Zala, 1950. március (6. évfolyam, 51-76. szám)

1950-03-26 / 72. szám

Ä bírálat és önbírálat tette sikeressé az egerszegí IS. téglagyár taggyűlését

Soha még ilyen ünnepélyes hangulat nem töltötte be a zalaegerszegi II- számú téglagyár pártszervezetének ma még elég tágnak bizonyuló, egyébként szűk helyiségét, mint ezzel az alkalommal, amikor a tagság újból összejött, hogy megválassza maga közül azokat az elvtársiakat, akik munkájukkal, a Párthoz való hűségükkel bebizonyít ot- ták, hogy érdemesek a párttagság bizalmára.

A kitűzött időpontban, öt órakor már

egyeiien elvfárs sem hiányzót!

Nem jöttek készületlenül. A Párt vigyázó tekintetét érzik magukon s a Párt, minden győzelmünk szervezője, elvárja tőlük a jó munkát.

A vezetőségválasztás nagy és felelősségteljes munkáját az elnökség megválasztása vezette be, majd alapos mérlegelés után került sor a jelölőbizottság tagjainak összeállítására, illetve megválasztására.

Különös érdeklődés előzte meg Nagy József elvtárs. párttitkár beszámolóját. Méltatta a nap jelentőségét, rátért a végzett munka ismertetésére. Vázolta beszámolójában a párt- szervezet és a vezetőség eddigi eredményeit, nyiltan feltárta a hibákat s minden kendőzés nélkül elismerte, hogy varrnak még most is kijavítani való hiányosságok, de

Rákosi eivlárs nía! mutatót!

és ezen az egyenes utón haladva máris szebbek, jobbak az eredmények, mint valaha.

Nagy elvtárs alapos felkészültségre valló beszámolója után a jelölőbizottság félrevonult, hogy az uj vezetőség tagjaira vonatkozó javaslatot zavartalanul elkészítsék. Ezt követően hozzászólások következtek.

Németh elvtárs hangoztatta, hogy a pártszervezet hatalmasat fejlődött, különösen az államosítás óta. de szükségesnek tartja, hogy még alaposabban mélyedjenek el az elvtársak élenjáró elméletünk tanulmányozásába., mert csakis igy erősiíhe ik majd a pártonki- vüli dolgozók fáé kapcsolataikat.

Az első felszólalás után úgy buzogtak fel a j óbbnál- job b hozzászólások, mint a forrásból a bővizű patak.

— Hibás voltam, elvtársak •— kezdte Szabó elvtárs, a régi vezetőség tagja — és úgy érzem, hogy nem mindig tettem meg a Párt iránti kötelességemet. De az utóbbi időben sokat tanultam és ma már másképpen látom feladatomat s Ígérem, hogy eddigi hibáimat kijavítom.

Ágoston elvtárs pedig arról beszél, hogy az üzem kommunistái jó példát mutattak a pártonkivüli dolgozóknak és ez eredményezte azt, hogy a termelésben máris olyan kiváló eredmények születtek. — Most az a feladat, hogy mi szakadatlanul

Pilipár elvtárs. Volt eset — az iszapolásnál — amikor az én figyelmetlenségem miatt ezer téglával esett viasza aznap a termelésünk. De fogadom, hogy a jövőben hasonló eset nem fordul elő és kétszeresen vigyázok minden munkamozzanatra, mert most érzem igazán, hogy minden egyes tégláért felelősséggel tartozom a dolgozó magyar népnek, nagy és erős PártunknakTóth elvtárs kritikát gyakorol a vezetőség és a Városi Párt-bizottság felé, hogy eddig nem fordítottak elég gondot a nők felvételére- Például

egyetlea flő sincs

jelenleg a pártszervezetben, s ezen a helyzeten sürgősen változtatni kell. Ugyanígy több fiatalt is közelebb kell hozni Pártunkhoz, többet kell foglalkozni. törődni velük.

Ezután a jelölőbizottság egy tagja egyenként felolvassa a javaslatba hozott vezetőségi tagok nevét, melyek mindegyikét komoly és értékes hozzászólások kisérik, egyben a javaslatba hozott elvtársak elmondják önéletrajzukat s beszámolnak eddig végzett munkájukról.

„Nagy elvtárs minden tekintetben példamutatással jár Trését.)

elől, a termelésben csakúgy, mint a pártmunkában“ - hangzik el minden oldalról a javaslat. „Becsületes, szerény munkása pártunknak — érdemes a vezetőségbe.“ — Nagy elvtárshoz hasonlóan a régi vezetőség tagjai közül többen bekerülnek az uj vezetőségbe s mellettük

ujs íriss erők

foglalnak helyet a tagság egyöntetű bizalmából a vezérkarban. Egymás után hangzanak el az elvtársak hozzászólásai és emelkednek a magasba az egyhangú javaslat jeléül a tagsági könyvek.

— Jól szavalunk, jól választottunk — ez volt a véleményük az elvtársaknak a taggyűlés után. Biztosak vagyunk benne, hogy most ismét megerősödtünk, mert a mi elhatározásunk, a mi akaratunk érvényesült ezen a taggyűlésen.

(Véleményünk: a II. számú téglagyár kommunistái megmutatták, hogyan kell segíteniük kritikájukkal a vezetőséget s hogyan kell helyesen használni a bírálat, önbirálat fegyverét, mindennapi munkájuk éltető elemévé tenni a pártdemokrácia követelményeinek maradéktalan érvényesiEgy vesetőségváln

taggyűlés tanulságai

I VEZETŐSE6VALIISZTAS

kér «lései

Egyes vezetőségválasztási taggyűléseken — miután a jelölőbizottság' meghozta javaslatait — egyúttal megnevezték azokat az elvtársakat is, akik az egyes reszortokat majd betöltik. Ugyanakkor a taggyűlés alkalmával megnevezték azt is, akit a pártszervezet élé. re titkárnak javasolnak- Ez történt a zalaegpszegi II. körzeti és a téglagyári alapszervezetben is. ami ilyen formában nem fedi a Központi Vezetőség erre vonatkozó határozatát A vezetőségválasztó tag. gyűlésen beválasztott uj vezetőségi tagok külön kell. hogy összeüljenek, amely alkalommal maguk közül választanak titkárt s egyben a különböző reszortokat is elosztják egymás között.

*

A nagykanizsai JB helyesen hajtja végre a Központi Vezetőség határozatát, mert élőké sziíő munkájában. nagy súlyt helyez a pártszervezetek in- struálására, de ezen íulxne nőén szempontokat is ad a titkári beszámolók elkészítéséhez. A pártaktivákat széles körben vonja be a vezetőség- választó taggyűlések megfelelő előkészítésébe, viszont itt is

vannak olyan pártszervezetek, amelyekre még fokozottabb gondot keil fordítania. A siker érdekében, szükséges, hogv maga a JB is egységesebben oldja meg feladatait s ennek egyik előfeltétele, hogy párt- utasításokat ne a körjegyző kön, hanem a. párttitkárokon keresztül juttassa el a párt szervezetekbe.

*

A nacjykanizsai városi pért- bizottság áltáléban jó képet ad riz előkészítés munkájáról, agyarlakkor a vezetőségek uj- kíválasztásának napirendre fűzésekor kitűnt, hogy az erre a célra kijelölt választási felelősöknek vem nyújtottak kellő támogatást, ami megmutatkozott abban is, hogy a VB egyetlen függetlenített tagja sem ment ki abba a körzetbe, ahol már javában készülődtek a vezetőség választására. .' taggyűlés nem váltotta be a hozzáfűzött reményeket. Kever- volt a kritika, különösen ar építő jellegű kritika. Ez -a tapasztalat egyszersmind aláhúzza o vezetőségválasztó taggyűlések jelentőségének tudatosítását s a tagsággal való alapos átpolitizál ás ának elsőre ndü

szükségessé gát.

A nagykanizsai fütőház párt- j szervezete csütörtökön délután I tartotta vezetőségválasztó taggyűlését az étkezde szépen feldíszített helyiségében. Éz a taggyűlés általánosságban eredményes, jő volt, de eredményei mellett

megvoltak a hiányosságai is, amelyek ismerése döntően hozzásegíti többi alapszervezetünket saját vezetőségválasztó taggyűlésének jobb megrendezéséhez és lebonyolításához. Leszögeztük, a taggyűlés megfelelt a várakozásoknak. Megnyilvánult ez a tagság aktivitásán, a vezetőség felé elhangzó kritika sokoldGluságán és nagy számán (14 hozzászóló volt). Megnyilvánult ez abban is, hogy az uj vezetőségbe friss káderek kerültek, a termelésben kitűnt dolgozók, s ha nő nem is, de ifjú került a vezetőségbe. S amikor hibákat sorolunk fel, akkor vezetőségválasztó taggyűlésekre készülő alapszérvezetek felé szólunk.

Kiss Ernő elvtárs titkári beszámolójával kezdjük, hiszen nem kismértékben függ a titkári beszámoló jó vagy rossz oldalaitól a taggyűlés további menete. Kiss elvtárs hosszú. 70 pex-ces beszédet mondo amelynek

nagyobb részében általános vonalú, nagy nemzeti és nemzetköz! kérdésekkel foglalkozott és kisebb ré szébpn konkretizálta önmagára, a vezetőségre, a pártszervezetre Rákosi elvtárs február 10-i beszédéi.

S beszámolójának éppen ez volt a két legfontosabb hibája

Vezetőségválasztó {aggyü lések titkári beszámolóinak nem szabad hosszunknak leuniök, mert elhá- gyaszíják a tagságot, másrészt kiszaladnak az idő bő!, s ezzel esetleg a fontos rész. a vezetőségvá- Usztár. mechanikussá válik,

mint ezt láttuk ezen a taggyűlésen. Másrészt a titkári beszámoló legfonosabb feladata. hogy konkrétumokkal, a kritika és önkritika alkalmazásával mutassa be a pártszervezet eddig végzett munkáját, s ezt 'egye a beszámoló legnagyobb "észében.

Hiányosság volt még az a titkári beszámolóban, hogy Kiss elvtárs

kevéssé alkalmazta az önkritika fegyverét, amely bátorítást, kezdeményezést ad a tagságnak a kritikáraLett volna konkré'urn a tömegektől való elszakadás veszélyére, amire Aradi elvtárs mutatott rá hozzászólásában: — A titkár elv árs igen jó elvtárs, igen szép beszédeket is tud mondani, de sokat ül az íróasztal melleE, kévését jár az üzemben és beszél a dolgozókkal. Kevésbbé sajátította el az üzem minden csínjának, binjának ismereté1- — Vagy amit például a SzIT vezetője mondott; — A titkár elvtársa1 meghivruk a taggyűlésünkre, hogy beszéljen #z uj ifjúsági szervezet, a Komszomolhoz hasonló ifjúsági szervezet jelentőségéről és a titkár elvtárs nem jött e^ s ezzei lehangolja az ifjakat, akik teljes számban megjelentek a taggyűlésen.

Ezek a bátorhangu kritikák, amelyekhez méltó volt a többi is kiválóan bizonyítják a tagság aktivitását.

Kijöttek a kritikákban az üzem műszaki hibái.

Az, hogy a sztálini műszak után leállt, az anyag folyamatos biztosítása, az, hogy anyaghiány van például dogattyu- gyürüben, az, hogy nincs a dolgozóknak OKH utalványa, mint más üzemekben. Ezeken mind a pártszervezet vezetőségének, a szakszervezetnek kell és kellett volna javítaniaMégis maga a vezetőség- választás eléggé mechanikusan folyt le.

s ez nagyrészben tulajdonítható — mint említettük — az idő előrehaladottságának, a titkári beszámoló következtében. Nem mondta el például minden uj vezetőségi tag életrajzát, mint illik. Előfordult olyan eset, hogy például Farkas elvtársat, aki nem vett részt a taggyűlésen, egyik vezetőségi tagnak jelölték és sokan a tagság közül nem ismerték.

Ilyen esetben természetesen «ÍZ az eljárás, hogy amluí a tag- és tagielölt- f elvételnél, legalább két elvtárs véleményt mond a választandó vezetőségi tagról.

Az is hiányosság volt, hogy a pártszervezet tagjai mindegyikének nem volt kéznél a tagkönyve, a munkában való be- piszkolódásra való hivatkozással, holott a taggyűlés könyv- felmutatással szavaz.

Ezek a hibák tanulságok és a mi pártszervezeti vezetőségeink akkor végeznek jó munkát, ha megfogadva ezeket a tanulságokat szervezik meg alapszervezeteinkben Pártunk és egész dolgozó népünk nagy eseményét; a vezetőválasztó taggyűléseket.

(H. S.)

erősüsük dolgozóinkkal kapcsolatainkat

és ehhez az szükséges, hogy továbbra is mi, kommunisták járjunk az élen, mi mulassunk jó példát.

— Bizony, én. is követtem el hibákat, elvtársak — ismeri el

KÁRPÁT IMRE elvtárssal, a MAORT nagykanizsai javító- műhelyének raktárában talál- koztunk. Amikor a munkájáról beszélt, vidám volt és sap- _ kaját a feje búbjára lökte. Az- olyan ki- hm megkérdeztük tőle, mit ol- v®s mosr\ Erre elkomolyodott az arckifejezése és beszélni kezdeft egy könyvről, emlékek elevenedtek fel benne. Átadjuk neki a szót,. .

Vasárnap, !?50. márc.

Hogy mit ollósok? Életem legérdekesebb könyvi- ,*A Rákosi-per“-t. Meghatottságot éreztem, amikor a kezembe vetTem és végigforgattam lapjait. Amikor olvastam, szinte ott éreztem magam a tárgyalóteremben, ahol nagy tanítónk ériünk, a népért küzdött a fa(Qákú&i el(9tárnál

fjjf gyázelftiek fjeJü

siszta birósággal■ És csak most látom, hogy az urak rendszere merő félelemből hallgatott erről a nagy ügyről olyan mélységesen.

— BÁR EZ A HALLGATÁS vajmi keveset ért. Nagyon jól emlékszem még az első tárgyalás idejére. Fiatal voltam még akkor. Kispesten dolgoztam az egyik gyárban. Mondhatom, munkásnak ugyancsak nem volt valami bizxonságo$ abban az időben többedmagával végigmenni az utcán. Annyi volt a csendőr, hogy... HOniem azért ez sem ért sokat. Bent a

gyárban, meg ot' hon is egymás között, egyre csnk erről tárgyaltunk. Nagyon aggódtunk Rákosi flvtársér1. Tudtuk, milyen sortot szó" ‘ a k ne V ; Horthyék. Tervük mégsem sikerült. Akkor nem tudtam miér*. Csupán gyanitofam, hogy megrettentek af ól a hatalmas erő tőit, ami Rákosi ehb- ‘<fTs szavai nyomán rájuk nehezedett.

RÁKOSI ELVTÁRS akkor a fasiszták foglya v&t, nekünk mégis berCne volt minden bi- zodalmunk. Tudtuk, hogy eljön még az az idő. amikor nagyon sokat köszönkdünk neki, amikor az 5 vezetésével építjük a magunk országát. Hála a- Szovjetuniónak, a Szovjet Hadseregnek, megérhettük ezt az idői. Nehezen vártuk, de eljött és most Rákosi elvtárs vezet bennünket az uj győzelmek felé.

A RÁKOSI-PER anyagából megtanultam, milyen az igazi kommunista. Olyan, mint Rákosi- elv társ. aki vádlódból vádló lelt és a vádlottak padiéról halálimegveT5 hálőrséggel ostorozta bitéit. Nekünk most az a köt élességünk, hogy Rákosi élvlárshoz hasonlókká váljunk. Akkor még hűségesebb katonái leszünk Pártunknak és még eredményesebben harcolhatunk, nagy célunkértí, a szocializmusért.