Zala, 1950. február (6. évfolyam, 27-50. szám)

1950-02-09 / 34. szám

A mezőhegyest állami gazdaság dolgozóinak versenyfelhívása as állami gazdaságok összes dolgozóihoz Az ipari munkásság mind jobban szélesedő szocialista versenyének példája -nyomán a mezőhegyesi állami gazdaság dolgozói az alábbi versenyfelhívással fordulnak az .ország állami gazdaságainak vala­mennyi dolgozójához. „Mi, a mezőhegyesi állami gaz­daság dolgozói megtárgyaltuk múltévi munkánk eredményeit, ez évi tervünket és a következő felhí­vással fordulunk minden állami gaz­daság dolgozóihoz: Mi, akik most itt a mezőhegyesi állami gazdaságban dolgozunk, a múltban cselédek voltunk, úgy ke­zeltek bennünket, mintha nem len­nénk emberek. Botosispánok, inté- ők hajszoltak látástól-vakulásig. Munkánkért annyi fizetést kaptunk, * ogy éppen éhen fel ne forduljunk. A nagy Szovjetunió dicsőséges Vö­rös Hadseregének hős katonái azon­ban számunkra is meghozták a szabadságot. Ma már nem vagyunk elnyomott, jognélküli cselédek, ha­nem ’ egy szabad ország dolgozói. Ma már nem az urak földjén, ha­nem azon a földön dolgozunk, amely minden időkre a dolgozó népé lett. Munkánkkal dolgozó népünk boldo­gulását és gyarapodását segítjük elő, saját életünket tesszük jobbá. Ma már nem robotolunk hajnal­tól késő estig, kollektiv szerződé­sünk van, ami számunkra is bizto- S'tia az emberhez illő munkaidőt. Betegség esetén nem az utcára dobnak a szabad ég alá, mint a múltban. Életünk naoról-napra szebb és jobb. Fiaink, leányaink iskolába, sőt egyetemre is járnak. Szertezet- íen, az üzemi értekezleteken mi is beleszólunk és részt veszünk a ter­melés irányításában, a mi állami gazdaságunk fejlesztésében. Mind­ezt elsősorban a nagy Szovjetunió­nak és minden dolgozó forón sze­reteti vezérének, Sztálin elvtársnak köszönhetjük, aki a felszabadulás óta is állandóan segít bennünket. Köszönhetjük ezt a mi Pártunk­nak, a Magyar Dolgozók Párt jának és a mi szeretett . vezérünknek, Rákosi Mátyás elvtársnak,, aki meg­mutatta az utat, melyen a jobb, szebb és boldogabb élet felé hala­dunk. Köszönhetjük ezt annak a nagy segítségnek, melyet az ipari munkások nyújtanak nekünk, falusi dolgozóknak. Mi, a mezőhegyesi állami gazda­ság dolgozói tudjuk, hogy Pártunk és az egész dolgozó nép nagy fel­adatokat bízott ránk. Példát kell mutatnánk a szocialista nagyüze­mi gazdálkodásban az egész dolgo­zó parasztságnak. A 'fejlődő terme­lőszövetkezeti csoportokat el kell iáinunk nemesített vetőmaggal, te­nyészállatokkal. Olyan gazdasággá kell fejlesztenünk állami gazdasá­gunkat, hogy az egész dogozó pa­rasztság iskolája legyen. Tudjuk, a mi állami gazdaságunk még nem felei meg ennek a fel­adatnak, ezért az a célunk, hogy minél előbb ilyenné tegyük. Néhány napja készült el a mi gazdaságunk ezívs üzemterve. Az üzemtervet gazdaságunk vezetőinek segítségé­vel felbontottuk brigádokra, mun­kacsapatokra és minden dolgozóra. Ma már a mezőhegyesi gazdaság minden egyes dolgozója pontosán túdja, mi az, amit neki el kell vé­geznie, hogy a tervet íeljesithes- sük. Mi, a mezőhegyesi állami gazda­ság dolgozói az elmúlt évben el­sők lettünk az állami gazdaságok versenyében. Erre az elsőségre büszkék vagyunk, büszkék va­gyunk' arra is, hogy a mi gazdasá­gunk legjobb dolgozói között osz­tottak ki az állami gazdaságokban eisőjzben éimunkás-jelvényt. De tudjuk, azt is, hogy az eddigi ered­ményeink még nagyon kicsinyek. Ezért elhatároztuk, hogy az ipari munkásság példája nyomán, mi is továbbfejlesztjük a rnunkaverseríyt és npm elégszünk' meg azzal, amit eddig elértünk. Meg akarjuk mutat­ni. hogy a mezőgazdaságban is el tehet érni eddig nem látott magas münkateíjésitrnényekct. Meg akar­juk mutatni, beakarjuk bizonyíta­ni, hogy a munka jobb megszerve­zésével, . jöbb munkamódszerek be­vezetésével termelésünket m eddi* Csütörtök, 1050. febr. 9. ginéi sokkal magasabbra tudjuk emelni. A Ma gyár Dolgozók Párt­ja Központi Vezetőségének a mun­kaversenyről szóló határozata alap­ján mi is íőreladatunknak tartjuk az elkövetkező időkben a jól meg­szervezett szocialista munkaver­sennyel a magasabb munkateljesít­mények, nagyobb terméseredmé­nyek elérését. Ezért vállaljuk, hogy ebben az évben: az őszibuza hol­danként! termésátlagát 2260 kát. holdas területen a tervben előirány­zott 15 mázsa helyett 16.5 mázsá­ra emeljük. Az őszi árpa holdankénti termés­átlagát 830 kát. holdon a tervben előirányzott 17 mázsa helyett 18.6 mázsára emeljük. A tavaszi árpa holdankénti ter­mésátlagát 200 kát. holdon a terv­ben előirányzott 14 mázsa helyett 15.5 mázsára emeljük. A kukorica holdankénti termés­hozamát 500 kát. holdon a tervben előirányzott 30 mázsa helyett 33 mázsára emeljük. A cukorrépa holdankénti termés­hozamát S80 kát. holdon a tervben előirányzott ISO mázsa helyett 192 mázsára emeljük. A Szovjetunió Legfelső Ta­nácsa, figyelembe véve a dol­gozók társadalmi szervezetei­nek kívánságát, abból a célból, hogy a dolgozók minél széle­sebb körben tarthassanak je­lölő gyűléseket és körzeti vá liszté gyűléseket — meghosz- szabbította a jelöltek bejegy­zésének határidejét és elren­delte. hogy a dolgozók társa­dalmi szervezetei és a közület­iek. amelyek a Szovjetunió As első amerikai munkáskül­döttségnek 1927-ben Sztálin a kö­vetkezőket mondotta: • .Nálunk, a szovjetunióban évente több, mint 800 millió rubelt költ az ál­lam a munkások biztosítására. Talán azt sem lesz felesleges megemlíteni, hogy a munkások nálunk minden iparágban a ren­des készpénzfizetésen kivül fize­tésüknek körülbelül egyharmadat kapják biztosításra, életszínvona­luk emelésére, kulturális szük­ségletre, stb.“’ Ez idő óta a társadalombiztosí­tási. költségvetés jelentősen emel­kedett és 1949-ben már 17.5 mil­liárd rubelt tett ki. Kuznyecov, a Szakszervezeti Tanács elnöke kö­zölte, hogy azok az összegek, ame­lyeket az állam szociális juttatá­sokban a dolgozóknak nyújt, a munkások jövedelmének több, mint egy egyharmadat teszik ki. Egyetlen kapitalista állam­ban sem találkozhatunk hasonló jelenséggel. Svédországban pél­dául az ,,SKF’‘-gyár munkásai sem betegségi segélyt, sem nyug­dijat nem kapnak. A svéd mun­kások jóformán fizetésüknek csak egyharmadat kapják kézhez. A fennmaradó kétharmad lakbérre és adóra megy el. A szocialista államban büszke­séggel lehet mondani, hogy a dol­gozók milyen nagyszerű körülmé­nyek között élnek. Jólétüket nem egyedül fizetésük határozza meg. Ehhez hozzá kell tenni mindazt, amit a dolgozók az államtól kap­nak: pénzbeli segély a betegség és szabadság idejére; terhességi és szülési; szabadság, a gyermekek és felnőttek ingyenes oktatása; ingyenes orvosi segély. Ehhez tartoznak még a gyógyításra, pi­henésre, az öregségi segélyre, a kulturális szükségletekre és gyer­mekgondozó intézetek fenntartá­sára .fordított összegek, az állam évente sokmillió rubelt költ e célokra. I A kenderrost holdankénti átlag­termését 380 kát. holdon a tervben előirányzott 50 mázsa helyett. 55 mázsára emeljük. Terméseredményeink emelését a munka jobb megszervezésével,' uj munkamódszerek és termelési újí­tások bevezetésével fogjuk elérni. Gondoskodunk arról, hogy az üzem­tervet minden dolgozó alaposan megismerje és bekapcsolódjék an­nak sikeres megvalósításába. Mi, a mezőhegyesi állami gazda­ság dolgozói felhívjuk országunk valamennyi állami gazdaságának dolgozóit, hogy kapcsolódjanak kez­deményezésünkhöz, vizsgálják meg üzemterveiket, tárgyalják meg le­hetőségeiket és indítsanak versenyt a magasabb termések és nagyobb munkateljesítmények eléréséért. Előre a magasabb termésért, a szocialista mezőgazdaság megte­remtéséért. Pártunk, a Magvar Dolgozók Pártja és Rákosi elvtárs vezetésével. Atezőhegyes, 1950. február 7. MEZŐHEGYESI ÁLLAMI GAZDASAG DOLGOZÓI“ Legfelső Tanácsába jelölteket állítanak — jelöltjeiket a meg­felelő körzeti választási bizott­ságnál legkésőbb február hó 20-ig, vagyis 20 nappal a vá­lasztások előtt, jegyeztessék be és a körzeti választásé bizott­ságok a bejegyzett képviselő­jelöltről szóló adatokat legké­sőbb a választások előtt 15 nappal, vagyis 25-éig (tegyék közzé. A szovjet emberek szabad­ságukat szanatóriumokban, üdü­lőkben töltik. Sokan ingyen me­hetnek e helyekre, mások a költ­ségeknek mindössze 30 százalé­kát fizetik. A szovjet állam nagy gondot fordit a lakosság egész­ségére. A gyárakban az üzemi konyhák a munkások kívánságá­ra diétás kosztot is adnak, A Bolsevik Párt és az állam gondoskodik az öregekről és rok­kantakról is: nyugdijat ad nekik. Sok nyugdíjas azonban nem akar elszakadni az üzemtől. Részükre könnyebb munkáról gondoskod­nak. Évről-évre növekszenek a szo­ciális juttatásokra előirányzott összegek. Mind többet és jobbat kapnak a szovjet dolgozók. Mind­ezt nem tükrözi vissza a bérel­számolási könyvecske. Hozzá kell számítani a vállalati pénzalapból eszközölt rendkívüli juttatásokat is, melyek a teryenfelüli jövede­lemből erednek. Az üzemi bizott­ság által jóváhagyott költségve­tés alapján ezekből jutalmakat Qsztanak ki, vagy minden dolgo­zót érintő beruházásokat eszkö­zölnek belőle. A szovjet dolgozók szakmai és ideológiai tudásukat azért nö­velik állandóan, hegy többet ter­melhessenek. hamarabb teljesít- hessék a tervet és a tervenfelüli jövedelemből az állam és a Párt nagyobb összegeket ff ordíthasson a nép szociális juttatásaira. TOVÁBB TART A -JÓ IDŐ Mérsékelt, időnként élénkebb nyugati, délnyugati szél, változó felhőzet, helyenként köd, több fe­les eső. Az enyheség tovább tart, A Szovjetunió Legfelső Tanáesa meghosszabbította a jeló Heh bejegyzésének határidejét Ami a bérelszámolási könyvecskében nem szerepel Egy kis természettudomány Energiaforrásunk i a Nap • MINDENKI JÓL TUDJA, hogy ha kenyeret eszik, attól fokozódik az ereje. Ha a ló nehéz munka vagy hosszú fu­var előtt áll, akkor korábban kell jól táplálni, éspedig nem szénával, hanem zabbal, mert a zab nagyobb erőt ad neki. Honnan ered ez a rejtett erő a kenyérben és az árpában? A megfelelő növényekből jött létre, búzából, rozsból, zabból. A növények pedig ezt az erőt a napsugárból merítették zöld leveleik segítségével és felhal­mozták azt magvaikban. A BÚZA A FÖLDBŐL a napfény hatására nőtt. A ha­talmas bálna a bálnavadászok elől viharzóan menekül az Óceán fenekére. A kovács ne­héz kalapáccsal sújt az izzó vaara. A tanulók az osztály­ban számtanfeladatokat olda­nak meg, a tudós a laborató­riumában uj, nehéz kísérlet megoldásán töri a fejét. Mind­ez és sok más végeszakadatlan és változatos életjelenség csak annak az energiafogyasztás­nak köszönhető, amelyet az élő világ- zöld levelein keresz­tül a Naptól kap. Hiszen minden állat és az ember is közvetlenül vagy közvetve, növényevő állatokon keresztül, hozzájut szerves táplálékához, a zöld növé­nyekhez és azzal együtt az élethez szükséges minden energiához is. Ez az energia a Naptól származik. Emlé­kezzünk, a folyók mentén és a vízeséseknél hatalmas villany- telepeket létesítettek, amelyek a viz energiáját ipari és ház­tartási célra elektromos enei’- giává alakítják át. A FÖLD EGÉSZ zöld nö­vényvilágát képletesen liaial- mas tartaléknak nevezhetjük, amely a Nap energiáját ala­kítja és rejtett állapotban fel­halmozza. Ezzel az energiával lehetővé teszi a földi élet min­den jelenségét. De ez még nem minden. Hogy meleget, fényt, elektromosságot kapjunk. — hogy a gépek háztartási és ipari célok érdekében dolgoz­zanak, az ember különféle !ü- zeiőt használ. A tüzelők közé tartozik a fa, tőzeg, kőszén, petróleum. A fa, tőzeg, kőszén a zöld növényekből keletke­zett és rejtett energiát tartal­maz, amelyeket ezek a növé­nyek a Naptól kaptak, és ma­gukban fel raktároz« ak. A petróleum szintén élőlé­nyekből képződik. Ebből kö­vetkezik, hogy a. petróleum és termékeinek, pl. benzinnek, rejtett energiája ugyancsak igy keletkezett a Naptól, zöld növényeken keresztül. Képle­tesen mondhatjuk azt, hogy a tüzelő különböző alakjaiban a napfény dolgozik számunkra, amelyet valaha zöld növények nyeltek el. Ez a fény mozgat­ja gőzöseinket, repülőgépein­ket és más gépeinket, felme* legit bennünket, világit ne­künk a villanylámpában, stb. AZ ELŐZŐBŐL LÁTHATÓ- milyen roppant jelentőségük van a zöld növényeknek, ame­lyek a Nap energiáját az egész élő világ és az ember számára rendelkezésre bocsát­ják. MEGJELENT! MEGJELENT! Öí hél I a világ legfejlettebb mezőgazdaságában FEHÉR LAJOS riportkönyve a magyar parasztkül­döttség szovjetunióbeli tanulmáuyutjáról. 192 oldal. Ära: 3 forint- Pártszervezetek megrendel­hetik a könyvet ez MDP propaganda anyagterjösz­tönéi, cim: Budapest» V.» Deák Ferenc u. 15. 48 oldalon eredeti fényképfelvételek

Next

/
Oldalképek
Tartalom