Zala, 1950. január (6. évfolyam, 1-26. szám)
1950-01-19 / 16. szám
A nr Heather Uni rei amerikai parancsra iííí^ a vas if (igazgatóság székhazát Sngy lelkesedéssel kés/ííI»ek a zalai (JoSgo/ók a sztahruioTÍsták tanáeskozftsftra VI. évfalyam IS. szám. Mrs 53 fillér 1950. január 19. csütörtök „A történelmi tapasztalat azt tanija, hogy minél remény elenebb az imperialista reakció helyzete, annál jobban dühöng, annál nagyobb részéről a háborús kalandok veszélyek. Az erőviszonyoknak a béke és a demokrácia tábora javára történő megváltozása a világvorondon, a vad düh újabb kitörései!; váVja ki az imperializmus és a háborús uszítok táborából.“ A Tájékoztató Iroda két hónappal ezelőtti megállapítását a tények azóta is mindenben igazolják. A demokratikus békemozgalom a történelemben eddig példátlan tömegeket sorakoztatott fel a béke megvédésére — a háborús uszító imperialisták tábora egyre nyíltabban nyúl az erőszak politikájához. Csak a legutolsó napokban valóságos jegyzék-sorozatban kellett visszautasítania a Magyar Népköztársaság kormányának az imperialistáknak országunk belügyeibe való beavatkozási törekvését. Az ellenség nem alszik s nem válogatós az eszközökben. Hol lefülelt kémeinek szaba- donbocsátásáért intéz diplomáciai hadjáratot, hol mondvacsinált ürügyekkel akarja a népi demokráciákat nemzetközi bíróság elé cibálni, hol pedig megnyerhetve a kulákság népellenes hangulatát állatias kegyellenséggel végrehajtott gyilkosság értelmi szerzőinek szerepét játssza. „Az angol-amerikai imperialisták minden elaggott reakciós rendszert támogatnak s támogatják a szétvert kizsákmányoló oszályok maradványait ..— mondotta Szuszlov elvtárs. Huszonhárom ország ismerte el eddig a Kínai Népköztársaság kormányát, köztük Anglia és gyarmatai, Svédország, Svájc és több tőkés állam. Ugyanekkor az Egyesült Nemzetek Biztonsági Tanácsában az amerikai karmester intésére felemelik kezüket a Kínai Népköztársaságot .,elismerő“ országok küldöttei is — ha éppen arról esik szó, hogy Kuomintang-Kina képviselőjét ki ne ebrudalják. Miközben Truman és Acheson szarvakban hamut hintenek fejükre a kínai kudarc miatt és égre-földre Ígérgetik, hogy a továbbiakban nem támogatják Csang-Kai-Seket, a tettek mást mutanak. Philipp Jessup, Truman megbízásából Csang-Kai-Sekhez érkezett Formózára, hogy az állam nélküli államfővel megbeszélje a további segélyezés lehetőségét. — Más. — Amerikai pénzügyi körök elhatározták, hogy komolyabb „gazdasági segélyt“ nyújtanak Franconak. A spanyol diktátor a kölcsön biztosítására felajánlott« * spanyol aranykészlet tekintélyes részét. A közlemény természetesen nem beszél arról, hogy Franco a spanyol nép szabadságát, függetlenségét régen áruba bocsátotta már, az országot amerikai hadibázissá tette. — Tito Jugoszláviája is méltó partner az angolszászoknak, mert országa kincseit, a dolgozók vérét csakúgy hajlandó elárverezni, mint spanyol konkurense, Franco. Az uj háborút előkészítő imperialista tervek tehát folynak. De tervszerűségről — lévén imperialistákról szó — nem lehet beszélni. A tények minduntalan felborítják ezeket a terveket. A legfontosabb tényező az, hogy a népek a Szovjetunió vezette békelábor mellé állnak az egész világon. Franciaországban, Olaszországban, Vietnamban és mindenütt nő a béke híveinek tábora, harcuk egyre szervezettebb, öntuda- tosabb. A tőkés kormányok bűnös politikája csak alátámasztja a népek mozgalmát. Az ENSz Európai Gazdasági Bizottsága most kiadott hivatalos jelentése még a szépheh adatok között sem tudja véka alá rejteni, hogy „az amerikai kivitel 17 százalékkal marad el a megelőző évnegyedétől. A leglöbb európai országokban (érts: tőkés országokban — szerk.) csökken az ipari termelés“. A munkanélküliek száma 40 millió körül mozog. A Marshall-országok dollárhiánya a közeljövőben 3 milliárd dolárra rúg. Az amerikai monopolisták persze nem térnek észhez, hanem „drákói rendszabályokat“ sürgetnek. Azt jelenti ez, bogy a