Zala, 1950. január (6. évfolyam, 1-26. szám)

1950-01-13 / 11. szám

Sstá 11 nyece k a salai gépállomásokon Ehí é g> V í rjj l o fi beszámoló Iméntiben és Lctenyén VI« évfolyam 11. szám. Ära 50 fillér 1950, január 13. péntek KÉT VÁLASZTÁS (SZJ) A következő két hó­napon belül választások lesz­Togliatti elvtárs fogadalma az olasz dolgozók nevében; oiegliííFáiásra kényszerítjük a reakciót! Megbukott a munkásgyilkos De Gaspeá-kormány lom, amely nem tud munkát adni minden tag­jának. Átkozottak azok, akik fegy­verrel akarnak életben tar­tani egy ilyen átkozott tár­sadalmat és akik gyilkossá- ! gokkal, öldöklésekkel vála­szolnak a legjogosabb kérés­re, amelyet emberfia előter­jeszthet: a munkát igénylők kéjesére. — Megmondottuk már, hogy ennek az állapotnak meg kell szűnnie, megmon­dottuk: elég! E kijelenté­seinknek különös ünnepélyes­séget, rendkívüli nyomaté­kosságot kölcsönöz ez a gyá­szos alkalom, amely minket itt összehozott, de nem ele­gendő megálljt kiáltanunk — folytatta beszédét Tog- liatta elvtárs -—, mert a gyilkosságok, öldöklé­sek egymást követik, mint egy nagy tragédia lánc­szemei, oly gyors egy­másutánban, amelyre nincs példa Olaszország történetében. Ezért nem elegendő csak megálljt kiáltanunk. Ennél többet kell tennünk, valami többre kell magunkat köte­lezni. Kötelezettségvállalásra van szükség. Pártunk, mint a munkásosztály, mint az olasz dolgozó nép élcsapata, amely tudatában van száz győzelmes csatában meged- zett erejének, új nagyszabá­sú harcot indít a dolgozók életének, biztonságának és polgári jogainak megvédésé­re. Kötelezzük magunkat, hogy propagandával, ágiid­éióval és szervezéssel magunk köré gyűjtjük az olasz dolgozók újabb és újabb millióit, az olasz nép legegészségesebb erőit. Kötelezzük magunkat, bogy a népek megmozdulását új mozgalommá szélesítjük, a meüy meghátrálásra kénysze­ríti a legreakciősabb cso­portokat is, mint ahogy azt már a múltban is megtet­tük. Megmozgatjuk az egész országot a fennálló állapo­tok megszüntetésére, mert ami történt, bosszúért kiált — fejezte be nagy beszédét Togliatti elvtárs. A modenai értekezlet határozata (9 Az Olasz Kommunista Párt és a szocialista párt szená­torai és képviselői a mode- npi munkakamarában érte­kezletet tartottak, amelyen határozati javaslatot fogad­tak el. Megállapították: ha Scelba továbbra is megma­rad a belügyminisztérium élén, ebben annak jelét kell látni, hogy a kormány el Yan tökélve az erőszak és törvénytelenség politikájá­nak folytatására- Scelba to­vábbi jelenléte a belügyi kormányzat élén, kihívás az élőkkel szemben és meggye- lázása a halottak emlékének. Kina szárazföldi tornieten vágjeftárt a bábom Tibet és a szigetek felszabadítása következik nek a Szovjetunióban és Angliában. Március 12-én a világ legdemokratikusabb al­kotmányában, a Sztálini Al­kotmányban lefektetett jo­gok alapján urnák elé járul a. szovjet nép, hogy megvá­lassza küldötteit a Szovjet­unió Legfelső Tanácsába. — Február 23-án képviselőket választanak Angliában, a polgári „demokratikus” vá­lasztójog szerint. Hacsak a két alkotmányt, a két válasz­tójogot veti össze az egysze­rű ember, már akkor is sze­mébe tűnik az a hatalmas különbség, amely a szovjet demokrácia és az angolszász „demokrácia” között fennáll. A Szovjetunióban minden 18. évet betöltött polgárnak ál­lampolgári joga a küldött- választás — tekintet nélkül faji, nemzetiségi hovatarto­zására, nemére,, vallására, iskolai végzettségére, szár­mazására és vagyoni helyze­tére. Ugyanígy küldötté vá­lasztható minden 23 évet be­töltött polgár. — Angliában már nem ilyen egyszerű a választási törvény. A vá­lasztást és mégíiikább a vá­laszthatóságot mindenekelőtt magasabb korhoz kötik, kire­kesztve ezáltal a fejlődést el­sősorban hordozó ifjúságot. Döntő jelentőséggel bir a vagyoui helyzet, hiszen a vá­lasztójogot cenzushoz kötik. Nincs választójoga tehát a legszegényebb elemeknek, hasonlóan a nők túlnyomó részének. A választókerü­leteket Angliában úgy szab­ják meg, ahogy az uralkodó tőkés osztály érdekeinek megfelel. A választást elő­készítő hivatali és propa­gandagépezet — sajtó, rádió, film, sbb. —- a tőkés osztá­lyok tulajdonában van s ez­által már minimumra csök­kenti a dolgozók felvilágosí­tását. Mindehhez hozzá szo­kott járulni a Horthy-világ- ból nálunk is ismert mód­szer: terror, a nép legjobb­jainak közvetlenül a válasz­tások előtt történő lefoga- tása. Habár a két választás közti különbség önmagáért beszél, a választók végső fokon kor­mányaik végzett _ munkája felett mondanak ítéletet s nyilvánítják bizalmukat aszerint, mi valósult meg s mennyire lehet hinni az ígé­retekben. A Szovjetunióban a kor­mány, a küldöttek: a nép legjobbjai, akik a világtör­ténelemben példátlan győze­lem sorozottal tarsolyukban kérik újra a megbízatást. Következésképpen a válasz­tások eredményétől, tehát a nép véleményétől nem fél­nek. hanem abból erőt_ me­rítenek a további munkához. Legutóbb 1946 február 10-én választott küldötteket a szov­jet nép a Legfelső Tanács­ba. Sztálin elvtárs a válasz­tások előestéjén elmondott beszédében csuul tiiztw a vá­lasztók elé a bábom romjai­nak eltüntetését, az ötéves terv alatt a nemzetgazdaság minden agát an a háború előtti színvonal elérését, majd túlszárnyalását. Az eredmé­nyek: a nemzetgazdaság és kultúra . al amennyi ága fel­lendülőben van. Az ipar ter­melése 1949 októberben több mint 50 százalékkal haladta túl az 1940. év átlagtermele- sét, de meghaladta az ötéves terv 1950-re kilátásba helye­zett színvonalát. A nagyüze­mi szovjet .mezőgazdaság is teljesítette, túlteljesítette a sztálini tervet. 1949-ben a ga­bonafélék össztermése felette van a háború előtti 1940-es- nek. Az ipari termények mennyisége is nagyobb, mint a háború előtt. A kollektiv állattenyésztés jelentékenyen megnövekedett. A gazdasági helyzet növekedésével szilár­dult meg a szovjet emberek anyagi és kulturális színvo­nala. A pénzreformok és az ára k cs ökkentése mi ] ulen dolgozót közelről érintett. Ma már bizonyos, hogy az ötéves tervet a szovjet nép határidő előtt végrehajtja. A szovjet állam erősebb, mint valaha, s ma, az atomerő bir­tokában, még fokozottabban teljesítheti hivatását az egész dolgozó emberiség vezetésé­ben, a. béke megvédésében. Milyen „eredményekre’1 hivatkozhat Attlee, Bévin és Cripps „nnmkáskormánya?” Hivatkozhat arra, hogy Angliában az élelmiszerada­gok a háborús állapotokat idézik, a fontot leértékelték, Anglia legrégibb iparágait leszerelik, a féltett gyarmat- birodalom darabokra hullik, a munkanélküliség növek­szik, az 1949-es költségvetés 34 millió font deficittel zá­rult, — az ország amerikai gyarmat, a. háborús uszító imperialisták legfőbb bázisa lett. A ,,munkás pártiak” nem sok jóra hivatkozhatnak. Ha 1945-ben, a legutóbbi válasz­táskor az angol nép a győz­tes kormányt, Churchill kon­zervatív pártját kiütötte a nyeregből, azért tette ezt, mert hitt a „munkáspárt51 demagógiájának, felült az ál­lamosítási ígéreteknek, mert nem eleget tanult a történe­lemből., mely a. jobboldali szocialistákat, a Mac Dona.l- dokat már régen kárhozatra ítélte. A Szovjetunió nemzetközi tekintélye a második világ­háború után hallatlan mér­tékben megnövekedőit. Ilyen tekintély nemcsak a győzőt, az erőset, hanem egy önzet­len, áldozatkész, igaz ügy hordo apját, a. népek nagy barátját és támaszát illethe­ti. A Szovjetunió annak kö­szönheti sikereit, hogy bolse­vikok vezetik, akik kérlelhe­tetlenek, ha a nép ügyéért harcolni kell, következetesek az építésben, háborúban és békében egyaránt. A marxis­ta-leninista tanokkal felvér­tezett kommunisták méltók­ká váltak a bizalomra és a követésre az egész világon. S mi maradt Anglia, egykor büszkén hivatkozott tékán“ Olaszország dolgozó milliói részvéte mellett temették el a modenai rendőrsortüz hat munkáshalottját. A dolgozók szerte az országban minde^ nütt hatalmas tiltakozó tö- meggyüléseket tartottak és egységesen fejezték ki gyűlö­letüket az amerikai imperia­lista bérenc De Gasperi- kormány ellen. A modenai vérengzés csak ít koronát tette fel az amúgy is ingadozó helyzetben lévő kor­mányra és — minf- ahogy várható volt — azt meg is buktatta. Ezt igazolja a Reuter- íroda késő éjszakai jelenté­se, mely szerint De Gasperi miniszterelnök szerdán este lemondott. Palmiro Togliatti elv­társ, az Olasz Kommunista Párt főtitkára a Modenában meggyilkolt hat munkás sír­jánál tartott beszédében az Olasz Kommunista Párt és az egész dolgozó nép részvé­téről és együttérzéséről biz­tosította az áldozatok hozzá­tartozóit és a gyászoló mo­denai munkásságot, majd ezeket mondotta - — Mindenki érzi, hogy olyan tragédiával állunk szemben., amely az egész olasz nép, egész Olasz­ország életét érinti. Beszélnünk kell, mégpedig világosan. Beszélniük kell el­sősorban azoknak a pártok­nak és azoknak a férfiak­nak, akiket elszakíthatatlan kötelékek fűznek a néphez és akde a dolgozó nép teljes bi­zalmát élvezik. Ki ítélt tite­ket halálra — mondotta a vaskoporsókra mutatva —, ki ölt meg titeket: egy tar- tományfőnök és rendőrfőnök felelős halálotokért. Egy cinkos belügyminiszter, vagy egy miniszterelnök, akinek minden törekvése az, hogy megtörje a nemzet egységét, amely az idegen megszállók elleni győzelmes harcban született meg. egv olyan miniszterel­nök, aki ugyanazt a m unka selJenességet írta | zászlajára, amely már a fasizmus politikáját is áthatotta. I Ti, Elvtársak és Testvérek, csak egy dolgot kértetek: munkát, mert ez az alapja minden ember életének. Átkozott az a társada­télyéből? A jobboldali „szo­cialisták” lelepleződtek, mint a " tőkések legmegbízhatóbb helytartói, a népek szabad­ságának és jólétének gyűlö­letes ellenségei. LelepAeaőd fék. Elint a háborús uszítok cinkosai, akik nevükkel Az uj Kína hírügynökség visszapillantást vet a Délkina és Délnyugatkina felszabadításáért november elején megindított hadjáratra. Megállapítja, hogy | a felszabadító néphadsereg nem egészen két hónap alati sorra felszabadította Szecsuan, Kveicsau, Kvangszi és Kvan- tung tartományok egész terüle­tét és megsemmisítette a Kuo- minlang-seregeket. amelyek ere­je 600 ezer ember volt. A szárazföldi Kína most Tibet kivételével teljes egé­szében félszoba,dúlt. A Kuomintang-esapatok marad­ványait kiverték űz országból és a szárazföld nagy területén a háború alapjában véve végét­ért. Most már lehetségessé vált, hogy hamarosan hozzálássanak promiítálm a „szocialista”- szót, de tetteikkel leleplezik, hogy „kapitalizmust51 érte­nek alatta, akár Truman, Leon Blum, vagy Tito. A szovjet nép határtalan V "álommá1 adja le majd sza­a békés újjáépítés munkájához. Délkinában és Délnyugatkiná- ban aratott győzelem kedvező feltételeket teremtettek Tcdvan, Formoza, Hainan sziget és Tibet felszabadítására, mert lehetsé­gessé vált, hogy a kínai nép és a felszabadító néphadsereg min­den erejét ezekre a feladatokra vonja össze, Sveniik elvtárs iogadía Mao-Ce-Tung elvtáísat Svernik elvtárs, a Szovjet­unió Legfelső Tanácsa Elnöksé­gének elnöke, január 11-én fo­gadta Mao-Cé Túrig elvtársat, a Kínai Népköztársaság központi népi kormányának elnökét. Mao-Ce-Tung elvtárs január* 11-én látogatást tett a Lenin Mauzóleumban és koszorút he­lyezett el. vazatát a Bolsevik Pártra, Lenin és Sztálin pártjára. — Az angol uópnek nem küny- yii a helyzete, de a történe­lem most ismét feladja a leckét: akarják*?, ki tudják e harcolni a demokráciát, g jólétet, a békét ugyan megpróbálják kom-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom