Zala, 1950. február (6. évfolyam, 27-50. szám)

1950-02-21 / 44. szám

Rákosi Mátyás elvtárs képviselői beszámolót tartott Zalaegerszeg dolgozóinak VI- évfolyam 44. szám. Ara 50 fillér 1950. február 21. Kedd 99 Rólunk. kószánk hessélt Rákosi 66 Mág múlt el egy hét Rákosi történelmi jelentőségű be széde 6*», máris komoly fordu­lat jelei tapasztalhatók nemcsak a funkcionáriusok, párttagság magatartásában, hanem a szé­les dolgozó tömegeknek Pár­tunkhoz való vonzódásában is. Ha azt mondanánk, hogy ez az útmutatás, a hibák nyílt fel­tárása és nyilvánosság elé bo­csátása és azok ki jav kását célzó javaslatok mindenütt őszinte megértésre találtak, ak­kor csak kisrészben tükröz­nénk vissza azt a lelkesedést és felszabadult érzést, amit Rákosi elvtárs beszéde megye- szerte kiváltott. Valójában tokkal többről van itt szó, mint puszta és örömteli vissz­hangról. Amikor dolgozóink — párttagok és pártonkivüliek egyaránt — egyszerűen és tö­mören így nyilatkoznak a nagy beszéddel kapcsolatosan, hogy „Rákosi elvtárs szólt hoz­zánk, ércünk és helyettünk", akkor ebből nyilván egy má­sik dolog is következik. Még­pedig az, hogy Pártunk ereje hasonlíthatatlanul megnőtt, a beléje vetett; rendíthetetlen bi­zalom még inkább megszilár­dult'és a tömegekbe való mély behatolás hatalmas anyagi erővé változott néhány -nap leforgása alatt. Sok helyütt hallottuk, hogy ..Rákosi elvtárs olyan hű tü­körképet adótí a hibákról, mintha kint jár$ volna az üzemben. a faluban", mintha csak ott lett volna azon a tag­gyűlésen, ahol a vezetőségi elvtársak megsértették a párt­demokrácia legelemibb köve­telményeit,-vagy hallotta volna saját fülével, amikor a titkár elvtárs szinte önmagából ki­kelve hangoskodott a vele egyenjogú és kötelességü egy­szerű pártmunkással és pedig azért, mert ,,5 a felettes, kis­király és mindenható“. Az utóbbival kapcsolatosan különösen sok szó esett és ez a tény élesen rávilágít Pártun­kon belül arra -a területre, amelyen eddig a légtöbb visz- szaélés történt a dolgozó r.ép adta hatalommal. Az azóta el­hangzott számtalan vélemény­nyilvánítás és őszinte, jóindu­latú kritika azt - mutatja, hogy az önbirál-at és bírálat szabadságának biztosítása mér­hetetlen erőt szabadit fel és állít nagy feladataink megol­dásának szolgálatába, ,,Nekünk — modoita Rákosi elvtárs — most er ősi''énünk " kell Pár­tunkban az önkritikát, a de­mokráciát, hogy ezzel újra mé­lyebbre eresszük gyökerein­ket a lömegekbe és megszün­tessük a tömegektől való el­szigetelődés v eszélyé. Erre hívták fel, figyelmünket a párttagok és pártonkivüliek és mutattak rá arra, hogy ezen a téren is rengeteg a javítani­valónk. És itt nem elszigetelt jelenségről van szó, mint ahogy az alábbi felhozott példák elég meggyőző en bizonyítj ák. AMAORT nagykanizsai, üze­ménél több elvtárs szóvá tette, hogy eddig ,.felfelé“ teljesen lehetetlen volt a bírálat, mert azért leaorongolás, vagy eny­hébb esetben szidás járt. Már­kus Fábián evtárs hegesztő vé­leményéből is ez tűnik ki, amikor azt mondja, hogy „ez­után a Párttól már nem kell félni...“ Ebből viszont az kö­vetkezik, hogy a nagy fordu­lat előtt komoly hibák voltak a pártdemokrácia érvényesí­tése körül, noha már itt is be­következett az egészséges fej­lődés korszaka. A lenti Fűrész­üzem pártvezetőségében ha­sonlóan megmutatkozott az az önelégültség, a tömegektől való elszakadás és a kritikát gya­korló párttagság jogainak meg­sértése. Horváth Péter famun­kás elmondja, hogy helyesli a vezetőség újjáválasztását, mert ..nem. 