Zala, 1950. március (6. évfolyam, 51-76. szám)

1950-03-28 / 73. szám

* A Szovjet Hadsereg döntő szerepe a fasizmus szétzúzásában Irta: lossif Korotkov ezredes A második világháború döntő eseményei a szovjet-német arcvonalon az 3941—45. években zajlottak Je. A Szovjet Hadsereg törté szét a fasizmus erejét. a Szov­jetunió fegyeveres erői mér ték a hitleri Németország és csatlósállamai hadaira a meg­semmisítő csapást- A Szovjet Hadsereg, a Szovjetunió teljes erejére támaszkodva, képes volt megállásra kényszeríteni a fasiszta agressziót, megfor­dítani a világháború teljes meg­metél és a fasiszta reakció minden erejének szétzúzásá­val fényes diadalt aratni. A Szovjetunió győzelme az uj szocialista társadalmi és ál­lami rendszer győzelme, a Le­nin és Sztálin alapította szov­jet hadsereg győzelme volt Mi eredményezte a Szovjet Hadseregnek a második világ háborúban elért világtörténel­mi győzelmét? Mindenekelőtt az. hogy a Szovjet Hadsereg _a legigazságosabb háborút vi­selte- Sztálin kimeritően ha­tározta meg a második világ­háború jellegét és a Szovjet­uniónak e háborúban viselt szerepét. A Szovjetunió belé­pése a második világháborúba — mondta Sztálin — még in­kább megerősítette annak fel­szabadító jellegét „Egész népünk eme, a siszta elnyomókkal folytatott Honvédő Háborújának célja — mondta Sztálin 1941 juüus 2 án — nemcsak annak a ve­szélynek a megszüntetése, amely bennünket fenyeget hanem egyben segítség a né­met-fasiszta iga alatt nyögő minden európai népnek is-“ A z első hatalmas csapást — mint ismeretes — 1941—42 telén Moszkva alatt kapták a németek. A Moszkva alatt vívott csatának az a je­lentősége. hogy a Szovjet Had­sereg szétfoszlatta a fasiszta hadsereg „legyőzhetetlenségé­nek“ mítoszát és reménysu­garat nyújtott az elnyomott európai népek szivében felsza­badulásukra. A sztálingrádi csata teljes for (holtot hozott a második világháború egész menetében. Ez ütközet során teljesen szét- zuzódott íi Sztálingrádnál lévő több mint 300 ezer főnyi né­met hadsereg és azok a ro­mán, olasz és magyar hadosz­tályok. amelyeket a hitleristák a szovjet-német arcvonalra dobtuk. A sztálingrádi csata döntötte el Olaszország kilé­pését is a második világhábo ruból- A fasiszta blokk „ten­gelye“ a doni sztyeppe térsé­gében törött el, a Szovjet Had­sereg sztálingrádi győzelme hárította el a „tengely“ csapását Szuezről és nyi­totta meg az utat a szövet­ségesek számára Tunisz felé. A Kurszk alatti csatában, 1943—44-ben a Szovjet Had­sereg további megsemmisítő csapásokat mért a hitleri had­seregekre. 1945-ben az offenziva Sztá­lin parancsára nem január 20-án kezdődött — mint ahogy ezt a hadműveletek terve elő­irányozta —> hanem január 12-én, annak érdekében, hogy evitséget nyújtson az ameri­kaiaknak és angoloknak, akik V?44 decemberében a nyugat! fronton nehéz helyzetbe ke­rültek- Három nap alatt —• ja­nuár 12—14 között óriás1' Kedd, 1850. március 28. nrcvonalszakasz — Kelet-Po- roszország északi határától Lengyelország déli határáig -- került mozgásba és kibontako­zott a Szovjet Hadsereg óriási támadása. Erről a támadásról j 1945 január 23-i parancsában Sztálin ezt irta: „Ennek az év­nek januárjában a Vörös Had­sereg eddig nem létezett erejű Csapást zúdított az ellenségre az egész arcvonal mentén, a Balti-tenger partjától a Kár­pátokig- A támadás 1200 km-es hosszban összetörte a néme­teknek azt az erős védelmi vo­nalát, amelyet egész sor éven keresztül felépítettek.“ M agyarország feliszabadi- 1 A tása után, 1945 április lG-án kezdődtek meg a berlini hadműveletek, amelyek május 2-án a Szovjet Hadsereg teljes diadalával végződtek. Berlin fölött ott lengett a győzelmi lobogó és a fasiszta Németor­szág 1945 május 8-án feltétel nélkül megadta magát. A Szov­jet Hadsereg megmentette Európa népeit a fasizmustól. A Szovjetunió betöltötte vi- lágtöríénemi küldetését. A gi gantikus harcokban aratott diadalai elszakithatatlanul ősz szefonódtak a nagy hadvezér Szíálin nevével. cASJlŐ-Úf tí &.£g,ítsl(£ A Szovjetunió dicsőséges hadserege felszabadította Magyarország népét a fasiszták, a Horthy-földesurak hitlerista iparbárók "elnyomá0- ?a alól- De a Szovjet Hadsereg nemcsak szabadságot, hanem életet ,s adott a magyar népnek. A felszabadító csapatok nyomában gabona­szál,iimányok jöttek. A fasiszták által feldúlt éhező országot a szov jet segítség állította lábra. A gyárak szovjet nyersanyaggal indultak meg. A magyar mezőgazdaság és a magyar ipar a felszabadulás öt esztendeje alatt egy percre sem nélkülözte a Szovjetunió hatalmas, se­gítő kezét és mindenben, mindig magunk mellett éreztük nagy ba­rátunkat, Sztálint és a Szovjetunió népeit. Szovjet gabonaSzállitmány érke­zik 1945. tavaszán az éhező magyar fővárosba. A fasiszták által feldúlt és kirabolt raktárak, elpusztitett élelmiszerüzemek helyén szovjet se­gítséggel kél uj életre a sokat szenvedett Budapest közéle’inezése. Szovjet gyapot érkezik a Buda­pesti pályaudvarokra. 1945-ben Kommunista Párt vezetése alatt, magyar munkásság felépiti a fa­siszták által szátdult gyárakat. De a gyárak üzembehelyezéséhez nyers­anyag kellett és a nyersanyagot a Szovjetunió baráti segítő keze ad­ta az országnak. Hatalmas gyacot- szálüímányok érkeztek- textilipa runk rövid idő alatt ta’praállott és a Horthy-fasiszták által kirabolt or­szág a szovjet gyapotból újra fel­öltözhetett. A Szovjetunió segítsége nemcsak nyersanyagra korlátozódik. A fej­lett szovjet technika csodálatos gé peit küldik Magyarországra a szov­jet emberek. A penzai gépgyár sze­reli fel a szegedi tcxíilkombinátoí. Hatalmas, kitűnő precízen dolgozó szövő-gépekkel, amelyeken öröm dolgozni. Ä VEZEIOSEOVflülSZIflS ■ * »« _____________________...________________________ kérdéséi A mezőgazdaság korszerűvé tétele és gépesítése Magyarországon központi probléma. A Szovjetunió elküldi mezőgazdasági gépeit ha­zánkba, a legmodernebb Sztáiinyee-traktyrókát, A nagyszerű mezőgaz­dasági gépek a magyar agrotechnikát oly szintre emelik, amelyek le­hetővé teszik, hogy megfeleljen a mai kor szükségleteinek. Ahol a pártaktivák a veze­tőségválasztó taggyűlést kellő gondossággal, alapos felvilá­gosító munkával készítették elő, ott a taggyűlése1' jól si­kerültek. A bizalmiak és nép­nevelők személyes meggyőzése, Rákosi elvtárs beszédének, a Központi Vezetőség határoza­tának személyes látogatás for­májában történő ismertetése mindennél hatásosabb agitá- eiós ÍV"yver aktivistáink ke­zében. Galambok, Újudvar. Szentlisztó és Mikosfalva köz­ségekben a taggyűlést meg­előzően a bizalmiak lejárták az elvtársakat, megvitatták a vezetőségválasztás'sal kapcso­latos kérdéseket, tudatosították berunük az esemény fontossá­gát- így érték el, hogy a tag­gyűlésen minden egyes elv­társ megjelent és értékes hoz­zászólásaikkal tették sikeressé az uj vezetőség megválasztá sát. A letenyei járás! pártbizott­ság nem értette meg teljes egészében a Központi Vezető­ségnek a . vezetőségválasztó taggyűlésekre vonatkozó hatá­rozatát. Az előkészítés mun­kájában nem fordított elég gondot az aktívák mozgósítá­sára és megelégedett általá­nos jellegű instrukciók adásá­val. Munkájában nem vezette az „ szempont, ho?v csakis a bizalmiak széleskörű bevoná­sával, a népnevelők aktivizá­lásával biztosítható a jó ered­mény. Helytelen volt. hogy nem nyújtott kellő támogatást a titkároknak beszámolóik el­készítésében s igy hiányossá­géit voltak a titkári beszámo­lókban. Ennek az volt az ered­ménye, hogv a taggyűléseken a hiányos titkári beszámolók hoz kevés volt a hozzászóló, s nem jött ki a vezetőség mun­káját illető kritika, majd az önkritika. A JB feladata most, hogy levonva az eddigi tapasz­talatok tanulságait, a jövőben nagyobb súlyt helyezzen a pártaktiváknak az előkészítő munkába való bevonására. A novai falepárló üzemi párr szervezet ének vezetősége tudatában volt a vezetőségvá­lasztás jelentőségével. Rákosi elvtárs b eszedét, a Központi lyes beszélgess során ismertet­ték az elvtársak, nem egy