Zala, 1950. január (6. évfolyam, 1-26. szám)
1950-01-15 / 13. szám
Vasárnap, Í950. Január fa. Á kommunista emberré nevelés A z egyre élesedő osztályharc uj formái között elengedhetetlenül döntő fontosságú a dolgozó tömegek kommunista szellemben való nevelése, a harc uj fázisaiban elméletileg felfegyverezni a tömegeket, — a kommunista nevelés révén gyökeresen átalakítani az embereknek a munkáról alkotott felfogását. Nem kis jelentőségű dolog ez: a bűrzsoá-kapitalista gondolkodást alapvetően megváltoztatni és a társadalom erőit a szocializmus építésének szolgálatába állítani. Komoly harci kérdés ez, amely végigvonul a magasaob termelékenységért vívott küzdelmünk mindinkább felfelé Ívelő co. nalán. Ezen a téren a Szovjetunió kimeríthetetlen gazdagságú tárhá- ' zrából merítjük tapasztalatainkat “és Sztálin elvtárs zseniális tanítása nyomán — munkaverseny a szocializmus építésének kommunista , módszere“ — teremtjük meg a szocialista munka uj előfeltételeit. És mi ‘‘fc akkor haladunk jó utón, ha magunkévá, sajátunkká tesszük Lenin és Sztálin elvtársak tanításait és követjük a szovjet -nép nagyszerű példáját, mert csakis énnek segítségévei tudjuk felemelni, erőssé, gazdaggá tenni dolgozó népünket. „A munkatermelékenységéért folyó harc — az adott pillanatban, ez az osztáiykarc legfontosabb formája“ : mondja Kalinin elvtárs. Pártunk konkrétan elénk tűzi a célt: szervezzük meg még jobban a termelés munkáját, fokozzuk a termelékenységet. Nem kétséges, hogy feladataink sikeres megoldásának egyik alapvető követelménye: dolgozó népünk erkölcsi arculatának átformálása, felfogásának megváltoztatása nemcsak a termelést illetően, hanem a társadalmi -élet minden területén, munkájához és a Párt adta útmutatásokhoz való viszonyában. Eddig elért kiváló eredményeinket nem kis mértékben a szovjet . Sztahánov-versenyek tapasztalatainak a mi viszonyainkra való alkalmazásának köszönhetjük és annak a hatalmas támogatásnak, amelyet a nagv Szovjetunió részéről kaptunk. De nem utolsó sorban Pártunk állandó sránytmutatásának — és ez az egyik legdöntőbb tényezője a termelésben felmutatott mennyiségi és minőségi változásnak. A kommunista építés során a Ä tömegek a szocialista munkaversenynek újabb és újabb formáit állítják előtérbe, amelyek lényegesen meggyorsítják munkás, osztályunk öntudatának emelkedését és a szocializmus felé való előrehaladásunkat. Emlékeztetnünk keli itt Lenin elvtárs megállapítására, amikor azt mondja: ,,A munka termelékenysége, ez végeredményben az uj társadalmi rend győzelme szempontjából a legfontosabb, a legfőbb dolog.“ Lenin elvlársnak ez a megálla- pitása egyben elénk tűzi a legfőbb feladatot: a tömegeknek az aktiv politikai életbe való bevonását és ö politikának az egész dolgozó nép ügyévé való tételét. Ennek fontosságára hivja fel figyelmünket a következő lenini tétel: mennél mélyebb az át- ncvelcs, amelyet végre akarunk hajtani, annál jobban kell emelni az iránta való érdeklődést és az öntudatos viszonyt, annál jobban kell ennek a szükségességéró'l újabb és újabb milliókat meggyőzni.“ Hatalmas feladat hárul tehát ránk a kommunista embertípus kinevelésében és ebben a tekintetben számos olyan akadállyal kell megküzdenűnk, amelyek a kapitalizmus csökevényeiként maradták vissza. Nap, mint nap a legkülönfélébb álarcban, leplezett formákban támad rejtett hadállásaiból és igyekszik behatolni sorainkba az ellenség. Ebben az aknamunkájában épit a tömegek kevésbbé öntudatos részére és fokozatos visszaszorításával egyre inkább elkeseredetten támadja népi demokráciánk vívmányait, kísérli meg fejlődésünk útját keresztezni. C z a 1 veszély íigyelmeztető- E leg áll egész párttagságunk előtt és teszi kötelezővé mind- annyiunk számára, hogy kommunistákhoz méltóan álljuk meg a helyünket a reánk bízott őrhelyen. „A mi Pártunk az ország