Zala, 1950. február (6. évfolyam, 27-50. szám)

1950-02-07 / 32. szám

Bátor kritika és önkritika ,fAki azt gondolja, hogy hibáik elkendőzésével kíméli kádereink önérzetét, az eb pusztítja, mind a kádereket, minél a káderek önérzetét, mivel a hibák elpalástolásá;• val megkönnyíti újabbak megismétlődését, amelyek esetleg sokkal komolyabbak, amelyek feltételezhetően a káderek teljes bukásához ve­zetnek, megcsorbítja, ,,önér­zetüket" és nyugalmukat (Sztálin.) A Bolsevik Párt soha nem elégedett meg az eléri eredmé­nyekkel, hanem mindig előre­tekintett és éppen ezért a for­radalmi önkritikában látja a kommunizmus megvalósítá­sáért folyó harc legfontosabb fegyverét. Lenin már a Bolsevik Párt megalakulásának éveiben fel­hívta a bolsevikokat arra, tőket az ellenség kihasznál­hatja a proletariátus pártja ellen. Az „Egy lépés előre — két lépés hátra” cimü kima­gasló munkájában — amely­ben kifejtette a bolsevizmus szervezeti alapjait — azt mondotta: a Párt fejlesztésé­hez szükséges, hogy a bolse­vikok „önkritikával és saját negatívumaik kíméletlen le-, leplezésével” dolgozzanak. Ezt 1904-ben mondotta Lenin és azóta a Bolsevik Párt a leni- nizmus bíráló, forradalmi módszerét követve megedző­dött és kialakította magában azokat a esodálaraméltó vo­násokat. amelyek dicsőséget szereztek számára, mint a munkásosztály harei vezér­kara, vezetőereje számára. A legfontosabb feladat Az Önkritikának az a célja, hogy feltárja az előforduló hibákat és fogyatékosságokat, Sztálin elvtárs azt tanítja, hogy a régi és az uj közötti harc a fejlődés alapja. Ha a bolsevikok nem vennék észre és nőm tárnák fel becsülete­sen a munkájukban előforduló hibákat és fogyatékosságokat, akkor eljárnak maguk elől a fejlődés útját A Bolsevik Párt viszont haladni akar, ép­pen ezért egyik legfontosabb feladatként tüzű maga elé a becsületes és forradalmi ön­kritikát. A kritika és önkritika a Párt további erősítésének ha­talmas eszköze. A Párt azáltal, hogy felderíti a munkájában levő hibákat, elősegíti az uj megerősödését és meggyor­sítja a régi, az avult pusztu­lását. Ennek a gondolatnak a jegyében született a sztahá- nov-mozgalom is. A szíahánov-mozgalom kez­deményezőinek munkájuk so­rán harcot kellett folytatniok az elavult technikai normák­kal és olyan emberekkel, ak^k nagyon ragaszkodtak az el­avult normákhoz. A Bolsevik Párt- meglátta a sztahanovis­ták sikereiben az újat és segí­tette a sztaháunv-mozgalom megerősödését. Mire jogosít a Párt alapszabály satu A Párt mindig arra törek­szik, hogy a bolsevikok ne hagyják figyelmen kívül a fo­gyatékosságokat, hanem ve­gyenek tevékenyen részt an­nak kiküszöbölésében. Éppen ezért a Párt alapszabályzata minden tagját, feljogosítja ,-a Párt-gyüléseken, a Párt min­den munkásának megbirálá- sára". Ä kritika és önkritika szé­leskörű fejlesztésének lehető­sége biztosítja a Párt belső életének egész demokratikus rendszerét. Lenin elvtárs mutatóit rá arra is, hogy a forradalmi párt feltétlenül elpusztul, ha fél saját gyengeségeiről be­szélni. „Mi pedig nem pusztu­lunk el — mondotta —mert nem félünk- beszélni gyenge­ségeinkről ég megtanuljuk leküzdeni a gyengeségeket.” Sxtálut elvtárs tanácsolja... A kritika és Önkritika a pártszervezetekben a bolsevi­kok olyan viszonyát jelenti saját és elv társaik munkájá­hoz, hogy nem hunynak sze­met a hibák fogyatékossá­gok fölött, hanem, igyekeznek alaposan behatolni » dolgok lényegébe és kideríteni a ío- gyatéKoiiágok okait. Mert <**ak Így tudják kiküszöbölni mákat. Sztálin elv társ azt taná­csolja a szovjet embereknek, hogy mindennap összesitsék munkájuk eredményét, vizs­gálják meg magukat minden félelem nélkül, elemezzék sa­ját, munkájukat, bírálják meg saját fogyatékosságaikat és gondolkozzanak azon, hogy érhetnének cl még jobb ered­ményeket. A bátor és nyilt bí­rálat elősegíti a sikeres előre­haladást és aki fél a bírálat­tól, az megvetésre méltó, gyá­va ember. Az ilyen méltatlan lése szempontjából is. Ha va­laki hibát követ el és idejében felhívják figyelmét arra, ak­kor kijavíthatja azt. Kérlelhetetlenség a fogyatékosságokkal szemben A Bolsevik Párt ma. amikor a szocializmusból a kommu­nizmusba való átmenet utján vezeti a Szovjetuniót, minden eddiginél nagyobb jelentősé­get tulajdonit a kritika és ön­kritika módszerének. Malenkov elvtárs az Októ­beri Forradalom 32. évfordu­lójául tartott beszédében is kihangsúlyozta őzt. „Sike­reink elvitathatatlanok ~~ mondotta —, de Sztálin elv- társ arra tanít bennünket, hogy nem szabad elbizakodni és a babérokon pihenni. Ott, ahol elbizakodottság és ön­elégültség uralkodik, ott hi­ányzik a bolsevik igényesség és önkritika, ott megszűnik a további előrehaladás, kikerül­hetetlenül pangás áll be.” A kimagasló sikereket az biztosítja, ha a fogyatékos­ságokkal szemben kérlelhetet­lenek és a munkáiban igénye­sek vagyunk. Ez a nagy igaz­ság is a Bolsevik Párt taní­tása. (B. Boriszov cikkéből.) Szírziis a szélizisiüssai A csehszlovák állami birtokok dolgozói épp úgy, mint az ipari munkások, fokozott erővel járul­nak hozzá a munka termelékeny­ségének emeléséhez. Valamennyi állami gazdaságban áttérnek a szocialista gazdálkodás módsze­reire, Az eddigi tapasztalatokat rendszeresen kéértékelik, hogy a jövőben is felhasználhassák. A lejönök versenye Az állami birtokokon — e me­zőgazdasági üzemek termelési kérdései a dolgozók saját ügyévé váltak. Mind többen kötelezik magukat egyéni szocialtista szer­ződés aláírásával munkájuk ter­melékenységének további fokozá­sára. , A silherovicei birtok gazdasá­gaiban versenybe léptek a fejő­nők. Kötelezték magukat, hogy tehenenként naponta másfél li- terrel növelik a tejhozamot, Kö­vetik a szovjet . fejőnők példáját és tervszerű étrendet állapítanak meg a tehenek etetésénél. A traktorvezetők sem maradnak el A traktorvezetők sem marad­nak el. Vállalták, hogy uj gépe­ikkel többszörösére emelik telje­sítményüket. A gazdaság dolgo­zói szerződéseket kötöttek a to­jáshozam növelésére, a földek holdankénti terméshozamának növelésére, tervenfelüli megtaka­rításokra, stb. A szocialista szerződések meg­kötésében nagy szerepet játszik, hogy a mezőgazdasági dolgozók látják a szocialista gazdaság elő­nyeit. Felismerik, hogy a nép államában sajátjukon gazdálkod­nak, maguknak és a társadalom­nak dolgoznak. A párt-szervezetek minden tá­mogatást megadnak az állami birtokok dolgozóinak. Ahol a párt és a szakszervezet jól mű­ködik, előrelendül a szocialista versenymozgalom fejlődése is, kialakul a dolgozóknak a munká­hoz való szocialista viszonya. Kiváló tudományos müvek jutalmazása A Szovjetunió Tudományos Aka­démiája január 26-án jutalmazta a' kiváló -tudományos munkákat. A SztepánoV-üljat, mint a legkiválóbb geológfaFkütafásnak járó jutalmat, Jergolszkaja - kapta. Jergolszkaja több mint negyedszázada tanulmá­nyozza a kuznyecki és donyeci szénmedencék szénrétegeit. Kidol­gozta a szénrétegek minőségi meg­határozásának eredeti módszerét. Pogogyin és Anoszov professzorok fizikai-vegyi kutatásaikért és a szí­nesfémek öntésével elért kiváló tu­dományos eredményeikért megkap­ták a Kurnakov-dijat. A Kíev-környékí Sevcseiako-kolhoz rádiókozponffa A Sevcsenko.kolhozban esténként 180 kolhozparaszt házában szólal meg a rádió. A kolhoz rádióköz­pontjából meghatározott esti órá­ban adják le a kolhoz híreit. Mező­gazdasági szakelőadások, az élmun­kások tapasztalatai, a kolhoz-állat- I tenyésztés eddigi eredményei szere­pelnek a hirek között. A kolhoz rádióközpontjának közléseiből sze­reznek a koihozparasztok tudomást a választások tiszteletére folyó szó. cialista munkaverseny eredményei­ről. KönyváruvUás Kazahsztánban Az elmúlt esztendőben Kazahsz- tán városaiban és falvaiban 36 mil­lió könyvet adlak el a könyvesből, tok A dolgozók irodalmi éfdeklo- óés-d-egyry fokozódik. Röviddel eze­lőtt ismét 130 uj könyv üzletet és száznál több kvnyvámitóhelyijt nyitottak rnpg. Számos kolhozban is megindult, a ■ könyvárusltás. A köz. társaságban 1930-ben kb. 50 millió könyv kerül terjesztésre. ÉJJEL FAGY. NAPPAL OLVAD Yájtccó felhődet, tökTbfelé i'öW nvujratoii és délen ki­sebb havaseső, eső, Gyenge éjszakai fagy, nappal olvadás. Meqn%. üt fíalaeg >t>gen a szovjet- Magyar Barátság Hónapja A Szovjet-Magyar Barátság Hónapjának műsorát 1950 február 4-én nyitotta meg Za­la gerszegen Lakatos Dezső elv túrs, MDF megyei titkár. Erre az alkalomra n vármegyeháza nagy terme zsúfolásig tolt meg érdeklődőkkel. A Magyar-Szov­jet Társaság nevében Németh Antal titkár üdvözölte a meg­jelent közönséget. As új embertípus Lakatos elvtárs beszédében a Szovjet-Magyar Barátság Hónapja jelentőségét méltatva rámutatott arra, hogy mi mit köszönhetünk a nagy Szovjet­uniónak. A Szovjetunió felszabadí­tó harca, ereíe. támogatá­sa, útmutatása biztosítja fejlődésünket. Lenin és nagy tanítványa, Sztálin mutatja azt m utat, melvet járnunk kell. Lakatos elvtárs beszédében végigkísér­te azt a hatalmas fejlődést, melyen a Szovjetunió a szó cializmus kialakulásáig végig­ment. Hogyan lett az elmaradt. Oroszországból « világ legfej­lettebb ipari és mezőgazdasági állama. A harc és az építés, az iparosodás, « mezőgazdaság kollektivizálása, a kulturális felemelkedés na gy munkája közben alakult ki,. nevelődött, ki az lii embertípus, * szov­jet, a szocialista ember típusa. a szovjet embernek hatalma3 az erkölcsi ere.ie, A szovjet ember a munka, a közösségi gondolat, a legmagasabbrenuCi hazaszeretet, s ugyanakkor a proletár internacionalizmus hőse- Az építés korszaka, a Nag.v Honvédő Háború adta a világnak a Sztahánovokat, a Meresz.ieveket, Matroszovo - kát. A nagv Bolsevik Párt ere.ie, a marxizmus-leniniz mus ere.ie nevelte át a szovjet embert, s teremtette meg az új világot építő „igaz embe rek‘‘, a szocialista emberek tí­pusát. Számunkra is eevik leg­döntőbb kérdés, hogy Pár­tunk vezetésével kinevel­jük új társadalmunk úi hőseit, a szocialista em­bert, A nag.v lelkesedéssel fogadott előadás után a MSzT adott kultúrműsort. A szövgei kisfiúra felsőbbrendűsége A Szovjeí-Maevar Barátsági Hónap megnyitójának méltó folytatása volt február 5-én délután a MSzT és a Pedagó glai Gimnázium Szülői Munka közössége rendezésében meg­tartott Szovjet Kultúrcst. ^ A kultúrcst bevezetőjeként Gerencsér György elvtárs, or­szággyűlési képviselő tartott előadást a szovjet kultúráról. — A kultúra fegyver a Ke­zünkben — hangsúlyozta — s szoviot kultúrával, a szociálist« kultúrával kell harcolnunk a nvuerati, im­perialista ideológia ellen. Ezután éles párhuzamot vont ■a nyugati „kultúra“ és n szov­jet kultúra közöt. Az imperia­lizmus „kubőrtermékei“ a tár­sadalmi hazúgságot. a kapita­lista társadalom züllötőségét, banditizmust dicsőítik. * szovjet kultúra ezzel szemben a valóság tükrö­zésével, az élet problémái­nak megoldására, az úi szocialista társadalom fel­építésére segít. A szovjet élet újtípusú hő­seit, az új embert, nem a geng­sztereket, kokain csempésze­ket. a bneillusbáború őrültjeit, állítják követendő például. .A szovjet kultúra átvette mind­azt, ami az orosz kultúrában haladó értéket jelentett, s to­vábbfejlesztette, kialakítva a tartalmában szocialista, for- má.iábn nemzeti kultúráját. Ez az a kultúra, melvböl tanulhatunk. mely a mi kultúránknak irányt mutat, mel.v most folyó kultúr- forradalmunkat egyedül segít­heti győzelemre. Kultúrműsor Gerencsér elvtárs előadása után a Pedagógiai Gimnázium kultúrgárdája mutatta be ki-, tűnőén felépített, szépen ki dolgozott műsorát. Hegedűs Rajmund igazgató összekötő szövege, s a műsor felépítése érzékeltette azt a fejlődést, amin a Szovjetunió keresztül­ment, s azt. hogy a szovjet kultúra hogyan áll ott az épí lés és a harc minden kérdésé­ben a szovjet ember mellett. Külön élvezetet jelentett az énekkar kitűnő munkája. Ilyen szépen kidolgozott, mélyen át­élt. kitűnő összmunkáiú ének­kari produkciót régen hallót tunk Zalaegerszegen. A szép teljesítmény Gáspár Fei'encné tanárnőt, dicséri. A Kajinka, Szuliko mellett külön dicséret illeti a Szibériai Rapszódia Baikal dalának előadását, me­lyet a filmről való lekottázás alapján Gáspárné hangszerelt, s így a maffa nemében Ma­gyarországon az első előadása volt. Népi ülnökök a létén vei járásbíróságon A letenyei járásbíróságon ünnepélyes keretek között tör­tént meg a népi ülnökök eskü­tétele. Az ünnepélyes alkalom­ra zászlódíszt öltött a járás- bíróság épülete. Az ünnepé­lyen megjelent a MDP letenye-l járási szervezetének vezető­sége. a szakszervezet képvise­lőm. a lovászi és bázakeretv- tyei MA-ŐRT-üzemek egy-egy kiküldöttje, valamint a rendőr ség a határőrség a pénzügy­őrség, a járási főjegyzői hiva­tal. a DéFOSz, az MNDSz és az isko’ák képviselői. Az úi ülnököket Kde István IvJáORT doísfozöt Kiss György doígcíó paras/'tor é$ Brehdu.Si i- eheno MaQÉT muúí&st Bé­res Sándor eMáTs. a iárásbí róság elnöke üdvözölte. A MDP letenyei járást szer­vezetének nevében Csondor Vilmos elvtárs. a szakszerve­zet nevében Forgács József elvtárs. országgyűlési képvi­selő és az államügyészség ne­vében dr. Arany József üdvö­zölte a népi ülnököket. Az ülnökök nevében Kele István válaszában megígérte, hegy az esküjükhöz híven a nép érdekeinek szem előtt tar­táséval teljesítik kötelességü­ket megvédik a dolgozó nép érdekeit m-nden támadás és KeJd, TÜ». ktmdír 7.

Next

/
Oldalképek
Tartalom