2 órát, Dévényi is kettőt. 4 óra alatt készült el, az 5 óra he­lyett. Kincs előkészített anyag — ÍO perc kiesés Az esztergapad azonban nem örülhetett sokáig, a dugattyu- gyürük után —, mert az volt az előző munka —. kattan a kapr csoló, leállt a gép, mert tulajdo­nosa munkát ment keresni. A „kalitkába“. Keresgélt a külön­féle munkák között, kapott 2 dugattyút végre, ami megfelelt és 10 percnyi állás után ismét megindulhatott az ameTikimer, az eszterga legnagyobb örömére. Az öröm. ürömmé változott a kővetkező munkánál, az előbbi­nél is bosszankodott egy adagot, [ mert mikor elkészült a munka, derült ki, hogy nincs még mun­kalap, s tulajdonosa ment a „re­zidenciába“: — Ugyan utalvá­nyozzanak már —• miután elké­szült a munka —• egy kis időt a darabra. Az igazi üröm azon­ban a. következő munkánál kez­dődött. Öní8dei selejt — ;$ kárba veszet í óra — Ejha, szép, komoly munka — gondolta volna az esztergapad. — Ezen öröm dolgozni. — Szép, uj, fényes .dugattyú volt, méretre kellett faragni, az elejét excent­rikusán bemélyesziteni. Sőt mi­több: ez helyhez is jött, ?. trak­torszerelők hozták, mert sür­gős. A munkalapért sem kellett messze menni, csak a reziden­ciába — 20 lépés. Szóval szépen nekilátott az esz­tergakés." Marta, harapta, vágta az ércet, gyorsforgással, vidiá- val... s egyszercsak dühös ordí­tásként csikordult fel. Tele volt beiül hatalmas lyukakkal az öntvény. A kapcsoló kattant a tulajdonos a művezetők után né­zett. Bürokrácia — SO® méter — Hm, hm, selejtes öntvény, — újat kell önteni — volt az egyik művezető álláspontja. — Be kell tömetni a lyukakat a he­Hirt adtunk már arról, hogy a Szikra könyvkiadó a Magyar- Szovjet Barátság Hónapja alatt kőnyvnapósait rendez az üze­mekben, gépállomásokon és nagyobb községekben. Ennek az a célja, hogy a szovjet rea­lista irók műveit még jobban megismerjék dolgozóink. A szovjet irók könyveit nagy örömmel fogadták a kanizsai finőházban. Jóformán nem volt dolgozó, aki ne vett volna könyvet. Mindenki igyekezett kielégíteni igényét, amire volt is lehetőség, hiszen egyaránt válogathattak szépirodalmi, *u- * domanybs és ideológiai iHyír kék között, Xraicspvics Marcella vasúti gesz tőkkel — mondta 2. másik, s az o álláspontja győzött. Az eszterga újra megindult, mélyebbre ásta a gödröt a du­gattyún, aztán, újra megállt. A tulajdonos vitte a hengert he­gesztőkhöz — 100 méter — azok visszaküldték munkalápért — 80 méter — ott azt mondták nem kell munkalap — 80 méter — 1 óra alatt betömték a hegesztők a lyukat, addig az eszterga bus- komoron álldogált, meg egy ki­csit forgott valami apró mun­kán, amit a tulajdonos kárpót­lásképpen kapott. A hegesztők betömték a lyukat, újra kellett kezdeni az egész munkát. Ám az időutalványozók csak 1 órát voltak hajlandók adni a munkára, holott a lyukak előtt 4 órát szab­tak ki rá. Az esztergapad heve­sen bizonyította tulajdonosának állítását, hogy az lehetetlen. Tamils&g — olvasni Rákosi és íicro elv társ beszédéi S most fél háromkor csaknem megszólal, amikor tulajdonosa azt mondja. — Ez nem jói van igy. így nem lehet, teljesítményt fokozni. Ma 8 munka közül hat­szor nem hozták helyhez az anyagot. — Jó lenne, ha a terme­lés vezetői az idő-, a munkautal- ványezók, művezetők elolvasnák Gerő és Rákosi elvtárs beszédét a sztahanovisták kongresszusán. És megszívlelnék. takarítónő például Gorkij: „Anya“ cimü regényét akarta megvásárolni. Szinte meg volt sértődve, amikor közölték vele, hogy várni kell a legközelebbi szállítmányig, mert Gorkijnak ez a műve már éppen a nagy érdeklődés miatt kifogyott. — 72 éves édesanyámnak akarom elvinni ezt a könyvet — mondta. — Eddig nem jut­hatott hozzá, a múltban nem is volt rá alkalma. Azt. mondta, most akarja bepótolni, amit el­mulasztott. Az ,,A.nyá“-n kívül mást is vásárolt, mert —• mint mon­dana — minél jobban meg akarja israerru a szovjet d álmát. Megismerik és megszeretik sí dolgozóit a szovjet irodalmat Tudatosítsuk a gépi munka előnyeit! Az ipar területén munkásosz­tályunk a technika jobb ki­használásával, uj munkamód­szerekkel, az újítások egész sorával, munkavei',senyékkel szinte nap mint nap emeli ter­melékenységét. így olcsó ipar­cikk, olcsó ruha jut a dolgozó népnek. Mezőgazdaságunk bi­zony az ipari, termelés mögött alaposan lamaradű Pedig itt is megvan a lehetőség, elsősorban állami gazdaságainkban, ter­melőcsoportjainkban a helyes agrotechnika alkalmazásával, munkabrigádok, munkacsapa,- tok megszervezésével, az egyé­nileg gazdálkodó kis- és közép- parasztoknál jó íalajelökészi- téssel, gondos növényápolással, hogy emeljék termelésük hoza­mát. Nem