Zala, 1950. március (6. évfolyam, 51-76. szám)

1950-03-01 / 51. szám

qr ■ I M 7 AI A e^PHH ^mWk IMI mBwm Világszerte fokozódik a békemo/galom A magyar nők fokozott termelőmunkával készülnek a Nemzetközi Nőnapra BSkjL--’ V3. évf&Byam 51. szám. Ara 50 1950, március 1. szerda ■BWEBBBaB HI III—IIII Hl llllffiniiiirSgffiMBHgHW Az USA bányászai folytatják a sztrájkot A bányatulajdonosok provokáló magatartása miatt megszakadtak az egyeztető tárgyalások Az amerikai rádió jelenti, hogy az egyeztető tárgyalások a szénbányatula.idonosok és a szénbányász-szakszervezet kép- viselői között ismét megsza­kadtak, ezúttal újabb határidő J kitűzése nélkül. A tárgyalások csődjét a munkáltatók képvi­selőinek provokáló magatartá­sa idézte elő. Az USA kormánya arra ké­szül, hogy fasiszta jellegű in­tézkedésekkel törje meg a# bá­nyászok ellenállását. A szövet ségi törvényszék, amely eluta­sította a szakszervezet ügy védjének azt a kívánságát, hogy az ügy esküdtszék elé kerüljön, csütörtökön mond ítéletet és minden valószínű ség szerint arra készül, hogy rendkívül súlyos pénzbüntetés­sel sújtsa a bányász-szakszer - vezetet. A kormány terveire jellemző, hogy Sam Raeburn, a képviselőház aleinöke és Lu­ces Scott a demokrata párt szenátusi csoportjának vezető je Trumannal folytatott tár gyalásuk után kijelentették hogy a kongresszus jóváhagy ná a sztrájk által érintett szer bányák állami kezelésbe véte­lét, ha Truman ilyen irányú kívánságot terjesztene elő. A szénbányászokon kívül °>:? nap óta változatlan kitartás-, sztrájkban áll Chrysler gén kocsigyár 90 ezer dolgozója is­Thorez elvtárs: A francia dolgozók azonnal és megsemmisitöen visszavágnának minden gaullista puccskísérletre <t. n.i a Vasas Székház tét­nél kiürültek, a két napon cereszitül állandóan üzemben evő mikrofonok elcsendesed­jek, sztahanovistáink befejez­ek első országos tanácskozá­sukat. A leghíresebbek, csak­úgy, mint a. kevésbé ismertek visszamentek üzemükbe, gyá­rakba, újra odaálltak a gép nolle és folytatják a termelő munkát. Ha azelőtt nagyszerű ered­ményeket mutattak fel, ha azelőtt volt tehetségük, me­részségük, tudásuk a régi Lcchnikai normák többszörös túlszárnyalására, ha azelőtt sztahanovistákká tudtak válni, a tanácskozás befejezése után kétszeresen, vagy ahogy szta­hanovistához illik, sokszoro­san lesz bátorságuk kezdemé­nyezni, újat alkotni, birálni, építeni. A tanácskozás ad hoz­zá erőt, a tanácskozás segit előre. „Megvizsgálni az eddig megtett utat azért, hogy jobb legyen a további munka” — ez volt az Első Országos Sztah áno vista Tanácskozás célja,, ezt várja a tanácskozás résztvevőitől azoknak a mun­kásoknak sokszázezres töme­ge is, akik hazulról, _ az újsá­gok hasábjairól, a rádió adá­saiból követték figyelemmel a legjobbak értekezletét. A kül­döttek már itthon vannak és nem fogynak ki az elbeszélé­sekből, mint ahogy nem győ­zik eleget kérdezni őket az itthonmaradt munkások. Ne­héz beszámolni arról, hogy mi volt a legnagyobb élmény. Ha Rákosi elvtárs szól a dol­gozókhoz, az mindig felejthe­tetlen marad. Ha a világ leg­jobb munkásai, a szovjet sztahanovisták vannak köz­tünk, az mindörökre szóló él­mény. Ha saját országunk legközvetlenebb kérdései ről beszélünk, nem lehet azt egy­könnyen elfelejteni. Ezek a legjobban élő emlékek a ta­nácskozásról. Mellettük^ soká emlékezetes marad a Párt és a Minisztertanács fogadása, a tanácskozás forró hangulata, találkozás szemtől-szembe a legj óbbakkal, Muszka, Hor­váth Ede, Kék Zoltán elvtár­sakkal és emlékezetes lesz minden pillanat, amit két nap alatt eltöltőitek sztahanovis­táink a tanácskozáson. Rákosi, (Verő és Apró elv- társak beszédén, Pányin, Dub- jága és Zsurávljev szovjet sztahanovisták felszólalásain kívül a résztvevő magyar sztahanovisták hosszú sora mondta el tapasztalatait, ja­vaslatait. Amikor a tanácsko­zás második napja utolsó ülésszakát megnyitották, még 271 felszólalási jelentkező neve feküdt az elnökségi asz­talon. Mire vall ez? Ez egy­szerűen és világosan azt tann- sitja, hogy szinte nem akadt senki, akinek ne lett volna mondanivalója. Tudatja azt is, hogy akinek mondanivaló­ja volt, az el is akarta mon­dani, hangot akart adni véle­ményének. Ha mindezt más kifejezéssel foglaljuk össze, akkor ez így hangzik: a -mun­kásosztály teljesen érett, saját sorsának irányítására, mert elsajátította az ál] am vezetés gazdasági és politikai részé­nek tudományát. Most nem­csak arról van^szo, hogy ki­tűnő és eredményes munkát végeznek a munkásokból lett. min: ■ ‘ 7'/'ck föispánők-, válla- lalveZ’ őii, pártlilkárok, ha­nem arról is, hogy a munká­sok megteszik javaslataikat az üzem terveinek kidolgozá­sához, a munkásosztály képes a Sztahánov-mozgaiom kifej­lesztésére, a sztahanovisták létrehozzák a munka igen magasfoku termelékenységét, majd tömegmozgalommá fej­lesztik a sztahánovista mun­kamódszerek alkalmazását és g élcsapatukban, a Pártban a munkások olyan szervezett egységet valósítanak meg, mely alkalmas az egész nép vezetésére. Másszóval és rö­viden : a sztakánovisták ta- S nácskozása napnál fényeset»-1 ben igazolta, hogy a Magyar \ Népközársaságban erős, meg- ! dönthétetlen és épiiő a prole- J tar iátus diktatúrája. A sztahanovisták levelet J juttattak el Rákosi elvtárs­hoz. Ebben írják a következő­ket: „Mi, magyar sztahánovis- ta újítók megígérjük Rákosi j elvtársnak, hogy hazánk fel-1 szabadulásának ötödik évfor- í dúlóját, 1950. április 4-ét mégi több, még jobb munkával fog-1 juk ünnepelni. E nagy nem­zeti ünnep alkalmából megin­dult munkaversenyben az élen fogunk járni és rajta le­szünk, hogy a munkaiéi aján­lásokat. teljes siker koronázza szocializmust építő ötéves ter­vünk győzelme, a szovjet-ma­gyar barátság további meg­erősödése, a ibéke megvédése jegyében-” Április 4-ének meg­ünneplése nem uj a magyar nép felszabadulás utáni törté­nelmében, a műnk afelajánl ál- sokról sepy a sztahanovisták tanácskozásán hallottunk elő­ször. Hetekkel előbb érkeztek hírek kisebb-nagyobb üzeme­inkből, hogy egyes munkások, brigádok, műhelyrószlegek munkafela já niás okát készíte­nek elő a felszabadulás évfor­dulójára. Ezek a korábbi fel­ajánlások és a sztahanovisták Rákosi elvtársnak tett ígérete szükségszerű következtetés le­vonására késztet: a magyar nép az idei évben olyan nagy­arányú ünnepségekre készül április d-én, amilyent eddig soha. nem láttunk. A sztálini műszak sok tapasztalatot eredményezett a munkafel­ajánlások terén. Április 4-ének megünneplését ezek a tapasz­talatok olyan mértékben és formában segítik elő, amik a legmesszebbmenő következte­tésre jogosítanak fel- A ma­gyar munkásosztály ünnepre készülődik. Az első jelek azok a kis cédulák voltaic, amit a munkások eljuttattak az üze­mi pártirodákba április 4-i munkafel aj ánlásuk bej elenté- sére- Ezt nyomon követte az üzemrészek szervezkedése. a tömeges felajánlások és most a sztahanovisták levele Rá­kosi elvtárshoz. Április 4-ig még több, mint egy hónapnyi idő van. Meg vagyunk győződve, hogy la­punk hasábjain is a munka­fel ajánló,sok és az ünnepsé­gekre való más előkészüle­tek seregéről számolhatunk he, a nagy napon, április 4-én pedig a munka hatalmasra f okozott termel ékonységéről, az uj és régi sztahanovisták nagyszerű teljesítményeiről, a széles tömegek megnövekedett tevékenységéről számolhatunk be, Egykor, még két évvel ez­előtt is a. burzsoázia hatalmá- n a k v í sszn é 11 il ásóra, szolga kV Párizs. A Francia Kommu­nista Párt északfranciaországi körzetének aktívája kétnapos értekezletet tartott Raismies- ben. Az értekezletet Mauric Thorez elvtársnak, a Francia Kommunista Párt főtitkárának beszéde zárta fce. Thorez el-d-áit hangoztatta, hogy a francia kommunisták egyik főfeladata; résztven- ni a béke védelméért vi­vőn harcban. Rámutatott, hogy az amerikai imperia­listák és angol cinkosaik nem mondtak le bűnös ter­veikről, lázasan fokozzák háborús előkészületeiket a Szovjetunió és a népi de­mokráciák ellen. A béke erői azonban az egész világon ma már elég számosak és hatalmasak ahhoz, hogy ku- dax’cba full asszák az imperia­listák háborús terveit. Thorez elvtárs ezután tilta­kozott a dolgozók és a béke­harcosok ellen irányuló rendőri hajsza miatt és hangoztatta: — Biztos forrásból tudjuk, hogy De Gaulle Bidault cinkosságával puccsot ké­szít elő. Meg vagyunk győződve arról, kogv a francia dolgozók egysé­gesen, mint 1934-ben, azonnal és megsemmisítő módon vissza­vágnának minden gaullista puccskísérletre. Ebben a ke­nyérért, a szabadságért és a békéért folytatott harcban so­hasem fáradjatok bele az egy-;, eég összekovácsolására irá-: nyuló erőíeszitéseitekbe, mert mint Lenin mondotta, a munkásosztály egysége legjobb fegyverünk a szo­cializmusért folytatott harc­ban — fejezte be nagyhatású beszé­dét Mauric Thorez elvtárs. A TASzSz Iroda a budapesti sztahánovista tanácskozás befejezéséről A TASzSz budapesti jelentése beszámol az első rrwgyar sztahá­novista tanácskozás befejezésé­ről. ' A jelentés utal Rákosi Má­tyás elvtársnak arra a megálla­pítására, hogy még szorosabb együttműködésre van szükség a munkások és a mérnökök, tech­nikusok között, fel kell használ­ni a magyar népgazdaság ren­delkezésre álló tartalékait és széles .körben kell alkalmazni a tapasztalatcserét. Ugyancsak idézi a Jelentés Rákosi Mátyás elvtársnak azt a kijeléntését is, amelyben meg­állapítja, hogy a magyar kommu­nisták feladata, hogy a sztaha­novista. mozgalmat minden erő­vel fejlesszék. Befejezésül & jelenlés megem­lékezik a parlamentben lezaj­lott fogadásról. Jugoszláv határreiulorök lesből agyonlőttek két bolgái* határőrt Ä bolgár kormány erélyes tiltakozást jelenteit be A bolgár külügyminisztérium február 27-én szóbeli jegyzéket nyújtott át a szófiai jugoszláv nagykövetségnek, a külügymi­nisztérium a szófiai nagykö­vetség közvetítésével 3 követke­zőkre hívta fel a jugoszláv kormány figyelmét. Február 5-én délután 4 óra 30 perckor a küstendiki kerülethez tartozó Gesevo falu környékén jugoszláv határőrök bolgár te­rületen lesből meggyilkoltak két bolgár katonát. A bolgár kor­mány megbízta a bolgár külügy­minisztériumot, juttassa kifeje­zésre legerélyesebb iiltakozását a jugoszláv határőrök e véres bűncselekménye miatt, köve­telje a gyilkosság megszervezői­nek és végrehajtóinak halad ék- talan és legszigorúbb megbün­tetését és követeljen kártérítést az áldozatok hozzátartozói szá­mára. A bolgár kormánynak az a felfogása, hogy o bolgár-jugo- szláv határmenti helyzetért, a jugoszláv határhal óságok mind sűrűbben előidézett incidensek­ért és a jelen jegyzékben felho­zott esetéri minden felelősség a a jugoszláv kormányt, terheli, amelynek kötelessége, hogy mi­előbb végelvessen ennek a hely­zetnek. nyílt szervezetekkel rendeike- ző ,,politikusok” próbálták megosztani a munkásosztály erejét A reakció nyílt had­állásainak szétromboiása után a kémek, felforgatok, rob­bantok, szabotálok burkolt kí­sérletei^ ellen folytatjuk a harcot, és érünk el eredménye­ket* Az egységes munkásosz­tály erejéből azonban ennél sokkal többre is télik. A pro­letárdiktatúra követelményei., nek megfelelően egy pillanat. S,’IT! «eledkézünk el r jobb •bot építéséről. A Rajt-banda merény léttervei re a három­éves terv túlteljesítésével fe­leltünk. A Standard-gyár dol­lárokon hizlalt gangszterei- nek megsemmisítését most az­zal hajtotta* végre a proleta­riátus, hogy azzal egyidőben megindította az április 4-i inunkafelajánlásokal Rákosi elvtárs a sztahanovisták ta­nácskozásán idezte azt, amit a felszólaló sztahanovisták és az ország számtalan más mun­kása elmondott: „tudatában vagy ok annak- h ogy johb munkámmal védem a békét, jobb munkámmal harcolok az imperialisták ellen.” Ez és e szavak gyakorlati végrehaj­tása az, amire Rákosi elvtárs igy folytatta: „Az elvtérsak gyakran maguk sem veszik észre, hogy ezeket a nagy ősz* szefüggéseket .már .mindenna­pi ...életükben is alkalmazzák. ’ Alkalmazzák a gyors vágássH. &Z, nyitással, az észszer-üsívés­sél, a tObbgépes mozgalommal és mindennel, ami a rnfury .-w 23ép gazdasági és politikai ha- Ikilmát ev6s í I i a ! • £k ^s/.cvr i t» népek széles táborában. SIKER KORONÁZZA MUNKÁNKAT

Next

/
Oldalképek
Tartalom