Zala, 1950. március (6. évfolyam, 51-76. szám)

1950-03-26 / 72. szám

A rabszol gaiörvén

A konyörtelenü] közelgő gazdasági válsággal kapcsolatban az Egyesült Államok monopolista körei egy- te erősebben támadják a munkásosztály életszínvonalát. Evröl-évre zuhán a munkások reálbére, fokozódik a dolgozó tömegek kizsákmányolása, növekszik a munkanélküliség.

Az Egyesült Államok hatalmasra dagadt katonai költségvetése, a Mr.rshall-terv és az Északatlanti Egyezmény érteimében hozott agresszív háborús és stratégiai intézkedések megvalósítására szolgáló hatalmas összegek súlyos teherként nehezednek az amerikai nép vállára. A növekvő gazdasági válság egyre rosszabbá teszi a dolgozók helyzetét.

Egy lépés a fasizmus leié., .

Korlátlan meggazdagodást jelent az Egyesült Államok pénz- és iparmágnásai számára a fegyverkezést A. sza és a háborús készülődés. 1940—46 között 66.5 milliárd dollár volt az amerikai monopóliumok tiszta nyeresége, ami túlszárnyalja Amerika háboruelötti, 1938-as teljes nemzeti jövedelmét. Á további években még nagyobbra növekedett a monopolisták nyeresége, 1947-ben ez az összeg 18-i milliárd dollárt tett ki, . 1948-ban már 21.7 milliárd dollárt. Ugyanakkor az Egyesült Államok lakosságának 80 százaléka számára még a normális életfeltételekhez szükséges minimális anyagi ' eszközöket sem biztosítják.

Az Egyesült Államok kapitalista monopóliumai a háború befejezése után a kormányra és az amerikai kongresszusra támaszkodva hozzálátlak, hogy a munkásoknak és a szakszervezeteknek, még ezeket a megcsonkított jogait is felszámolják. .Egyedül 1947 elején 200 munkásellenes és szakszervezetellenes törvényjavaslat hangzott el a kon- greszusban. A legkegyetlenebb ezek közül az, melyet Taft szenátor, az egyik legmegrögzöttebb reakciós és Hartley, a képviselőhöz volt tag ja terjesztett be, melyet el is fogadtak és érvénybe léptettek 1947 augusztus 22-én.

„Munkásvezérek“ a monopolisták szájíze szedni

A Taft-Hartley törvény a ,,vállalkozók és munkások közötti baráti együttműködést“ kimondva, a semmivel teszik egyenlővé, az amerikai munkásosztály eddigi vivmá- nyait.

A Taft-Hartley törvény megnyirbálja a szakszervezeteknek a vállalkozókkal szemben fennálló kollektiv szerződéskötési jogát.

Ennek a fövénynek segítségével a kormány durván beleavatkozik n szakszervezetek belső életébe. Á szakszervezetek kötelesek jelentést tenni a munkaügyi miniszternek pénzügyi tevékenységükről. Betiltották azt, hogy politikai kampányokra, például elnökválasztási, vagy kongresszusi választási kampányra pénzt áldozzanak. A szak- szervezetek minden felelős funkcionáriusának esküt kdl tennie arra, hogy nem kommunista. Hogy „törvényes“ legyen a szakszervezetek munkája, le kelj váltaniuk a vezetökomtmistákat, akikről pedig tudott dolog, hogy a munkásosztály legszilárdabb vezetői és a munkásosztály helyzete megjavításáért folyó küzdelem legkövetkezetesebb harcosai.

A törvény a&t is megköveteli, hogy a szakszervezetek összes felelős funkcionáriusai ne csupán ne legyenek a kommunista párt tagjai. de ,,ne ismerjenek el, tie lépjenek be és ne támogassanak serrii- lyen más szervezetet stem“, amely a monopóliumok diktatúrája, az USA kormányköreinek reakciós politikája ellen lép fel.

A Taft-Hartley törvény megállapítja, hogy az USA elnökének joga van beleavatkozni a munkavállalók és vállalkozók közötti konfliktusokba, és a ,,nemzeti jólét és biztonság“ biztosításának ürügye alatt betilthatja a sztrájkot.

A fecsegő Truman üres ígéretei

Az 1948-as elnökválasztás idején a demokrata párt és maga Truman hazug módon számtalanszor megígérte, hogy visszavonja a Taft- Hartley törvényt. Az ujra-valasztott Truman elnök a kongresszushoz küldött egyik legelső üzenetében, 1949. január 5-én a- Taft-Hartley törvényt érintve még mindig ezt irta: ,,A munkások és munkásnők hazánkban igazságtalan megkülönböztetésnek vánnak alávetve annak a törvénynek értelmében, mely megnyirbálja jogaikat. Ezt. a törvényt vissza kell vonnunk..

Azóta ugyan több mint 1 év telt el, de a Taft-Hartley törvény továbbra is zavartalanul érvényben maradt

Truman a kongresszusnak 1950- január 4-én küldött elnöki üzenetében újra demagógiái ígéreteket tett

a i c - rizruty _ visszavonáséra. Ez azonban nem más, mint már az elkövetkező választások előtti frázis-puffogtatás. A kongresszusnak esze ágában sincs visszavonni ezt a törvényt.