kell hát ehhez valami különleges ördöngösség. Hogyis mondta Csonka János ságodi kisparaszt? Csupán le kell vet­kőznünk a maradi „nagy­apánknak is jó volt'“ ósdi el­vet és bátoan kell alkalmaznunk az uj, íejleifebb munkamódszerekéi, mert előttünk a példa, a hatal­mas Szovjetunió, a világ leg­fejlettebb mezőgazdasági álla­ma. Elsősorban a gépi munka tökéletes kihasználására gondol lünk itt. És ennél a kérdésnél időzzünk egy keveset modt, mielőtt csatasorba áll a megye dolgozó parasztsága jövő esz­tendei kenyerünk biztosítására. Tegyük fel a kérdést. Tudatoshották-e eléggé a gé­pi munka nagy jelentőségét fa­lusi pártszervezeteink népne­velői, a DéFOSz, földműves- szövetkezetek vezetői közsé­geink kis- és középparasztjai között? Milyen eredménye van eddig a gépállomásokkal kö­tendő talajművelési szerződé­seknek7 Válaszoljuk meg azon­nal, hogy Zala megye előirány­zatát csupán 30 százalékra tel­jesítette! A termelékenység fokozását, az önköltség csökkentését szol­gáló legdöntőbb előfeltétel, a gépi munka igénylése és ki­használása, a gyenge politikai felvilágosító munka következ­tében háti érbeszorult. Ez a tény. a gépállomásokkal talajmüve- lé.si szerződésüket. És ez i t a dolog veleje! Felismerték a gépi niuoka fontosságát, összehangolták közös gyűlése­ken üzemterveiket a gépállo­másokéval és kidolgozták Tava­szi munkatervüket. A DéFOSz által összehívót4 járási és községi dűlő- és '■ ér­mé! ési felelősök értekezletén elhangzott hozzászólások az el­múlt évihez képest 10 százalé­kos terméshozam emelkedésé­ről beszélnek. Szép, szép a vál­lalkozás, de a tárcsázás, a fo­gatolás. az uj munkamódszerek alkalmazása... kevés alkalom­mal kerültek itt szóba. Bár az általános versenyszellem, a lel­kesedés jellemezte ezeket az értekezleteket, sokkal inkább, mint azelőtt bármely hasonlóa- kat. A tavalyinál sokkal gazda­gabb tapasztalatokat szerez­tünk a világ legfejlettebb me­zőgazdasága megismerésének, gyakorlatának terén is a Szov­jetunióban járt zalai paraszt- küldötteinktől. A termelőszö­vetkezeti mozgalom i.s egyre inkább kLerebélyesedik a me­gyében. Izmosodnak, erősödnek állami gazdaságaink. A szocialista szektorok üzemi páí (szervezetei a tervszerű, fc-jlg't mezőgazda- sági munkában példát kell, hogy mutassanak, tudatos: la­ntok kell az egyénileg gazdál­kodó kis- és középpava.szok között a .gépi munka jelen'ősé­gét. Gépállomásaink erőgépei tavaly óta uj, modern erőgé­pekkel .gyarapodtak, újabb 3 gépállomás van alakulóban Za­lában. Olyan jelentős előfeltételek ezek, amelyek segítségével ha jól felkészülünk a termelés harci feladataira, ha megelőz­zük falun az ellenség fejlődé­sünket gátló alattomos tevé­kenységeit —, a Miniszter a- nács határozatát sikeresen hajt­hatjuk végre. A megyében megtartott és nagy érdeklődéssel kisért. me­zőgazdasági vándor,szaktanfo­lyamokon, a Szabad Föld Téli Eszéken tanult hasznos "tapasz­Persze, ahol jól fogták meg ezt a kérdést, mint Paláiban, Poloskán, vagy Zalaegerszegen is, ott meg is van a komoly eredmény. Mi volt a siker tit­ka? Az, hogy a pár*szervezet irányi'oíla a szerződések megkötésének munkáját és a népnevelők kezükben a saját szerződésükkel a dolgozó parasztság előtt saját példá­jukra hivatkoztak elsősorban. A párt- és tömegszervezetek összefogtak a felvilágosító munkában Termelőcsoportjaink első me­gyei tanácskozásán visszatük­röződött, hogy egyre több azok­nak a kis- és közápparasztok­nak száma, akik megértették a Párt, Rákosi elvtárs útmutatá­sait, mert harcokban szüle eU eddigi eredményeik rögzíté­sére, terméseredményük to­vábbi fejlesztésére, az önkölt­ség csökkentésére tettek hatá­rozott ígéretet, ugyanúgy, mint Rákosi elvtár,snak, az ország első képviselőjének zalai be­számolója során is fogadták, hogy 20, sőt a pusztama-gyaródi és vöcköndi T3zC,s küldöttek csoportjuk dolgozói nevében 30 százalékos termés túlteljesí­tést vállaltak. Meg is kötötték falai okát most kell gyakorlat­ban is valóraváhaniok dolgozó parasztjainknak. Ez most az el­sőrendű feladata pártszerveze­teinknek e gyárául. Tudatosít­sák az alatt a hátralévő néhány nap alatt is még a falu egyéni­leg gazdálkodó kis- és közép- parasztjaival, hogy az ipari munkások napról-napra foko­zódó termelési eredményeihez az uj munkamódszerek alkal­mazásával, főként a gépi erő íc-íjes kihasználásával zárkózzanak fel. A tavaszi munka még nem kezdődött el — mint mond­tuk — van még hátra néhány nap, minden erőt fordítsunk tehát falun a gépállomásokkal kötendő talajművelési szerző­dések felé. Olvasd és terjeszd a Zalát Péntek, IVéQ. március 3,

Next

/
Oldalképek
Tartalom