Zala, 1950. január (6. évfolyam, 1-26. szám)

1950-01-28 / 24. szám

»zoainai. mao. jartuar z Januar 26-án, 5 nappal a határidő előtt Zala megye dolgosó 100°\„-han megkötötte a termelési sserxődéseket A termelési szerződések megkötését a megye termelő­szövetkezeti csoportjai, az előírt határidőt megelőzve, befejezték. Termelőcsoport .iáink már régebben mcgkö tötték a szerződéseket. Az egyénileg gazdálkodó kis. és középparasztok közül párt- szervezeteink népnevelői, a TSzCs-tagok. gépállomások dolgozói, tömegszervezete nk közül különösen az MNDSz segítetek a Növénytermel­tető NV munkáját a szerző dések megkötése terén. Komoly politikai harc kér­dése volt a szerződés-kötés sikere. És ma, am'kor arról adhatunk számot, hogy a kitűzött határidő dőlt 5 nappal a megye dolgozó parasztsága az előirány­zott ütemtervét 1Ü0 szá­zalékra teljesítette, is­mét fényes tanúbizony­ságát adta annak hogy helyesli Pártunk paraszt- politikáját. a tervszerű gazdálkodást. Újabb diadalt arattunk ?. falu kizsákmányoló kulákjai felett és a jól végzett politi kai felvilágosító munka az itt-oít még mutatkozó reak ciós rémhíreket pozdorjává zúzta. Persze hibákkal még talál­koztunk. Zalaegerszegi és no­vai járási pártszervezeteink népnevelői nem ismerték fel ideiében, hogy a szerződéses termelés nemzetgazdasági szem­pontból milyen hatalmas jelentőséggel bír. Összekötő kapocs az ipar és mezőgazdaság közt. A Párt megyebizottsága, a Mezőgaz­dasági Igazgatóság és a Nö- vénytermeltetö NV az utóbbi napokban komoly segítséget nyújtott a két járás részére népnevelő munka terén. Az eredmény meg is mutatkozott. MNDSz asszonyok és EPOSz- fiatalok is komolyan kapcso­lódtak be a felvilágosító mun­kába. Két-három nap alatt a két járás 60 százalékról 100 százalékra teljesítette ütem­tervét. Több helyen még tűi is teljesítették a községi elő- I irányzatot — természetesen j azonban ezt nem lehetett fi- * gyelembe venni. A nagykanizsai, lenti és a sümegi járások dolgozó pa rasztsága már a múlt hér derekán 85—90 százalékra állt a szerződések megköté­sével. Ahol jól fogták meg a kérdést, ott már a hónap legelső napjaiban 100 szá­zalékos volt az eredmény, így történt többek között Sá godon. Zalabéren, Sandon, Pölöskén. Beigazolódott újból, hogy ahová jó politikai munkával levisz:k Pártunk szavát, ott annak meg is van az ei’ed- ményc. Az őszi vetés és mélyszán­tás munkájában a megye dol­gozó kis- és középparasztjai beti/on.vították, hogy helyes­lik a tervgazdálkodást,. A megyék között negye­diknek fejezték be most a szerződéses termelési tervelőirányzatot, újabb nagy segítséget adva szocialista jövőnket építő öt. évevS tervünk megvalósításá­hoz. /If itideakii iek imtt mit mmixídeMi^ Takers István Iöz^f kőműves segedéknéí 11 tagú a család. Kilenc makkegész­séges gyermek vidáman és farkasétvággyal szürcsöli az ízesen elkészített húslevest. Majd paradicsommártás ke­rül az asztalra, A legkiseb­biknek az orra hegye is csu­pa szósz. Pistának jutott a csülök. Ö most ezzel bajlódik. Közben édesanyja égy jóko­ra darab szinhnst is tesz a tányérjára. Nem igy volt ám ez az­előtt. — emlékezik vissza, az elmúlt időkre a családfő. A Horthy világban hol volt munkám, hol uem volt. A 300 holdas Möller uraságnál arattam részibe, kapáltam. Negyedmagammal voltam, de csak hogy éhen föl nem fordultunk. Most a Magas­építési NV-nél dolgozom. Munka van állandóan. Az idén disznót is vágtunk. A j-p ' ' 1*‘ TIO <V<V V* í 7 t V % Ma már nincs való rettegés, mint a múlt­ban. Pedig egyesek igen visszasírják a régi ,,.jó vilá- got‘\ Azoknak mindig azt szoktam mondani: emlé­kezzenek csak! Ök dorbézol- tak. kéjutazásokra költötték a nép vagyonát, míg mi hordtuk a terheket. Emlé­keztetni szoktam néha