Elnöki üzenetében demagógikus, hangon jelentette ki Truman: „Mi most az Egyesült Államokban nagyobb személyes szabadságot élvezünk, mint valaha*4. Csakhogy a

reális’ amerikai valóság épp az ellen, kezojét mondja. A kapitalista országokban a személyes szabadság ' csupán üres frázis.

Szabadság

csak kizsákmányolás nélkül lehetséges

Sztálin elvtárs Rov Howarddal. az amerikai ujságtröszt elnökével folytatott beszélgetésében ezt mond ta: Nehezen tudom elképzelni, milyen lehet a munkanélküli „személyes szabadsága“, aki éhesen jár

c* nem tudja használni munkaergs jét. Igazi szabadság csak ott les hét. ahol megszüntették a kizsákmányolást, ahol egyik ember nem nyomhatja el a másikat, ahol nincs munkanélküliség és nyomor, ahol az embernek nem kell azért, remegnie, hogy holnap elvesztheti munkáját, otthonát, kenyerét. Csak ilyen társadalomban valósulhat meg az Igazi, — nemcsak papíron 'étező — személyes és minden egycb szabadság".

(RaSszagyin cikkéből.)

^ÉPÍTSÜK a pártot*

Erősítsük és gyarapitsuk a tömegekkel való kapcsolatot

MAGRERESKEDELMJ

8(11111 ! » l I I l » i

ÁRJEGYZÉKE

< il MII: III. I I TI í 8 I I l I I I «1C»

zött , az ágitációs és propaganda-, valamint a nevelési munkát. _

A Pártnak a tömegekkel való kapcsolata megerősítésében és a dolgozók kommunista nevelésében fontos szerepet játszanak a szakszervezetek, az ifjúsági szervezet és a társadalmi szervezetek és egyesületek. A tömegszervezetek munkájának további megerősítése minden pártszervezet legfőbb fel ad át aA Bolsevik Párt sikeréi vitathatatlanok. De a Bolsevik Párt soha sem adta. át magát a megelégedésnek és az elbizakodottságnak- Egész munkájában alkalmazza a bolsevik kritika és önkritika módszerét.

búi ran feltárja a munka, hiányosságait, a népet a nehézségek leküzdésére neveli.

A dolgozók széles tömegeivel fennálló elszakíthatatlan kapcsolat abban a haíalms, sokoldalú munkában is kifejeződik, amelyet a pártszervezetek folytatnak a szocialista versenyt vezetve. A pártszervezetek hivatottak arra, hegy a verseny élenjáróinak gyakorlatát terjesztve, mozgósítsanak minden erőt az ötéves terv batáridőelőtti teljesítése céljából. A pártszervezetek a dolgozó tömegekkel való kapcsolat erősítésével és gyarapításává] biztositjá k az u„i si tc- tokot a. kommunizmus nagy ügyéért folytatott harcban.

Sgjj, kis ízrmÁLzMuilömámp

Világító égiteste

Tiszta holdtaian éjjelen sem látunk olyan sok csillagot, mint ahogy azt az^ emberek gondolják. A legélesebb szemű emberek sem ^ látnak milliónyi csillagot az égbolton távcső és 1 áteső nélkül, hanem csupán 2—3000-et. és az egész égen, ami a Földet minden oldalról körülveszi, ilyen szabad szemmel látható csillag nincs több 6000-nél- Mindezt már régen megszámlálták és összeírták. Ez nem volt valami nehéz munka, mivel a csillagok majdnem semmit sem változtatják egymáshoz viszonyított helyzetüket.

Hogy erről meggyőződjünk, vegyünk szemügyre a csillagos égen egy részletet, ^ almi a csillagok valamilyen észrevehető ábrát alkotnak. Az ilyen alakzatok már régen magukra irányítottak az emberek ’ i- gyelmét. Csillagképeknek hívjuk őket A Göncöl Szekere is ilyen alakzat. Ha ennek a csillagképeknek térképét gondpi san lerajzoljuk, hosszú ideig pontos marad. Évtizedeken olyannak látjuk a csillagképét amilyennek először pillantottuk meg őket: egyetlen csillag ócska sem tiinik el, egyetlen egy sem mozdul e] a helyéről.

Äs égnek ez a látszólagos mozgása teljesen olyan, mint ahogy a mi Földünk valójában forog, csak ellenkező irányú- Ezért, az égen éppúgy- mint a földgömbön, van két mozdulatlan pont, a két sarok. amelyek körül, mijtiha egy nap alatt minden csillag megfordulna.

A Föld északi félgömbjén csak az északi sarok látszik- Magán a sarkon nincsen csillag. de nagyon közel hozzá találjuk az eléggé világos, Súvkcsi1!agunk nevezett csillagot A Sarkcsillag majdnem mozdulat 1 annak látszik és ar északi irányt az iránytűnél pontosabban . mutatja de a többi csillag mintha mindig körülötte forogna.

Ha lennének emberek, akik már kéfc-bároraezer évvel ezelött éltek és most az égre tekintenének, nem találnának a csillagképek rajzában jelentős változást. Ezért a. csillagokat régen mozdulatlan, álló csilla, goknak nevezték.

Fan azonban néhány csillag, még hozzá nagyon fényes, amelyet már a régiek sem neveztek állócsillagnak- Ka megfigyelünk egy ilyen csillagot a.csillagtérképen, né. hány hónap múlva, sőt néhány nap múlva is már más csillagok között mutatkozik, más csillagképben, holott a környező csillagok a helyüíctii maradnak.

Az ilyen csillagokat planétáknak nevezzük. A „planéta” görögül bolygó csillagot jelent. Puszta vemmel csak öt bolygó látható. Ma már tudjuk, hogy .a bolygók sokkal közelebb vannak hozzánk a csillagoknál, de a Hóidnál sokkal messzebbMeg kell még említenünk az üstökösöket és a hullócsillagokat. Az üstökösnek világitó köddel körülvett csiliagformain van. Gyakran különleges tol dalék a is van — a farka. Az üstökösök éppen úgy mozognak az egyik csillagképből á másikba, mint a bolygók, de ri/ká.n jelentkeznek.

A hulló csillagok min

mindnyájunk ismerősei. Ezek csak nevük szerint csillagok. A valódi csillagok — óriási, távoli önvilágitó testek, távoli napok, hasonlatosak a mi Napunkhoz. Soha sehova ,sem hullanak és el nem tűnnek- A hullócsillagok pedig egyszerűen kavicsok vagy mégin- kább porszemecskék, amelyek tömegükkel a levegőtlen világűrben rohannak. Ha a kő nem tud teljesen elégni a légierőn való átrenülés közben, •zitankjai a Foki felületéig rendinek. Ilyenkor av újságokban megjelenhet a hír. hogy őzen, meg esen a helyen „mv morite-hullás volt.

Vasárnap, TáSO. tftárc. 2(5.

,,Pártunk azért erős és legyőzhetetlen — tanítja Sztálin elvtárs — mért a mozgalmat irányítva, meg- tudja tartani és gyarapítani tudja kapcsolatait a munkások és parasztok milliós tömegeivel/- A dolgozók millióival fennálló szer. vés kapcsolat, a forrása a. kommunista párt legyőzhetetlenségének és a szocialista állam hatalmának. A inarxista-leni- nista elmélet ad a Pártnak tájékozódási erőt, segíti, hogy magabiztosan haladjon előre és maga után vonja az egész népet, hogy tudományosan kidolgozza és megvalósítsa a bolsevik politikátA Bolsevik Párt előrelátó politikái ának köszönhető,

hog'y a Szovjetunió hallatlan rövid idő alatt likvidálta gazdasági és kulturális elmaradottságát és élenjáró, __ hatalmas szocialista állammá változott. A Párt az uj, szovjet társadalmi rend győzelméért foíy. tatott harcban a tömegeket nagy politikai aktivitásra késztette, kibontakoztatta a nép kimeríthetetlen alkotó és kezdeményező erejét, kellő időben és hozzáértően támogatott minden értékes javaslatot, amely alulról, a szocializmust ópitő millióktól indult ki.

A szovjet társadalmi rendszer a kommunistákat, és a rtonkivülieket a szovjet emberek egyetlen közös kollektívájába egyesítette- ..Közös kollektíváiban élve együtt harcoltak országunk hatalmának megerősítéséért — mondja Sztálin elvtárs — együtt küzdöttek és ontották vérüket a fronton hazánk szabadsága és nagysága nevében, együtt kovácsolták és együtt érték el győzelmünket országunk ellenségei felett/'

A hősies szovjet nép kommunista pártjával az élen nem kíméli erejét és azért dolgozik, hogy teljesítse és túlteljesítse a háboruutáni sztálini ötéves tervet A Bolsevik Párt a lelkesítője és szervezője az egész népre kiterjedő szocialista ver. senynok, a tömegek uj munka- lendületének. A szovjet embereknek a háborúutáni ötéves tervben eddig elért óriási -sikerei mutatják, miként kovácsolják a kommunisták és a pártonkivüliek a békés munka frontján való győzelmet. Minél nagyobb a lendülete- az alkotó tevékenységnek, annál nagyobb tömegeket von be a Párt a kommunista társadalom építésébeEzért most különösen nagy jelentősége van dolgozók kommunista nevelésének, a kapitalizmus maradványai leküzdésének az emberek túda- tában. A pártszervezetek hivatottak arra, hogy fáradhatatlan politikai munkát végezzenek a tömegek között- Párt- szervezeteinknek meg kell sziv- 1 ein lök Lenin útmutatását, amely szerint a dolgozók államát a tömegek öntudatossága teszi erőssé és ezért állandóan kötelesek fokozni esdmei színvonalukat fokozott' lendülettel kel] folyta! ni ok a tömegek kő-