'dolgozlak fiktiv an:< sok­szor nem hallgatták meg az elviársak véleményünketfí. A zalaegerszegi Útfenntartó NV dolgozója, Orbán János elv- társ, szintén bírálatot gyako­rol a vezetőség munkája felett, ugyanakkor szükségesnek tart­ja, hogy a párttagság tanuljon meg helyesen kritikát mon­dani, rámutatni mind a maga, mind pedig a vezetőség hibá­jára, mert csak igy lehetséges ■a párttali és tömegekkeli kap­csolat elmélyítése. Szili Ferenc novai dogozó paraszt, párton- kivüli igy fogalmazza meg vé­leményét: ..egyes páflUtkárokat alig leheteti megközelíteni, meg' sem kérdezték a tömegeket egyes kérdésekben, nem vilá­gosították fel a Pár9 politikájá­nak helyességéről s igy termé­szetesen nemhogy közeledlek volna, hanem inkább eltávo­lodjak a Párból". A sok közül idézett néhány példa figyelmeztej bennünket a parancsolgató módszer rend­kívüli veszélyére. Egyben azonban felhívja a figyelmün­ket a tömegekkel kiépítendő inély és szoros f kapcsolatok és a politikai felvilágosító munka elsőrendű ,fontosságára. > Tart­suk szem előtt Rákosi "elvtárs útmutatását: . minden tö­rekvésünk odairányuljon, hogy a dolgozó nép ne csak tisztel­jen, hanem szeressen, is ben­nünket". ' Nem továbbítják az amerikai hadianyagot az emilíai vasutasok Sztálin elvtársat tlfiaepll a sztálini választókerület Megkezdődött Moszkvában a Szovjetunió Legfelső Tanácsa jelöltjeinek jegyzékbe foglalása Február IS-án a kerületi bizott­ságokban megkezdődött a Szovjet­unió Legfelső Tanácsa jelölt jelnek jegyzékbe vétele. A dolgozók né­pes gyűléseken üdvözölték azokat a jelölteket, akik elfogadták jelölé­süket, a szovjet hatalom legfelső' Szervébe. Moszkva sztálini választókerüle­tében, ahol a dolgozok nagy vezé­rüket, Sztálin elvtársat jelölték,'ha. talrnas gyűlés -volt, amelyen 150 ezer'ember vett részt. „Mély felin­dulással tudjukmég az örömhírt arról, hogy a Szovjetunió első je­löltje, a drága, szeretett Joszif Visszárionovics Sztálin elfogadta Moszkva sztálini választókerületé­nek jelölését“ —' jelentett*, ki N forov a Szovjetunió Kommun (bolsevik) Pártjának sztálini K leti bizottsági titkára. A főváros választókerületeibe munkások képviselői örömüket jezték ki abból az alkalomból, h Molotov, Malenkov és Hruscsov fogadta - választókerületük jelölé iki. A Standard kémbanda Geiger, Imre és társai bün- I ügyének hétfői tárgyalását 9 óra után néhány , perccel nyi­totta meg Ölti Vilmos a buda­pesti törvényszék külön taná­csának elnöke. Ölti elnök megállapította, hogy a tanúként megidézett dr. Zúdor György né, dr. De- csényi József, Budai Lajos, Czverdely Andor, Fazekas Ist­ván, Arató Henrik, Vas Ká­roly', özv. Lahne Andrámé, Gergely Ödön valamennyien jelen vannak. Ax amerikaiak illetve angolok kém­es b&téf&sievék eny séget J'aiy tutink Az olasz dolgozók körében egyre 'jobban terjed az a moz­galom, hogy- az Amerikából érkező hadianyagot nem rak­ják ki. nem szállít jók tovább. Az észak-olaszországi. Emília tartom ány beli vasutas munká­sok elhatározták, hogy nem továbbítják az Egyesült Álla­mokból érkező hadianyagot. Kemény válasz ez az imperia­listák gyalázatos terveire. Ezután OUi elnök rátért a tanuki hallgat ás megkezdésére. Elsőnek Zádor Györgynél hallgatta ki, aki elmondotta, hogy 1946-ban került az ISEC Nádor-utcai irodájába. Ölti: Észlelt-e valami olyas­mit, ami nem az ügyvitelhez tartozott, ami nem kereskedel­mi, vagy gazdasági funkció, hanem kémtevékenység? Zádor né: Áz irodában vég­zett működésem során rövi­desen m e g g y ő z ő d t e ni arról, hogy az egymást követő em­lített amerikai, illetve angol megbízottak a. kereskedelmi vállalattal kapcsolatos kém- és szabotázstevékenységet folytat­tak/ ■­Zádorné ezután a Tungsram gyár alaprajzát tartalmazó fotókópiáról vallott, amelyet ő később megsemmisített. Ölti: Hogyan juttatta az adatokat Vogeler külföldre! Tuti ön erről? Zádor né: Általában az ame­rikai megbízottaknak az volt a szokásuk, hogy bizalmas jelen­téseiket, kémjelentéséikét nem ■a szabályszerű magyar posta utján, továbbitatták, hanem az amerikai' misszió, illetőleg ké­sőbb a követség futárpostája^ - ak igéűvbe vételével. ­OUi: Megfizették önt ren­desen ? 