Zala, 1950. január (6. évfolyam, 1-26. szám)

1950-01-14 / 12. szám

Szombat, ‘ 1950. január 14. A magyar kormány váíaszjegyzéke visszaveri as angfol vádaskodásokat és fen Eltartja álláspontját a bonni kormány isg’yélien A magyar kormány 1949 október 3-án kormánynyilat­kozatot juttatott cl a Szovjet­unió az Egyesült Államok. Anglia és Franciaország bu­dapesti követségéhez, amely­ben rámutat, hogy- a nyugat­német bábkormány felállítá­sa hátráltatja Németország békés fejlődését, 1 továbbá veszélyt .jelent az egyetemes béke ellen. Az angol kormány c nyi­latkozat ügyében jegyzéket intézett a magyar külügymi­nisztériumhoz, amelyben kéf- s ég be von ja a magyar kor­mány illetékességét, hogy e kérdésben véleményt nyilvá­nítson. A magyar kormány január , 1'2-i válasz jegyzéké­ben rámutat árrá- hogy Ma­gyarország, mely független,' demokratikus állam, .tanult a történelméből és aggodalom­mal szemléli egy agresszív, reakciós Nyugat-Németország alakulását, amelynek kormá­nya nem a német nép, hanem az imperialisták akarata szerint cselekszik: Rámutat a matrvar válasz­jegyzék, hogy Anglia meg­szegte a Magyarországgal kötött békeszerződést, ímerí az általa megszállt német területeken négy millió dől lár értékben tartanak vissza a fasiszták által elhurcolt rrmervar javakat. A jegyzék a továbbiakban visszaveri azt a. vádaskodást. mely kétségbe vön ja Magyar - ország békés szándékait. A brit jegyzéknek ezen megál­lapításai azt mutatják, hogy Anglia vezető körei nem tud­nak belenyugodni, hogy a m-nép leverte a fasiz­must. biztosítja az ország függetlenségét, a népi démo­nát és következetesén harcol a békéért. Ennek a békeharcnfjk erek megnyil­vánulása ' éppen az a jegy­zék. melyet a magyar kor­mány a nyugatnémet báb­kormány felállítása * ügyében tett- A magyar kormány visz- szautasítja az angol jegyzék vádaskodásait és mindenben ff'-rrtarHo *?,. októberi jegy­zék állításait. tllést tartott a Miniszter tanáé® Jim Patterson levelezése Sokan emlékeznek még bi­zonyára a' ,,Cirkusz” című film főszereplőjére Jiinmy- re, a néger fiúcskára. Ö volt akit az amerikai artista dur­ván kivonszolt az aréna po­rondjára, majd a nézők felé fordulva kijelentette: ,.— Uraim, ezt a piszkos négert fehér asszon}?- hozta világra.15 — No és, mi van abban — felelte erre az egyik orosz tengerész és a siró gyermek fölé hajolt, megsimogatta, megnyugtatta. Aztán kézről-kézre adták a kisfiút becézhetve, dédel­getve ...” A film 14 évvel ezelőtt ké­szült, A kis Jimmy szerepét a kétesztendős Jirruny Pat­terson játszotta. Mi történt azóta a kis néger fiúval a Szovjetunióban, hogyan ala­kult 14 év alatt élete sora? Bizonyara sok embert érde­kel ez, mert hiszen a rigai „Nahimov” tengerészeti in­tézethez sok levél érkezik naponta Jim Patterson ci- mére. Kamcsatkától—Krim ig, Ha- bárovszktól—Moszkváig, Tbi­liszitől—Alfajig, a Szovjet­unió minden részéből érkez­nek eze.k a levelek. De akad köztük olyan is, amelyet a Szovjet Hadsereg katonái, vagy a balti- és fekete-tenge­ri flottá tengerészei írnak. Este, amikor a foglalko­zásnak vége, Jim sokáig ül­dögél a levelek felett, majd mikor már többször elolvas­ta őket, megírja a választ is reájuk. Az egyik levél, amit Irtiszkij Borisznak, a ,,Vö­rös Zászló’’ amuri flottilla tengerészének irt, így szól: ,,Kedves Barátom! Rend­kívül boldoggá tett a távoli Amurból küldött levele. Va­lamennyi amuri tengerész­nek forró komszomoH üdvöz­letemet küldöm. Nagy ten­geri utón még nem. vettem részt, mert mindössze csak 16 éves vagyok. Most iskolában, a haditengerészeti elméletet tanuljuk. Bizonyos vagyok, hogy rövidesen nagyobb ten­geri útra. indulok és meggyő­ződésem, hogy mi, a, ,,Nahi- mov>>-iskola növendékei, be- c safe Kel beváltjuk azokat a reményeket amelyeket szere­tett szovjet hazánk, a nagy Sztálin és az egész szovjet- nép fűz hozzánk. Legjobb ki- v ans ágaimat küldöm a dicső amuri lengerészeknek a ma­gom és barátaira, a „Nahi- rnr>vu-iskola többi növendéke nevében is. Barátotok,* Jim.” Fmnország elismerte a Kínai Népköztársasi Finnország* a Reuter je­lentése szerint, melyet a londoni rádió is megerősít, pénteken elismerte a Kínai N épköztársaságot. fiz USfi imperialistáinak parancsára milliós hadsereget tart fegyverben TI te Albert és Győri Eleniér, Péter János és Enyedi Andor püspökök, az evangélikus egyház részéről Reök Iván egyetemes felügyelő, Vető Lajos, Thuróczy Zoltán, Szabó József püspökök és Ke­mény Lajos püspökhelyettes tet­ték le. Á moszkvai radio Dele Szovjetunió Legfelső -tana csának- Elnöksége renaclotct adottja a halálbüntetésnek a hazaárulókra, kémekre es fel­forgató cselekmények p t kö­ve! óire való visszaállUásá- ról. A rendelet igy hangzik: A nemzeti köztársaságok­ból, szakszervezetektől, __ pa­rasztszervezetektől , / és a kultúra munkásaitól érkezett nyilatkozatok -alapján, arne- !vck annak szükségességet hangsúlyozzák, hogy a halál- büntetés megszüntetésére vo­natkozó rendelet hatályaalól vegyék ki a hazaárulókat, kémeket és felforgató c-selek­mények elkövetőit, a Legfel­ső Tanács elrendeli: a halálbüntetés megszün­tetéséről szóló 1947, január 2fí-án kelt rendelet hatálya alól kiveendők a hazaáru­lók, kémek, felforgató cse­lekmények elkövetői és ezek­re nézve megengedhető a halálbüntetés, mint a bünte­tés legmagasabb mértéke. A jelen rendelet közzétételének napján lép életbe. K Ö D Többféle köd, keleten ki- 'bb havazás még lehet. A hideg nyugat felől fokozato­san mérséklődik. Ä Marshall-„segély" elfogadása a legnagyobb politikai baklövés volt és útjában áll Anglia felépülésének — Írja a Daily Express A Marshall-lerv nyilván­való csődje az amerikaiak „szabad piaci“ politikájának nyílt angoleUenes- célzata az angol tőkés köröket is tilta­kozásra készteti. A konzervatív Daily Ex­press hangsúlyozza: szilár­dan meg vagyunk győződve arról, hogy Anglia" a háború .utáni idők legsúlyosabb bak­lövését követte el, amikor el­fogadta az 1347. évi ameri­kai kölcsönt és a Marshall­,,segélyt“. Ez a kölcsön és a Marshall-,,segély“ Anglia fel-, épülésének fő akadálya. Ezek eszik lehetetlenné a keres­kedelem természetes irányá­nak és módszereinek fejlesz­tését. A lap odáig megy, hogy azt követeli: az általá­nos választások során fele­lősségre kell venni azokat az angol képviselőket, akik a kölcsön vagy a Márshall- kiutalások elfogadása mellett szavaztak. A Magyar írók Szövetsége! Eminescu, a nagy román J költő születésének századik j évfordulóján, vasárnap dél­előtt 11 órai kezdettel a Mű­vészeti Szövetségek ssékhá- j zába.n Eminejscu-ürmepságet j rendez. . | A nagy román költőt Dar- jj vas Jó'zsef méltatja, beveze­tőt Gergely Sándor az író- J Megjelent a PÁRTMUNKÁS legújabb (1950 január 10-i) száma. Tartalomból: A A SZTAHANOV- MOZGALOMROL „Pravda“ 1949 november . számából. Pesti Endre: FEJLESSZÜK TOVÁBB AZ egyéni versenyt Láncz Sándor: AZ ÖTÉVES TERV AGITÁCIÓS FELADATAI 17-i Csendes Károly: A KÁDEREK ELVITELÉNEK PARTSZERÜ MÓDJÁRÓL Gerő György: A PÁRTSTATISZTIKA JELENTŐSÉGE Horváth János: A KÖZÉPKAOEREK TANULÁSÁRÓL £ Pártszervezetek vezetőségei, pártmunkások alaposan tanulmányoz. 1 zák a Pártmunkás e számának ci kkeit, vitassák meg azokat és | útmutatásaikat használják, fel mindennapi munkájukban. i Egyes szám ára: 60 fillér. Előfizetés negyedévre: 3 Ff., félévre: 6 Ft. j Kiadóhivatal: Budapest, V,, Deák Ferene-u. 15. Csekk?/. 2S.449 A Minisztertanács Dobi István- elnökletével péntekén délelőtt ülést tartott. A Minisztertanácson részivel 1 a szabadságáról haza­téri Rákosi Mátyás elv társ, ini- niszierelnökhelyettes is. A Miniszterianác.s ‘ hozzájárul, hogy augusztus 20. napjának a Népköztársaság ünnepévé nyilvá­nításáról a Minisztertanács elnö­ke a Népköztársaság Elnöki Ta­nácsához törvényerejű rendeleí- . tervezetet terjesszen fel. A Minisztertanács határozatot S fogadott el a dolgozók üdülteté­S sérő!, majd folyó ügyeket tár­gyalt. Az ut, amelyet Jim a ,,Na- himov’-iskoláig megtett, hosszú volt. Sokszor ir es­ténként a tengerpartról s mi­közben rászegezi pillantását arra gondol, hogy nagyapja az egész életét fárasztó rab­szolgamunkával töltötte egy amerikai rab s z cd gat ártó cu- korültetvényeiii, Virginia ál­lamában. Az öregnek félkar­ja volt, mert még fiatal gyermekkorában az ültetvé­nyes felesége egyszer harag­jában a forró kemencébe ta­szította. Mire kimentették a fűzből, félkarja már szénné égett. Apja Lloyd Pattorson mér­nök volt, s minthogy egy né­ger mérnök számára Ameri­kában nincs munkalehetőség, a Szovjetunióba utazott. Moszkváiban csakhamar je­lentős munkakört, jól fizetett állást kapott. Rövid idő után megismerkedett egy Vjera nevű orosz lánnyal, akit megszeretett és nemsokára í feleségül vette. Házasélét ük I boldog volt. Három gyerme­kük közül az első Jim, a ma- I a relarmatus és evaipéülííis esjláz püspökei letetlek az es* lit a Maüfar Népköztérsssip és aikotmáByára A református és evangélikus egyház püspökei pénteken dél­előtt megjelentek a Népköztársa­ság- Elnöki Tanácsánál, hogy letegyék az esküt a Nepr.öztársa- -gágra és annak alkotmányára. Az ünnepélyes esküt a refor­mátus egyház részéről Bereczky Visszaállították a hatálbfinietést a Szovjetunióban a hazaárnlókra, kémekre és felforgató cselekmények elkövetőire Eminescu-Unnepség a Művészeti Szövetségek székházában j szövetség elnöke mond. Palo- j tai Erzsi és Horváth Ferenc I Eminescu-verseket szaval­nak, Török Erzsi román nép­I dalokat énekel, Farkas Fca- renc átiratában és zongora- kísérete mellett. Közremükö- | dik még a Vásárhelyi-kórus I Vásárhelyi Zoltán vezényle­tével. Az Otecsesztven Front cimü la.p „Az áruló uj fel­adatat’ című cikkében rámu­tat, hogy , az Óceánon lulról .jövő „segítség” fejében Titoí kötelezték, hogy milliós hadseregei tartson fegy­verben. Nemcsak a jugoszláv repülő­tereket, hanem a jugoszláv népet is eladták az ameri­kai háborús gyujtogatóknak. Tito Jugoszláviája a monar­fchofasiszta Görögországhoz hasonlóan az imperializmus balkáni hídfőjévé válik. A jugoszláv nép és a mun­kásosztály árulói, a titois- ták egyúttal a béke ügyének és az egész emberiségnek az árulóivá váltak, mérgezett nyíllá, amelyet a, népi demokratikus országok és a Szovjetunió felé lövöl­döznek — fejezi be a, cikkét a I lap. sodik John, a. legkisebb pe­dig a Tom nevet kapta. \ Jirnből most tengerésztiszf lesz. Egyike a legjobb kom-'' szomolistáknak az intézet­ben. Testvérei még iskolába járnak. Apja 1942-ben elesett a Nagy Honvédő Háborúban. A gyermekeket az uj haza az atyai gondoskodás és szere­tet minden jelével elhalmoz- zg. A három néger fiú soha­sem fogja a Szovjetunióban átélni azt, amit nagyapjuk és atyjuk átszenvedett Ame­rikában. Sohasem fog halla­ni egyetlen sértő, vagy gú­nyolódó szót sem. .... Ép pen ellenkezőleg, a Szov­jetunióban az emberek szere­tettel és barátsággal visel­tetnek Jim és testvérei iránt. És Jim, mikor a levelek fölé hajol, olvassa az egy­szerű sorokból, amelyeket a távoli Üzbekisztánból kül­denek ismeretlen barátai: ,,Szerencsés sora van, amely a Szovjetuniót ajándékozta neked Hazádként. Nekünk is fáj szivünk testvéreidért, ! akik a kapitalista Amerika j elnyomása alatt nyögnek. De I reméljük, hogy a szabadság- szerető néger nép kivívja I boldogságát...” i

Next

/
Oldalképek
Tartalom