Zala, 1950. január (6. évfolyam, 1-26. szám)

1950-01-27 / 23. szám

fentek, 1950. január 2?. ♦ építsük a .pártot* tárgyalják, hanem általánosság­ban, igy a szemináriumvezetők nem látják, hogy előadásukban hol igyekezzenek súlypontot ké­pezni. Fennáll annak a veszélye. Hogy egyes szemináriumvezetők felkészületlenül mennek az előadóértekezletre, hivatkoz­nak arra, hogy az itt hallot­tak alapján megtartják a sze­mináriumot. Ez odavezet, hogy a szemináriumi előadó elméleti képzettsége nem fejlődik. Előadásai nem lesznek alaposak, hanem az a felszínen mozgó mechanikus lesz. Az elő­adóértekezlet feladata, hogy a soron következő anyagot alapo­san tárgyalja meg, tisztázza az elvi kérdéseket, hogv azok helye, sen kerüljenek ki a szeminá­riumokba. Ezt a feladatát akkor tudja betölteni az előadó érte­kezlet. ha azt a legfejlettebb pro. pagandista vezeti, igy van csak biztosítva, hogy elvi kérdések helyesen kerülnek különböző sze­mináriumokon a hallgatók elé. Mindezek a hiányosságok, ame. lyek fennállnak előadóink e’mé- leti színvonalának emelése terén, arra figyelmeztetnek bennünket, hogy minden eszközzel javitani kell előadóink munkáját, biztosí­tani kel! képzésüket a meg­felelő színvonalon. Melyek azok a feladatok, amit legsürgősebben végre kell hajta­nunk ezen a téren? Elsősorban is meg kell javitani járási, városi bizottságainknál az előadói érte­kezleteket, az előadók továbbkép­zésének ezt a formáját. A járási, városi előadóértekezleteket első­sorban a Pártbizottság legfejlet­tebb tagja, járási, városi titká­raink, oktatási felelősök tartsák, de az MB tagjai, politikai munka­társak is kell, hogv előadóéri e- kezletet tartsanak. Hogy az érte­kezlet szinconalát- biztosítani tud­juk, el kel! érni, hogy minden egyes szeminárium- vezető az értekezlet előtt dolgozza fel az anyagot és az értekezlet vezetőie pedig ellenőrizze ezt. Biztosítani kell, hogy az előadó­értekezleten a vita ne elvont le­gyen, hanem segítséget adjon az előadóknak — a helyi anyag fel­használásával — az elmélet és gyakorlat egységének biztosítá­sához. Szabályként kell elfogadni, hogy szemináriumot csak az az elvtárs vezetheti, aki részt- vett az előadói értekezleten, el keli érnünk, hogy egy-egy értekezleten 15—20 elvtárs ve­gyen csak részt, mert igy lehet biztosítani annak alaposságát. Járási, városi bizottságaink előtt az a feladat áll,, hogy a me. gyei oktatási értekezlet alapján a járás, város, üzem területeire konkretizálva biztosítsák a fel­adatok végrehajtását. mindenek, előtt döntő a láncszem megraga­dása, előadóink elméleti színvo­nalnak emelése a jólszervezett előadóértekezleteken keresztül. SIMON FERENC MB. okt. felelős. [ Legtöbb Járási Bizottságunk azon. i I ban még mindig nem fektet döniő i súlyt az előadóértekezletekre, aminek káros hatása megmutat­kozik nagyon sok falusi szeminá­riumunk színvonalában. Szeminá­riumaink nagyrészében nem ala­kulnak ki élénk színvonalas viták. A lenti járásban pl. az elvtár­sak rendszertelenül tartják az előadói értekezleteket, ennek kö­vetkeztében a szemináriumok színvonala igen alacsony. