Zala, 1950. január (6. évfolyam, 1-26. szám)
1950-01-28 / 24. szám
xszomeat, rvm*. jartm* »c A kolhozok szervezeti megerősítése A „Vorosllov" kolhozban a íagy beállta előtt el kellett végezni az épülő gáton a betonozást. Jemeljanov párt titkár taggyűlésen vetette fel ezt a kérdést és a kommunisták egyhangú határozatot hoztak: ha kell. 24 órás munkával is elvégzik a feladatot, i A pártgyülés határozatát tet- , tek követték. A párttagok á kol- ..hoz minden építőjét lelkesíteni ' tudták és ennek eredményeként teljesíthetett Kcselkov betonkeverő egy. műszakban kétszeres normát, A váltási feladatok túlteljesítésére szocialista versenyt kezdeményeztek. Míg a munka tartott, a pári- bizottság tagjai szinte el sem hagyták a munkahelyet. Szabállyá váll, hogy a munka verseny eredményeit naponta kiértékeljék. A gát betonozása kellő időre elkészült. A rendkívül fontos, vizierö- művel - kapcsolatos építkezés csak egy esemény volt. a „Voro- silov“-kolho.z pártszervezetének nagy é.s sokoldalú tevékenységében. A pártszervezet munkája elsősorban arra irányul, hogy a kolhozt szervezetileg, gazdaságilag megerősítsék. A Nagy Honvédő Háború befejezése után, mindjárt az első évben a pártgyülés határozta el, hogy felállítják a kolhoz ötéves tervét. Kommunisták magyarázták meg a munkacsoportokban és brigádokban a tervezés jelentőségét. A párt- szervezet működése folytán vált a terv összeállítása valameny- iiyi kolhoztag ügyévé, s az ötéves terv előírásai tették lehetővé, hogy a gazdasági alap, a föld és az állattenyésztés fokozatos, évrői-évre emelkedő kihasználását és fejíesztését biztosíthassák. A pártbizottság rendszeresen ellenőrzi. miként teljesitik a' terv egyes pontjait. Ezt előmozdítja az erők helyes elosztása. A kommunisták többsége, közvetlenül a termelésben munkálkodik. A kolhoz pártszervezetének 22 tagja van, közülük 14 a mezőgazdaságban és az állattenyésztésnél dolgozik; öten a gépkocsivezetők, mechanikusok1 és az épitőmunkások között. Három kommunista a kolhoz adminisztrációjában tevékenykedik. Valamennyien élen járnak a munkahelyükön. Ez teszi lehetővé a pártszervezet számara, hogy naponta értesüljön a munkahelyek eseményeiről és kellő időben vigye a kolhoz vezetősége -elé a termelés valamennyi fontos kérdését. A közös gazdálkodásban a legnagyobb veszélyt az jelenti, ha egyesek közömbösséget ' ta-> nusilanak a munka iránt; A pártszervezet rajta van, hogy az e téren mutatkozó hiányosságokat azonnal felszámolja. Amény- nyiben ilyen eset előfordul, javaslattal viszi az ügyet a kolhoz vezetősége elé. szükség esetén gondoskodnak arról, hogy a munkáfcrigádok állományában cserét hajtsanak végre. Gyakran egyesek közömbösségének talár éppen az az oka, hogy nem biztosították számukra ‘a képessegeiknek megfelelő munkakört. Említsük meg példaként a kommunista Georgij Jemeljanov vezetése alatt álló munkabrigj- dot. Ebben a brigádban mindenki rendszeresen teljesíti és 'túlteljesíti ?. megállapított normákat. A brigádvezető mellett két pártonkívüJí csoportvezető is -megkapta a Szocialista Munka Hőse címet éppen g legpél- dásabb munkateljesítményekért. J\z eredmény annak következménye, hogy a brigádvezelő érti, mint 'kell irányítani a munkát, kiváltani a brigád tagjaiból a legjobb teljesítményeket és példát is 'mutatni nekik a munkában. , A „Vorosilov“-kolhoz pártbizottsága- nánonta ellenőrzi a párttagok, tevékenységét. Nemcsak a pártgyüléseken, de a pártbizottság ülésein is gyakran beszámoltatják a párt tagjait munkájukról. Minden egyes kommunistát arra nevelnek, hogy a munkájukhoz való viszony a legjobb legyen, becsületesen dolgozzanak és szívesen teljesítsék a reájuk bízott feladatodat. Ennek következménye, hogy a kolhoz az elmúlt gaz dasági évet sikeresen fejezte' be A mezőkről a legjobb gabona- termést takarították be és a gabona, hüvelyesek, burgonya eladásából majdnem félmillió rubel folyt be a kolhoz pénztárába. A takarmányfü-mag termeléséből származó jövedelem meghaladta a 350 ezer rubelt, mig a közösségi állattenyésztésből is közel 400 ezer rubel jövedelmünk volt. A kolhoz szervezeti és gazdasági megerősítésének feladatát a pártszervezet jól látja el. 'Teljesítette a Bolsevik Párt Központi Bizottságnak azt a határozatát, amely valamennyi kolhoz szervezeti-gazdasági meg- ■'rősilését irta elő. Rendelet egyes okiratok Illetékmentességért»! A legújabb pénzügyminiszteri rendelet egyes okiratok illetékmentessége - tárgyában rendelkezik. E rendelet értelmében kamattérítés után sem a hitelező, sem. az adós nem tartozik kamatilletéket fizetni. Az iparos vagy kereskedő üzletvitele körében kiállított számla, valamint a biztositó vállalattal és nyugdíjintézménnyel kötött biztosítási' szerződésről, az ilyen szerződés meghosz- szabbitasáról vagy módosításáról, továbbá á biztosítási Két találkozás "szerződés- alapján teljesített szolgáltatások elismeréséről kiállított okirat ugyancsak illetékmentes. A vasúti", hajózási és egyéb fuvarozó vállalatnak nem kell fuvarozási illetéket fizetni. Ez a rendelet február else- { jével hatálybalép- Az iparosok'és kereskedők által megvásárolt és náluk felhasználatlanul maradt, számlailletékbélyegek február végéig visz- sza váltba tők. A visszaváltást a postahivatalok teljesítik. / izennégy évesek vol- M tünk, kopottak és szürkék, mint az alkony . .. Augusztus vége felé járt, hüs volt az este és Budafokról már átnyargalt az ősz. A Dunaparton álltunk és néztük az elsuvrpnó habokat. Távolról gyárduda vonított. A fekete salakhegyek -fölött piszkps porréteg gomolygott. Egy'munkás csillét tolt a tetején. fáradtan a kivilágított Pest felé' tekintett... Leültünkia parton és hallgattunk. Aj gyár duruzsolt mellettünk és lüktetett gyártotta -a vérontó fegyvereket. Gondolataink kószáltak voltak, mint a gyár fölött a füst.:. Milyen különös is.' Néhány órával korábban még dolgoztunk a Marjalaki Építő Vál • lakinál, most meg itt rugdossuk a kavicsot a Dunaparton. Elbocsátottak... Az én helyzetem még csak hagy .ián. , én csak a nyári szünidőre jöttem dolgozni. Hamarosan kezdődik az iskola, odamegyek. .De mi lesz vele mi lesz Sanyival?... /Ránéztem így oldalról. ' Mereven ült. lábával ütemesen rugdosta a sódert. Arca sápadt volt és sovány. tó tvAM&t'&eU udvmátoty A növény iél©kzés@ Tudjuk, hogy az állatok lé- lekzenek. Ha az állat nem lélekzik, elpusztul. Hát a