ezeket az elégedetlenkedőket, hogy mire neveltek bennünket a múltban: Legyünk alázato­sak, hallgassunk, ne járjon a szánk. A sötét arcredői egyszerre elsimulnak Takács elvtárs­ijai- - '1—ot> q msr-'1 ' A Szovjetunió tá^í szabadok tettünk. Mosolygós lett az élet, könnyebb a műm ka. Csak nézzünk szét az or­szágban, hogy mit alkottunk a hároméves tervben. TJj gyárak, hidak, utak, villany­fény, kulturházak, egészsé­ges vizű kutak, telefon és még számtalan más... Takácsné büszkén újságol­ja, hogy valamelyik nap az egyik rokonnál látogatóba voltak és szóba került ott az amerikaiak háborús atom­bombája. Férje milyen egy­szerűen mutatott rá, hogy amit eddig ebben az ország­ban alkottunk, egy újabb há­borús pusztítás egyszerre tünkre tehetné. Ezért, kell ne­künk minden erőnkkel meg­védenünk a békét. Egyszerre elhalgattak az ,,elégedetlen­kedők”. Nekem is — mond­ái Takácsné — itt van ez a kilenc gyerek. Hacsak égy is | elpusztulna közülük ... Be sem fejezheti Takácsné a mondatát, a. családfő inár­ól veszi a szót: Nincs ebben na már olyan dolgozó, aki­nek ne lenne mit megvédel­mezzen. Én két_ világhábo­rút szenvedtem át. tudom mit jelent az, de azt is, hogy a béke tábora ina 800 milliós. Igen, ilyen hatalmasak va­gyunk. És mindezt a hatal­mas Szovjetunió segítségé­vel értük meg. — Ezért megyek én is a honvédtisztképző iskolára, ha anulmányaimat befejeztem — vágja ki büszkén Pista gyerek — megvédem amit 'des apám ék alkottak. Egy csésze forró tea, meg ami mögötte van... A DÖZSA-LIüLT fehérbe öltő- J zött bokrain a felkelő nap. meg-] táncoltatja sugarait. Az ágakra! rátelepedett hó csillogása fes'őil látvánnyá varázsolja a tájat. Töb­bet nem is igen nyújt a derült idő, mert a kemény reggeli rideg csak nem akar felengedni. A -igét melletti utón csizmába, télikabáí- ba, kesztyüskezükben csákánnyal munkások vágják a keményre fa­gyott havat. Járhatóvá teszik az utat, mely a várost összeköti az állomással. MÉSZÁROS István a legidősebb a dolgozók között. Egy pillanatra megáll, hátrafordul és nézi. ho­gyan lapátolja a havai Táncos Feri. — Csak alaposan kotord fel, ami még le van fagyva, nehogy valaki elcsússzon és nvaká- torié — oktatia a nála fiata’abb táT- sát —. Most Végh Sándor szólal meg: — Kutya hideg van ma. — Ocl? se neki — kiált közbe Fűzi Jenő — ha jól látom, ott hozzák a forró teát. J EGYSZERRE előkerülne^, j edények és máris élvezettel szúr. ! csöliic a meleg italt. Az öreg Mé­száros bácsi két marokra fogja a poharat és úgy melegíti a kezét. Nézi a gőzölgő teát és elgondol­kozva megszólal: — A múltban, ha szerencsénk volt. elmehettünk „akcióba“, napi 80 fillérért havat lapátolni. Azzal aztán már egyáltalán nem törőd­tek, .hogyan élünk meg belőle. Egész nap kint íagyoskodfunk, este pedig a hideg lakás várt bennünket. Most 25 forintot ke­resünk naponta és melléje még íó meleg teát is kapunk. A népi demokrácia vigyáz a do1 gőzök egészségére és ha ilyen nagy a hideg, mint most. az is biztosítva van. hopy minden órában legá'ábv, io r»rCpf meleg helyen üthes­sünk. — Bei, nagyot fordult a világ kereke és vele a dolgozók sorsa is — mondja jókedvűen Pál János. (SIKLÓS) in iwiifBiiiniiiiiii ni iiiawaBMWJBy &_.v. Legközelebb még többen leszünk1 A Népművelési Tanács a téli hónapok alatt a megye minden számottevő községé­ben Szabad Föld Téli Estéket rendez. A legtöbb helyen felismer­ték a Téli Esték oktató és szórakoztató jelentőségét, a falusi kulturházak, általános iskolák zsúfolásig megtelnek az érdekődőkkel. Természete­sen vannak hibák is. Zalaszentgróton például ezelőtt 15—18 volt a látoga­tók száma. A rossz szervezés volt az igazi ok, de az elő­adók maguk sem tudták úgy átadni az anyagot, hogy ér­deklődést keltsen, vagy egész­séges vita alakulhatott volna ki. A kultúrműsor is hiány­zott az estről. Az EPOSz fiatalok, az út­törők, főként pedig a Párt népnevelői segítettek a bajon. Háziagitáció keretében a zala- szent-grőM dolgozókat lelá^o- gatfák. Megmagyarázták ne­kik a Téli Esték útját. A tég­lagyári üzem SzIT kulturgár- dája már a legközelebbi elő­adáson kitűnő műsorral, ének, tánc, szavalat, harmo­nika, zenekari és orosz népi táncszámokkal szórakoztatják a hallgatókat. A következő Téli Estét a kultúrházban kell, hogy megrendezzék, mert az iskola terme ez alka­lommal is kicsinek bizonyult. Fordulatot jelentett az 1950-es esztendő Zalaszent- grót kuhuréletében Legutóbb „Amerika igazi arca“ cimmei tartotta meg értékes beszédét az előadó­— Na most kibújt a szög a zsákból — hallottuk hazafelé menet, többeknek a szájából —, hogy kinek megy jól Amerikában. A gyárosoknak, meg a farmereknek. A mun­kásság meg nyomorog. Ten­gersok a munkanélküli, aki dolgozik, az meg éhbért kap. Nem tudják eladni a gyáro­sok a portékáikat. A Szov­jetunióban, meg a népi de­mokráciák államaiban építünk magunknak. Ezért gyűlöl Amerika min­ket. Nincs elnyomás, a népé a hatalom-.. Pándi Gyula elvtársnak széles mozdulatokkal magya­ráz egy öreg paraszt az iskola ajtajában: — Elvtárs, máskor is jövünk és még több hallga­tót hozunk. Bár hamarabb mondták volna, hogy ilyen hasznos, tanulságos dologról lesz itt szó, az összes rokon­ságot magammal hoztam vol­na. Hadd ismerték volna meg ök is annak a fránya háborús uszító Amerikának az igazi arcát. Mester Ilonából valóban géplakatos 99mester66 less Kedves area, élénk te­kintetű, mosolygó 17 éves leány ül a vizsgáztató bizott­ság előtt. Mielőtt felelne, el­mondja, hogy mindig szere­tett volna tanulni, de a régi világban nem volt ruhája, se cipője. Kint laktak a „hegy­ben“ és bizony nem tudott is­kolába járni olyan messziről. Most ízlésesen, szépen van felöltözve. Géplakatos tanuló. Szo­katlanul hangzott volna 5—6 éve még. A demokrácia azon­ban egyenjoguvá tette a nő­ket a férfiakkal. Egy 17 éves, csupa életvidám leány gépla­katos tanuló, ma természetes. Tíz kilométerről jár be min­den nap Tapolcára. A MÁV műhelyben dolgozik. Szereli munkáját s bizony felveszi a versenyt a fiukkal. Legelőször egy alaktalan vasból négyze­tet kelleh kireszelnie. Hama­rabb és szebben megcsinálta, mint bármelyik fia-tanuló. Most az irás-olvasási-szá­molási tanfolyammal kapcso­latosan alkalma nyílott, hogy pótolja a múlt rendszer hibá­jából eredő hiányokat. A munkából hazatérve, minden estje eljárt a tanfolyamra és most boldog, hogy levizsgáz­hat, az ált. iskola I■ és II. osz­tályából. Ebben is utol akarja érni iparostanuló társait, sőt... Érzi, hogy a rudás hnfalom, a több tudás jobb munkát és több kenyeret is jelent. A demokrácia ad hozzá lehetőséget, hogy ingyenesen tanulhat, sőt könyvet, füzete­ket, írószereket is kap. Már alig várja, hogy az újabb tan­folyam megkezdődjék és a III—IV. osztályból is levizs­gázhasson. Vizsga után Mes­ter Ilona lelkesen szavalja el a ,, Munkás“ című verset: .......Jönnek a munka hősei: ka lapács, sarló, két rokon. Jönnek a gyárak, a földek is, acélba Ö7Üörí talpakon . . ,,Készül az életf uj haza s küzdelmükből az uj világ!...“ Mester Ilona tovább is ta­nul, hogy szellemi és fizikai tudásával valóban uj világot építő géplakatos „mester“ legyen. fvn?CJET,ENT! Ot hét MEGJELENT! a világ mezőgazdaságéban FEHÉR LAJOS riportkönyve a magyar parasztkiíl- ’öftség sTOvfetun’óbeli femdmányutiáról. n? * rn* ° f print P&H szervezetek mes^endel­etik s kön vvet z MD P propaganda unyaHierjesz* tőnél, dm: Budapest, V., Deák Ferenc u. 15, oldalon eredeti fényképfelvételek

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom