Zala, 1950. január (6. évfolyam, 1-26. szám)

1950-01-05 / 4. szám

„Mint amikor homályos szobában lágyul a fény' Fehér Lajos riportköiawwét Szabad Föld Téli Este keretében megvitatták Gut wrfölde dalgosé parasztjai A Szabad Föld Téli Esték oktató, szórakoztató elő adássorozata gazdag tartalommal töltik meg mostanában a salai falvak eseményekben nem igen bővelkedő esti óráit. Különösen örvendetes. hogy paraszíasszonyck, fia­talok is egyre fokozódó érdeklődéssel hallgatják az elő­adásokat. — Gutorföldén az iskolateremben egy tűt sem lehetne leejteni. Nemcsak a községből, hanem a szomszé­dos lórántházi és hencsepusziai TSzCs tagjai is eljöttek, pedig 5—8 kilométer a távolság innen, .az iskolától­— A mi jövőnkröl is sző van itt, hát ki az, aki mos­tan odahaza maradna? hunyt?rit huncut mosollyal kucsmája alól Mádli József, TSzGs-elnök. Fehér Lajos könyvét: „Öt hét a világ legfejlettebb mezőgazdaságában11 már mi a csoportnál megvitattuk. Sok hasznosat tanultunk belőle; most tudjuk csak igazán, hogy helyes a~ az ut, melyre a Párt és Rákosi elvtárs útmutatása alapján léptünk. A világ legfejlettebb Rövid, félórás előadásban^ Óvári Károly mintagazda, a Szovjetunióban járt magyar parasztküldöttség egyik zal'a- megyei tagja tisztán és min­denki számára érthetően rá­mutatott, hogy mit tapasztalt a 'Szovjetunió kolhozainak és szovhozainak, gépállomásai nak csodálatos világában, V aí ósággá 1 megelev ened ik előttünk a felszabadult pa­raszti élet. A szemünk előtt zajlik le: hogyan tűnt el a falu és a város közötti kü­lönbség g világ legfejlettebb, első szocialista országban. Különös figyelemmel a Sztá- linyec-kolhoz dolgozó pa­rasztjainak munkamódszerét, életmódját, jövedelemelosztá­sát ismerteti. A dolgozd parasztok boldog, szocialista élete Kiss Sándor gazdának a kezében van Fehér Lajos ri­portkönyve. Nyomban hozzá is szól az előadáshoz: A könyv tanulmányo­j zása során úgy tűnt fel ne- | kém. aki hadifogoly ként a Szovjetunió kolhozaiba^ ma­gam is dolgoztam, hegy en­nél a könyvnél igazabb írást, lenyügözöbb élményt nem adhattak volna a magyar dol­gozó paraszt kezébe — mond­ja. — Már a bevezető szavá­ban Erdei Ferenc földműve­lésügyi miniszter magát a könyv lényegét igy határozza meg: Olyan, mint amikor ho­mályos szobában kigyul a fénv és minden, ami a ho­mályban nyugtalanító árny volt, egyszerre megnyugtató­vá válik. Szerte foszlik a re­akció minden rágalma, amit a Szovjetunió kolhozairól suttog, ha ezt - könyvet át­olvassuk. Nagy Miklós meg czeket mondja; — Nemcsak a Szovjetunió­ban, de nálunk ig beteljesül­het; megvalósíthatjuk a dol­gozó parasztság soha nem látott boldog életét, ha ugyanúgy képezzük magun­kat, ugyanúgy tanulunk, mint a szovjet kolhozok pa­rasztjai. Ha a fekete reakció és a kulákság elleni harcot itt, Gutorföldén is a Párt útmutatásai szerint visszük és a kis, nadrágszij-parcellák helyett rátérünk a közös, nagyüzemi gazdálkodásra, a gépi munkára. Az eredsaíéíiyeSí szervezője: a Párt Szeles Imréné arra -kéri Óvári mintagazdát; hogy a kolhozok parasztasszom/ajnak életéről a gyermeknevelés­ről beszéljen az ő tapasztala­tai alapján, mert Fehér "La­jos könyvéből három napig 1« olvasta volna az erről szóló ' kedves írásokat- y Cigány Pétemé, Simon Istvánná. Novak János, Mo­nostori László a kérdések ■ tö­megeit intézik ezután az elő­adóhoz. Óvári mintaguzda minden kérdő.-re megadja a kimerí­tő és szakszerű választ, — Bányai Tivadar i; tanító aa értelmiség megbecsüléséről szól ezután a könyvben ol­vasottak alapján, majd rá­mutat, hogy mindezeket a> eredményeket a Kommunista (bolsevik) Párt és annak láng­eszű vezérei, Lenin, Sztálin elvtársak útmutatásai alap ján érte el 3 Szovjetunió. Előttünk a példa és köves­sük! Nekünk is el kell olvas­nunk a magyar parasztkül­döttség szovjetunióbeli ta­nulmány útjáról megirt ri- pcríkönyvet, hogy a valóság erejével győződjünk meg a szovjet szocialista mezőgaz­daság csodálatos uj világá­nak vívmányairól. ' Molnár Ferenc elvtárs, Nagykanizsa polgármestere: Az ötéves terv, a szocializmus korszerű várossá fejleszti Kanizsát — Városunk az ötéves tervben hatalmas fejlődés ekei tekint. Ahogy azokat a beru­házásokat nézem, amelyeket Nagykanizsa ka>p, arra a meg­győződésre jutok, hogy Nováft ur sem HIM a MSii&séí A demokrácia és á szövetkezel- eilen izgatja a becsehelyi dolgozó parasztokat d volt botosispán Nem az első iNemazeisa cLhogy cg-yik-másik termelőszövet­kezeti csoportunkba kulá- kok furakodnak be külön­böző furfangos fogásokkal. Láttuk TSzOs-ink gyarapo­dásával, erősödésével párhu­zamosan a. kulákság foko­zottabb ellenállását, • a ki­agyalt ellentámadások és szabotázsok k örmönf 0 ri ts á­gát és az ezzel kapcsolatos oller -gitáció legkülönfélébb formában való alkalmazá­sát, dolgozó parasztságunk félrevezetésére. Vannak azután olyan ügy­nökei, szövetségesei, a kn- Jákságnak, akik örömmel tolják s már nagyon is nyikorgó szekeret, mint ami­lyen például a becsehelyi volt földbirtokos uraságé. Eme szekértőtök (közé tarto­zik Novák József ur is, aki hajdanában mint botosispán hajtotta ja cselédeket Becse- helyen, és szerzett érdeme­lte*, újabb babérokat min­den egyes botütéssel. Per­sze ezeket nem ő kapta, ha­nem ö adta az agyonhaj­szolt cselédségnek. Novák ur v al­ázata, Hogy az egykori . ddcsura megszűnt földesura lenni, ö még mindig a régi és hű marad ahhoz az elvéhez, nogy „a földet adjuk csak vissza annak, akié az volt és akkor mehet újra minden a régiben.” A levitézlett bo- osispán azonban sűrűn hal­lat olyan hangokat is, hogy felesleges az egyénileg dol­gozó kisparasztoknak beáll­ni a termelőcsoportba, mert ngyis jönnek a „mi baráta­ink” és akkor vége lesz en­nek a szövetkezeti rendszer­nek ... Nem is kell monda­un nk, bogy Novák ur kikre gondol, amikor a „mi bará­tainkról” beszél, illemre h • zabészél A becsehelyi TSzCs tagsága azonban nem hall­gat a vizet a maga malmára hajtó volt botos gazdára, jól­lehet Novák ur mindent megkísérel és minden eszközt igénybe vesz, hogy valami­lyen uton-módon akadályoz­za a csoport működését. Be- caehejy ÖDéradatos dolgozó parasztsága tisztában van azzal, hosry a kulákság Zsolti­jába szegődött ispán — aki egyébként még mindig a TSzCs területén és tulajdo­nában lévő házban lakik —, szeretné ismét kezébe ‘ venni a botot s a „régi szép idők” mimájára újra munkába hajszolni a már szabad és boldog életet élő dolgozó pa- <*m «-/Jókat. Nem ártana d%dák ura,, nemcsak rej'ett hadállá­saiból, hanem a TSzCs terü­letéről is kímélet nélkül ki- füstölnék és demokratikus igazságszolgáltatásunk meg­felelő helyre juttatná demo­kráciánk törvényeit semmibe vevő és uton-utfélen sérte­gető volt boLosgazdút. — Krizmanics Gyula Csácsbo- zsokon lopott kerékpárt vásárolt, melyen lévő gyári számot egy már meglévő kcrékpárigazolvány- ban megjelölt számra áttette át, A megyei bíróság orgazdaság vétsége miatt Krizmanicsot 3 hó­napi fogházra ítélte. Alig egy esztendeje,' hogy Zala megye közigazgatásában bekövetkezett a döntő for­dulat. Március végén iktat­ták be a- letenyei járás fő­jegyző'! tisztjébe Molnár Fe­renc elvtársat, aki addig Ke- rettyén volt a MAORT-nál .segéd építésvezető. Molnár elvtársat a tagfelülvizsgálat ered­ményeképpen emelte Pártunk bizalma ebbe a tisztségbe. „Olyannak ismertük meg munkahelyén Molnár elvtár­sat — mondta a beiktatáson Agárdy elvtárs: megyénk al­ispánja —, hogy Pártunk nyugodtan rábízhatta ezt a fontos tisztséget.1* Az elmúlt hónapok igazol ták ezt a bizalmat és Molnár elvtárs, ma már Nagykanizsa polgármes­tere­A Párt erre .az újabb, felelős­ségteljes pesztra állította, az­zal a tudattal, hogy itt is megállja a helyét. Molnár' Ferenc elvi ars az ötéves terv megindításának napján vette át hivatalát és ez talán két­szeres jelentőséget is ad en nek. Még döntőbben kihang­súlyozza azt a tényt, hogy Nagykanizsa következe­tesen halad a szocialista építés által meghatáro­zott. utón. De ezt tükrözi vissza az a nyilatkozat is, amit Molnár elvtárs hivatalának átvétele után munkatársunknak adott. A munkásosztály ííai heMáüanak — Nagykanizsa megindult a szocialista fejlődés utján — jelentette ki Molnár elv társ- — Ezt a fejlődést még jobban biztosítja, ha a vezető helyeken munkásosztályunk becsületes fiai állnak. Nekünk helyt kell áll­nunk ott, ahová Pártunk bizalma, ddgozó népünk bizalma állított- így tud­juk csak megvalósítani ötéves tervünket. az elkövetkező öt évben többet fejlődik ez a vá­ros, mint a megelőző 40 évben. — Az elmúlt évtizedekben nagyon lemaradt ez a város* Általában határszéli voltára hivatkoztak. Persze ez csak ürügy volt arra, hogy ne kelljen semmit sem beruház­ni. Az ötéves terv a korszerű fejlődést hozza el Nagykani­zsának minden vonatkozás-' ban Molnár elvtárs ezután kér­désünkre röviden vázolta megvalósítandó célkitűzéseit: Erős pártszervezet, politikai kéozés — A közigazgatás vonalán azt akarom elérni, hogy a pártszervezet megerősödjék, ami azt eredményezné, hogy a város dolgozói száz száza­lékig dolgozó népünk érdekét szolgálják Természetesen van­nak, akik még most sem kép­viselik népünk érdekeit- és akik ennek a következmény­nek nem i® fognak megfelel ni- Ezekkel nem vesződünk sokat. Akik bele akarnak il­leszkedni ebbe a rendszerbe, azoknak lehetővé tesszük a fejlődést. Pártunk Politikát Bizottsága határőr.: 'megfelelően a legrövidebb időn belül ^ párt- és szakszervezeti szemináriumot indítunk ennek a célnak az érdekében Molnár Ferenc elvtárs nyi­latkozata végén a PB hatá­rozatának megszívlel és ét ajánlotta minden dolgozó fi­gyelmébe. — Csak' igy tudunk még jobban bekapcsolódni itt Nagykanizsán is a szociabz- mus építésébe és csak igy le­hetünk méltók az ötéves terv áldásaihoz. Ä „Vörös Csillag'' baromíiielepe megoldja Nagykanizsa íoiásgondlait A nagykanizsai „Vörös Csil­lag“ termelőcsoport baromfi- tenyésztő telepet létesített Ba- golasánc községben. A telep épületei már elkészültek, csu­pán a falak kiszáradása van még hátra és a TSzCs dolgozó parasztjai beköltcztetik a „te­nyészállatokat“. — 40 tyuk, 2 kakas, 12 jérce és 8 lúd lesz az indu­láskor — mondják a termelő­csoportnál. — A szám kicsi­nek látszik, de ne felejtsük el, hogy valamennyi baromfi törzskönyvezett állat lesz. Azt is elmondották a TSzCs büszke dolgozó parasztjai, hogy ezt a baromfitenyé.sztő- I telepet olyan naggyá fejlesz­tik, hogy többé Nagykanizsa dolgozóinak tojásgondjai, nemcsak nyáron, de télen sem lesznek. Tüzoltóiskoia Nagykanizsán Néhány nap óta ismét bené­pesedett Nagykanizsán a régi törvényház épülete. A hely­ségekbe munkás és dolgozó parasztfiatalok költöztek. Tűz­oltók akarnak lenni és itt a Nagykanizsán most megnyílt tűzöl t-ótaniskolában kapják meg a gyakorlati és elméleti kiképzést. — Múlt héten tartottuk meg a sorozást — újságolta Szigevári Elemér főhadnagy bajtárs, az iskola parancs­noka. — A tűzoltónak jelent, kezeit fiatalok csaknem kivé­tel nélkül beváltak. Most a bevonulás és az elhelyezés I folyik. A kiképzés is rövid időn beiül megindul. A fiata­lok komoly akarattal jöttek az iskolára és ég bennük a vágy, hogy a népi demokrá­ciánk tűzbiztonságának hű őrei legyenek.

Next

/
Oldalképek
Tartalom