Zala, 1950. február (6. évfolyam, 27-50. szám)

1950-02-05 / 31. szám

Üdvözö'jüU a terme!" c$o sortok és gépoiiomósok küldötteinek első megyei tanácskozásét VI. évfolyam 31 szám. i&ra 50 fillér 1950. február 5. vssáfnao Az Országos Tervhivatal jelentése az 1949. évig. valamint a terv végrehajtásáról ÄZ 1949. ÉVI TERV I. Az 1919. évi tervelőirányzat a hároméves tervnek két év és öt hónap alatt való teljesítése érdekében eredetileg' gyorsabb Ütemű fejlődést irt elő. A nép­gazdaság tényleges fejlődése 1949-ben azonban az évi fel­emelt előirányzatot is általá­ban meghaladta. GYÁRIPAR A gyáriparban a termelési terv teljesítése és a termelés növekedése az előző évhez ké­pest a következő volt: C O c/> § £. </) — ed ISt c Iparágak: r/5 ä C 00 N ’S Ä r n íjo s r* *-« c/D o ‘5 bányászat 111.5 104.1 kohászat 115.2 107.1 vas- és fémipar 134.5 315.6 gépgyártás 143.8 j 119.8 villamosenergia tér­raelés 116.7 107.2 épitőanyagipar 136.4 117.8 üvegipar 109.7 109.3 vegyészeti ipar 163.3 119.5 faipar 129.7 115.6 papirosipar 162.3 126.2 sokszorosító ipar 158.6 122.6 bőripar 138.4 118.6 gumiipar 132.2 108.6 textilipar 126.4 109.4 ruházati ipar 163.6 116.4 mezősrazdas. ipar 163.8 100.1 összesen: 124.4 “ 108.8 1949-ben tehát a tervelőirány­zatot minden iparág túltelje­sítette. 1948-hoz képest a gyár­ipari termelés 42.4 százalék­kal emelkedett. A gyáripar .legfontosabb termékeiben a terv teljesítése 1949-ben a kö­vetkező volt. Iparágak: vasérc bauxit 1 szón ásványolaj nyersvas nyersacél aluminium szerszámgép vágón mozdony teherautó traktor hajó kerékpár motorkerékpár villamosenergia 3) N"S V *® C • a V «5 E 22 N £ h » át N *K 114.8 121.1 117.2 125.8 111.5 102.7 303.6 99.3 111.5 99.8 115.8 109.8 159.6 316.7 186.8 92.0 317.3 84.2 125.0 104.0 365.0 332.6 221.7 116.0 123.0 108.4 166.7 113.1 236.9 107.6 116.7 107.2 cement . 174.8 137.9 marónátrou 194.7 100.0 műtrágya 157.3 154.4 növényi olaj 117.0 101.1 papirosgyártás papiros feldol­133.3 114.8 gozás 219.7 148.9 pamutszövet 118.6 107.0 gyapjú szövet bőrcipő 121.4 103.6 115.9 107.4 A termelés tehát az ipar legfontosabb termékeiben az előző évhez képest mindenütt emelkedett. Néhány termék termelésénél a felemelt elő­irányzatot nem sikerült elérni. A szerszámgépgyártásánál az elmaradás oka főként a magas öntödei selejt. ÉPÍTŐIPAR Az építőipar a kétizben is felemelt .1949. évi építkezési tervet 111.8 százalékra teljesí­tette. 1949-ben az építőipar ter­melése 1948-hoz képest több mint két és félszeresére nőtt. Az ipari termelés, a harmadik negyedévben 75 százalékkal felülmúlta a második negyed­évit és a negyedik negyedév­ben. tehát a téli hónapokban is tovább emelkedett. Ebben jelentős része volt az 1949. jú­lius 17-i minisztertanácsi hatá­rozatnak az építőipar kérdésé­ről. MEZŐGAZDASÁG A mezőgazdaság a termelési előirányzatot 1949-ben összér­tékben 100.7 százalékra teljesí­tette. Az állattenyésztés terén a teljesítés 119.3 százalék volt. A szántóföldi termelésnél a tervteljesités gabonafélékben 110 százalék, olaj ősnövények­ben 163 százalék, rostos növé­nyekben 166 százalék. Gyenge volt ezzel szemben főleg a ka­pások terméseredménye, külö­nösen a cukorrépáé. Ebben az időjárás alakulása mellett ré­sze volt a kulákság szabotálá- sának és az agrotechnikai elő- 1 írások elh anyagólásónak. KÖZLEKEDÉS A vasul az 1949. évi szállí­tási tervét 107 százalékra telje­sítette. 3949-ben a vasutasok 500 ezer vagonnal, y. tehergép­kocsik 11 ezer tonnával több árut. a vasutak 12 millióval, a távolsági autóbuszok 10 millió­vá! több utast szállítottak, mint az előző évben. KERESKEDELEM Az állami nagy- és kiskeres­kedelem eladási forgalma 1949- ben meghaladta a 21 milliárd forintot, A társad aim ásított kereskedelem forgalmát. 340 állami nagykereskedelmi vál­lalat és mintegy 7 ezer állami és szövetkezeti bolt, üzlet és áruház bouyolitotta le­Foglalkoztatottság, fermelékcíiység, niunkabéielí 1949-ben a gyáriparban, a I bányászatban és az építőipar ban nagymértékben megnőtt a foglalkoztatottak száma. A gyáriparban a munkáslétszám 82 ezer fővel, a bányászatban 31 ezer fővel, az építőiparban G9 ezer fővel 'emelkedett. így u ipar említett bárom terüle tén a munkául'Hszám egy év alatt összesen 162 ezer fővel ^ rpu ^ Vő t,o>»rn ojp. kenysége 1949 folyamán 24.6 százalékkal emelkedett. A gyáriparban havonta kifizetett összeg januártól decemberig 172; millió forintról 250 millió forintra nőtt Az egy munka- vállalóra eső átlagkereset 16.7 ?zázalékkal emelkedett. A dol­gozók reálbére az árcsökken­tést is figyelembe vévo 22.5 százalékkal n öveked ott. A HÁROMÉVES TERV H. 1947. augusztus 1-től 1949. december 31-ig, tehát két év és öt hónap alatt a hároméves terv előirányzatát a népgazda­ság minden ágában túlteljesí­tettük. GYÁRIPAR A gyáripar és bányászat ter­melése 1949-ben 20.6 százalék­kal haladta meg a hároméves terv utolsó évére előirányzott termelést. A nehózgépiparhoz tartozó iparágak termelése el­érte az 3938. évi termelés 174 százalékát. A gyáripar legfon- osabb termékeinek termelése 1949-ben, a terv utolsó évében 1938-hoz képest százalékban kifejezve a következő emelke­dést mutatja: vasérc 114.0, bauxit 103.9, szén 126.7, ásvány­olaj 1.168,9, nyersvas 127.8, nyersacél 131.2, aluminium 1.109 8, szerszámgép 3.040.1, vágón 320.6, mozdony 822.3, te­herautó 189.8, traktor 470.7, hajó 321.0. mezőgazdasági gép 311.9, kerékpár 283.4, motorkerékpár 728.2, villamosenergia 168.5, cement 162.6, táblaüveg 244.4, öblösüveg 140.7, marónátron 302.4, szuperfoszfát 208.4. péti só 181.7, növényi olaj 181.6, papirosgyártás 145.5, papiros feldolgozás 126.9, pamutszövet 119.2, gyapjúszövet 115.1, bőr­cipő 121.9. ÉPÍTŐIPAR Az építkezések terén a három­éves terv előirányzatát 120 szá­zalékra teljesítettük. Elkezd­tük az építőipar gépesítését. Az építőipart túlnyomórészt nagy­ipari jellegű iparrá szerveztük át. Jelentős haladást értünk el az építőipar idényszerüségének felszámolásában. MEZŐGAZDASÁG A hároméves terv előírásainak megfelelően a mezőgazdaságban általában elértük a második vi- ■ lágháboru előtti színvonalat Szarvasmarhaállományunk 1940- ben az 1938. évi állatállomány 110 százalékát érte el, a lóállo­mány pedig 74 százalékát.. A ser­tésállomány a tervidőszakban mintegy hét és félszeresére, a juállomány kéíszresére emelke­dett. A. törzskönyvezett szarvas- marhák száma háromszorosára, a sertéseké ötszörösére, a juhoké tizenhétszeresére emelkedett. 73 mesterséges megtermékenyítő ál­lomást létesítettünk. Uj növények termesztését honosítottuk meg. A rizstermiőterülétei 9 kát. holdról 25 ezer kai. holdra növeltük. El­kezdtük a gyapotíermesztést. A 'náro'-révop terv időszak a!aft hozzáfogunk a <=zr r’al'Zrrms alap­iéinak lerakásához a mezőgazdá­ságban. Az állami ?azda«Sgok területe a tervidőszakban 50 ezer kát. hold szántóterületről 400 ezer kát. holdra emelkedett. A három­éves terv megkezdésekor • mező­gazdasági termelő szövetkezete­ink nem voltak- A terv befejezé­sekor több, min*’ 1500 termelőszö­vetkezeti csoport • 350 ezer kát. hold területen gazdálkodott. A hároméves terv megkezdésekor nem voltak állami gépállomása­ink. A terv befejezésekor 221 gépállomás 3800 traktorral, nagy­számú más géppel és szállító esz­közzel működött. KÖZLEKEDÉS A közlekedés teljesítménye 1949-ben az áruszállítás terén 143.5 százaléka, az utasszállitás terén 122.4 százaléka volt az 1938 évinek. A gépjárműállomány 1949 decemberében ' a háború előttinek 188.5 százaléka volt. A tehergépkocsik száma 1938-hoz képest két és félszeresre, a mo­torkerékpárok száma közel négy­szeresére emelkedett. KERESKEDELEM A hároméves terv indulásakor a külkereskedelem, valamint a nagykereskedelem úgyszólván teljesen a tőkések kezében "volt, a kiskereskedelemben pedig az állam és a szövetkezetek része­sedése csupán 3 százalékot ért el. A terv ideje alatt teljesen ál­lami kézbe került a külkereske­delem és a nagykereskedelem,, a kiskereskedelemben az állam és a szövetkezetek részesedése 30 százalékra emelkedett Az álla­mi külkereskedelmi vállalatok által 1949-ben lebonyolított for­galom az 1946—-47. évinek 375 százaléka volt A forgalom egyre nagyobb mértékben a Szovjet­unió és a népi demokratikus ál­lamok felé iránytűt. Az állami kereskedelem külö­nösen a tervidőszak második fe­lében sikerrel hajtotta végre a terv előírásait állami készletek gyűjtésére. BERUHÁZÁSOK A beruházások terén a három­éves tervet 125.3 százalékra tel­jesítettük., Két év és öt hónap alatt 10.3 milliárd forintot ru­háztunk be a népgazdaságba. A beruházások megoszlása a nép­gazdaság különféle ágaiban a kővetkező volt: Beruházások megoszlása százalékban Ipar 31.6 Mezőgazdaság 29.0 Közlekedés 19.0 Népművelési, szociális és kulturális célok 17.9 Egyéb (keresk. stb.) 2.5 összesen: 100.0 A beruházások eredményeként többek közt 7 uj bányaüzemet, uj gázkoromgyárát, 2 uj éreelő- kószííő üzemet.; uj korszerű va- gónszeraldéí, uj hatalmas hajó­gyárszerelő csarnokot- építettünk. Újjáépítettük és részben újjáala­kítottuk legnagyobb . vas- és gépipari üzemeinket: a. csepeli, a diósgyőri, ózdi nehézvasipa­ri üzemeket, a bárom Ganz- gyárat, az Egyesült Izzót. Ko­moly teljesítményű traktorgyárrá fejlesztettük a Hofherr-gyára* Ugyancsak újjáépítettük erőmű­veinket a Mótra-vidéki és a cse­peli nagynyomású erőmüvet és más erőművek egész sorát. Uj textilgyárakat építettünk és a pamutorsók számát 100 ezerrel. Helyreállítottuk és kifejlesztettük a Péti Nitrogénmüveket. Korsze­rűsítettük a marónátren és a kénsavgyártást, jelentékenyen fejlesztettük a festék és gyógy­szeripar teljesítőképességét. A beruházások eredményeként újjáépítettük es részben korszerű siíettük vasúti hálózatunkat. Új­jáépítettünk 6 nagy Duna- és TiSza-hidat, biztosítottuk a vasu­tak számára a szükséges gör­dülőanyagot. Helyreállítottuk a gazdasági vasutakat. A központi közlekedés terén újjáépítettük egész úthálózatunkat és néhány uj korszerű betonút mellett 660 lem bekötőutat is megépítettünk. Néhány kivitellel újjáépültek közúti hídjaink és többi közt új­jáépítettük a Margit-hidat, Lánc­hidat, továbbá a szolnoki, szege­di és vásárosnaményi TiS/t a-hida­kat" is. Teljesen újjáépítettük a oosta és távbeszélő létesítménye­ket. Mezőgazdasági beruházásaink keretében 4500 uj traktort, több, mint 1000 cséplőgépet és egyéb gépek tízezreit adtuk a mezőgaz­daságnak. Több mint 40 ezer köbméter uj silót, uj növényne- mesitő telepeket, uj nagy sertés- hizlalókat, magtárakat létesitet- tünk. A hároméves tervidőszak­ban 120 ezernél több lakóház épült a magyar falvakban és községekben. Vi) lamositottűnk 450 községet, 25 tanyaközpontot, 84 gépállomást és 29 állami gaz­daságot. A felújításokkal együtt erdősítettünk 102 ezer kát. hold területet, öntözőtté tettünk 26 ezer kát. holdat; A hároméves terv teljesítésé­nek eredményeként helyreállítot­tunk 1324 általános iskolái, épí­tettünk 16 u,i korszerű iskolát its 24 további építését elkezdtük. Helyreállítót luk középiskoláink túlnyomó többségét, valamint egyetemeinket. Felállítottuk az Állami Műszaki Főiskolát, a Köz­gazdaságtudományi Egyetemet, a Gazdasági és Műszaki Akadémi­át, a Mezőgazdasági Akadémiát. Megkezdtük a miskolci és vesz­prémi műegyetemek építését. Helyreállítottunk 161 kórházat és 55 tüdőbeteggondozót. Építet­tünk 29 uj kórházi épületet és 3 uj tüdőbeteggondozót. Létesítet­tünk 37 uj járási egészségügyi központot és 24 egészségházat. Uj napköziotthonok, bölcsődék, für­dők szociális otthonok százai épültek a hároméves tervidőszak­ban. Fonla!l<o?.tafotfsáíj, te tne’ékenység életszínvonal A hároméves tervidőszakban hatalmas mértékben növeke­dett meg- a munkásosztály és általában a dolgozók száma. A közalkalmazottakat nem szá­mítva, a foglalkoztatott deigtv :ók száma két év és öt hónap alatt 390 ezer fővel azaz 37 százalékkal emelkedett A gyáriparban az építőiparral

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom