Zala, 1950. január (6. évfolyam, 1-26. szám)

1950-01-28 / 24. szám

i Továbbemelkedik a MAORT gépműhely átlagteljesítménye Zala megye beiejezte a termelési szerződéskötést VI. évfolyam 24 szám. * ra 50 filBér 1950. Január 28. szombat A Minisztertanács elfogadta a közalkalmazottakra vonatkozó illetményreformot Ä reform a legtöbb alkalmazotti csoportnál jelentékeny fizetésemelést jelent A Minisztertanács Dobi István elnökletével pénteken délelőtt ülést tartott. A Minisztertanács elfogad­ta a közalkalmazottakra vo­natkozó illetményreformot. A A reform lebontja az érvény­ben volt illetményrendszer feudális szerkezetét azzal, hogy a közszolgálati alkal­mazottak szolgálati jogviszo­nyának legtöbb kérdését az üzemi kollektív szerződések- niek megfelelően szabályozza. Megszünteti azokat a korláto­kat, amelyeket a Horthy- rendszer a közalkalmazottak, sőt azon belül egyes közalkal­mazotti rétegek és egyéb dol­gozók közé emelt. A reform nemcsak illetményrcndezést. hanem a legtöbb alkalmazotti csoportnál jelentékeny fize­tésemelést is jelent. Az erre fordított összeg meghaladja az évi negyedmilliárd forin­tot. A fizetésemelés túlnyomó része a fizetésben elmaradt vidéki szervezetek alkalma­zottaira. a nevelőkre, a kór­házi, egészségügyi alkalma­I zottakra. a tudományos mun ka kör ben foglalkoztatottakra ’ esik. Az új bérek emelésében kifejezésre jut a fele.ős ve­zetői munkaerők fokozott megbecsülése- A rendelet in­tézkedéseinek kiterjesztése a MÁV és a posta alkalmazot­taira folyamatban van. A rendelet hatálybalépé sértek időpontja 1950 március 1 nap.ia. A Minisztertanács ezután folyó ügyeket tárgyalt. A Msagsl Népköztársaság kíüügyminiszterének nyilatkazata Actoit beszédéről Lhamszurum, a Mongol Nép- köztársaság külügyminisztere a sajtó képviselői előtt nyilatko­zott Acheson amerikai külügy­miniszternek január 12-én a washingtoni nemzetközi sajtó­klubban elhangzott kijelentései­vel kapcsolatban. Acheson beszéde — mondotta — piszkos rágalmakat tartal­maz igazi, önzetlen barátunk a Szovjetunió, a Mongol Népköz- társaság és a baráti Kínai Nép- köztársaság ellen. Acheson ki­jelenti, hogy a Szovjetunió Kína északi- részeit elszakítja Kíná­tól és- a Szovjetunióhoz csatolja őket, ez a folyamat Külső-Mon- golia tekintetében már meg­valósult. Acheson urnák e kijelentése elejétől végig arcátlan ha­zugság. Minket nem lep meg, hogy más népekkel szembeni egyenrangú vi­szony elvei dühödt táma­dást váltanak ki Acheson ur és társai részéről, akik az idegen területek elfogla­lásának és a népek leigázá­sának politikáját folytatják. Mindenki által ismeretes az a minden oldalról önzetlen segít­ség, amelyet a Szovjetunió köz­társaságunk fennállása minden évében nyújtott és nyújt. Lehe­tetlen, hogy Acheson ne ismerne olyan tényeket, mint az, hogy az USA kormánya a Mongol Népköztársaságot, mint szu­verén állam, fennállását már a jaltai értekezlet elis­merte 1945 február elején. Ismeretes az az igazi baráti vi­szony is, amely a Kínai Nép- köztársaság és a Mongol Nép- köztársaság között az előbbi fennállásának első napja óta létezik, valamint az a tény is, hogy a két ország normális dip­lomáciai kapcsolatban áll egy­mással. Ezek azok a tények — mond­ja végül Lhamszurum külügy­miniszter —, amelyekről Ache­son hallgat és helyettük inkább koholmányokat terjeszt a Szov­jetunióról, a Kínai Népköztár­saságról és országunkról. Az. igazság azonban a hazugság és rágalom minden fajánál erő­sebb. A világ egyszerű emberei jól tudják, hogy a Szovjetunió, amely az egész demokratikus tábor élén halad, az egész világ szabadságszerető népi, köztük Kina és a Mongol Népköztársa­ság népei is éberen állanak őrt a béke, biztonság és a népek közti barátság felett. Lázadás a Kuomintang formozai hadseregében A New York Herald Tribune iaipehi jelentése szerint a Csang- Kaj-Sek seregébe besorozott íor- mózai újoncok közöli a íürhetet- le ellátás és bánásmód miatt na­gyobb.méretű zendülések törtek kí és az újoncok egyes helyeken éhségszrní ikba kezdtek. termelöcsoportok tagjainak, mert az ellenség nem nézi tétlenül az eredményeket, az ellenségnek nem érdeke, hogy virágzó, jómódú termelőcso­portok nőj jenek ki a falvak határában. Minél nagyobbak az eredményeink, annál dü- hödt-ebben támad az ellenség, annál dühödtebben igyekszik elért eredményeinket lerom­bolni. Nagyok a feladatok terme­lőcsoportjaink elő*t, de nem állanak egyedül e nagy fel­adatok megvalósításában. Rá­kosi elvtárs megmondotta a tanácskozáson: ..Az elvtársak legyenek meggyőződve, hogy teljes erővel tovább támogat­juk a szövetkezeti mozgal­mat. Az első esztendő ered­ményei napnál- világosabban bebizonyították, hogy jó utat mutatott Pártunk, amikor a dolgozó parasztságnak a szö­vetkezeti termelést ajánlotta. Ezt nemcsak a szegénypa­raszt ismeri fel, de egyre in­kább felismeri a középparaszt is és ennek a felismerésnek hatása alatt egyre növekvő számban lép be a termelő­szövetkezetbe. Semmi kétség, ha jól dol­gozunk. ha nem bízzuk el magunkat. a habárainkon nem pihenünk meg. akkor fo­kozatosan saját tapasztalatai alapján, saját meggyőződésé­től vezetve az egész dolgozó parasztság erre az útra tér“. Falun forr a szövetkezeti kérdés. Az eredmények lát­tán a ma még egyéni utón dolgozó parasztság a szövet­kezést vitatja, egyre inkább vitatja. Es nem kétséges, hogy napról-napra többen lesznek, többen sorakoznak a dolgozó parasztok a szövetkezeti ter­melés lobogója alá. Biztosí­téka ennek az eddigi jó ter­melőszövetkezeti munka, biz­tosítéka ennek a termelőszö­vetkezeti tanácskozás küldöt­teinek sziklaszilárd eltökélt­sége: az eredményeket fo­kozzák. Jó munkával járnak elől az uj paraszti élet kiala­kításában. mint azi Kövesdi István, az egyik küldött mondotta: ,.A kétnapos ta­nácskozás végleg meggyőzött bennünket, hogy helyesen cselekedrünk. amikor a szö­vetkezés idjára léptünk. Csak ez biztosítja nekünk és min­denkinek az emberséges meg­élhetést. Bátran folytatjuk tovább a megkezd,elt munkát”. Előre a megkezdett utón a dolgozó parasztság felemelke­désért. a művelt jómódú faluért! Mire tanított a tanácskozás? kell vivnia termelőcsoport­jainknak. Rákosi elvtárs mondotta a tanácskozáson: ,,A beszámo­lók azt igazolják, hogy a földműves termelőszövetkezeti mozgalom Magyarországon le­tette a vizsgá1', megállta a he­lyét és mély gyökereket eresz­tett. A felszólalók zöme azzal kezdte, hogy rámutatott arra a rengeteg nehézségre, ame­lyet az első időben le kellett küzdeniük. Elmondták, hogy milyen bizonytalanul, této­vázva és kétkedve léptek erre az útra, a szövetkezés útjára és kivétel nélkül azzal fejez­ték be, hogy az elmúlt esz­tendő eredményei minden té­ren meggyőzték őket arról, hogy helyes u*ra léptek, hogy ez az egyetlen ut, amely ki­vezeti őket a régi nyomorú­ságból“. A dolgozó parasztság, amely ma még az egyéni gazdálko­dás utján j'ár, mindinkább látja a termelocsoportok ki­bontakozását, mindinkább látja a termelőcsoportok gya­rapodását, az eredményeket, a gondtalanabb életet, az egyéni gazdálkodás súlyos gondoktól terhes élete mel­lett. Mind kevesebb lesz az eredmények láttán az inga­dozók száma, mind kevesebb azoknak a dolgozó parasztok­nak a száma, akik az ellen­ség szavára kétkedve figyelik a termelőcsoportok életét. Ke­vesebben lesznek az ingado­zók, az ellenségre hallgatók, mert egyre több példát lát­nak maguk előtt. Az eredmé­nyek alapján saját szemeik­kel láthatják a szövetkezeti gazdálkodás fölényét. Rámu­tatott Rákosi elvtárs: „A ter­melőcsoportok sikerei annyira átütök, hogy az ott dolgozó elvtársak már teljesen nye­regben érzik magukat és emiatt lebecsülik az ellensé­get és az előttünk álló nehéz­ségeket. Sikereink kétségkí­vül nagyok , de amit elértünk, az még csak a kezdet kez­dete. Előre meg lehet mon­dani, ha. elhízzuk magunkat, ha pihenni akarunk eddig bab éráinkon, akkor az ellen ség újra összeszedi magát £ torkunknak ugrik“. A siker nagyon sokszor el altatja az éberséget, elterel: a figyelmet tennivalóinkról. Eltereli a figyelmet az ellen ségrő és amíg mi sikerein] fényében sütkérezünk, az el lenség dolgozik. Az elér eredmények uj nagy felada tokát rónak termelőszövetke zeteinkre. Azt a feladatot el sősorban, hogy az elért ered ményeket megszilárdítsák őrizzék, vigyázzanak éberei az elért eredményekre. Fokc zottabb mértékben előtérb kerül az éberség kérdése Nyitott szemmel és füllel kel t r Ó JA Í 1 - ^ yy. . . yy 1 A * * . 1 r « V Végétért a termelőcsopor­tok és gépállomások dolgozói­nak országos tanácskozása. A kétnapos tanácskozás megvi­tatta termelőcsoport.jaink ed­digi munkáját, az eredménye­ket, rámutatott a hibákra is, de megmutatta az utat to­vább, az uj paraszti élet ki­alakulása felé- Dolgozó parasztok, a fal­vak egyszerű fiai jöttek össze az első országos tanácsko­zásra, hogy összevessék ta­pasztalataikat. kicseréljék eze­ket a tapasztalatokat és uj szempontokat, hasznos jóta­nácsokat, konkrét példákat kapjanak további, munkájuk­hoz. A felszólalásokból meg­értették íermelőszövefkezie- teink dolgozói, a gépállomá­sok dolgozói az előttük álló feladatokat, amelyekhez ha­ladéktalanul hozzá kell kez­deni, amelyeket haladéktala­nul meg kell valósítani a szo­cializmus épitése, jövőnk ér­dekében. Megértették, hogy most a legfontosabb feladat az, hogy nagy terméseredmé­nyeket érjünk el. megértet­ték, hogy a termelőcsopor- tokba be kell vonni az asszo­nyokat, fiatalokat, megértet­ték a munkaegységgel való számolásnak, a munkaszerve­zet kialakításának, az igazi szocialista verseny megterem­tésének főni osságát. Megér­tették azt, hogy a termelő- csoportok tagjainak példát kell mutatni azok felé a dol­gozó parasztok felé, akik még egyénileg,' a kis nadrágszij- parcellákon küzködnek és item látják ennek a küzkö- snek hiábavalóságát, ered­ménytelenségét. Az országos tanácskozás küldöttei hazatértek a falu­jukba, a saját termelőcsoport­jaikba, hogy mindazokat meg­valósítsák, amire határozati javaslatban ígéretet tettek. Megfogadták a küldöttek, hogy élenjárói lesznek a szö­vetkezés gondolatának, meg­fogadták, hogy úgy fognak dolgozni az elkövetkezendő időben, hogy az egyénileg dolgozó parasztok> tanuljanak a termelőcsoportok példájá­ból, hogy megértsék világo­san. tisztán, ingadozás nél­kül: a falu felemelkedésének .hja a társasgazdálkodás. A aiztos és egyetlen helyes ut a aoldogabb, szebb élet felé. Nem volt nehéz ez a foga­dalomtétel, hiszen nem most a tanácskozáson érezték elő­ször a munkásosztály, a Párt segítségét a termelőcsoportok tagjai. Munkájuk során a mindennapi élet minden per­cében tapasztalták, hogy ott áll mögöttük a Párt segítő kezével, hasznos tanácsaival, a Párt. amely segiU munká­jukban, oh áll mellettük a harcban, amelyet a nyílt.

Next

/
Oldalképek
Tartalom