Zala, 1950. február (6. évfolyam, 27-50. szám)
1950-02-09 / 34. szám
A mezőhegyest állami gazdaság dolgozóinak versenyfelhívása as állami gazdaságok összes dolgozóihoz Az ipari munkásság mind jobban szélesedő szocialista versenyének példája -nyomán a mezőhegyesi állami gazdaság dolgozói az alábbi versenyfelhívással fordulnak az .ország állami gazdaságainak valamennyi dolgozójához. „Mi, a mezőhegyesi állami gazdaság dolgozói megtárgyaltuk múltévi munkánk eredményeit, ez évi tervünket és a következő felhívással fordulunk minden állami gazdaság dolgozóihoz: Mi, akik most itt a mezőhegyesi állami gazdaságban dolgozunk, a múltban cselédek voltunk, úgy kezeltek bennünket, mintha nem lennénk emberek. Botosispánok, inté- ők hajszoltak látástól-vakulásig. Munkánkért annyi fizetést kaptunk, * ogy éppen éhen fel ne forduljunk. A nagy Szovjetunió dicsőséges Vörös Hadseregének hős katonái azonban számunkra is meghozták a szabadságot. Ma már nem vagyunk elnyomott, jognélküli cselédek, hanem ’ egy szabad ország dolgozói. Ma már nem az urak földjén, hanem azon a földön dolgozunk, amely minden időkre a dolgozó népé lett. Munkánkkal dolgozó népünk boldogulását és gyarapodását segítjük elő, saját életünket tesszük jobbá. Ma már nem robotolunk hajnaltól késő estig, kollektiv szerződésünk van, ami számunkra is bizto- S'tia az emberhez illő munkaidőt. Betegség esetén nem az utcára dobnak a szabad ég alá, mint a múltban. Életünk naoról-napra szebb és jobb. Fiaink, leányaink iskolába, sőt egyetemre is járnak. Szertezet- íen, az üzemi értekezleteken mi is beleszólunk és részt veszünk a termelés irányításában, a mi állami gazdaságunk fejlesztésében. Mindezt elsősorban a nagy Szovjetuniónak és minden dolgozó forón szereteti vezérének, Sztálin elvtársnak köszönhetjük, aki a felszabadulás óta is állandóan segít bennünket. Köszönhetjük ezt a mi Pártunknak, a Magyar Dolgozók Párt jának és a mi szeretett . vezérünknek, Rákosi Mátyás elvtársnak,, aki megmutatta az utat, melyen a jobb, szebb és boldogabb élet felé haladunk. Köszönhetjük ezt annak a nagy segítségnek, melyet az ipari munkások nyújtanak nekünk, falusi dolgozóknak. Mi, a mezőhegyesi állami gazdaság dolgozói tudjuk, hogy Pártunk és az egész dolgozó nép nagy feladatokat bízott ránk. Példát kell mutatnánk a szocialista nagyüzemi gazdálkodásban az egész dolgozó parasztságnak. A 'fejlődő termelőszövetkezeti csoportokat el kell iáinunk nemesített vetőmaggal, tenyészállatokkal. Olyan gazdasággá kell fejlesztenünk állami gazdaságunkat, hogy az egész dogozó parasztság iskolája legyen. Tudjuk, a mi állami gazdaságunk még nem felei meg ennek a feladatnak, ezért az a célunk, hogy minél előbb ilyenné tegyük. Néhány napja készült el a mi gazdaságunk ezívs üzemterve. Az üzemtervet gazdaságunk vezetőinek segítségével felbontottuk brigádokra, munkacsapatokra és minden dolgozóra. Ma már a mezőhegyesi gazdaság minden egyes dolgozója pontosán túdja, mi az, amit neki el kell végeznie, hogy a tervet íeljesithes- sük. Mi, a mezőhegyesi állami gazdaság dolgozói az elmúlt évben elsők lettünk az állami gazdaságok versenyében. Erre az elsőségre büszkék vagyunk, büszkék vagyunk' arra is, hogy a mi gazdaságunk legjobb dolgozói között osztottak ki az állami gazdaságokban eisőjzben éimunkás-jelvényt. De tudjuk, azt is, hogy az eddigi eredményeink még nagyon kicsinyek. Ezért elhatároztuk, hogy az ipari munkásság példája nyomán, mi is továbbfejlesztjük a rnunkaverseríyt és npm elégszünk' meg azzal, amit eddig elértünk. Meg akarjuk mutatni. hogy a mezőgazdaságban is el tehet érni eddig nem látott magas münkateíjésitrnényekct. Meg akarjuk mutatni, beakarjuk bizonyítani, hogy a munka jobb megszervezésével, . jöbb munkamódszerek bevezetésével termelésünket m eddi* Csütörtök, 1050. febr. 9. ginéi sokkal magasabbra tudjuk emelni. A Ma gyár Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének a munkaversenyről szóló határozata alapján mi is íőreladatunknak tartjuk az elkövetkező időkben a jól megszervezett szocialista munkaversennyel a magasabb munkateljesítmények, nagyobb terméseredmények elérését. Ezért vállaljuk, hogy ebben az évben: az őszibuza holdanként! termésátlagát 2260 kát. holdas területen a tervben előirányzott 15 mázsa helyett 16.5 mázsára emeljük. Az őszi árpa holdankénti termésátlagát 830 kát. holdon a tervben előirányzott 17 mázsa helyett 18.6 mázsára emeljük. A tavaszi árpa holdankénti termésátlagát 200 kát. holdon a tervben előirányzott 14 mázsa helyett 15.5 mázsára emeljük. A kukorica holdankénti terméshozamát 500 kát. holdon a tervben előirányzott 30 mázsa helyett 33 mázsára emeljük. A cukorrépa holdankénti terméshozamát S80 kát. holdon a tervben előirányzott ISO mázsa helyett 192 mázsára emeljük. A Szovjetunió Legfelső Tanácsa, figyelembe véve a dolgozók társadalmi szervezeteinek kívánságát, abból a célból, hogy a dolgozók minél szélesebb körben tarthassanak jelölő gyűléseket és körzeti vá liszté gyűléseket — meghosz- szabbította a jelöltek bejegyzésének határidejét és elrendelte. hogy a dolgozók társadalmi szervezetei és a közületiek. amelyek a Szovjetunió As első amerikai munkásküldöttségnek 1927-ben Sztálin a következőket mondotta: • .Nálunk, a szovjetunióban évente több, mint 800 millió rubelt költ az állam a munkások biztosítására. Talán azt sem lesz felesleges megemlíteni, hogy a munkások nálunk minden iparágban a rendes készpénzfizetésen kivül fizetésüknek körülbelül egyharmadat kapják biztosításra, életszínvonaluk emelésére, kulturális szükségletre, stb.“’ Ez idő óta a társadalombiztosítási. költségvetés jelentősen emelkedett és 1949-ben már 17.5 milliárd rubelt tett ki. Kuznyecov, a Szakszervezeti Tanács elnöke közölte, hogy azok az összegek, amelyeket az állam szociális juttatásokban a dolgozóknak nyújt, a munkások jövedelmének több, mint egy egyharmadat teszik ki. Egyetlen kapitalista államban sem találkozhatunk hasonló jelenséggel. Svédországban például az ,,SKF’‘-gyár munkásai sem betegségi segélyt, sem nyugdijat nem kapnak. A svéd munkások jóformán fizetésüknek csak egyharmadat kapják kézhez. A fennmaradó kétharmad lakbérre és adóra megy el. A szocialista államban büszkeséggel lehet mondani, hogy a dolgozók milyen nagyszerű körülmények között élnek. Jólétüket nem egyedül fizetésük határozza meg. Ehhez hozzá kell tenni mindazt, amit a dolgozók az államtól kapnak: pénzbeli segély a betegség és szabadság idejére; terhességi és szülési; szabadság, a gyermekek és felnőttek ingyenes oktatása; ingyenes orvosi segély. Ehhez tartoznak még a gyógyításra, pihenésre, az öregségi segélyre, a kulturális szükségletekre és gyermekgondozó intézetek fenntartására .fordított összegek, az állam évente sokmillió rubelt költ e célokra. I A kenderrost holdankénti átlagtermését 380 kát. holdon a tervben előirányzott 50 mázsa helyett. 55 mázsára emeljük. Terméseredményeink emelését a munka jobb megszervezésével,' uj munkamódszerek és termelési újítások bevezetésével fogjuk elérni. Gondoskodunk arról, hogy az üzemtervet minden dolgozó alaposan megismerje és bekapcsolódjék annak sikeres megvalósításába. Mi, a mezőhegyesi állami gazdaság dolgozói felhívjuk országunk valamennyi állami gazdaságának dolgozóit, hogy kapcsolódjanak kezdeményezésünkhöz, vizsgálják meg üzemterveiket, tárgyalják meg lehetőségeiket és indítsanak versenyt a magasabb termések és nagyobb munkateljesítmények eléréséért. Előre a magasabb termésért, a szocialista mezőgazdaság megteremtéséért. Pártunk, a Magvar Dolgozók Pártja és Rákosi elvtárs vezetésével. Atezőhegyes, 1950. február 7. MEZŐHEGYESI ÁLLAMI GAZDASAG DOLGOZÓI“ Legfelső Tanácsába jelölteket állítanak — jelöltjeiket a megfelelő körzeti választási bizottságnál legkésőbb február hó 20-ig, vagyis 20 nappal a választások előtt, jegyeztessék be és a körzeti választásé bizottságok a bejegyzett képviselőjelöltről szóló adatokat legkésőbb a választások előtt 15 nappal, vagyis 25-éig (tegyék közzé. A szovjet emberek szabadságukat szanatóriumokban, üdülőkben töltik. Sokan ingyen mehetnek e helyekre, mások a költségeknek mindössze 30 százalékát fizetik. A szovjet állam nagy gondot fordit a lakosság egészségére. A gyárakban az üzemi konyhák a munkások kívánságára diétás kosztot is adnak, A Bolsevik Párt és az állam gondoskodik az öregekről és rokkantakról is: nyugdijat ad nekik. Sok nyugdíjas azonban nem akar elszakadni az üzemtől. Részükre könnyebb munkáról gondoskodnak. Évről-évre növekszenek a szociális juttatásokra előirányzott összegek. Mind többet és jobbat kapnak a szovjet dolgozók. Mindezt nem tükrözi vissza a bérelszámolási könyvecske. Hozzá kell számítani a vállalati pénzalapból eszközölt rendkívüli juttatásokat is, melyek a teryenfelüli jövedelemből erednek. Az üzemi bizottság által jóváhagyott költségvetés alapján ezekből jutalmakat Qsztanak ki, vagy minden dolgozót érintő beruházásokat eszközölnek belőle. A szovjet dolgozók szakmai és ideológiai tudásukat azért növelik állandóan, hegy többet termelhessenek. hamarabb teljesít- hessék a tervet és a tervenfelüli jövedelemből az állam és a Párt nagyobb összegeket ff ordíthasson a nép szociális juttatásaira. TOVÁBB TART A -JÓ IDŐ Mérsékelt, időnként élénkebb nyugati, délnyugati szél, változó felhőzet, helyenként köd, több feles eső. Az enyheség tovább tart, A Szovjetunió Legfelső Tanáesa meghosszabbította a jeló Heh bejegyzésének határidejét Ami a bérelszámolási könyvecskében nem szerepel Egy kis természettudomány Energiaforrásunk i a Nap • MINDENKI JÓL TUDJA, hogy ha kenyeret eszik, attól fokozódik az ereje. Ha a ló nehéz munka vagy hosszú fuvar előtt áll, akkor korábban kell jól táplálni, éspedig nem szénával, hanem zabbal, mert a zab nagyobb erőt ad neki. Honnan ered ez a rejtett erő a kenyérben és az árpában? A megfelelő növényekből jött létre, búzából, rozsból, zabból. A növények pedig ezt az erőt a napsugárból merítették zöld leveleik segítségével és felhalmozták azt magvaikban. A BÚZA A FÖLDBŐL a napfény hatására nőtt. A hatalmas bálna a bálnavadászok elől viharzóan menekül az Óceán fenekére. A kovács nehéz kalapáccsal sújt az izzó vaara. A tanulók az osztályban számtanfeladatokat oldanak meg, a tudós a laboratóriumában uj, nehéz kísérlet megoldásán töri a fejét. Mindez és sok más végeszakadatlan és változatos életjelenség csak annak az energiafogyasztásnak köszönhető, amelyet az élő világ- zöld levelein keresztül a Naptól kap. Hiszen minden állat és az ember is közvetlenül vagy közvetve, növényevő állatokon keresztül, hozzájut szerves táplálékához, a zöld növényekhez és azzal együtt az élethez szükséges minden energiához is. Ez az energia a Naptól származik. Emlékezzünk, a folyók mentén és a vízeséseknél hatalmas villany- telepeket létesítettek, amelyek a viz energiáját ipari és háztartási célra elektromos enei’- giává alakítják át. A FÖLD EGÉSZ zöld növényvilágát képletesen liaial- mas tartaléknak nevezhetjük, amely a Nap energiáját alakítja és rejtett állapotban felhalmozza. Ezzel az energiával lehetővé teszi a földi élet minden jelenségét. De ez még nem minden. Hogy meleget, fényt, elektromosságot kapjunk. — hogy a gépek háztartási és ipari célok érdekében dolgozzanak, az ember különféle !ü- zeiőt használ. A tüzelők közé tartozik a fa, tőzeg, kőszén, petróleum. A fa, tőzeg, kőszén a zöld növényekből keletkezett és rejtett energiát tartalmaz, amelyeket ezek a növények a Naptól kaptak, és magukban fel raktároz« ak. A petróleum szintén élőlényekből képződik. Ebből következik, hogy a. petróleum és termékeinek, pl. benzinnek, rejtett energiája ugyancsak igy keletkezett a Naptól, zöld növényeken keresztül. Képletesen mondhatjuk azt, hogy a tüzelő különböző alakjaiban a napfény dolgozik számunkra, amelyet valaha zöld növények nyeltek el. Ez a fény mozgatja gőzöseinket, repülőgépeinket és más gépeinket, felme* legit bennünket, világit nekünk a villanylámpában, stb. AZ ELŐZŐBŐL LÁTHATÓ- milyen roppant jelentőségük van a zöld növényeknek, amelyek a Nap energiáját az egész élő világ és az ember számára rendelkezésre bocsátják. MEGJELENT! MEGJELENT! Öí hél I a világ legfejlettebb mezőgazdaságában FEHÉR LAJOS riportkönyve a magyar parasztküldöttség szovjetunióbeli tanulmáuyutjáról. 192 oldal. Ära: 3 forint- Pártszervezetek megrendelhetik a könyvet ez MDP propaganda anyagterjösztönéi, cim: Budapest» V.» Deák Ferenc u. 15. 48 oldalon eredeti fényképfelvételek