Zala, 1950. február (6. évfolyam, 27-50. szám)

1950-02-19 / 43. szám

Rákosi eJvfárs beszéde és a Központi Vezetőség határozata nyomán Pártunk kibővített megyeb zoitsági értekezlete megtárgyalta a kővetkező feladatokat A Magyar Dolgozók Pártja pénteken kibővített megy ebi­zott,sági értekezletre hivt-a ösz- sze vezető funkcionáriusait. Szigeti István elvtárs megye- bizottsági tag megnyitóbeszé­dében hangsúlyozta, hogy a kibővített megyebizottsági ér­tekezlet egyetlen napirendi pontja azoknak a feladatok­nak ismertetése, megvitatása, amelyeket a Központi Vezető­ség határozata, Rákosi elvtárs döntőfontosságu beszéde alap­ján a zalamegyei pártszerveze­tek elé tűzött. Fel kell, hogy vesse ez az értekezlet pártszer­vezeteink eredményei mellett fellelhető hiányosságait, irányt kell. hogy mutasson azoknak a kiküszöbölésére. Napirendi pont előtt a Köz­ponti Vezetőség nevében. Csen­des Károly elvtárs emelkedett szólásra és bejelentette a Szer­vező Bizottság határozatát, melynek értelmében Darabos Iván elvtársat, a munkásmoz­galom régi kipróbált harcosát Szatmár-Bereg megyében vég­zett jó munkája után felelős­ségteljesebb feladatok elvégzé­sével, az MDP zalamegyei tit­kári teendőinek ellátásával bízta meg. Ugyanakkor Laka­tos Dezső elvtársat, a Párt zalamegyei titkárát, akinek áldozatos, fáradhatatlan kom­munista munkája nagyban hozzájárult, hogy ez a megye politikai, ipari, mezőgazdasági és kulturális vonatkozásban az ország legjobb megyéi közé zár. kozott fel, most az eddiginél nagyobb és nehezebb munkák megoldása elé állította a Párt bizalma, amikor Veszprém megyébe küldte a legmaga­sabb pártfunkció betöltésére, mint megyei titkárt. Darabos Iván elvtárs bessámolója Ezután Darabos elvtárs, az MDP zalamegyei titkára tar­totta meg politikai beszámoló­ját, amely uj fejezetet nyit meg üzemi, városi és falusi pártszervezeteink életében. Rávilágított falusi pártszerve­zeteink munkájában mutatko­zó hiányosságaira, foglalko­zott ezek kijavításához nyúj­tandó segítséggel. — Rákosi elvtárs beszédé­nek megyeszerte az a vissz­hangja — mondotta beszéde elején Darabos elvtárs —, hogy kommunisták és párton- kivüliek széles _ tömegeinek szeretet« a Párt iráni, hatal­mas mértékben megnöveke­dett. a bizalom elmélyült és Pártunknak egyre nagyobb tekintélye van. Szabó István, a MAORT lo­vászi üzemének élmunkás he­gesztője például azt mondta: ,,Mintha csak itt az üzemben beszélt volna Rákosi elviárs, úgy hatott rám, amikor ol- vasiam.” Zalaszántón egysze­rű parasztasszonyok szinte egyszerre beszéltek: „Még nem volt, aki ennyire szivén viselte volna. a mi sorsunkat, mint ŐP Kocsis Lajosné véle­ménye: ,,Erre a beszédre, mint a kősziklára, építhetünk” Tóth Gyula, pórszombati ifjúmun­kás : „Nagy hálával tartozunk Pártunknak, Rákosi elvtárs­nak, hogy nem feledkezett meg rólunk, fiatalokról. Soha nem remélt vezetőszerep van biztosítva számunkra az or­szág irányításában. ígérjük, hogy a biztos jövőbe vetett hittel teljes lendülettel ve­szünk részt az or szóig építő munkában, mert tudjuk, hogy a jövő a mienk.” Néhány példa as elbizakodottságról Darabos elvtárs ezután igy folytatta beszédét: — Hatalmas feladatok áll­nak előttünk és hogy kommu­nistához illően helyt is tud­junk állani, fel kell, hogy tár­juk üzemi, városi és falusi pártszervezeteink hiányossá­gait. Pártunk együtt nőtt e feladatokkal — mondta. — Mindenért ami ebben az or­szágban és megyében politi­kai, gazdasági, kulturális té­ren történik, azért mi kom­munisták vagyunk a felelő­sek. A hiányosságokról szólva, különösen kiemelte, hogy Za­lában is az elért sikerek nem egy esetben magát a megyebi­zottságot is elbizakodottá tet­ték. A zalaszentgróti járási bi­zottságot az 1945- és 1947-es jó választási eredmények tették önelég'ülté. Azt gondolták, hogy ezután minden csak úgy «.magától megy’1 és amikor az ősszel a mélyszántás és terv- kölesön jegyzés kérdésében nem folytattak kellő politikai felvilágosító munkát, ehelyett adminisztratív, közigazgatási intézkedésekkel találkoztunk. Ahol eíharapódzik az elbiza­kodottság, ott rögtön meglazul és később elvesz a Párt és a tömegek egészséges kapcsola­ta. A kritika és önkritika fon­tosságáról beszélt ezután Da­rabos elvtárs. Rámutatott, hogy vannak pártfunkcioná­riusaink, akik nem bírják el az épitő-kritikát, elfojtják a káderek egészséges fejlődését, úgynevezett kiskirályokkal is találkozunk. Ez a jelenség odavezet, hogy lehetetlenné teszik a Párt fejlődését. El­mondotta, hogy Lickóvadamo- son a pártszervezet titkára a taggyűlésről durván utasított ki egy pártonkivüli paraszt- asszonyt, ahelyett, hogy _ meg­magyarázta volna neki: ez taggyűlés, ahol csak pártta­gok jelenhetnek meg. — Ami­kor ezért kritikát kapott, le­hurrogta a bírálót. Tótszerda- helyen önkényesen intézkedik a párttitkár. Máshol lebecsülik a nők és az ifjak munkáját, ez történt Petriventén. Sem a Pártban, sem a termelőcso­portban nincs egyetlen nő sem- ,,A Pártba, és a TSzCs-be ne jöjjön az az asszony, aki­nek a. férje már bent van” — elv uralkodik. Pártunk me- gyebizottságának közbei epésé­re sikerült csak a fiataloknak a badacsonytomaji bazaltbá­nyánál „200-as” brigádjukat megalakítaniuk. Azelőtt, mint a kanizsai Vasvázasban is, az idősebb elvtársak leintették őket. Elhajlások a Párt politikájától A kulákok kérdésében néhol messze előreszaladunk a Párt vonalától eltérő tervekkel ta­lálkozunk a kulákok likvidálá- sara. Másutt viszont a ,,jó.ka­láka-elmélet virágzik. Mi- háldon egy 70 holdas knlák | fiának ajánlólevelei, adtak ’ Mnrneválhoz. Mikor azt élté volitották onnan, egy kupeeo küldtek a helyére. Amikor en nek is kitelték a szüret, levele ben ezeket irta. hozzánk a köz ségi titkár: „Végtelenül esc Ikozunk, hogy ezek a becsü­letes emberek nem felelnek meg.” Tűrj érői egy volt 200 holdas bérlő és jelenleg is esé plőgaru it ura tulajdonos- ré­szére, — aki mellesleg 6 hó­napra van elítélve, — ilyen­forma igazolást adott a helyi pártszervezet: ,,Hivatalosan tanúsítjuk, hogy 1948 óla nem k u l ák.” Párt f un k e ionár iusa­inknak értékelniük és tiszte­letben kell tartaniok a párt­tagság jogait. Vannak elvtár­sak, akik nem igyekeznek to­vább fejleszteni a pártszerve­zeteket, igy a pártonbeliili de­mokrácia nem érvényesül. Né. melyik pártszervezetünk nem tart taggyűlést. A választmá­nyi üléseket nem hívták ösz- sze. Elmulasztotta ezt a Párt megyebizottsága is, ami ko­moly hiba. A Párt: élcsapat A tagjelölt felvételek körül is komoly hiányosságok mu­tatkoznak üzemi falusi és vá­rosi szervezeteinkben egyaránt, A. felvétel hosszú ideig elhú­zódik. A letenyei járási bi­zottság például a december­ben felvett tagjelöltek jegy­zékét csak februárban, küldte be. Az ifjak és nők felvételére az elkövetkezendő időkben na­gyobb gondot kell fordítani. A MAORT lovászi üzemében például a tagság 6 százalékát teszik ki a nők. ugyanennyi a fiatalok számaránya. Komoly hiányosság a felvétel gépies volta is. — Egyre gyakoribb az a pa­nasz, hogy összekeverik a Pártot és a tömegeket, a Pár­tot és az államot. A gyakorlat­ban ez úgy történik, hogy egyik gépállomásunkon az üzemi értekezletet taggyűlés­nek nevezték. Termelőcsoport­jainknál néhány helyen az üzemi pártszervezet taggyűlé­se szinte azonos a csoportgyil­léssel. A nagykanizsai járási bizottság például telefonon adta ki az utasítást Komárvá- rosba a jegyző utján, hogy a tanító tartsa meg a pártnapot. Ezeken a hiányosságokon is sürgősen változtatnunk kell. Legyünk éberebbek ! — Az éberségről a Rajk-per tanulságai alapján beszéltünk, de az eredmény még kevés, ha tettünk is egyet-mást ebben a vonatkozásban. A forint leér­tékeléséről terjesztett ameri­kai álhireket például Zalában is csak akkor próbáltuk visz- szaverni, amikor Központi Ve. zetőségünk erre irányította a figyelmet. A megye közvetlen határos Jugoszláviával. Kü­lönösen fontos tehát, hogy az éberségre az eddiginél sokkal komolyabb gondot fordítsunk. Az ellenséget megvertük ugyan, de nem semmisítettük még meg! A hibák felfedése: Pártunk ereje Beszéde további szakaszá­ban az uj vezetőségi választá­sokról szólva hangsúlyozta Darabos elvtárs. — A mi Pártunk egészséges és jól fejlődik. Az erőnek a jele, begy hibáinkat ilyen nyíltan felvetjük, a Szovjet­unió Kommunista Bolsevik Pártja, nagy tanítóink, Lenin és Sztálin útmutatásait kö­vetve. Most tovább kel], erősí­teni Pártunk kapcsolatait a l lömegekkel. fejlesztenünk a Párton belüli demokráciát, a kritikát és önkritikát. Ezért javasolta a Központi Vezető­ség, hogy tavasszal újra vá­lasszuk összes pártszervezete­ink vezetőségét. — Ezután a munkásegység védelméről- a proletár nemzetköziség erősí­téséről és a béke harcos meg­védéséről szólt Darabos elv- társ. Megfogadjuk Rákosi elvtárs útmutatásait — Saját elő feszítéseink mel­lett sikereink és eredménye­ink kiinduló pontja és alapja, a dicsőséges Szovjetunió fel­szabadító szerepe és állandó erkölcsi, anyagi támogatása. Éppen ezért az eddigieknél még fokozottabban kell tanul­mányozni és megyei viszo­nyokra is alkalmaznunk a Szovjetunió, a többi népi de­mokráciák tapasztalatait és eredményeit, ami a proletár nemzetköziség további elmé­’yilését is jelenti. Szakadatla­nul küzdeni kell, hogy minden eszközzel megvédjük a bókét. Végül politikai beszámolóját így fejezte be: — A feladatok reánk eső részéi becsülettel és eredménnyel elvégez­zük, megfodadjuk Rákosi elvtárs útmutatását és hibáinkat kiküszö­bölve még inkább megszilárdítjuk Pártunk erejét s a szocializmus építésében biztosítjuk vezető szere, péti Hossássó lások Darabos elvtárs politikai referá­tumához történt hozzászólók vala­mennyien gyakorlati példákkal is alátámasztották, hogy- Rákosi elv­társ beszéde és a Központi Vezető, ség útmutatása az elkövetkezendő nagy feladatok végrehajtásában, az eddig mutatkozó hibák kiküszöbö­lésében milyen hatalmas segítségét jelent. Majoros elv társ,* a MAORT lová­szi üzemi pártszervezetének titkára arról számolt be, hogy a munka­versenyben bizonyosíoku vissza­esés tapasztalható a sztálini-műszak kitűnő eredményei után. Éppen az önelégültség miatt. A műszaki ér­telmiség . az hangoztatja, hogy a munkaversenyre nincs „reális ver­senyalap“. A Központi Vezetőség határozata óta segítettek ezen a hi­bán. Náluk is lebecsülték a párt- szervezetben a nők és fiatalok mun­káját, mert a tagságnak csupán ü százaléka például a nő, a fiatalok számaránya ugyanez. A pártdemo­kráciával és a kritikával Lovásziban is bajok vannak. „ígérjük Rákosi elvtársnak, hogy becsülettel kija­vítjuk hibáinkat1’. Xe ni k a m p á n y műnk tír a ran szükség Németh Károly elvlárs mbiz.jag többek között elmondta, hogy párt­tagjaink és a pártonkivüliek széles tömegei igy vélekednek Rákosi elv. társ nagyjelentőségű beszédéről: „mintha rólunk szólna, úgy érez­tük mindannyiunkhoz, szólt, köz­vetlenül és nyíltan feltárta a hi­bákat, igy könnyebb lesz azok ki­javítása. Méginkább megerősö­dik a Párt.” Ne kampány-feladat­nak tekintsék pártszervezeteink ve. zetői Rákosi elvtárs útmutatásait, mert ezek az útmutatások messze, menően megszabják az elkövetke­zendő feladatokat. Beszélt arról, hogy pari funkcionáriusaink egyré- sze, nem jól viszonyul! az önkriti­kához. Pusztaszeníiászlón a2 üzem. ben.az éberséggel volt baj — mon­dotta. — Amikor a központból elv. társak lent jártak, igazolás nélkül beengedték Őket. És amikor meg­kérdezték az üzem felelős Vézdjft* jét: miért nem igazolnak bennün­ket, az felelték: „Ti biztosan ’de tartoztok, mert az üzemben ki van írva. hogy idegeneknek tilos a be­menői.,­Révész elvtárs a novai járási bi­zottság titkára a tömegekkel való hiányos foglalkozásról beszélt. A letenyei járási bizottság titkára be. számolt arról, hogy komoly hibát követtek el, amikor íróasztal mellett határoztak a Pártba való tagjelölt /elvételek ügyében. Az lett a kö­vetkezménye, hogy Pusztamagyaró- don egy nyugatos és egy osztály- idegen nő jelentkezett a pártszer­vezetben felvételre. ígéreteit tett, hogy a jövőben a tömegekkel job­ban kiépítik a kapcsolatot. Fordulat as ifjúságnál Kása Lajos elvlárs a MINSz me­gyei titkára az ifjúság problémái­ról beszélt. Rákosi elvtárs nagyje­lentőségű beszéde, óla döntő válto­zás történt a zaia megyei ifjúság körében is. Eddig a megye fiz üze­mében alakult ifjúsági brigád. A fiatalok elméleti oktatásáról, a mar. xista-leninisla körök további kisze­le sít é se v e 1 g on d os k od n a k. Állítsuk helyre a pártdemokráciát ■ Csádcr Sándor elvlárs, megyebi­zottsági la ga Párton belüli demo­kráciáról szólva hangsúlyozta, hogy nem'kértük ki a párttagság és a tömegek véleményét, amikor ve­zető funkciókba helyeztünk egyes elvíársakat, üzemi, járási bizottsá­gainknál és falusi szervezeteinknél. Nagykanizsán például 8 pari veze­tőségi tag közül 6 a kinevezett. Az uj vezetőségi választás előkészíté­sére, mint központi feladatra hívja fel az elvfársak figyelmét. Hallgas­suk meg a tagokat és ezt a kérdést vigyük le egészén a tagságig — mondotta. Seres János elvlárs a tagjelölt kérdés körül mutatkozó bürokrá­ciáról beszélt, amely a zalaegersze­gi városi bizottságnál is felütötle fejét. ígéretet tett a_ Pártnak, hogy a vezetőség az elkövetkezen­dőkben megjavítja a tömeghez való viszonyát. Nincs ok as elbizakodottságra Fekécs Imre mbiz. tag! Az el­bizakodottság a megyebizottság mezőgazdasági osztályánál is mu­tatkozott — kezdte felszólalásál. Nincs okunk elbizakodottságra. Dívik nálunk is a „jó kulák“-fo- galom. Becsehelyen az ősszel a ter­melőcsoportba kuláket vettek fel, azzal, hogy „az már nem árt'’ és agitált is — csak éppen a TSzCs ellen. Amióta kizárták, virágzik a szövetkezeti élet a becsehelyi TSzCs-ben. Komoly hiba, hogy eddig megalakított 80 termelőcso­portunkból csak 50-ben alakult meg az üzemi párt-szervezet. Többhelyen elmosódott a Párt és a tömegek közötti választóvonal, Rákosi elvtárs beszéde óta tör­tént már ezen a téren változás és ígérjük a Pártnak; hogy a fel­adatok ránk eső részét eredménv- nyel végezzük. Erősítsük a tomegkapcsolatoi A nagykanizsai városi pártbi­zottság részéről mutatkozó hiá­nyosságokra Ferenczi Szabó elv­társ mutatott rá: laza a tömegek­kel való eleven kapcsolat — mon­dotta. Hibáinkat felismerjük, de azok kiküszöbölésére eddig még keveset tettünk. Rákosi elvtárs világosan megmutatta és minden kommunista megtanulhatja beszé­déből. hogy kell bolsevik módon viselkedni és intézkedni. — Gyakori jelenség szakszerve­zeti funkcionáriusainknál, hogy lebecsülik az elmélet jelentőségét — mondotta Illés elvtárs, a SzOT megyei bizottságának tagja. Ma­darász elvtárs a bázakerettyei MAORT üzem üb. tiikára igy be­szélt: „Én már eléget tanultam". És amikor rámutatott előtte, hogy még maga Rákosi elvlárs is to­vább képzi magát, tanul, igy vá­laszolt „na igen, hát őneki meny­nyivel fontosabb!" Végh és Pukánszki járási bizott­sági tikárok hozzászólásai után akik ugyancsak megfogadták -a Pártnak, hogy Rákosi elvtárs be­5 Vasárnap, 1950. febr. 19.

Next

/
Oldalképek
Tartalom