eset­ben ebédidőben beszélték meg az ezzel kapcsolaos kérdése­ket. A tagság felkészülten ment a taggyűlésre, <, a titkári beszámoló fele t tevékeny vita indult meg. Az elvtársak éltek kritikai jogukkal s építő bírá­latukkal scgi'e ték a vezetősé­get munkájában. A párttitkárt beszámolója végén alaposan megbírál1 ák és helyesen mu­tattak rá hibáira. A hozzászó­lások során számos termelési probléma merült' fel, s a rész­letes és jól felépített tickári be­számoló eredményeképpen szá­mos, a pártélettel és a terme­léssel kapcsolatos hiányosság került felszínre, amelyek kija­vítására nyomban javasatokat is adTak. A kritika és önkriti­ka, a pár [demokrácia elveinek érvényesülése sikeressé tette a vezetőségváWsztást. A nagykanizsai III számú vasutas körzetben a titkár 70 Perces beszámolót tartott, amelyben viszont sok minden­nel foglalkozott, csak a veze­tőség végzett munkájával nem. Úgyszólván Rákosi elvtárs be­szédét mondotta el kivonato­san ahelyett, hogy konkréten beszélt volna a vezetőség mun­kájának eredményeivel és a. mutatkozó hibákkal. Ezen felül még hiba volt, hogy az ifjakat nem engedték kellő mértékben szóhoz s ezzel kap­csolatosan olyan vélemény is elhangzott, hogy „ahová a SzIT-esek beteszik a lábukat, ott pusztulás és rombolás^ ma­rad utánuk“. A „kritika“ ilyen módon való gyakorlása termé­szetesen nem segíti a fiatalo. kát, ellenkezőleg, elveszítik bizalmukat a vezetőség iránt, közömbösökké válnak. Tanul­ság: a titkár beszámolója ne legyen túlságosan hosszú, de amit mond. az tükrözze vissza a vezetőség végzett munkájá­nak eredményeit és hibáit. Tapasztalat, hogy ahol jó a titkári beszámoló, ott több a kritika, önkritika is. A másik;. a fiataságra és a nőkre na­gyobb gondot kell fordíta­nunk és a részükre nyújtandó fokozottabb segítség mellett biztosítanunk kell, hogy szám­arányuknak megfelelő helyet kapjanak az uj vezetőségben. Néhány községünkben az el­lenség tevékenyen hozzálátott a taggyűlések rendjének meg­zavarásához. Zalakoppányban például a kulákok „háziagitá- cióikban“ izgatnak, a vezető­ség ellen s az általuk „meg­felelőnek” talált embereiket, vagy egyenesen az ellenséget igyekeznek népszerűsíteni. Za­laegerszegen, Tűrj én, Búcsú- szenti ászlón és a megyében szerte a klerikális reakció in­dított támadást pártszerveze­teink ellen és megtévesztő fo­gásokkal kísérlik meg befolyó, solni különösen a kevésbbá öntudatos elvtársainkat. Falu­si agitáeiós munkánkat to­vább kell erősítenünk. KisÜfíirferme! avafoi! a kanizsai föfdmüvesszclvefeze! és tszcs A nagykanizsai földműves- szövetkezet alkalmazottai áp­rilis 4-i munkafelajánlásuk- ban elvállalták, hogy a sző­ve! kezet magtárául szolgáló helyiséget kultúrteremmé ala­kítják át A felajánlás teljesí­tésének eredményeként szom­baton este szövetkezeti bál keretében avatták fel a kultúr­termet. melyet az alkalmazot­tak nevében Horváth Lajos elvtárs adott át. Beke Vjnco elvtárs, a Vörös Csillag tszcs ng.iai. Iíencz Ferenc pedig a told mű vessző vetkezeti tagok evében vette át meleg szavak kíséretében. Pártuk Város.] Bizottsága nevében Udvarát Ferenc elvtárs mondott üdvöz­lő szavakat. Rövid műsor következett ezután, melynek bevezetésében r t éves Hegedűs Lacika bájos szavalata hangzott el Lenin­ről, majd Harmatit Gyuláné elvtársnő és Poór Károly c-g'y cgyfelvonásos szovjet vigjáíc- kot adtak elő. A műsort egy szavalat zárta, le, majd meg­kezdődött a bál. — Értesítés. A péntekre hirdeted népszerű tudományos előadás köz­bejön akadályok miatt elmaradt. Fekócs Imre elvtárs. a MDP me­gyei bizottságának tagja szerdán este 6 órakor tartja meg elmaradt olőadását a Szovjetunió mezőgaz­daságáról a nagykanizsai szakszer­vezeti székházban. — Elgázolta és az úttesten hagy. ta Horváth Zoltán sárvári gépko csivezető Bancó István kotaántórosj nép3i?n<Sszt a galambok-ktsk'omáro. mi országúton. A menekülő autóst a kanizsai rendőrség elfogta cs átadta az államügyészségnek.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom