Zala, 1950. március (6. évfolyam, 51-76. szám)

1950-03-24 / 70. szám

M Beeaehalw-sxurda&usztal taxis teljesíti smmkaieiasénlésát Kovács János és Kustor Gergely párosversenyben Termelőszövetkezeteink közötj már számos olyan csoportunk van, amely messze előre haladt az ápri­lis 4-re tett munkafelajánlások tel­jesítésével, ezzel is aláhúzva azt a fogadalmukat, hogy felszabáduláJ sunk ötödik évfordulóját jól vég­zett munkájukkal kívánják a leg- méltóképpen megünnepelni s a Szovjetunió iránti szeretetünket, ragaszkodásunkat kifejezésre jut­tatni. A Bécseheiy-szurdapúsztai „Ráké. si‘‘ tszcs tagsága április 4-re vál­lalta a zabosbükköny, árpa, zab, ló herefélék és olajlen elvetését. A felajánlást március 22-én máris teljesítették. A rostlent ugyancsak elvetik áp­rilis 4-re, emellett azonban Ígérik, hogy az összes mezőgazdasági mun. kákát az üzemtervben lefektetett és megjelölt határidők előtt végzik el, valamint vállalták, hogy a ku­koricát április 15. helyett 10-re, a méznádat április 27-re, a burgonyát 15-ére, a kendert április 20-ra elve­tik, valamint a siló-csalamádét áp­rilis 16-ra elkészítik. A csoport két tehenésze: Kovács János és Kustor Ger­gely páros versenyre kelt egy­mással , és a gondozásukra bízott tehenek és borjak minőségi feljavítását tűz. ték ki célul április 4. iránti tiszte­ükből. Kovács János vállalta, hogy az áUala gondozott borjut 12 hetes korára 110 kilogramm sulv nál választja el, viszont Kustőr Gergely vállalta, hogy a kezelésére bízott gyengébb kondíciójú borja kát 10° kilogrammos súlyban vá­lasztja -el. Emellett mindketten fel­ajánlották a fejési átlag 20 szá­zalékkal való emelését s ezt az át­lagot tartani akarják ápriis 4. után is. Példájuk nyomán egyre, több azoknak a csöporttagoknak a szá­ma, akik a munkaversenyek kifej­lesztése révén járulnak majd hoz­zá a minisztertanácsi határozat maradétalan végrehajtásához. Felvilágosító munkával a tavaszi vetésterv teljesítéséért 14 százalékkal emelkedett a zalaegerszegi téglagyárak termelése A zalaegerszegi. 3 államosí­tott téglagyár együttes napi téglatermelése messze mögötte maradt még egy héttel ezelőtt is az április 4-re- tett összfel- íijánlás napi mennyiségének- Mintán azonban mindhárom üzem dolgozói az elmúlt hé­ten tartóét- termelési értekez­leten alaposan megvitatták a termelés fékjeként . jelentkező problémákat és akadályokat- egyszerre komoly lendületet vett a munk'a és különösen a tégla gyártásánál mutatkozott meg az értekezlet eredmé­nyessége­Jellemzésként csak annyit, bogy a bárom gyár össze sí- Sett termelése az említett ér­tekezlet előtti napokban alig haladta meg a napi 70 ezer darabot, mig ezt követően fo­kozatosan emelkedett a napi átlag 89 ezer darab tégla fölé. A dolgozók uj verscnylendii- left’e azonban máris ígéret arra, hogy a jelenlegi 89 ez­res napi átlag hamarosan el­éri a 400 ezres szintet. Az I., II. és III- számú gyá­rak dolgozói egymással ver­sengve készülnek április 4-re s a nemes vetélkedés motor­ként hajtja előre és alakítja egészségesen a most kibonta­kozó és egyre szélesebb mére­teket öltő szocialista munka- versenyt­„Az égetési időt két cappal csökkentjük“ — határozták el a zaiaszesitgrétí téglagyárak dolgozói Üzemi értelekezletet íartoit- tak az elmúlt napokban az ál- ilamoisátoKt zalaisaentgróli tég­lagyár dolgozói. Az égetők hangsúlyozták, hogy április 4-ét ők is munkafelajánlássa! ünnePlik meg. Vállalják, hogy a kemencebegyujtási időt az eddigi 9 nap helyett hét naP alatt végzik el. Kilinkó Károly ylVárs ja* vaslatárr*É^aegalakult az üzem­ben a téglaprés brigád és el­határozták. hogy a nagy nap tiszteletére az áprilisra elő­irányzott 350 ezer téglát 8 nappal hamarabb, tehát ápri­lis 22-re legyártják, A Ganz-I. cserépprés dol­gozói nevében Müller József né felajánlotta, hogy munkacsa­patuk az ütemtervben megál­lapított időnél 8 nappal előbb befejezi 200 ezer cserép le- g3”ártását. Uj tszcs készül Zalasárszeg és Csapi között terült el a Novák-kulák mint­egy 100 holdas birtoka. A ku- lákot 1948-ban a mezőgazda- sági munkák szabotálásáért háromévi börtönre Ítélte as uzsorabiróság. Novák birtokát akkor kishaszo-nbérletbe kiad­ták a dolgozó parasztoknak- Ezek közül most néhány an — akik annakidején a kulák cse­lédjei voltak — elhatározták, hogy terrnelőcsoportot alakíta­nak- Ök azonban kevesen vannak. Nincsenek annyian, ahányan már meg is alakit-hat- nák a termelőcsoport-ot. Ezek a dolgozó parasztok most szívós felvilágosító munkába kezdtek. Azon fáradoznak, hogy meg­győzzék dolgozó paraszt társai­kat arról, hogy a termelőcso- port az eszköze mindannyiuk felemelkedésének és ez a leg­főbb biztosítéka annak, hogy Csapiban többé ne garázdál­kodhassak a kulák. Ez a kulák Helbek Sándor kész helyi 9 holdas- szőlőbirtokos, háztu­lajdonos, kereskedő-kulák ud­varában igen sok értékes gyü­mölcsfa volt, am,elyek termér sét űzőében értékesítette. Az emeletes ház lakói fel­kérték Helbek Sándortr hogy a kertet ossza meg veiülc, mer1 a munkában elfáradt dolgozók is szeretnének levegőhöz, nap­fényhez jutni, vagy a ja ár- nyékában megpihenni. Helbek Sándor ez ellen ter­mészetesen kézzel-lábbal til'a- kozott, hiszen a kulák vér nem olyan, hogy a természet aján­dékát mással is megossza, pe­dig azt az ajándékot a dolgo­zók, a munkások véres verej­tékén szerezte meg magának, amiből aztán úri módon élt. Amikor .nem tudott már ki­térni a l°kók kérése elöl, szin­te dühöngve jelentette ki, hogy ha nem lehet az övé a kert termése, akkor másé sem lesz, különösen nem a proliké. Csa­ládjával egy^t nekiesett az eleven gyümölcsfáknak és vandál módon kipusziitotta egytQl-egyig őket. Egyről azonban megfeledke­zett IleJhek Sándor. Hogy a népi demokráciában mások is beleszólnak a dolgokba, ha a munkások, a dolgozók érde­keinek védelméről v%n szó. Proletárdiktatúra nem azért r^n Magyarországon, hogy Helbek Sándorok vagy hasonló elvetemült kulákok a dolgozók iránti gyiilöle'ből és kulák- kapzsiságból kárt okozzanak a népnek. E miatt került Helbek Sán­dor a rendőrség elé, ahol az eljárást megindítót' dk ellene és a nép bírái gondoskodni fognak arról, hogy ne a fa árnyékában ülve gondolkodjon a világ megváltozott rendjé­ről. amely ma már nem az ő, hanem a dolgozók világa. Kitüntették a íűrészüzemi dolgozók legjobbjait A fürészipari szakma legjobb dolgozója cimének elnyeréséért folytatott országos verseny ered­ményei nyomán nemrégiben tör­tént meg a döntés és a leg­kiválóbbnak bizonyuló mun­kások kitüntetése. Legutóbb Ga- rai József elvtársnak, a lenti fűrészüzem dolgozójának adta át ünnepélyes keretek között Mittelmann Miksa elvtárs, a Könnyűipari Minisztérium kép­viseletében jó munkája elisme­réseképpen a kitüntető okleve­let. — Az, hogy Garai eivíárs az országos méretű versenyben a második helyezést nyerte el — mondotta Mittelmann elvtárs — büszkeséggel töltheti el a fűrész­üzem dolgozóit. Arra kell ezu­tán is törekedniük, hogy a kom­munisták példáját követve, a jö­vőben még inkább kiszélesítsék a termelékenység emelése érde­kében a szocialista munkaver­senyt. Ezután Deutsch József elvtárs, igazgató méltatta az ünnepség jelentőségét, majd elismeréssel nyilatkozott az üzem másik két kitűnő eredményt elért dolgozó­járól, Soós György és Csordás Ferenc elvtársakról, akiknek az NV dicsérő oklevelét nyújtotta át. Az ünnepély alkalmával mos dolgozó tett április újabb munkafelajánlást. Zala megye dolgozó paraszt­sága — az áilami gazdaságok­ban, a termelőcsoportokban dolgozók és az egyénileg gaz dáikodók egyaránt — nagy lendülettel láttak neki a tava­szi mezőgazdasági munkák­nak. A lendületnek meg is mu­tatkozott az eredménye és csaknem minden vonalon erő­teljes ütemben halad a mun­ka a korai befejezés felé, mint abogy azt a dolgozó parasztok április 4-i felajánlásai is bi zonyitják. Meg kell azonban állapi tani, hogy egyes területeken lemaradás is mutatkozik. Kü­lönösen azoknál a növények­nél. amelyeknek vetési határ­ideje veszedelmesen közele­dik. A lucernára és a vörös­herére gondolunk, ame­lyeknek március végéig a földben kell lenniük. Nagy általánosságban megy is a munka, a megye mégis el van maradva az ország más megyéihez viszonyítva. Bi­zonyságul szolgáljon erre az az egyik legutóbbi hivatalos jelentés, amely megállapítot­ta, hogy Zala megye a lucer­na vetési előirányzatát eddig mindössze 50, a vörösheréét pedig 64 százalékban teljesí­tette. Ez az eredmény alátámaszt­ja az';, hogy a megye egyes vidékein jó} megszervezték a mun­kát és a dolgozó paraszt­ság megértette, mit jelent a két fontos takarmány- növény korai vetése. Megértették ezt Zalaszent- gróton, Zalabéren, Arabo­don. Pakodon és még sok más zalai községben, ahol 100 zalékig. vagy csaknem 100 százalékig teljesítették ezek nek a takarmánynövényeknek n vetési előirányzatát. Ezeken a Vidékeken helvps felvilágo sitó munka előzte meg a terv teljesítését, még nozzá idő­előtti teljesítését. Meg kell azonban nézni, honnan ered mégis a megye lemaradása. Nem kell messze menni az ok megtalálásáért. Elmaradt a letenyei és a lenti járás. A nedves talajra hivatkoz­nak, s arra, hogy nem lehet éppen -ezérc kimenni a földek­re- Módfelett nagy a nagyka­nizsai járás lemaradása. Ál­talánosan tartja magát az a nézet, hogy nincg vetőmag- Erre hivatkoznak még felelős pártfunkcionáriusaink, amikor menteni próbálják a lemara­dást. Ha ez igy is van, ez semmiesetre . sem mentség. Idejében gondoskodni kellett volna * Vetőmagról, s intéz­kedni kellet: volna, hogy ne az utolsó pillanatban — ami­kor a határidő már a nyakun­kon van — kelljen a vetőmag u“án kapkodni. De n nagyka­nizsai járásban más okát is meglelni a lemaradásnak. Za- lakaroson. Hosszuvölgyön, Szc- Pctneken ugyancsak agitál a kulák azzal, hogy felesleges a. gyors munka, a vetésterv időelőtti teljesítése. S mivel a pártszer­vezet népnevelői nem avat­koztak közbe idejekorán, a já­rás a vetésnek ezen a szaka­szán a megye legrosszabbjai közé csúszott­Szervezett népnevelőmun- káva! kell fellépni min­denütt a kulákagitációval szemben. Pártszervezeteink ne feled­kezzenek meg a pillanatnyilag talán jelentéktelenebbnek lát­szó munkáról. Gyakran han­goztatjuk, hogy a népnevelő- munkát meg kell szabadítani a kampány szerűség jellegétől. Az ilyen jelenségek azt bizo­nyítják, hogy egyes pártszer­vezeteink pont ettől a hibától nem tudnak megszabadulni és ha -történetesen az eovik meg­lévő feladathoz másikat is kap­nak, úgy az utóbbit választ­ják és azt akarják megoldani. Az ilyen határozatlanságot az ellenség nagyon jól felhasz­nálja és élve az alkalommal, támadásra indul ellenünk. Azoknak a falusi pártszerve- zrteinknek amelyek községei tmaradtak, fokozottabb felvilágosító munkát kell kifejteni ezek­ben a napokban, hogy a vetés tervét időre teljesít­hesse * megye Meg kell magyarázni a dolgo­zó parasztságnak, hogy egyre szaporodó állatállományunk­nak egyre több és több takar-. mányra van szükségük. A több takarmányra nemcsak a vetés­terület növelésével, de a ve­tésterv időelőtti teljesítésével is szert tehetünk. Dolgozó pa­rasztságunk el őrt nem isme­retlen, hogy minél előbb végeznek a tavaszi munkával, annál dusabb termést takarít­hatnak be. Ezt kell megmagyarázni, ezt 1 keli tudatába vésni a dolgozó parasztságnak és akkor nem- t csak a vöröshere és a lucerna vetéstervét, de egyéb növé­nyeink vetéstervét is a határ­idő előtt 'teljesíthetjük és is­mét megfosztjuk ellenségein­ket attól az örömtől, hogy gaz­dasági életünk valamelyik sza­kaszán árthatlak dolgozó né­ni ni knrtc. szá­4-re 2 ?✓ zoitószertárat kapott Csenztreg a tervtől ötéves tervünk beruházásai messzemenően . érintik dolgozó parasztságunkat is és anyagi jó­léte szempontjából számos olyan létesítménnyel gyarapodik a fa­lu, amelyek létrehozására csak most, ötéves tervünk során ke­rülhetett sor, A közelmúltban mintegy 20 ezer forintos költséggel' tűzoltó- szertár épült . Csesztregen, s ez­zel a szó, az . ígéret valósággá változott. A község dolgozó kis­Nagykanizsán a Magyar- Szovjet Társaság jelentős mér­tékben megerősödött a Ma­gyar-Szovjet Bai-átság Hónapja alatt. A kanizsai dolgozók a tagszervezési kampány ideje alat-t eddig nem tapasztalt arányokban fordultak a Társa­ség felé és léptek be tagjai sorába. Ékes bizonysága ez annak, milyen nagy érdeklő­dés nyilvánul meg a Szovjet­unió iránt és mennyire kíván­ják a dolgozók a .szovjet nép­pel való barátság elmélyítését, A Társaság taglétszáma -Ka­nizsán, a Magyar-Szovjet Ba­rátság Hónapja glatt 3500 főre szaporodott. Az MSzT vezető­és középparasztjai elismeréssel beszélnek 5 éves tervünkről és ki­fejezésre juttatják abbéli rémé- _ ny űket és bizalmukat, hogy a j sorába. Ékes bizonysága ez tervidőszak alatt még újabb be- J annak, milyen nagy érdeklö- ruházásokra is sor kerül a falu- j dós nyilvánul meg a Szovjet­í —re kivan­mint mondják, a terv végrehajt a _a0lg°zok a szovjet nép tása rajtuk múlik, tőlük függ. j P®1 barátság elmélyítene-, hogy mit valósítunk meg belőle | A Társaság taglétszáma -Ká­mzsán, a Magyar-Szovjet Ba­Péntek, 1950. március 24. 5 1 rátság Hót*apja glat-t 3500 lőre I szaporodott. Az MSzT vezető­sége vállalta, hogy felszabadu­lásunk ünnepére a tagság lét­számát további felvilágosító munkával 4000 főre emelik. Vállalta továbbá a kanizsai MSzT vezetősége, hogy április 4-re újabb 100 olvasót szerez- nek az Uj Világnak. Ezzel még több dolgozó ismerheti meg még közelebbről a Szovjet­uniót. a szovjet embereket. Az MSzT vállalásai közé tar­tozik az i,s hogy a felszaba­dulás ünnepéig sikerre viszik £ "agykanizsai járásban már rr. kezdett felvilágosító mun- . k % legalább 15 községben mc iakriják a Magyar-Szovjet Társaság helyi csoportját. 4QGG tag, MSzT-csopoH 15 községben — ez a kanizsai Magyar-Szovjes Társaság április 4-i felajánlása

Next

/
Oldalképek
Tartalom