Zala, 1950. február (6. évfolyam, 27-50. szám)

1950-02-19 / 43. szám

Magyar államférfiak üdvözlő táviratai a magyar-szovjet barátsági, együttműködési és kölcsönös segélynyújtási szerződés aláírásának második évfordulója alkalmából LErisidik a szßvjet-iagyar barátság* n. ____3 _ • Sz akasíts Árpád elvlárs távirata Svernyikhez N. M. Svernyik Urnák, a Szocia­lista Szovjet Köztársaságok Uniója Legfelső Tanácsa prezidiuma elnö­kének, Moszkva. Engedje meg, Elnök Ur, hogy a magyar-szovjet barátsági, együtt­működési és kölcsönös segélynyúj­tási szerződés aláírásának kétéves évfordulója alkalmából a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa és az egész magyar nép nevében leg- öszintébb _ szcrencsckivánságaimat küldjem Önnek és a nagy szovjet nép minden fiának. A magyar nép hálatelt szívvel gondol ezen az évfordulón is arra. hogy országát öt évvel ezelőtt a hó's Szovjet Hadsereg szabadította fel. Dolgozó népünk tudja, hogy nemcsak szabadságát, hanem eddi­gi eredményeit is elsősorban a Szov­jetunió baráti támogatásának és példamutatásának köszönheti. Ezek az eredmények fokozzák népünkben a hála érzését és erősi­tik azt a tudatot, hogy az elért eredmények továbbfejlesztése, a szocializmus felépítése és a béke megvédése csak a Szovjetunióhoz fűződő megingathatatlan barátságon és szövetségen épülhet. SZAKASÍTS ÁRPÁD a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke. | Dobi ísfván íávírala Szláiin gecera|íss7ínmszboz í. V. Sztálin generaüsszimusznak, a Szocialista Szovjet Köztársaságok Uniója minisztertanácsa elnökének, Moszkva. Kérem, Generalisszimusz Ur, fo­gadja a magyar-szovjet barátsági, együttműködési és kölcsönös se­gélynyújtási , szerződés aláírásának második évfordulója alkalmából mind a magam,, mind a Magyar Népköztársaság korniánya és az egész magyar nép nevében kifeje­zett legőszintébb jókívánságaimat. Soha nem felejtjük el, hogy az e - nyomás hosszú évtizedei után a dicső Szovjet Hadseregnek köszön­hetjük nemzeti függetlenségünket és népünk szabadságát. A Szovjet­unió barátsága és önzetlen segítsé­ge nélkül, nem vélhettük volna meg visszanyert szabadságunkat ? nép belső és külső ellenségeinek táma­dásaival szemben. így vált lehetségessé, hogy a szerződés aláírása óta eltelt két év alatt a szocializmus építésének, a termelékenység fokozásának, élet­színvonalunk emelkedésének, kultu­rális életünk átalakításának' front­ján jelentős lépésekkel haladtunk előre. Tudjuk, hogy mindezt első­sorban a hatalmas Szovjetunió se­gítségének és Önnek köszönhetjük, Sztálin Genera'isszimusz. A magyar nép a baráti, nagy szovjet népnek további sikereket kivan a dicsőséges felemelkedésnek azon az utján, amely nemcsak a Szovjetunió népeinek, de az egész emberiség történetének is uj, nagy­szerű fejezete. DOBI ISTVÁN, a Magyar Népköztársaság minisztertanácsának elnöke. 1 Kállai Gyula iáviraía Vislnszkij külügyminisztei-hez A. J. Visinszkijnek, a Szovjet­unió külügyminiszterének, Moszkva. Engedje meg, Külügyminiszter Ur, hogy a magyar-szovjet barát­sági, együttműködési és kölcsönös segélynyújtási szerződés aláírásának második évfordulója alkalmából leg­őszintébb jókivánságaimat fejezzem ki. E szerződés megkötésével uj fe­jezet kezdődött a magyar és a szov­jet nép viszonyában. Ez a szerző­dés a magyar nép részéről kifeje­zője volt annak, hogy végképpen szakított a reakciós magyar uralko­dóosztályok múlt politikájával és a társadalmi fejlődés uj útjára lépett. A nagy Szovjetunió a felszabadu­lástól kezdve állandóan nagylelkűen támogatta a magvar népet a talora- áüásban és az újjáépítésben, e szer­ződés megkötésével lehetővé tette, hogy a fiatal magyar demokrácia kíemeiked féle elszigeteltségéből és a haladó demokratikus népek táborá­nak egyenrangú tagjává legyen. A népeink között a szerződés szellemében egyre jobban elmélyülő barátság és a Szovjetunió vezette békefront szilárdsága ad erőt a Magyar Népköztársaságnak az im­perialisták támadásainak, bel- ügyeinkbe való beavatkozási kísér­leteik visszaveréséhez és függet’en- ségünk megvédéséhez. E barátsági szerződés alaján a magyar nép a jövőben is teljes erejével kiveszi ré­szét a békefror.t közös harcából, az imperialista háborús uszítok minden támadásával szemben, a tartós ké­kéért. a demokráciáért, a népek szabadságáért.­KALLA! GYULA, a Magyar Népköztársaság külügyminisztere. /tz fBHgoitnpewiih&MiM& tmnúido^ kémkedő és szabotáló terveiről vallanak A STAMDARD-PER VÁDLOTTÁ! A Pravda ..Erősödik a- szov­jet-magyar barátság“ című cik­kében a következőket írja: — Két esztendővel ezelőtt, 1948. február 18-án írták alá Moszkvában a Szocialista Szov­jet Köztársaságok Szövetsége és a Magyar Népköztársaság közötti barátsági, együttműkö­dési és kölcsönös segéiynyuj- tási szerződést. A szovjet-ma- "var szerződésben .a legtelje­sebb mértékben kifejezésre ju­tottak a szocializmus nagy or­szága következetes békepoiiti- i kajának változatlan elvei, ame­lyek a népek egyenjogúságán, a nemzeti függetlenség és az állami szuverenitás kölcsönös tiszteletben tartásán alapszik. A Szovjetunió és Magyaror­szág között megkötött szerző­dés — mint a többi hasonló szerződés — a béke hatalmas eszköze. A hősi Szovjet Had­sereg, amely szétzúzta a hit­leri Németországot, megmen­tette a magyar népet és örökre felszabadította a fasiszta rab- -ágból. Ez döntő tény volt Ma­gyarország jövendő életében és fejlődését a szabad demo­kratikus államfejlődés útiára terelte. A munkásosztály és az ország városainak és falvai­nak dolgozó népe a Magyar Dolgozók Pártjának vezetése alatt bátran és határozottan rálépett a. gyökeres gazdasági és társadalmi, átalakulás, a ■Szovjetunió és a népi demo­kráciák iránti barátság meg­erősítésének útjára. Az angol-amerikai imperia­listák a Tito, 11ajk terrorista kémbandák és más árulók se­gítségével a népi hatalom meg­döntésére készülődtek. E sö­tét teryek azonban teljesen ku tíarcot vallottak. A magyar nép a nagy szovjet hatalom barát­ságára és segítségére támasz kedva a politikai gazdasági és kulturális építés minden terén jelentős sikereket ért el. A népgazdaság sikeres helyreál­lítása és az ország gazdasági életének általános fellendülése lehetővé tette a dolgozók jólé­tének és kulturális színvonalá­nak emelkedését. A Magyar Népköztársaság előtt óriási perspektívák nyíl­tak meg az ötéves terv követ­keztében- A terv eredménye­ként MagvarorszAg agráripari államból ipari-agrár állammá változik, fejlett nehéziparral saját gépiparral és nagyüzemi mezőgazdasággal. A barátsági szerződés, amely szoros gaz dasági együttműködéshez ve­zetett a két ország között, igen jótékony befolyással volt n magyar népgazdaság fejlődé­sére. A Szovjetunió és Ma­gyarország közötti áruforga lom az elmúlt két esztendő alatt jelentékenyen kiszéle-r-- dett. A Szovjetunió egyre na­gyobb mértékben szállít Ma­gyarországnak gépeket és f f szerelést a helyreállított A újonnan épülő üzemek számá­ra .továbbá nyersanyagot A nélkülözhetetlen technikai se­gítséget nyújt a magyar ipar­nak. A Szovjetunió élenjáró újí­tói, sztahanovistáinak erediné. nyei a széles magyar dolgozó tömegek sajátjává váltak ás sikeresen alkalmazzák ök’i. magyar viszonyok között. Jelentékenyen megerősödő V és kiszélesedtek a Szovjetunió és Magyarország közötti, kap­csolatok a tudomány, irodalom és a művészet terén is. Amis a marsha-llizált országok gaz­dasága lefelé halad a. lejtőn-, bezárnak a. gyárak és üzemek, növekszik o munkanélküli ség' és fokozódik a városi, és falusi dolgozók clnyomorodása, ad­dig a Magyar Népköztáxss*ág. l an soha nem látott módo-u virágzik fel az ország igazi gazdájává vált és a, szocializ­mus utján haladó nép alkotó ereje. A szovjet magyar barátsági, együttműködési és- kölcsönös segélynyújtási • szerződés to. vábbra is reményteljes eszkö­ze lesz p békéért és a nép**; barátságá ért vivoít hamu ak. Tegnapi számunkban kezd tűk közölni a budapesti tör­vényszék Olti-különtanaesa tárgyalását Geiger Imre és társai kémkedési és hűtlenségi perében. A tárgyalás első nap­iéin dr< Alapi Gyula ^ állam - ügyész felolvasta a vádiratot, majd kihallgatták a vádlotta­kat. Geiger Imre, — mint teg­nap már megírtuk — beismer­te bűnösségét és részletesen beszámolt kémtevékenységéről cs szabotáló aknamunkájáról. Elmondotta Geiger azt is, hogy neki, a Standard-gyár vezérigazgatójának, azt _ az utasítást adták az amerikaiak, hogy a Standard-gyárból egy kisVkapacitásu gyárat csinál­janak, hogy ezzel is akadályozzák a magyar gazdasági fejlő­dést. A gyár amerikai uta­sításra szabotálta a Szov­jetunióba szállítandó hír­adástechnikai cikkek gyár­tását. Elmondta azt is, hogy a szö­vetséges hatalmak állampol­gárainak tulajdonában volt vállalatok kártérítési igénye kapcsán kárbecslő munkát folytattak és ennek során 60 millió forinltal károsították meg a magyar népgazdaságot. Az angolszászok és Titéék kapcsolatai Az amerikaiak azt az utasí­tást adták Geigeréknek, hogy minél nagyobb mennyiségben szállítsanak gyártmányokat Titoéknak­Ezután Eadó Zoltán kihall gatása* következett. Ö elmond­ta, hogy még annakidején Trocki.iékon keresztül került kapcsolatba az angol kómszol- gálattal és hírszerző és kártevő mun­kát folytatott az angol In­telligent Service ’számára. A továbbiakban Eadó megerő­sítette Geigernek azt a vallo­mását, hogy a népi demokrá­ciák felé irányuló szállítások­ban több esetben hibás beren­dezéseket szállítottak. Vallomásában Eadó arról is panaszkodott, hogy az Intelli­gent Service keveset fizetett kém s z o 1 gá tatai ér t és ez vezette arra, hogy amerikai kémszol­gálatba lépjen. Háború eseíési!• Ezután Sanders Edgar _ vád­lottat hallgatták ki( Ö szintén beismerte bűnösségét és el­mondta. hogy kémtevékenysé­gük egyik központja az an­gol követség volt, de kapcsola­tot tartottak az amerikai kö­vetséggel is. Sanders elmon­dotta, hogy még' 1948-ban egy Magyarországról szóló na- gyobbarányu térképet adtak I át Bisdeenek, a brit légügyi attasénak. Ezen a térképen megjelölték az általuk sebez­hetőnek vélt pontokat, amelye­ket háború esetén légi bom- batámadásokkal pusztítottak volna. Sanders beszámolt arról is. hogy Justli Istvánnal — akit szintén beszerveztek kémbau- dájukib-a '— Eomániából átszö­kött angol és amerikai ügynö­köket bujtattak, akiket az­után kicsempésztek Ausztriá­ba. Sandersnek havi 20.090 fo­rintos fizetése volt, de eseten­ként 50.000 forintot is vett fel. Sanders végül is kijelentette: tisztában voll azzal, hogy kémtevékenységet végez és hogy ezek a, cselekmények súlyosan sértik a magyar nép érdekeit. Sanders kihallgatásának be­fejeztével végétért az első napi tárgyalás. Alább közöl­jük a tárgyalás második nap­jának anyagát: A budapesti törvényszék kiilü n tan ácsa szombaton folytatta Gei­ger Imre és társai kémkedési és hű tier,ségi psréhes tárgyalását.^ A tárgyalást kilenc óra után néhány perccel nyuoha meg 0;ti i mo., elnök. A már kihalhatott vádlottak számbavétele után utasítást adóit Vogeler Róbert bevezetésére. Okí: Megértette a vádat? Vogeler: Igén. megértettem Ölti: Bűnösnek érzi magát? Vogeler: Igen, bűnösnek ér­zem magam■ Ölti: Mikor és milyen kö­rülmények között kezdett kém­tevékenységet? Vogeler: 1942-ben FBI tagja lettem cs ekkor szerveztek be a kém munkába, Vogeler lűratáso« kém Oki: A kémmunka techniká­ját milyen iskolákon tanulta., mj’vnm kiképzésben, .hírszerző kiképzésben részesült? . Vogeler: Közvetlenül azután, hogy az FBI-be beléptem, ki­képzést kaptam, a kémkedési munkában, _ szabotázsmunká­ban, kémelhán'tásbam, kémek és szabó tőrök beszervezésében. Ölti: Tehát ön ezek szerint szakképzett hírszerző tisztje nz USA hadseregének? Vogeler: Igen. Oki: Mikor és milyen' fel­adatokkal küldöttek Európába a második világháború befeje­zése után? Vogeler1945-ben Bahn ezre. .-lot; mao-jiin7, hívatott éc nfaol­tott arra, hogy Európába men­jek- mint az ISEC európai ve­zetője. ' Ölti: Kapott-e tőle hírszerző feladatokat? Vogeler: Igen. később 1945 augusztusában utasított arra. hogy amikor Becsbe érkezem, lepjek kapcsolatba a diplomá­ciai hatóságokkal, valamint a katonai, de különösen a hír­szerző szervezetekkel. Elmondja még. hogy OpHvyt hasonló céllal Magyarországa■ küldték. Áz iíiiperlalista agresszió előretörései Ölti: Mi volt az utasítása, Magyarországra érve, illetve Küzép'-Európáha érve kikkel vegye fél a kapcsolatokat ezek­ben az országokban? Vogeler: Az volt az utasítá­som, hogy vegyem fel a kap­csolatot a katonai hírszerző szervekkel, hogy kerületemről politikai, katonai és gazdasági híranyagot adjak. Ölti: Mi volt a kapcsolat az ISEC konszern és a vezérkar között? Vogeler: A háború alatt az ITT nagyarányú szállító,si szer­ződéseket kötött a katonai erőkkel. A háború után ezeket a szállí­tási szerződéseket befejezték cs ezért a társaság jövedelme, profitja csökkent. Ezért úgy érezték, hogy jó lenne szoro­sabb kapcsolatot kiépíteni a társaság és a katonai szervek között, ezért körülbelül ezidő- őájt . magasrang u . katonatiszte­ket neveztek ki a társaság­hoz vezető pozícióba. Oki: Kiket tudna megne- I vezni ezek közül? Vogeler: Például áz ITT el­nöke Sosthenes Benn ezredes volt a had se re őrben, Harrison ViBiám, az ISEC, elnöke, a tilwi-o.gr tábornoka volt. Mor­j riner, az USA légiflottá jáuak j tábornoka volt és a technikai ? osztálynak a vezetője. Ezeket I a tiszteket leszerelték, de ’ ezek ugyanakkor foly1 al­fák munkájukat, egyrész­ről a társaságnál, másrész­ről pedig a vezérkari fő­nökség mellett. Ölti: Ön, Vogeler hasonló'ké­pen csak formálisan szereli 1-, de továbbra is kapcsolatban maradt az USA katonai főnök, s égőivel? Vogeler: A háború alatt tar­talékban szolgáltam és ig> ak­kor is. felelősséggel tartoztam a katonai szervek felé. Ölti: És Európában továbbra is kapcsolatban maradt, po raricsokat, utasításokat kapott katonai szervektől? Vogeler: A vállalat poéti­kája olyan volt. hogy a katonai szervek irány tolták és befolyásoltak. Ez nem csak a mi vállalatunk­ra vonatkozott, hanem más vállalatokra is, amelyeknek külföldi leányvállalatai vek tak. Ölti: Mit tud Beim ezredes­ről közelebbit? Vasárnap, 1950. /ebr. Ifi

Next

/
Oldalképek
Tartalom