Zala, 1950. március (6. évfolyam, 51-76. szám)

1950-03-21 / 67. szám

Áz építőipari munkások felzárkóznak i munkásosztály előbbre tarló soraihoz Fontos határozatokat hozott a MEMOSz kétnapos országos építőipari konferenciáiba Szombaton reggel összeült a MÉMOSz-koníerencia. hogy meg­tárgyalja az építőipar előtt álló hatalmas feladatokat és mozgó­sítsa az épitőmunkásokat a fel­adatok elvégzésére. Az értekezleten megjelent a kormány számos tagja, sztahano­visták, közöttük a Kossuth-dijjal most kitüntetett épitőmunkások. A résztvevők óriási tapsvihar kö­zepette választották meg a ta­nácskozás diszelnökévé ' Rákosi Mátyás elvtársat. Török János elvtárs elnöki megnyitója után Reszegi Ferenc elvtárs, a /EÉMOSz főtitkárhelyettese tar­totta' meg referátumát. Reszegi elvtárs a megnöveke­dett feladatok során megmutatko­zó alapvető hibákról beszélt, mely szükségessé teszi a foko­zott éberség megteremtését. A Szakszervezet központi vezetősé­gi tagjai néhány napja kom­munista önkritikával elismerték felelősségüket és lemondtak tiszt­ségükről. Elnöknek Török János elvtársat, főtitkárnak Köböl Jó­zsef elvtársat választották meg, de az uj vezetőségben helyet fog­lalnak a szakma legjobb dolgozói, közöttük számos ifjú és nő. A referátumot követő szünet után Kádár János elvtárs, az MDP főtitkárhelyettese mondott beszédet. Kádár János elvtárs : Régi módon nem lehet uj világot építeni de az építőiparban még nagyon sok dolgozó úgy bánik tudásá­val, úgy végzi munkáját és úgy gazdálkodik az anyaggal, mintha a régi, kapitalista munkaadónak és nem önmagának, épülő szocia­lista hazánknak dolgozna. Az egész magyar munkásosztály és dolgozó nép joggal várja az épí­tőipari dolgozókiól. hogy tehetsé­güket, tudásukat fejlesztve gyor­sabban és olcsóbban több lakást, gyárat, kulturheiyiséget. gyer­mekotthont építsenek. Befejezésül Kádár elvtárs rá­mutatott arra: ahhoz, hogy most az építőipari dolgozók szákszervezete leküzdje a mai hiányosságokat és gyengeségeket, az uj vezetők jobb munkája szükséges, melynek kiindulópontja ez az értekezlet kell, hogy le­gyen. Elsőnek Fábik József elvtars, a kiváló Kossuth-dijas sztaháno- vista szólalt fel. Felszólalását a szakma különböző ágai képvise­lőinek felszólalásai követték. A Kessuth-dijas Czukor Anna szta­hanovista ifjúmunkás arról be szélt, hogy a női ifjúmunkások is a termelés terén harcolnak az egységes ifjúsági szövetség meg­teremtéséért. Ezután Apró Antal elvtárs, a Szaktanács Főtitkára szólalt fel. _ Pártunk Politikai Bizottsága bölcs előrelátással már az elmúlt esztendőben megjelölte azokat a feladatokat, amelyeket az épüő- rnunkások szervezetének, a MÉMOSz-nak el kell végeznie — kezdte beszédét Apró Antal elv­társ. — Az épitőmunkások szerve­zete munkájában nem hajtotta végre azokat a feladatokat, ame­lyeket Pártunk megjelölt a MÉMOSz számára. A MÉMOSz munkájában jelentkező hibákért természetesen z. SzOT is felelős. Mi sem adtunk megfelelő támo­gatást a MéMOSz-nak és ezt itt a konferencián őszintén meg kell mondanom. Egészen biztos, hogy a MÉMOSz-vezetőségér.ek felfris­sítése, összetételének megváltoz­tatása, a szakma legjobb dolgo­zóival való kiegészítése jelentős mértékben járul hozzá az épitő­munkások szervezete munkájá­nak megjavításához. — Az épitőmunkások kezdemé­nyezték Magyarországon a Sztahá- nov-mozgalmat — folytatta Apró Antal elv társ. —■ Később a többi szakmában a munkaverseny mind­jobban tömegmozgalommá vált, az építőiparban pedig csak nagyon vontatottan bontakozik ki a mun­kaverseny, az egyéni verseny, a Sztaháncv-mezgalom. A MEMOSz vezetőségének súlyos hibáit tük­rözi vissza ez a jelenség és azt mutatja, hogy a munkaverseny szervezése terén az épitőmunkások Kedd. 1950. március i’l. között még mindig a kezdet kez­detén vagyunk. Emelkedő hérek — Olyan bérrendszert kell be­vezetni az építőiparban, ahol^ a munkások az elvégzett munkánál pontosan tudják, hogy mit keres­nek- Véget keli vetni annak az ál­lapotnak, hogy a csoportelszámo­láson belül a rosszabbul dolgozó munkások annyit kapjanak, mint a jobban dolgozók. Az építőipari dolgozóknál í 949 februárjához vi­szonyítva 36.7 százalékkal emel­kedett az egy órára eső kereset. Különösen a sztahánovisták ered. menyei mutatják ezt, amikor egy. egy sztahanovista négyszeresét, ötszörösét teljesiti a régi normák­nak és 6—800 forintot is keresnek hetenként. Ma már sokezer azok­nak a munkásoknak a száma, akik többszörösen teljesitik túl normá­ikat és érnek el magas keresetet. Minőségi munkát — Sok panasz van az építkezé­seknél a minőségre is. A MEMOSz uj vezetőségének a jövőben többet keli törődnie a munka minőségé­vel. Az építőiparban nagy az anyagpazarlás. Pedig minden egy­százalékos önköltségcsökkentés .850 kétszobás, fürdőszobás' mun­káslakás építését teszi lehetővé. — 1950-ben 5400 uj ianoncot kell beállítani és több, mint 11 ezer dolgozót keli átképezni. Eb­ben az évbep 150 ezer lesz at építőiparban foglalkoztatottak szá­ma s ezeknek nevelése, tanítása, a munkaversenybe való beállítása ha­talmas uj feladatot ró a MEMOSz uj központi vezetőségére. #fjlT ÁSTUK Tizenkét vüllanyszéket kért a görög monarchofasiszta kormány amerikai imperialista gaz­dáitól. Aligha lehetne jobban jellemzi a köztük lévő viszonyt, mint amennyire ez a kis hir jelképezi. Az amerikai tőkések mond­ják ki a halálos ítéletet a népek — a görög nép — felett; a monar­choíaSiSzták pedig szives-örömest vállalják a hóhér szerepét. Ahogy szorul -a hurok elnyomó uralmuk körűi, úgy telnek a börtönök, kínzótáborok. De végtére is egy egész népet nem lehet börtönben tartani. Hitler gázkamrákkal ,,se gjteit” ezen a helyzeten, a görög Hitlerek Víllanyszékkel siettetik a szabadságharcosok halálát. A Marshall-szerződés csomagjai, az Atlanti Szövetség fegyverei ön­magukért beszélnek. A tizenkét villanyszék: egyedülálló „export ' a népek eddigi történetében. A viüanyszékct Amerikában ' arra használják, hogy a kis gyilkosokat és kis rablókat beleültetik a íömeggyiJkos és tömegrabló tőkések- A görög fasiszták azzal akar­nak méltóvá válni mestereikhez, hogy politikai, ellenforradalmi cé­lok használatába helyezik a villanyszéket. Nem kétséges, hogv Amerika készséggel tesz eleget a monarchofaslszták kérésének, ez is csökkenti árufeleslegüket. Az exportvifanyszéknek a népek éle­te az ára. Es ez a piszkos üzlet mindaddig megy, amig az ameri­kai nagyurak és csatlósaik nem kerülnek bársonyszék helyett _ villany székbc. Ä dolgozók vére folyik Olaszországban. A kenyérért és jogaikért harcoló műnké'', a földfoglaló paraszt fasiszta rohamosztagok és csendőrök sort ti­zével találja magát szemben. De Gasperi és Scelba elhatározták; a legközelebbi minisztertanácson felvetik ,.a rendfenntartó erők megerősítésének kérdését“. Az Amerikából guruló dollárokon újabb pribékosziagokat fegyvereznek fel és szorítják meg általuk az olasz dolgozók rabbilincseit. De Gasperi és Scelba intézkedé­sei azonban akaratlanul is valóban „a rendfenntartó erők“ meg­erősítésére vezetnek. Az olasz nép egyre szorosabb sorokban tö­mörül az Olasz Kommunista Párt -mögé. A népnek ez a bősz és jogos haragja a legbiztosabb „rendfenntartó erő", mely sírjába te­szi a tőkés „rendel“ és helyébe a dolgozók rendjét teszi. azt, hogy Magyarországon uj, sza­bad ember születik. Ennek az em­bernek erős akarata van, szereti a szabadságot, szeret dolgozni. A Szovetunió és a népi demokráciák dolgozói és a világ dolgozóinak milliói békés alkotó munkát és életet akarnak önmaguknak. Béke, kenyér, szabadság — ezért harcol az egész világ munkásosztálya. Mindannyian tudják, hogy a béke magától nem jön el. A békét csak akkor lehet biztosítani, ha azok az országok s azok az emberek, akik a cékéért küzdenek, valóban erő­sek Tesznek. Éppen ezért; . minden erőnket a békefront megerősíté­sére kell összpontpsitanunk. Kovaljov beszédét szinte monda. Tönként szakította félbe... a feltörő taps. A konferencia résztvevőinek nevében Kovács János megkö­szönte Kovaljov felszólalását. Ko­valjov kezeírázott az elnöklő Ko­vács János Kossuth-dijas ifjúmun­kással, majd lelkes ünneplés köz­ben megölelték egymást. Több küldött felszólalása utón a konferencia első napi tanácskozása befejeződött. A konferencia, második nap­ját Fábik József elvtárs, Kos­suth-dijas _ sztahanovista, kő­műves nyitotta meg a kor­mány több tagjának jelenlété­ben. Fábik elvtárs felolvasta Szakasits. Árpád elvtárs üd­vözlő táviratát, majd Pozso­nyi Zoltán elvtárs, sztahano­vista kőműves és Csizmadia István elvtárs, sztahanovista vasbetonszerelő szólalt fel. Ezután Sándor László elv- társ építésügyi miniszter be­szélt. — A kritika, melyet Pártunk és Rákosi elvtárs a MÉMOSz és az építésügyi minisztérium munkája fölött gyakorolt — mondotta —-, bizonyltja azt a szerctetct. amellyel az épitő- írumkásság iránt _ viseltetnek. Kifejezte ez a kritika, azt is, hogy milyen fontosságot tu­lajdonítanak a mi munkánk­nak az ötéves terv megváló­ul ás áb au. A Párt segítsége ' ámogaf bennünket . abban, nogy munkánkat egyenesbe hozzuk, hogy hibáinkat kija­vítsuk. — Méh ám- bóriapfja] ezelőtt Tákosi elvtárs magához hi­vatott. s hosszasan elbeszél ^ettünk. Tgen sok homályos Kérdést Rákosi elytárs né* bánv szóval világított meg elő+tem. Láttam többek közt. milyen hibákat követünk el­mikor nem támaszkodunk elég­gé a dolgozók véleményére. A miniszter hangsúlyozta, hogy a Párt vezetésével az •építőipar dolgozói minden, ne­hézséget, le tudnak győzni- Majd megjelölte a legközeleb­bi feladatokat. _— A MÉMOSz-szal közösen kidolgozzuk, hogyan ismertet­jük az épitőmnnkásokkal Írás­ban, szóban, filmen, képki- állitáson a Szovjetunió szta­hánovista munkamódszerét és tapasztalatait. Minden vona­lon fejlesztjük a Sztahánov- mozgalmat, Tokozottakban be­vonjuk a munkába a műszaki értelmiséget, megjutalmazzuk, előléptetjük és kitüntetjük az élenjárókat. Rendkívül nagy goudot fordítunk a munka mi­nőségi javítására. Szállítási NV-t szervezünk a szállítási dijak csökkentésére, megszer­vezzük az anyagtakarékossági versenyt. A miniszter összefoglalta a logfontosabbaka t: Olcsóbbá tenni az építkezést és minden segítséget, megadni a dolgo­zóknak a Sztahánov-níozgalom kifejlődése érdekében, az el­lenséget kiszorítani az építés­ügy és a minisztérium terüle­téről. A beszóM után a konferencia résztvevői üdvözlő áviratot kjüd- tek a magyar dolgozók nagy ve­zérének, Rákosi Mátyás elvtárs­nak. A távirat szövegét a konfe­rencia résztvevőinek hatalmas tapsvihara közepette Juhász Gá­bor ifjúmunkás sztahanovista ol­vasta fel. A felszólalások befe­jeztével Köböl József elvtárs, a MÉMOSz uj főtitkára foglalta össze a kétnapos konferencia ta­nulságait. Behozzuk a lemaradást —Mi egy nagy hadsereg tag­jai vagyunk — mondotta —. a szocializmust építő harcos ma­gyar munkásosztály tagjai. Ez a hadsereg egymás után foglalja el az ellenség állásait és nyomul előre. Együt frontszakaszon le­maradt r.z előrenyomulás. Ezen a frontszakaszon mi harcolunk s lemaradásunkkal gátoljuk a még gyorsabb előnyomulást. Az énitc- munkások azonban jó harcosok. Ki fogjuk küszöbölni a vezetők között megmutatkozott zavart, vitákat és gyorsított léptekkel fo­gunk felzárkózni a munkásosz­tály előbbre tartó soraihoz. — Fogadjuk meg, hogy erőnket nem kímélve, teljesíteni fogjuk feladatainkat, fogadjuk meg, hogy a munkásosztály élső soraiba küzdjük fel magunkat, hogy mél­tók leszünk népünk bizalmára, győzelmes Pártunk és vezetője, Rákosi elvtárs bizalmára —- fe­jezte be nagy tetszéssel fogadott beszédét Köböl József. ,Fordulat kell a MÉMOSz munkájában Ezután Kolozsvári Ernő beter­jesztette a MÉMOSz országos konferenciájának határozati ja­vaslatát, amelyet a konferencia egyhangúlag elfogadott. A hatá­rozat megállapítja, hegy az MDP Politikai Bizottságának iránymu­tató határozata ó;a « MÉMOSz munkájában bizonyqs javulás észlelhető. De - Politikai Bizott­ság által várt alapvető fordulat még nem következett be. A hatá­rozat ezután felsorolja a MÉMOSz előtt álló feladatokat, amelyek közül a legfontosabb a munka- verseny, a sztahánovista-mozga- lom tömegmozgalommá való fejlesztésének elősegítése. Meg kell változtatni a szakszervezeti vezetés összetételét olymódon, hegy a mozgalom egész területén cl kell távolítani azokat.' akik leginkább felelősek a MÉMOSz munkája hiányosságaiért. Többet kell foglalkozni az építőipari munkások szociális helyzetének megjavításával, a nevelőmunka kérdéseivel. Fel kell számolni a bürókratikus munkamódszereket és a vezetést közelebb kell vinni a dolgozó tömegekhez, azok min­dennapi kérdéseihez; A konferencia Apró Antal elv*« társ zárószavaival ért véget. — 1950-ben a Szakszervezeti Tanács üdültetési tervében 8733 épitőmunkásnak biztosítunk a bala­toni és a legszebb magaslati üdülő­helyeken üdülést. Közel másfélezer éptőmunkás gyermeket fogunk íidültetni, A legfontosabb feladati végrehajtani a Pß határozatát — Az uj vezetőség a legfonto­sabb feladatának kell^tekintse Pár­tunk Politikai Bizottsága határo­zatának végrehajtását, a szakszer­vezeti munka megjavítását, a szo­cialista munkaverseny, a sziaháno. vista-mozgalom állandó fejleszté­sét, a széles épitőmunkás tömegek nevelésének további megszervezé­sét. A Szakszervezeti Tanács a MÉMOSz számára a jövőben még több támogatást és segítséget ad. Biztosak vagyunk abban, hogy az épitőmunkások Pártunk és bölcs vezérünk, Rákosi elvtárs vezetése­ve] a szocialista Magyarország építőinek első soraiban, lesznek. Apró Antal elvtárs beszédét többször szakította meg viharos taps. A beszéd végén hosszasan és lelkesen éltették a Pártot és a ma­gyar dolgozó nép nagy vezetőjét, Rákosi Mátyás elvtársat. A szovjet dolgozók üdvözlete A tanácskozás közben érkezett meg a Szovjetunió vegyipari kül­döttsége, akiket az elnöklő Kovács János üdvözölt. Hatalmas taps és éljenzés közben Kovaljov, a szov­jet vegyipari szakszervezet elnöke szólt: — A Szovjetunió vegyipari dol­gozóinak és küldöttségének nevé­ben — mondotta — forró baráti és testvéri üdvözletemet adom át a konferencia résztvevőinek. Mi, szovjet dolgozók tudjuk, hogy a magyar nép a szocializmus építé­sének útjára lépett és ebben az építőiparnak hatalmas feladatokat kell megoldania. A magyar építő- munkások önfeláldozó munkája sokkal szebbé teszi majd'Magyar- országot. Mindehhez sok nehézsé­get kell leküzdeni. De tudjuk, hogy ezeket a nehézségeket a magyar dolgozók le fogják küzdeni. Nyolc­napos magyarországi tartózkodá­som alatt számtalan alkalmam volt beszélni magyar munkásokkal. Mindenütt érezni lehetett, hogy a munkásosztály valóban üzemének, hazájának gazdájává vált. Láttuk San.tlfíw Tsrítsxln pfrí/íre • *> A Párt segít bennünket9 hogy hibáinkat ki javítsuk Apró Antal elvtávs : A munkaverseny szervezése tevén í lemaradt az építőipar Kádár elvtárs utalt Rákosi elv- társ szavaira, hogy a szocializ- más épitése gazdasági vonalon: elsősorban és jelentős mértékben tényleges épitőmunkát jeleni. Ezt követően utalt az építőipar­ban öt év alatt végbement gyors és. ugrásszerű fejlődésre, melyre a régi kapitalista építőipar kép­telen lett volna. Erre csak az ál­lamosított, szocialista építőipar lehetett képes. A sikerek mellett azonban fi­gyelembe kell venni azt, hogy milyen nagy feladatok várnak a jövőben az építőiparra. Eddigi­nél jobb munkára van szükség és ezt a Párt helyes határozatai és Útmutatásai alapján a_ szakszer­vezet és a dolgozók széles töme­geinek elszánt harcával tudjuk elérni. Még nem általános az uj munkaviszony Ezután Kádár elvtárs az építő­iparon belüli éberség fontosságá­ról beszélt, ami a szocializmus építésének elengedhetetlen felté­tele. _ . . A munkához való uj szocialista viszony kialakulásáról beszélt ezután Kádár elvtárs. Meg kell érteni, hogy a régi módszerekkel nem lehet uj világot építeni. Hi­ba volna azt hinni, hogy nálunk ezen a téren semmi nem történt,

Next

/
Oldalképek
Tartalom