vezetője, reánk hárul ennek megfelelően a vezetéssel járó felelősség is“ — mondotta Rákosi elvtárs. Ennek érdekében —, hogy a szocjalizmus építésének további feltételeit biztosíthassuk —, mindenekelőtt az szükséges,-, hogy szüntelenül mozgósítsuk a munka élenjárói mellett -a tömegek alkotó lehetőségeit és a technikai haladásért a munkában kifejtett erőfeszítéseit. A szocialista munkafegyelemért, fokozott egyéni felelősség vállalásáért, a munka termelékenységének növeléséért folytatott harcunk csakis akkor lehet és lesz eredményes, ha a2 uj küzdelmek iránti képességeinket fokozzuk,a dolgozók széles tömegeiben egészségesen alakítjuk az uj szocialista törekvéseket, formáljuk az emberek érzését.és értelmét fejlődésünk irányának megfelelően. Egyszóval: az emberek átalakítási folyamatának hatalmas jelentősege van további győzelmeink elérése szempontjából. 'k S zorosan, szinte elválaszthatatlanul kapcsolódik a munka szeretetéhez a Haza iránti odaadó szeretet, a haza iránti áldozatkészség, kötelességíudás. Dolgozó népünknek minden erejct latba keli vetnie, hogy még jobban megszilárdítsa hatalmát, hogy eredményeit bármely oldalról jövő támadással szemben meg tudja védeni. A kommunista öntu. datra való nevelés tehát velejáró, ja a haza iránti határtalan sze- ret'etre való nevelésnek. Mert most már van mit megvédenünk! Kommunista nevelésünk az ellenséggel szembeni mélységes gyűlöletre tanít bennünket, ugyanakkor elvárja tőlünk Pártunk, hogy felvértezzük magunkat az elmélet éles fegyvereivel, mert csak így tudjuk idejében felismerni az alkotó béke, épitőmunkánk ellensc-' geit. A Párttörténet is arra tanit minket, hogy a harc menetével a Párt elmélete mind hatalmasabb szervező és nevelő erővé válik. A Párt eszmei gazdagságát a népi tömegek tulajdonává tenni, őket Lenin és Sztálin eszméivel felfegyverezni — ez a kommunista nevelés legfontosabb feladata. Nem kevésbbé fontos a társadalmi tulajdon megóvása, megvédés és. ezzel kapcsolatosan meg kell jegyeznünk: a kommunista egyik legfőbb jellemvonása a tár. sadalmi tuljadonnal való szigorú takarékoskodás. És ez magától értetődő: a szocializmus felé haladó társadalomban gyökeresen megváltozik a termelő eszközökhöz és a termelt jávakhoz való viszonyunk. Nyilván a magunkéra jobban kelp vigyáznunk, fokozottabban kell takarékoskodó nunk sajátmágunk termelte javainkkal. Azok, akik a társadalmi tulajdont hűtlenül kezelik, a 'nép ellenségei. Alkotmányunkban is lefektetett törvény szerint tehát kötelessége minden dolgozónak őrködni a nép vagyona felett, azt védeni és óvni és a legteljesebb mértékben takarékoskodni vele. A vázolt szempontok figyelembevételével állandóan szem előtt kell tartanunk a Pártunk és Rákosi elvtárs útmutatásait, hogy soron következő nagyszerű feladatunkat: 5 éves tervünket a bolsevik nevelés vonalán is a sikeres megvalósítás útjára vigyük (Serfozö) MS lesz veled, Angrlia? j A Kínai Népköztársaság kormányának Anglia által történt elismerése egészen nyíltan felszínre hozfra azokat a mélyreható ellentéteiket, amely a két legnagyobb imperialista gyarmati hatalom között fennáll. A tőkés hatalmak lényegében piaci velélytársak, akik — ha időnként sikerül is érdekeiket az ,,antibolsevizrnus“ jelszavával összeegyeztetni — nem küszöbölhetik ki az imperializmus belső válságait. A második világháború legnagyobb jelentősége az emberiség felszabadulása tekintetében az, hogy a Szovjetunió győzött s ennek eredményeként a népi demokráciák kiszakadtak az imperializmus láncolatából. Továbbá: a nemzetközi munkás- mozgalom hatalmas mértékben fellendült, harcosabb, öntudatosabb lett. Az imperializmus tekintetében az eredmény szánalmas. A három legdurvább ragadozó: Németország, Olaszország és j Japán egyszeribe megszűnt nagyhatalom lenni. A fiatal rabló:' az amerikai monopoltőké a háború alatt és után első helyre ugrott Anglia elé. Az imperializmus belső ellentétéit vizsgálva elsősorban tehát a két legnagyobb marakodó viszálya a legdöntőbb. Anglia jelentéktelen szigetté válik Néhány angol lapszemelvényt közlünk alább. Valamennyi visszatükrözi az angol-amerikai ellentéteket s aszerint, hogy jobboldali-, vagy baloldali szemszögből vizsgálják az eseményeket, bizonyos tanulságokat vonnak le. Churchill és Bevin politikáját elemezve ezt írja a Daily Express: Ennek, a politikának egyetlen eredménye csak az lehet, hogy Anglia mely azelőtt egy hatalma’ világbirodalom anyaországé volt, de ma már saját birtokainak sem ura, magányos jelentéktelen szigetté válik Európa padjai mellett“. ,,A dollárok mellé mindjárt rúgásokat, is adnaku — irja a Daily Worker, majd igy folytatja ,tAz Egyesült Államok egyre jobban szorítja Anglia nyakát abból a célból, hogy . .. megszerezze magának a brit világbirodalmat. Angliát és a világbirodalmat részletekben vásárolják fel az amerikai pénzmágnások“. Hazaárulás t amerikai kásáért A Daily Worker kommunista lap. De a tényeket a reakciós Daily Mail sem tagadhatja. A gyarmatok elvesztésével kapcsolatban ezt. irja: ,,E gyarmatok hatalmas kincseket rejtenek magukban. Ha a szüzföldet amerikai tőkével tárják fel;.., a birodalom ténylegesen Amerika tulajdonává válik“. Igen érdekes adatokat ismertet a gyarmatokért dúló kereskedelmi harccal kapcsolatban a Labour Mansley. 1938-ban az USA exportja a világ összforgalmának 13.5 százalékát tette ki, Angiié jé pedig 10.3 százalékot, , 1947- ben az amerikai export 32.6-ra szökött fel, mig az angolok örülnek, ha tartani tudják, a régi színvonalat. Ugyancsak a Labour Mansley megkongatja a vészharangot, mert az Egyesült Államok terveivel kapcsolatban Ache- son külügyminiszter Indiát említette, valamint Afrika kiaknázatlan, rengeteg nyersanyagkincset rejtő földjét. D élkelet ázsiáb an A n g 1 i, a kénytelen volt átengedni a peráki és selangóli ólomlelő-1 helyeket az amerikaiaknak. A Trues cimü hetilap ezzel kapcsolatban igy ir: Ennek végső következménye az lesz, hogy a brit imperium sorsa feletti tényleges ellenőrzés idegen kezekbe jut. Miég soha nem fenyegette ilyen rettenetes szegénység Angliái. Az Anglia, tulajdonában lévő jogokat azért az •zeHen kásáért adják el, me- ■yet a washingtoni és new- >orki konyhán kotyvasztó. Attlee és Cripps „tRuácsa” Jól látják angol körökbe ogy végső fokon nemcsak s gyarmatok, hanem az anpoi ipar is az amerikai monopolisták kinyújtott karjába hull. Cripps pénzügyminiszter beleegyezésével máris bizottság alakult, melynek neve ugyan „a brit ipar termelékenysége növelése kérdéseivel foglalkozó konzultatív bizottság“, de céljai világosak. ,,A cél az — irja a Daily Express —, hogy az angol ipart amerikai leány- vállalattá változtassa“. A tőkés szóhasználat „leányvállalatról“ beszél, a,mi finomabb kifejezése a ,.gyarmat“ szónak. Mit tanácsolnak a,z angol kormányférfiak, miközben bűnös politikájukat. űzik? ,,Kitartóan dolgozni-’“ — követeli Cripps az angol dolgozóktól. Attlee miniszterelnök a brit szakszervezetek kon- greszusán ugyancsak a munkásokat korholta Anglia válságáért. Az egyetlen megoldás Anglia ma választások előtti áll. Az angol nép a jobboldali munkáspárt számlábára írhatja, hogy az angol műn- kást a gyarmati rabok színvonalára süllyesztették és hajbókolva szolgálják az amerikai urak parancsát. Mi a megoldás? ,,A jelenlegi háborús politikát — jelentette ki Harry Pollit elvtárs, az angol KP főtitkárai - a szocialista Szovjetunióval és a világ progresszív népeivel való béke és barátság politikájával kell felcserélni; azzal a politikával, amely egyedül képes arra, hogy visszaállítsa nemzeti függeilensé- günket.“ :7-’> L—(n « >1 ni J.i fptj. wmamo ÁRA 3 8 0.-Ff í2-ka?i résziéire is kapkaté öKA-a'talviayra, OSzH-liilefre