1 ­Zádorné: Igém ,011'i: Mennyi volt a fizetése! - -Zádorné: Ök a gyári fizeté­semen tub fizetéskiegészités cí­mén havi 1000 forintot adtak. , Ölti: TV/sí ék megmondani- Banders Edgár 'is gyűjtött ilyen adatokat és jelentéseket? Zádorné: A legnagyobb mér­tékben folytatta az előző ame­rikai' megbízottak kémiává­Arcp.j'^ Havi létesítések a new-yorki központ részére Végezetül Zádorné Geiger T!ad<>, Dártj Edina kém- és sza­b o t á zs csel eku i én y e i rő 1 vallott, piajd az ehlök dr. Decsényi Jó­zsef tunni hallgatta ki- OUi: Tud ön arról; hogy a felszabadulás után havi jelen­téseket készítettek a new-yorki központ részére? Decsényi: Igen, Leakey volt vezérigazgató. Geiger és én rendszeresen havonta kém je­lentéseket állítottunk össze az amerikaiak részére Magyaror­szág politikai, gazdasági és katonai helyzetéről. Ölti: Ezek a jelentések te­hát nemcsak a Stancám! válla­lat üzleti ügyeit és kérdéseit tárgyalták. Decsényi: Nem kérem, or­szágos ügyeket is. Ölti: Hová kerültök ezek a jelentések? Decsényi: Ezeket a jelenté- sejtet Geiger /»Ivette 1 öl era -s a* Nádor-utcai irodán keresztül NeVf-Yorkba juttatta el. Decsényi után Budai Lajos tanüt hallgatta, ki a tanácsel­nök. Ölti: Milyen minőségben dol­gozott ön a Standardnál? Budai: Legutóbb, mint a. műszaki titkarság vezetője. Ölti: Ön volt a tervmegfei- zott? Budai: Igen. Ölti: Volt Önnek tudomása arról, hogy az amerikaiaknak az üzemet elsorvasztó politikai célkitűzéseik va n nalc? Budai:, Igen- tudtam ezt. Ax amerikai kormánynak nem. érdéfye a népi demokrácia fejlődése­Ölti: Honnan vett erről tu­domást? Budai: 1948 január elején Geiger Imre magához hivat Vb elmondotta, hogy — mint jól tudom — néhány hónappal ez­előtt alkalma volt New-York­ban a Standard konszern veze­tőségével tárgyalni- Ezen a tárgyaláson Caldwell, a kon­szern elnöke azt az utasít ást adta neki, hogy a budapesti Standard-gyárnak a ka paci fá­sáé nem szabad , felemelni- Coldtoell ezt az "utasítást azzal indokolta, hogy az amerikai kormányzatnak nem érdeke, hogy a. Viata.l inagyar népi demokráciának a gazdasági élet-e fejlődésnek induljon. OUi: Ön készítette ugyebár a 1 érv jelentéseket a Tervhiva­tal felé? Budai: Igen, én készítettem. OlU'éMi. volt önnek a.z utasí­tásai hogy a gyár termelését, kapacitását illetőleg milyen je­lentést adjon'be?­Budai: A gyár kapacitásáról mindig kisebbet adtunk be, mint. amilyen a valóságban volt. Ölti: És a gyár termeléséről müven jelentéseket adtak? Budai: Mindig nagyobbakat adtunk be, miutahogy a való­ságban •’>r télit. Al k ö l töz és e h sok százezer forintért Budai elmondotta még, hogy Geiger vezérigazgatása hatszor felesleges átköltözést, hajtott vég­re, amely sek százezer- forintba került a magyar- nép államának. Old: Geiger Imre, ön .adott,, ezekre az átköltözésekre konkrét utasítási? -■ ­Geiger: Igen, én- adtam utasítást. Old: Tehát igy tőként mindez? . Geiger:. Igen.' teljesen megfelel a valóságnak-. Követkézfii -Czverdely Andor kihallgatása. ’ . y Ölti: .ön milyen, minőségben került a Standard-gyárba? Czverdely: Mint vezető mér­nök. OUi: Tud ön arról, hogy ebben a gyárban tudatos szabotázsak­ciók folytak? Czverdely: Igen: Ölti: Honnan tudott erről ön? Czverdely: Geiger Imrétől. Old: Mikor és honnan vett tu­domást erről? Czverdely: 1949 január végén Geiger Imre magához hivatott a szobájába és a következőket mondotta: az amerikaiaknak semmi érdeke, hogy a gyár tel­jesítménye, termelése ma 100 százalékban follyék. A jelentésé-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom