Zala, 1950. január (6. évfolyam, 1-26. szám)

1950-01-15 / 13. szám

Vasárnap, 'T930. jámiár 15.

200 százalékos teljesítmény — és az öntödei selejt

Az emléklapok, ]yt™n

a vörös zászlódiszböl Sztálin elvtárs képe néz, a műszakot idézik. A munka dicsőséges nyolc órájára gondolsz, amely ünnep volt, de eszedbe jut a hónap, amely megelőzte. Aztán a munkásra nézel és rajta felejted szemed. Nézed mozdulatait, amelyek kiszámítottak, derékban előrehaj- ló felső testét, furcsán megnyílj lőtt nyakát, amely a gép fölé tartja a fejét és onnan a magasból, félig lehunyt szemekkel figyelmesen nézi a késtől pöndöritett, szétdara- bolva szertefröccsenő forgácsot. A kés hangja olyan, mintha, akadoznék, szabálytalan időközökben brum- mogó hangot ad, mintha marná, rágná, harapná az acélt Füstöl a vas, ahogy folyik rá a hűtőfolyadék.

— Kemény az acél — jegyzi meg idősb Fodor Ernő elv- társ. — Kuplung lesz — teszi hozzá. Balkezével visszadob egy kart, a forgás megáll, jobbkezével lenyúl a kerékhez Forgatja, századmilliméterre beállítja. Uj fogast vesz. Mélyet, majdnem egy centi széleset.

12 érát kaptam ™

a késemet még csak egyszer köszörültem, amikor beállítottam a darabot — magyarázza. hlyemkor amikor a gép fut, nagy fogással, van

I pár pillanatnyi idő beszélgc- I tűsre. — A sztálini műszakon nem volt nekem olyan komoly teljesítményem. De most behozom. Az előbb adtam le tegnapi, meg a mai munkákat, hat munkalapot. Mindegyiket 200 százalékra zártam le. Hogy itt mi lesz az eredmény? — Fodor elvtárs Rákosi és Lenin elvtárs képe közti órára néz: — Most fél 12. 10 órakor kezdtem, délre ■rész leszek — jelenti ki magától értetődően. — De hiszen az majdnem hatszáz százalék — szalad ki a felki- iltás ajkadon. — Annyi. Mu nk ave rs e ny ben v a gyünk, a sztálini műszak kötelez — feleli vissza Fodor elv társ és a darab vége felé futó késre néz. — Ez a gyors vágás, meg a jó késköszörülés — teszi még hozzá és nevet.

165°j0-om volt mii

I

I ban átlagosan — magyarázza Malek József elvtárs, a dugattyúk mestere. Ö ugyanis I az az esztergályos, aki a

I szomszéd öntöde nyersdu- gattyuit faragja méretre.

— Általában én tartom azt az eredményt, amit a sztálini műszakon elértem mondja. Ebben a hónapban még nem volt 200 százalékon aluli munkám — említi meg, de sietve teszi hozzá — azaz, csak nem lett volna, ha- — ha nem volna a Vasvázas- " ban is öntödei selejt. — A

baj az, hogy a mi öntödénk nincs felszerelve komoly vas- kottillákkal, komokmagok- ra öntünk, s az ilyen kényes dolgoknál nem tökéletes. A másik hiba pedig az, hogy nincs olyan berendezésünk, amelyekkel süriteni lehetne az öntvényt.

több nagymé- ÜSZ&amd* retü és több kisebb dugattyú áll. A nagyméretűek MAORT gyártmányok, a kisebbek budapesti öntödék termékei. — Nézze csak, igy szemre is mennyi a különbség — hasonlítja össze a kettőt Malek elvtárs. Az egyik hibátlan, tömör anyag, a másikban apró lyukak éktelenkednek. — Az ilyen még a kisebb hiba, előfordul, hogy akkora lyukak vannak, hogy j el kellene dobni az egészet I Ezek okozzák aztán az én teljesítményem leromlását. Nem dobjuk ugyanis el a darabot, amikor az esztergályo- zás során felfedezek egy nagy lyukat Viszem a he- gesztőműhelyibe. Ott betömik a lyukat, de nekem ismét meg kell észtérgályóznom. Tehát az öntöde selejt- jével leromlik Málek elvtárs teljesítménye, de leromlik a hegesztőké is. Sürgős munka, azonnal el kell végezni, nem számit bele a napi teljesítménybe.

Mindez azért, mert hiányzik egy süritőberendezés.

lÍMmissai hisAxemeh Steves tervre készülnek

A legnagyobb űzemektő l kezdve le a legkisebbekig is mindennapos téma az ötéve s terv, mely jólétet, boldog, békés életet hoz a dolgozók számára. Néhány nagykanizsai kisüzemben látogatást tettünk. Megnéztük, hogyan indult el az ötéves terv. A kőrútunkról az alábbi tapasztalatokkal tértünk vissza:

A téglagyár

téli álmát alussza. Kihűlve merednek az ég felé a téglaégető kemencék hatalmas kéményei, pihennek a téglagépek is. Csak az irodában található ilyenkor január elején élénkség. Az Íróasztalok mellett kemény munkában vannak a tisztviselők, de tekintélyes iratköteg fekszik Stern István elvtárs, vállalat- vezetöhelyettes asztalán is.

— Az előkészületek folynak a márciusban meginduló termelés előkészítésére — mondta —. Az ötéves tervben reánk is nagy és komoly feladatok várnak. Ezt csak úgy tudjuk az ötéves terv során sikeresen megoldani, ha már most elkészítjük a dolgozóink számára a terv felbontását. Azt akarjuk, mire a termelés megindul, mindenki tudja, mit és mennyit kell termelnie.

A téglagyárban tavaly sok panasz volt, hogy a régi tulajdonosoktól átvett, elavult gépeken nem tudják teljesíteni a kiszabott feladatokat. Ezért a vállalat vezetősége elhatározta, hogy néhány ócska elavult gép helyett újat szerez be.

— Olyan összegű beruházásokat eszközlünk — újságolta Stem elvtárs —, amire még a gyár életében nem

volt példa. Néhány napon belül megérkezik az uj ,,Bagger“-féle kotrógép és az uj a/jt-omata-levágó asztal. Az egyiket a bányába, a másikat a gépházba állítjuk be. Ezenkívül uj szárítóberendezést is kap az tizem és a még használatban lévő régi gépeket is a lehetőség szerint I korszerűsítjük. Igyekszünk jűlí. előkészíteni a termelést, mert az ötéves tervben mi is az elsők között akarunk lenni.

A vajgyár

párszáz méterre van a téglagyártól. Zugnak benne a gépek. Folyik a termelőmunka.

— Tavaly elsők között, voltunk, akik telj eshettek a hároméves tervet — mondta bent az irodában Szendrődi István telepvezető. Ez több további jó munkára kötjslez bennünket az ötéves terv során. Átérzik ennek a jelentőségét a dolgozóink is. Ezt bizonyltja az is, hogy alig két heti munka után is már beszélhetünk a termeié^ emelkedéséről.

Megtudjuk, hogy naponta 8—10.000 liter tejet dolgoznak fel az üzemben, jórészt vajjá, a többit tejszínné és egyéb te j termék ékké.

— Most az ötéves tervben még nagyobb feladat hárul!

az üzemre — magyarázta Szendrődi —, ezért szükségessé vált néhány berendezés beszerzése. A tervek szerint néhány héten belül uj

4.000 literes ,,Kubus“ köpülő- gépet kapunk, mellyel a vaj- gyártásunk jelentősen emelkedni fog. Ezzel aztán még jobban igyekezni fogunk az ötéves tervet sikerre vinni.

A 'kefegyár

nem régi vállalat, alig egy féléve működik a dolgozók tulajdonaként. Tavaly csak éppen belekóstollak a tervmunkába. Idén azonban már elejétől fogva résztvesznek az ötéves terv nagy munkájában.

— Mi igyekeztünk jól felkészülni az ötéves tervre — tájékoztat Fényszárosi Károlyié elvtársnő, vállalatvezető —. Terv beindító értekezleteket tartottunk, ahol megbeszéltük a feladatokat. Néhánvan az üzemből: Németh Rózsi, Kovács. Antal és Békés Antal elhatározták, hogy a munkájukat észszerű- sheni fogják, hegy ezzel is növeljék a termelésüket.

Ide is uj gépek fognak érkezni. Rövidesen rnég két automatagépet kapnak.

— Most már elég korszerű az üzemünk. A hároméves 'érv során szépen berendeztük az üzemünket, most már biztosan nézhetünk az Ötéves terv feladatai elé.

— A tófeji körjegyzőség községeiben befejeződött a baromfi- pestis elleni védőoltás.

Szakmunkásképzés

Mindannyiunk elölt, akik az ötéves terv perspektíváit ismerjük, világos, hogy a Terv által elénk tűzött hatalmas feladatok végrehajtásához kevés azoknak a szakmunkásoknak a száma, akik a hároméves tervet végrehajtották. Kevés ez annál is inkább, mert már a hároméves terv utolsó esztendejében is üzemeink egyes szakmáikban munkaerőhiánnyal küzdöttek. Különösen érezhető volt ez zalamegyei vonatkozásban, de országos viszonylatban is, a vasesztergályos, a kőműves, ács, vasbeton szerolő szakmákban. A nagykanizsai MAORT üzemben jéldául 12 órázásra kellett áttérnie a gépműhelynek, hogy megfelelő számúi vasesztergályos hiányában, el tudják végezni a munkáikat. Ez az esztergályoshiány volt nagy részben az oka annak is, hogy az egész javítóműhely szűk keresztmetszetét az esztergaműhely szolgáltatta. A nagykanizsai Magasépítési NV-nél az elmúlt év második felében, a nagyarányú építkezések megindulásakor vált egészen égetővé a kőműves és vasbeton- szerelő hiány. A pontház építésénél például nagyarányú visszaesést okozott a termelésben az, hogy a kevésszámú kőművesnek kellett a vasbetonszerelési munkákat elvégeznie. Az egyik nap falaztak, a másik nap éjtsza- kába nyúlóan szerelték a vasbeton f ö démeke t.

Ezek a hiányosságok sürgősen szükségessé tették a munkaerőpótlás rendezését és biztosítását. Abba a kar- szakba léptünk, amelyről Sztálin elvtárs igy beszélt: „Olyan embereknek érezzük hiányát, akik meg tudják nyergeim, mindig előre tudják Vinni a technikát.” A szocialista ipar fejlesztésének eredményei komoly mértékben függnek attól, hogy ezeket a technikát uraló, technikát fejlesztő, politikailag és szakmailag megfelelően képzett, szakmunkásokat milyen sikerrel neveljük ki a rendelkezésünkre álló ipari tanulókból.

S ha ezt nézzük, fel tevődik a kérdés: megfelel-e a mi iparostanulóképzésünk eddigi színvonala az előttünk álló feladatok nagyságának, az idő sürgetésének. Pártunk harcának következtében ipa- rostanulóink helyzete és képzési színvonala az utóbbi években gyökeresen megváltozott a régi rendszer tanon- eainak helyzetéhez, szakmai képzéséhez képest. Az eddigi kisipari szakképzés helyébe n nagyüzemi szakmai képzés lépett. A seprésre és kifutónak használt, „ingyen munkaerőt’1 jelentő tan one az ipari üzem kollektiv bérezésű, sok kedvezményt élvező, megbecsült ipari tanulója lett.

Kétségtelen, hogy ezek az eredmények igen nagyok. De nem elegek ahhoz, hogy megfelel ifink ötéves tervünk követelményei nek. Hiányossá - gok mutatkoztak a fiatal szakmunkásnemzedék nevelésében, s ez tette szükségessé, hogy a minisztertanács rendeleté fellíjvia a figyelmet az ^ddlgi • hibákra és rnerrielölie a In bék kik” sec'bölésénét- •’■oódváh A v>,")+áro'?ti+ mfa- oltja- hegy ipari üzemeink a legutolsó hónapokig a szakmunkásképzést erősen elhanyagolták. Példáért nem kell nátron messze menni. A zalamegyei üzemek közül nagyobb létszámú iparostanuló

és szakmai átképző a nagy- kanizsai Magasépítési NV- nél, a Vasvázasban és n fűtő- házakban van .A Magasépítésnél egészen a minisztertanács határozatának megjelel néséig az iparostanuló- és átképzés nevelést, szószoros értelmében elfelejtették. A húrom hónappal ezelőtt, munkába állított átképzősök és tanulók alig-alig dolgoztak ív szakmában. Most valameny- nyíl brigádokba osztották be.

A Vasvázasban az előbbinél sóikkal jobb volt a helyzet, de nem kielégítő. Az esztergályosokhoz beosztott iparos- tanulóval a munkaversenyben lévő szakmunkás nem tudott megfelelően foglalkozni. Ezen a hiányosságon segített, most az üzem, amikor külön tanuló esztergapadokat állított be, amelyen egy-egy szakmunkás irányítása mellett gyakorolhat a tanuló.

A hibák kiküszöbölése, valamint az, hogy iparostanulóképzésünk súlypontja a kisiparból a gyáriparba tolódott át, tette lehetővé, hogy a tanulóidőt leszállítsuk, s ezzel egy írjabb kedvezményben részesítsük iparostanulóinkat. Népi demokráciánk arra törekszik, hogy tervszerű szakmunkásképzéssel ifjúságunk minél előbb elsajátítsa a szakmát és minél hamarabb váljék produktiv, termelő munkásává a társadalomnak. Ezért üdvözlik örömmel fiatal szakmunkástanulóink, s valamennyi dolgozó, a minisztertanács ilyenirányú határozatát.

A határozat rendelkezik a szakirányú ipariskolák bevezetéséről is. Az általános ipariskolák szinvonala nem üti meg a kívánt mértéket. Komoly szakmai képzésről több szakmába tartozó tanuló egyszerre való tanítása, rossz, elavult tananyag, a tanárok hiányos képzése miatt szó sem lehetett. A tanárok továbbképzésének biztosítására a nyáron szakmai és politikai tanfolyamokat szervezünk és bevonjuk az iskolai oktatómunkába a mérnököket, kiváló üzemi dolgozókat.

A minisztertanácsnak az ipari tanulóképzésről szóló határozata tehát nagymértékben járul hozzá ötéves tervünk megvalósításához. Minden magyar dolgozó átérzi annak jelentőségét, hogy amíg az imperialista országokban 40 millió munkanélküli van, a mi kormányzatunk már munkaerőtartalé- kok felkutatásával, a munkaerőhiány komoly gondot okozó pótlásával foglalkozik. Ilyen problémájuk nincs az imperialista országoknak, ilyet csak egy szocialista, vagy egy szocializmust építő ország népgazdasága okozhat.

A második otthon

A hévízi napköziotthon második otthonává lett a község apróságainak. A legjobb nevelésben részesülnek a teljesen móderniil berendezett napköziben a gyerekek, állandó bőséges étkezésük biztosítva van. A legkülönbözőbb- játékszerek, mint az összerakható épületek, hidak -ének sth. szérakoztj&HAk s -rvben TH-i-plih ís a gyerme- '-oVet az életre.

Nem. egy esetben megtörténik. hogy maguk s szülők is hosszabb ideig elidőznek, elvegyülve a gyermekek között a bnvM* otthonban.