kifosztott, mindenütt hanyatló tőkés országok dolgozóiból még több verejtéket és — lásd Modena — még több vért sajtoljanak ki. A verejték és vér ára aranydol- iárokat jelent a tőkéseknek. A mai nemzetközi helyzet jellemzője tehát az, hogy a Szovjetunió és a népi demokráciák minden téren megnyilvánuló erőgyarapodása, a világbékemozgalom szüntelen növekedése, a szabadság- mozgalmak fegyveres győzelmei, az imperializmus belső és külső törvényszerűségeinek gazdasági, politikai kudarcai tovább mélyítik a szakadékot. élezik a . harcot a béke erői és a háborús uszítok között. A béke híveinek, minden becsületes embernek az a feladata, hogy a demokrácia táborának győzelemsorozatát munkával, harccal, tanulással és éberséggel előbbre vigye, áttörhetetlen falba tömörítse a dolgozókat, amelyen megtörik az imperialistáknak és bérgyilkos ügynökeiknek mégoly elszánt kísérlete is. Csotiáiattm eredmén yek as 1949-es évben a népgazdaságának A Szovjet sah iá Központi Statisztikai Hivatalának jelentése A Szovjetunió Minisztertanácsa mellett működő központi statisztikai hivatal közzétette a népgazdaság helyreállítására és fejlesztésére vonatkozó állami tervek végrehajtásának 1949. évi eredményéit. A jelentés beámol az ipar, a mezőgazdaság, a közlekedés fejlődéséről, valamint a beruházásokról, az áru- forgalomról és a nép anyagi és kulturális színvonalának emelkedéséről 1949. évben. Az ipar teljesítménye számokban A jelentés rámutat arra, hogy az ipar munkájának további megjavítására tett kormányintézkedések eredményeként emelkedett a termelő kapacitás kihasználási foka, megtakarításokat értek el ezzel a nyersanyag, üzemanyag' és egyéb segédanyagok. terén, felszínre kerültek szüzem ek további belső tartalékai. Ez lehetővé tette a kormánynak, hogy 1949-re eredetileg előirnyzáott ipari termelési tervet emelje. A felemelt évi tervet az ipar egészében 103 százalékban teljesítette. Az egész ipar össztermelése 1S49- ben 1943. évihez képest 20 százalékkal, a hábi u előtti 1340. évi termeléshez . -épe't 40 százalékkal' emelkedő' 1949 végén az ipari össztermelés színvonala meghaladta az ötéves terv végére, 1950- re megállapított színvonalat. Az ötéves terv szerint a szovjet ipar színvonala 1950. évben 48 százalékkal haladja meg a háború előtti 1940. évi színvonalat. 1949 negyedik negyedében viszont az ipari termelés átlagos havi színvonala 53 százalékkal haladta meg az 1940. évi színvonalat, 450 cser találmány A szovjet népgazdaság 194'.?- ben jelentősen nagyobb men>- nyiségü nyersanyagot., üzemanyagot, villamosenergiát és felszerelést kapott, mint 1948- ban. 1949-ben tovább folytatódott az ipari felszerelések jobb felhasználása és általában 'teljesítették, sőt túlszárnyalták a progresszív normákat. A szovjet ipar dolgozói 1949- ben nagy eredményeket értek el a forgó alapok felszabadításában, az ipari termékek minőségének és választékának további javításában. Jelentősen emelkedett a találmányok és a racionalizálási javaslatok száma a népgazdaság minden ágában. Egyedül a szovjet iparvállalatokban 450 ezer találmányt és racionalizálási javaslatot vezettek be 1949-ben. 7'é milliárd púddal több gabona mint 1940-ben A mezőgazdasági termelés egészében meghaladta a háború előtti 1940. évi színvonalat. A gabonatermelés 7.6 milliárd púddal volt magasabb, mint a háború előtti 1940 évi terméseredmény és majdnem elérte az az ötéves tervben 1950-re megállapított méreteket. A gyapot, a len, a napraforgó és a burgonya brutto termése szintén jelentősen meghaladta az 1940. évit. a vetésterület 1949-ben 6 millió hektárral növekedelt 1943-hcz képest. Elvégezték az 1950-re megállapi- tcft őszi vetési tervet és 1950-re 8.3 millió hektárral nagyobb kiterjedésű tarlót szántottak fel, mint 1949-ben. A mezőgazdaság 15 lóerős traktorokban számítva más- féiszázezer traktort. 29 ezer kombájnt, 64 ezer teherautót és több mint egymillió 600 ezer egycb mezőgazdasági gépet kapott. A gép- és traktorállomások 21 százalékkal több mezőgazda:ági munkát végeztek a kolhozokban, mint 1943-ban és 19 százalékkal többet, mint 1940-ben, azaz jelentősen emelkedett a szocialista földművelés kultúrája és a mezőgazdasági munkák ' gépesítése. A kolhozok és szovhozok' 1949-ben mint~gy 120 ezer szarvasmarha, juh. sertés és br- romfigazdaságot létesítettek. S' kérésén teljosüették 1949-ben a vetést védő erdpövczetek léte sitésére, a , füves vetésforgó meghonosítására, a magas és tartós terményeredményék biztosításra irányuló terveket a Szovjetunió európai részének' síeppás, erdös-steppés területein Összesen 590 ezer hektárnyi területen ültettek er^őt a terv megindulása óta és ebből 1949-ben több mint 379 ezer hektáron. A kolhozok és szovhozok majdnem 200 százalékra teljesítették 1949-ben az erdőültetési tervet. 20 százalékkal több áru A vasúti teherszállítás 1948- hoz képest 17 százalékkal emelkedett és jelentősen meghaladta a háború előtti 1940. évi színvonalat. A folyami hajózási teher- szálliiási terveket 102 százalékban teljesítették. A népgazdaságban 1949-ben elvégzett beruházási munkák az 1948. évihez képest 20 százalékkal emelkedtek. 1949-ben folytatódott a szovjet kereskedelem fejlődése. A népgazdaság szakadatlan emelkedése, r. tömegfogyasztási cikkek termelésének növekedése és az iparcikkek önköltségének csökkenése terén elért eredmények alapján a kormány 1949 március 1-én végrehajtotta a második ár'eszáliitást. risk következtében jeientőu emelkedett az áruk eladása lakosság számára. 1949-ben 2c ázaiékkal több árut adtak el a lakosság részére, mint 1945ban. Az ipari áruk eladása 25, az élelmiszeráruké 17 százalékkal emelkedett. 36 millió imsulá A szovjet népgazdaságban foglalkoztatott munkások és alkalmazottak száma 1949-ben 1948- hoz képest egymillió 80u ezerrel növekedett és 15 százalékkal meghaladta a háború előtti 1940. évi színvonalat. Az iparban a munka termelékenysége 194S-hoz képest 13 százalékkal emelkedett. 1949-ben a szovjet nép jelentős sikereket ért el a szocialista kultúra minden ágában. Az év végén az elemi, a hétéves és középiskolákban, a technikumokon és más szakiskolákban több mint 36 millió tanuló tanult, csaknem két millióval több, mint 1918- ban. Az elemi,, a hétéves és középiskolák tanulóinak száma meghaladta az ötéves tervben az 1950-rc megállapított számol. 1949- ben 864 főiskola működött A főiskolái diákok szárma, beleértve a levelező hallgatókat is, elérte az egymillió 123 ezret. 316 ezerrel haladta meg a háború előtti színvonalat. A tudományos- kutató intézetek száma 1949-ben az 1940. év másfélszeresére emelkedett. Az orvosok száma 1948-hoz képest 26 ezerrel nőtt. 1949-ben nagyszabású városfejlesztési munkák is folytak. 1946 —49-ben 125 vizvezetékhálózatot építettek és állítottak helyre c's 27 városban bevezették a villamos és Irolleybusz közlekedést. 110 milliárd értékű szocialista juttatás A Szovjetunió nemzeti jövedelme 1949-ben 17 százalékkal emelkedett 1948-hoz képest és 36 százalékkal a háború előtti 1940. évi színvonalhoz képest. A nemzeti jövedelem növekedése lehetővé tette a munkások, parasztok és értelmiségiek anyagi helyzetének jelentős javulását és a szocialista termelés további bővítésének biztosítását városban és faluban egyaránt. A lakosság anyagi helyzetének javulása kifejezésre jutott a munkások, alkalmazottak munkabérének és a parasztok jövedelminek növekedésében. Ezenkívül a 'ako^ság több, mint 110 milliárd rubel értékű szocialista juttatásban részesül t, azaz majdnem háromszor annviban, mint 1940- ben. A munkások és alkalmazottak bére 1949-ben 12 százalékkal volt magasabb, mint 1943-ban és 24 százalékkal magasabb, mint 1940-ben. A parasztok jövedelme 194S-ben 14 százalékkal múlta felül az 1948-it és több, mint 30 százalékkal az 1940-est. A pamutiparban 30, a bőriparban 45, a nyomdaiparban 25, az édesiparban 24 százalékkal több nyereségrészesedést kapnak a dől- gozók, mint az elmúlt negyedévben. jerősítsük a
