Zala, 1950. március (6. évfolyam, 51-76. szám)

1950-03-29 / 74. szám

így szabadult fel a Dunántúl Átkelés a Duna déli szakaszán Sztálin elvtárs a moszkvai városi tanács 1944. november C-án megtartott ünnepi gyűlé­sén ezeket mondotta: „Ez év októberében kezdő­dött meg csapataink kilencedik támadása Magyarország kör­zetében, a Tisza és a Duna közt. E támadásnak az volt a célja, hogy kikap csői ja Magyar- országot a háborúból és Né­metország ellen fordítsa .. A hitleri hordák vadul eről­ködtek, hogy feltartóztassák a Szovjet Hadsereg támadását. A német osztagok Magyaror­szág déli részén, a Duna alsó szakaszán létesített hídfőre próbáltak támaszkodni és ezért a folyó nyugati partján hatal­mas védemi rendszert építet tek ki. De a Szovjet Hadsereg mö gött már olyan haditettek so­rakoztak fel. mint a Dnyeper, Bug, Dnyeszter és Prut folyó­kon való átkelés. így a Duna és a folyó mentén létesített vé­delmi rendszer sem állíthatta meg a szovjet hősök diadalmas előnyomulását. A tavakban és az esőmosta utakban bővelkedő mocsaras vidék megnehezítette a szovjet csapatok előnyomulását, de a szovjet katonák teljes mérték­ben átérezték felszabadítói küldetésüket. Ez új hőstettekre lelkesítette őket. A harmadik ukrán front csa­patai alapos előkészítés után átkeltek a Dunán és két kisebb hídfőt alkottak a nyugati par. ton. A fasiszták megszakítás nélkül indították ellentámadá­saikat. Tankokat vetettek be és tűz alá vették a hídfőket, hogy visszavessék, vagy pedig beszorítsák csapatainkat a fo­lyóba. A németek tartalékaikat idevonták. Rövid idő alatt há­rom hadosztályt állítottak erre a frontszakaiszra, közöttük né­hány önálló SS-csapattestet. De már semmi sem tudta fel­tartóztatni szétmorzsolódásu- kat. A harmadik ukrán front csapatai egyesültek a két híd­főből és döntő támadásba men­tek át. A Szovjet Hadsereg átkaroló mozdulataival megbontotta az ellenség hadrendjét. 1944 no­vember 29-én áttörte a Duna nyugati partján alkotott vé­delmi vonalakat és 40 kilomé- tei melységben betört 32 ellen- sévps hadállásokba. Ezt a rést később 150 kilométer frontszé- lességben tágította ki. A táma aások során Magyarország déli területén több mint 330 helysé­get foglaltak cl a szovjet csa­patok. így kezdődött meg a feltar. tóztaíhaíaiian erejű dunántúli támadás, amely hatalmas Iavi. naként zudult nyugat felé. Ra­gyogó győzelme volt ez a Szov­jet Hadseregnek! Mennyi he­roikus erőfeszítést, hősiességet takart 0 hadijelentés szűkszavú sora: „Csapataink áttörték az ellenség védelmi vonalát!“ A drótsövényckkel- betontor. laszokkal és rejtett aknamezők leél megerősített védelmi vonal áttörése a legnehezebb feladat volt. Ezt a haditettet csak a Szovjet Hadsereg tudta meg­valósítani, csapattestei terv­szerű mozgékony együttmükö. désével és magas erkölcsi tu­lajdonságaival. A sztálini stra­tégia az első a hadtörténelem­ben. amely részletesen kidol­gozta az áttörés elméletét úgy, Hogy azt gyakorlatilag is a leg­4 Szerda, 1950. márc. 29. teljesebb mértékben alkalmaz ni tudták. A harmadik ukrán arcvonal csapatainak Magyarország déli részén kivívott győzelme a bölcs és előrelátó sztálini stra­tégia egyik ragyogó bizonyí­téka volt és a szovjet fegyve­rek mindent legyőző erejét hirdette. Munkabérrendszer a szovjet iparban A munkabér a Szovjctűnió- ban és a szocializmust építő népi demokratikus országok­ban rendkívül fontos szerepet tölt be. Helyes megszervezése, annak az ösztönző erőnek kö­vetkezetes érvényesítését je­lenti, amely a munkásokat a termelékenység emelésére, új munkamódszerek, újítások be­vezetésére. a Sztahánov-moz- galom fejlesztésére serkenti. Az egyéni bérezésnek kell érvényesülnie, teljesen helytelen a csoportos bérezési rendszer és nem szabad meg­feledkezni a bérezésben előfor­duló „egyenlősdi“ elleni küz­delemről sem. Sztálin, a gazdasági vezetők 1931. évi értekezletén mondott beszédében az ipar sikeres munkájának hat előfeltétele közé sorolta a munkabér egyen­lősítése ellen folytatott szívós harcot. A szovjet bérezési redszer a munka és a felelősség arányá­ban több fokozatra, fizetési osztályra oszlik. Az egyes ipar­ágaknak megfelelően a fizetési osztályok számban különböz­nek egymástól. így a gépgyár­tásban 8, az üvegiparban 10, a téglagvártásban 7 osztály van. A szakképzett munka, a nem szakképzett munkához viszo­nyítva magasabb bérben része­sül. A szovjet ipar bérezési rend szerének alapformája a darabszám-munkabér, amelynek változatai a követ­kezők: Az akkord munkabér — ami­kor az elkészült termelvénye- ket az egységesen megállapí­tott díjszabás szerint fizetik; a progresszív fizetési rendszer — amelyben minden normán- f elüli termelvényt magasabb áron fizetnek, mint a megálla­pított norma keretein belül előállítottakat; a prémiumos fizetési rendszer — amelynél a normán felüli teljesítménye­kért prémiumokat, folyósítanak. A Szovjetunióban a prog­resszív és prémiumos munka­bérrendszer bevezetésénél két alapelvből indultak ki. A mun­katermelékenység növekedésé. nek felül.kell múlnia a munka­bér növekedését, mert csak ilyen feltétel mellett halmozha. tők fel megfelelő alapok a ter­melés kibővítésére és a munka­bér növelésére. E rendszer nemcsak a szak­munkásokra, hanem a segéd­munkásokra is kiterjed. A se­gédmunkások és kisegítőmun­kások, akik közvetlenül kiszol­gálják a műhelyeket, ugyan­csak részesülnek prémiumban, százalékos juttatásban a műhe­lyek eredményei arányában. E rendszerben a prémiumot mu- tató«;zám alapján állapítják meg, amely kisebb a szakmun­kásokénál. Ehhez az elvhez ra­gaszkodni kell, hogy helyes viszony lewen a szakmunkások és se­gédmunkások bére között. A Szovjetúnióban nagy fi­gyelmet fordítanak a munkakö­rülményekre és ezeket figye­lembe veszik a munkabérek megállapításánál. A földalatti munkáknál, a „meleg-műhe­lyekben“. valamint különböző nehezebb munkáknál maga­sabb munkabért fizetnek. A munkabér progresszív prémiu- •mos rendszere biztosítja, hogy a munkások és alkalmazottak a legnagyobb mértékben saját érdeküknek tekintsék a munka­termelékenység és a szakkép­zettség emelését, a munkaidő I teljes kihasználását és a mun­ka élenjáró sztahánovista mód szereinek alkalmazását. APRiUS 4. hazái!! fsIszaMulásáiafe iaaape „A hálás magyar nemzet soha nem felejti el, hogy szörnyű e!- csettségében a fasiszta barbárok | kiverése után a Szovjetunió és a ! nagy Sztálin segítő keze állítot­ta talpra-’* Hatalmas eredményeink a szocialista építés le’kes, harcos Jendüktc, amely egész dolgozó népünket áthatja, méltóképpen fejeződik ki az ) albumban és így állít em’éket annak, akinek mindezt köszönhetjük: a felszabadító nagy Szovjetuniónak. | A megjelent képes albüxn 52 oldal Ara 2.— Ft. Kapható: MDP P<Srtszervezetekhen. Kiadja: MDP Központi Vezetőség Agitáciős Osztály. __ 5 ci mü művészi kivitelű képes al­bum tartalma híven tükrözi fel- szabadulásunk óriási jelentőségét és népi demokráciánk 5 év alatt elért hatalmas eredményeit. Népünk nagy vezérének, Rákosi Mátyás elvtársnak szavait olvas­hatjuk az album első oldalán. A Magyar-Szovjet Barátság Hónapjának keszthelyi mérlege Február 5-étől, a barátsági hónaj kezdetétől nagy változáson men át a Magyar-Szovjet Társaság keszthelyi szervezete. Politikai és gazdasági szempont­ból egyaránt értékes eredményei« alakultak ki, amelyekkel Keszthely társadalma nagy utat tett meg ; szovjet nép iránti barátság elmé­lyülése felé. Az azelőtt 120 tagi. Társaság taglétszáma a barátsági hónap alatt 1100-ra emelkedett. De a politikai és kulturális megmozdu­lásokon ennél sokkalta nagyobb számú tömegek érdeklődtek a Tár­saság munkája és célkitűzése iránt. Az eló'adások során a közönség megismerkedett a biológus Pavlov életével és munkájával, hallóit a természet nagy ' átalakító járói Mi­csurinról, gyönyörködött Puskin mélyérzésü és forrongó költésze­tében. megismerte a világ else népihadseregánek a 32. éves Szov­jet Hadseregnek hivatását. Feltárul­tak a szovjet, ötéves tervek ered ményei, amelyek a mi ötéves ter­vünk hatalmas távlatainak lehető­ségét nyújtják. A barátság hónapjának leforgá­sa alatt 18 alapszervezet alakult rneg Keszthelyen, hivatalokban, is­kolákban cgy-cgy kis szobái, vagy sarkot rendeztek be, kifejezéséül, hogy az az intézmény, az ott dol­gozók a szovjet-magyar barátság ápolásáról munkájuk közben sem feledkeznek meg. Keszthelyre nem jöttek le a szov­jet küldöttség tagjai, a tudósok, művészek cs amit Keszthely dol­gozói legjobban sajnálnak, a szov­jet Hadseregnek hivatását. Feltárul- unió iránt elmélyült hálánk és sze-i retetünk azon a jó munkán kérész, tül, amelyet a barátsági hónap tar. t?ma alatt a Társaság kifejtett és amelyet Keszthely társadalma őszintén támogatott, kifejezésre juttatta a baráti szeredet és hála megnyilvánulását; amelynek tuda- 'átan a szovjet küldöttség hazánk. :-.a iett, és amelynek őszinte elmé- g ülését tolmácsolhatják Sztálin népének. S*«v|eí laűsi emlékmű épül Keszthelyen Keszthely társadalma az áp­rilis 4-i ünnepély keretében lerakja a Főtéren a szovjet hősi emlékmű alapkövét. Társadalmi munkával, a honvédség, a hivatalok, az MNDSz és egyéb intézmények csoportjai rendezik a teret. hogy méltó keretet kapjon a hősi emlékmű. Az előkészítő bizottság fel- hivta Keszthely dolgozóit, hogy vessenek fel terveket, ötlete­ket az emlékműre vonatkozó­lag. A legjobbat, a legtökéle­tesebbet, a legkifejezőbbet fogja a bizottság kivitelezni. Nagy sikert aratott Zalaegerszegen az általános gimnázium MSzT csoportjának hangversenye Hatalmas érdeklődés mellett mutatkozott be a megyeszék­hely dolgozói előtt az általá­nos gimnázium MSzT csoport­jának 80-tagú vegyeskara és kamarakórusa. A Magyar- Szovjet. Barátsági Hónapnak ez a kimagasló és magasszinvo- nalu rendezvénye ezúttal is ko­moly érdeklődésre talált Zala­egerszeg dolgozóinál. A nagy­méretű hangverseny 3 részre osztott műsorán a klasszikusok legjobbjainak énekkari művei, a szovjet és magyar zeneszer­zőknek az uj élet szépségeit bemutató szerzeményei, majd a harmadik részben a szovjet ember felszabadult boldogsá­gát érzékeltető dalok," indulók és prózai számok szerepeltek. Egymásután hallottuk fel­csendülni a kamarakórus tolmá­csolásában a legszebb klasszi­kusokat, orosz és magyar nép­dalokat, népdalfeldolgozásokat. Kivétel nélkül valamennyi hatalmas tetszést aratott. No­vikov: Csapajev dala, Alexand­rov. A szovjet hadsereg jubi­leumi indulója és Sztálin Kan­tátája, Muradeli: „Sztálin ve­zet bennünket“ cimü remek­műveit egyaránt nagy sikerrel adta elő a «»kitűnő hangszere­lést! énekkar. Magyar Jutka magyar népdalai, Benkő Lajos- né két magánszáma és Pa' ai Tibor szólója még inkább emel­ték az est színvonalát. Dicsé­ret illeti Szekeres Ferenc kar- nagyot a tőle már megszokott rutinos vezénylésért és rende­zéséért. — Biztosak vagyunk benne, hogy ez az est betöl­tötte célját: még inkább elmé­lyítette a szeretetet és hálát a bennünket felszabadító hős szovjet nép iránt. Javítják e, vagy járhatatlanná teszik az ökölnyi kövekkel a zalai országutakat? A zalaegerszegi járásban az országutak állandó karbantar­tásának érdekében most is, mint minden tavasszal, az uta­kat kővel szórják be. Az utak javítására nagy s.ulyt fektet nek és állandó javítással pó­tolják a megrongálódott ré­szeket. Azonban a jelenleg végzett útjavításokkal kapcsolatosan már többizben panasz érke­zett szerkesztőségünkhöz. Kü­lönösen Teskánd, Boncodföld- je és Kávás község dolgozói kifogásolták, hogy a brigád­ban dolgozó utőrök tajásnagy- ságu kövekkel szórják tele az országutakat. Ennek követkéz, lében már több gazdának te­hene les áh tűit és bz arra köz­lekedő autó Írnak, kerékpáro­soknak a gumiját is nagymér­tékben tönkreteszi. Fclhivjuk az illetékesek fi­gyelmét, nézzenek utána, mi • az oka, hogy a javításra szánt utat a célnak éppen ellenke­zőleg, szinte járhatatlanná te­szik. Ismere!ier;esz?ö képsorozatot ad a sző vei in e l eknek a LÓÉRT A szövetkezetek munkáját igyek­szik megkönnyíteni a Lóéríékesiiö NV. azzal, hogy a lószakismeretek '.é’jából egy 5 darabból álló isme­retterjesztő képsorozatot adott ki. Termelöcsoportok és földmű vesszö- \elkezdek díjtalanul juthatnak a kópse.i ozathoz a budapesti Mező- gazdasági Kiállításon. Mindössze az szükséges, hogy a képsorozatra igényt tarló tszcs, vagy földmüves- sfövebo^et egy bélyegzős igazoi- vinnval ellátott megbízottja keresse fel a vasárban a JOGÉRT. mintais­tállóját, ahol aí képsorozatot díjta­lanul átadják. Ez a segítség meg­könnyíti a termelőcsoDortok és földmüvesszővetkezetek lótenycs*. tési munkáját.

Next

/
Oldalképek
Tartalom