növények Iélékzenek-e, vagy sem? Az ember lélekzése abból áll, hogy levegőt lélekzik be» felhasználja az ox’gént,-széndioxidot és vízgőzt lélekzik ki. Az oxigén és a széndioxid színtelen gáz, ezért nem láthatók. A vízgőzt azonban néha látjuk. Télen, alacsony hőmérséklet esetén a kilélek- zett vízgőz apró vízcseppekké sűrűsödik és- nagyon jól látható. Azt tapasztaljuk, hogy a íélekzéskor a környező levegő összetétele megváltozik. Ha például zárt szobában sokan gyűlnek össze, a levegő megromlik a lélekzés nehéz lesz. A levegőben lévő oxigént az emberek lassan elhasználják. Közben széndioxidot lehelnek ki. Ez a szobába n felhalmozódik. Hogyan lélekzik a csírázó mag ? Minden élő növényi sejt 'éjegzik, ox gént nyel el és széndioxidot lehel ki. A jéfekzést legkönnyebben a csírázó magvakon figyelhetjük meg. Itt n lélekzés ugyanis sokkal élénkebh, mint a növény bármely más részén. Ha a megduzzadt magot tökéletesén élzárt edénybe tesszük tovább nem csírázik Ha azonban az .edényt nem sejlik el telítsen, akkor fej lődni fog. Ugyancsak nem csírázik n szárazföld1 növény magja, ha a víz teljesen el le’pi. Ha a növény nem tud oxigénhez jutni, elpusztul. Azokon a helyeken, ahol az őszi vetést víz borítja el (tavasszal sokáig víz alatt »áll)., | ott a növény (rozs. búza) le- j vegő! hiányában elpusztul. Hová iünnek a tápanyagok? Nedvesség, meleg és levegő együttes hatására a rozs- szem csírázni kezd. Ha a csírázott szemet felvágjuk, tejesnek és édeskés ízűnek találjuk. Emiek oka az, hogy a keményítő a szem csírázása közben cukorrá alakult át. Üzemekben a keményítőt úgy aiakítják át cukorrá, hogy különleges hatóanyagokkal vegyítik. A szemekben szintén vannak hasonló anyagok (fermentumok). Ezek alakítják át a keményítőt cukorrá, mely a vízben feloldódva sejtről sejtre halad. A keményítő vízben nem oldódik, nem is képes a sejtet elhagyni. ■ Amikor a magból kihajt a fiatal növény, nem marad más a magból, csak a héj. Hová tűntek a tápanyagok? Egy részüket a fiatal növény új sejtjeinek kénzésére használta fok a többi a, lélekzés során fogyott eh A. csírázó mag lél-ekzéséné! szénd oxid- váz keletkezik. A széndioxid- gáz egv rész szénből kefe rész oxigénből áll. A levegő oxigént tartalmaz. de honnan került e’ő a szén? Szenet a tartaléktápanyagok 'tartalmaznak —- 'keményítő, okai cukor. A csírázó növény ezekből veszi a szenét. M?nd©r*. ólő seit léMnk A szén ' fsátán, kőszén Makiábón fordul elő Évése kor ra-dogét ad, mert az oxi génnel gyorselvesük A magvakban a szén és az oxigén lassú egyesülésekor meleg keletkezik. Tegyük kezünket eg.y halom csírázó mag közé és érezni fogjuk annak melegét. Tehát a növényben minden élő sejt lélegzik, oxigént vesz fel. széndioxidot és vízgőzt lehel ki. A levegő oxigénje a növény földféletti részébe szabadon hatol be, azonban a gyökérnek is szüksége van rá. Ha a talajt víz árasztja el vagy a talaj nagyon tömör, ekkor a gyökérben kevés az oxigén. Nem tud megfelelően lélekzeni, ennek következtében megnehezül a növény fejlődése. Ezért a talajt úgy ked megmunkálni, hogy az oxigén a gyökerek hez is eljuthasson. „Milliomos" szövőnő A sztalinabádi textilvállalat dolgozói január közepén ünnepelték meg Dementjeva szövőnő termelésben elért nagy eredményét. Dementjeva ezekben a napokban termelte gépével az elgymilliomodik méter szövetet. Dementjeva munkásnő vezeti a gyár szta- hánovista iskoláját és tagja a városi szovjetnek. Kolhozparaszf-díákek A jereváni Mezőgazdasági Akadémián magántanulói tanszékeket szei'veztek. Örmény- ország kolhozparaszt-élmun- kásai közül százan és százan kérték felvételüket. Háromszázan sikeresen letették a 'elvételi vizsgát. A hallgatók 'ulnyomó része knihozparaszt. vagy állattenyésztő. — Moszkvai Jelentés alaptana Moszkvai 'Filmszínházban ünnepé, ’vés keretek között bemutatták a .Berlin eleste“ című színes film első és második részét. [ rongyos bricsesznadrágjábót kivillant vézna lába ... Lázas tekintetét a Duna túlsó oldalára szegezte ... Csak úgy maga elé mormolta. — Te ugye most iskolába mész ? — Igen----— Én meg azt sem tudom,- mihez kezdek holnap ... Halálos csend követte sza-: vait. A gyár felől sárga Tény ömlött, az égre, a Duna budafoki oldalán hajó húzott^ s élesen kürtőit. Ó mereven nézte, -s mintha nem is ne* kém mondaná: — Bárcsak én is tanulhat-? nék... De én nem tanulha- tok ... Nem .... mert proli vagyok... A víz felett sűrűsödött á fátyol, fekete és kormos volt az est. A csillét toló munkás megállt és ismét a fényárban úszó Pest felé tekintett... A légben ott maradt, amit mondott és halkan rezgeti: — De én nem tanulhatok... Szomorú volt ez a pillanat, mint az a tény. hogy sötét a világ, s egy munkás horkol á salak tetején... Ekkor láttam utoljára őt. Nem találkoztam vele többé, eltűnt, mint akkor este a hullámok és a hajófütty a légben ... De nagyon sokat gon- doltam rá, s hosszú ideig hallottam szavát:-— De én nem tanulhatok... annyi évre rá tegnap ismét találkoztam vele. Szembejött velem. Alig ismertem meg. Rettenetese» megnőtt, ahogy mondani szokták, komoly ember lett ő ismert meg előbb. Rám- nézett, naoy csodálkozó szemekkel méregetett. Megállt, én is megálltam, aztán szikrázni kezdett a szeme. — Te... Te?... — Aha én hát. ki lenne.... Aztán a kérdések özönét zúdítottuk egymásra. ..Hogy kerültél ide.?“. „Mit keresel itt?“ .,Hogy érzed magad?“ /Mivel foglalkozol?“ Én két szóval mondtam el. mit keresek itt, aztán bíztattam. — Rajtad a sor. mondj el mindent attól kezdve, mióta elváltunk. Emlékszel még a Dunára, igaz? Mosolygott. r — Hát lehet» azt elfelejteni? — Aztán gyorsan hozzátette: — De most nem igen beszélhetek ám sokat, mert nagyon sietnem kell — — Hova kellene sietnéd? — Bea kollégiumba. Háromra ott kell lennem, kezdődik a tanítás... — Micsoda? Kollégium, tanítás?... .Te, csak nem iskolába jársz? — Ne csodálkozz, odajá- rok. Szakérettségis vagyok... 2lrca csak úgy sugárzott az örömtől. — Mondom, hogy majd mindent elmondok, este gyere be hozzánk a kollégiumba... Most csak annyit árulok el, amit már ugvis tudsz: A Párt tanulni küldött s én jöttem. Tudod, hogv mindig ez volt a vágyam.‘Teljesült. Természetesnek veszi mind- ezt és már rohan is ... — Akkor este találkozunk, várlak... El viharzott. Sokáig néztem utána ő visszanézett és mosolygott ... Ment rohamléptekkel Ä kollégium felé ... Tanulni. Németh János,
