Zala, 1950. február (6. évfolyam, 27-50. szám)
1950-02-22 / 45. szám
V!. évfolyam 45. szám. 1949 „ VÁLTOZÁ“ 'A napokban jelent meg az Egyesült Nemzetek titkárságának ,,Az 1949. évben végbement főbb gazdasági változások“ című jelentése, amely a világgazdaság multévi alakulásáról számol be. Tudnivaló, hogy az ENSz titkársága tőkés országok képviselőinek kezében van, márpedig a tőkések nem szivesen szokták kiteregetni szennyesüket. Mindemellett a múlt gazdasági év „változásait“ ez a tőkés testület is, a tények erejénél fogva, nem ábrázolhatja másként, mint a tőkés rendszer általános válságának mélyülését, ugyanakkor a Szovjetunió és a népi demokráciák erőgyarapodását. A most nyilvánosságra hozok adatok azért is figyelemre méltóak, .mert a válság kiszélesedése egyre gyorsuló irányzatot mutat. 1949-ben valamennyi tőkés országban csökkent az ipari termelés, az ipar összes ágaiban. A nehézipar velejét jelentő acélöntés az Egyesült Államokban az adatok szerint 18 százalékkal esett. Azóta az amerikai szénbányász-sztrájk következtében a legnagyobb acéltrösztök termelése tovább zuhan. A termelés csökkenése katasztrofálisan emeli a munkanélküliek számát. Az USÁ-ban a. teljes munkanélküliek száma egy év alatt csaknem megkétszereződött, a részleges munkanélküliek száma. 111 százalékkal emelkedett. Az USA gazdasági romlása az imperialista politika törvényei szerint magával rántja az örvénybe a többi tőkés országokat. így Nyugat- Németországban a munkanélküliek egy év alatt megkétszereződtek, Franciaországban 160 százalékkal emelkedett a. számuk, de a tőkések szerint Kánaánnak hitt Svájcban is 220 százalékkal emelkedett a munkanélküliség. A termelés csökkenése, a munkanélküliség növekedése alaposan szétzilálta a tőkés országok amúgy is gyenge pénzügyi helyzetét. A sorozatos valutaleértékelés áremelkedésre, inflációra, vezetett, tehát a dolgozó tömegek nyomorára. Jellemző a tőkés világ helyzetére az a sivár kép, amelyet a gyarmati-félgyarmati országok és földrészek gazdasági helyzetéről közöl az ENSz-jelentés. Nyilvánvaló továbbá az is, hogy a gyarmatok fokozottabb kizsákmányolása, idegen államok gazdasági és pénzügyeibe való erőszakos beavatkozás mm képes stabilizálni az anyaországok helyzetét sem. Az ENSz-jelentés: gazdasági jelentés. Nem mutatja ki, hogi/ a tőkés világ romló gazdasági helyzete egyrészt oka, másrészt következménye magának a kapitalista rendszernek, az osztálykarcnak. Franciaország, Olaszország és India dolgozói nem az ENSz-jelentésből érzik az 1949. évben ..végbement főbb gazdasági változásokkal, hanem, gyomrukon, egészségi állapotukon, ruházatukon, lakásukon és zsebükön. Ezek a rideg tények állítják egy csatasorba Nyugat-Európa nélkülöző munkásait a rabigában sínylődő gyarmati népekkel. Ez téteti le a szerszámot az amerikai bányásszal, kohásszal. S ezek a tények össz- eredménye buktat ja meg a kapi- talimust. Az ENSz titkárságának jelentése nem más, mint egy orvos jelentése, amely egyfelől a vén haldokló halála órájának közeledtét jelzi, másfelől a fiatal szocializmus erőteljes fejlődéséről ad számot. Mi a két rendszer ilyen merőben ellentétes eredményeinek alapoka? Mindenekelőtt az, hogy a szociálisig. táborban a munkásosztály, a kommunisták vezetésével a dolgozó nép van hatalmon, a termelő- eszközök — a Szovjetunióban teljesen, a népi demokratikus országokban nagyobbrészt — társadalmi tulajdonban vannak. Mindazok a rákfenék, amelyek a tőkés gazdaságot gyötrik, vagyis termelési válság, munkanélküliség, pénzromlás: a hanyatló tőkés rendszer bajai. A szocialista rendszer nem ismer válságot, nincsen olyan tényező, amely a termelőeszközök és a dolgozó nép fejlődésének gátlójává lehetne. Ez az oka annak, hogy a szocialista tábor dolgozói munkaversenyben igyekeznek mind többet és jobbat termelni, azon törik fejüket, hogyan tehetik magukat és országukat gazdagabbá, erősebbé. A tőkés világ vezetői háborúban vélik a kiutat megtalálni, hogy ismét fellendítsék a termelést, a munkanélküliek egy részét visz- ■zaszippantsák a termelésbe, de főtömegeiket egyenruhába, bujtassák és elküldjék idegen országokba öldökölni és piacot szerezni uraiknak. Az ENSz jelentése nem ir arról, hogy a termelés zuhanásának időszakában, hogyan alakult a monopolisták profitja. Az amerikai imperializmus rothadó világában minden esetre az a tény, hogy ebben az évben 50 milliárd dollárt költenek fegyverkezésre, támaszpontokat tartanak fenn az egész világon, fegyvereket szállítanak a többi tőkés országoknak, ugyanekkor mélypontra süllyed a dolgozók életszínvonala, a tudomány és a művészet minden ága — jellemzi a helyzetet. A szocialista tábor országai ebben az időszakban népgazdasági terveikben megszabják és keresztülviszik az ipar és mezőgazdaság további fejlesztését, nehéziparuk növelését. Ennek eredményeként olyan erőforrások tárulnak fel, hogy a korábbi évekénél hatványozottan nagyobb összegek jutnak munkabérre, kulturális és szociális- beruházásokra. Az ENSz titkárságának az 1949. évről szóló gazdasági jelentése fogcsikorgatva is beismeri, hogy a tőkés tábor gyengül, a szocializmus tábora erősödik. Ez a jelentés, megmutatja a még rab népeknek az utat,, .bennünket, magyarokat még inkább. meggyőz arról, hogy helyünk a Szovjetunió oldalán, a béketáborban van. ítélet a Geiger-bünügyh Ara 50 fillér 1950. február 22. szerda ............................i 'i»iT^r""'««»*TraTfBriffiT,r',—— \H.á kasi elvtárs Zala megyében megtárgyalta választóival országunk és megyénk ügyeit WJf étfőn reggel nagy napra ébredt a zalai dolgozó nép. órák alatt szétrepült a hir a megyében: Egcrszegen van Rákosi elvtárs, délután képviselői beszámoló keretében megbeszéli választópolgáraival az ország, a megye ügyesbajos dolgait. Délutánra a megyeszékhelyre érkeztek négy zalai járás üzemeinek. termelőcsoportjainak, gépállomásainak, felvainak küldöttei bejöttek Égerszögre, a vármegyeháza dísztermébe. Négy órakor kezdődik a beszámoló... Fél négy. A vörösbe öltözött diszterem zsúfolásig tele. Ha tízszer ekkora volna, akkor is kicsi volna ma. A drapériákról kétoldalt Lenin és Sztálin biztató tekintetű képe néz erre az öntudatos seregre, az emelvény felett Rákosi elvtárs képe, alatta a felirat: „Éljen Rákosi elvtárs, né pünk szeretett vezére!“ — csak növeli a forró hangulatot. | A nyirádi bauxitból hatan jöttek el. rÁg János elvtárs, a zalahalápi részleg pártiitkára kipirult arcát a bejáratra szegezi, úgy várja népünk vezérét. „Irányítást várok Rákosi elvtárstól — mondja —, bírálatot a mi munkánkról. Mi elmondjuk neki, hogy átlagunk 140—160 százalék körül jár, de Kása elvtárs itt a sor széléit 200 felett teljesít.” A mctsodik sorban ül - innen egy méterre lesz Rákosi elvtárs — Dávid Istvánná, zalalövöi mintagazda. Mit vár a mai beszámolótól? ,.A legnagyobb az, hogy láthatom Rákosi clvtár.-u:. Lcem minden szavát, mini szikkadt föli az csőt, mert őt megértjük. Akármit is mond, javunkat akarja. És mi követjük öt. Legutóbb is erői adott és azóta ölvén ta.go'- szereztem a szövetkezetbe. Halad a mvnkj a: MNDSz-ben is.u Magyar Férencné elvlársnö Ne keresd-pusztáröl jött be. „Most alakult meg né lünk a TSzCs — mondja. — Nekünk Hz és jé holdunk van, de még nem léptünk be.. Annin szépet, jót hallottam már a, termelő csoportról most már csak az hiányzik, hogy Rákosi elvtárs biztatását meghalljam. Eltol teszem függővé a belépést és jövőre majd én is még halasabb leszel: a mi szeretett Rákosi elvtársunknakÉs itt vannak az értelmiség legjobbjai, a rendőrség, honvédség képviselői a közigazgatási dolgozók. indenki feszülten várja a nagy pillanatot. Valaki énekelni kezd, a tömeg átveszi. „Uj országot épít a nemzet, hol munkásoké a jövő...” Nem a jövő, a jelen is, nézz végig a termen: a dolgozó nép fiai vitatják meg az ország ügyeit, Zug a dal: „Fegyverünk a szerszám, sarló, kalapács...“ Az ajtónál mozgolódás, mindenki felugrik helyéről, a forróság majd szétfeszíti a falakat. Belépett Rákosi 'elvtárs. Hosszú percekig zeng az éljenzés. „Éljen, a Párt”, „Sztálin-Rákosi.” Seres János elvtárs, a zalaegerszegi pártbizottság titkára üdvözli Rákosi elvtársat és a megjelenteket, megköszöni Rákosi elvtársnak, hogy minket meglátogatott, majd kitörő lelki sedés közben felkéri Rákosi elv társat a képviselői beszámoló megtartására. Az a jó verető, «ki nemesek tanít, hanem maga is tanul — Tisztelt választóim! Kedves elvtársak! — kezdte beszédét Rákosi elvtárs. — Mint országgyűlési képviselő jöttem le a megyébe, hogy beszámoljak arról a munkáról, amit az elmúlt háromnegyed évben a választások óta végeztünk. Tekintettel azonban arra, hogy én párttitkár is vagyok és ebben a minőségben időnként az egész ország színe előtt beszámolok — mint ahogy ezt két héttel ezelőtt a Központi Vezetőség előtt is tettem —, ennélfogva most a nagy országos dolgokról nem szólok. Általában azért is jöttem, hogy ne engemet, hanem inkább én hallgassam meg a választóim véleményét. Nemrégiben magyaráztuk meg az elvtársaknak, hogy a jó vezető az, aki nemcsak -tanít, hanem maga is tanul. Most itt vannak a járásokból választóimnak munkás, paraszt és értelmiségi küldöttei, kérem az elvtársa- kat, hogy mindenki mondja meg a véleményét eddig végzett munkánkról, tegye meg javaslatát, a hibákat hogyan lehet kijavítanunk és mit hogyan lehet jobban csinálnunk. A felszólalás u<an minden elvtársnak megadom a választ. Most pedig engedjék meg, ®hog.y beszámoljak eddigi munkánkról. Rákosi elvtárs ezután felsorolta a választások óta eltelt háromnegyed esztendő legnagyobb eredményéit, amelyek országunkat nemzetközi térén, valamint belpolitikai- és' gazdasági téren hatalmas' mértékben megerősítették. Rákosi elytárs hangsúlyozta, hogy mindezeket- az eredményeket annak köszönhetjük, hogy mellettünk áll a felszabadító Szovjetunió és bölcs vezére, Sztálin. A Szovjetunió anyagi segítsége mellett kimeríthetetlen erőforrást jelent munkánkban a tapasztalatoknak az a gazdag tárháza, amelyet a Szovjetunió népe saját vérén, szenvedésén és kárán keresztül tanult meg. További sikereink azon múlnak, hogyan alkalmazzuk magyar viszonyokra a jövőben is Lenin és Sztálin tanításait. Beszámolója következő részében Rákosi elvtárs ismertette, mit kap Zala megye az ötéves terv során. J milliárd 240 millió forint beruházás Zala ötéves tervében
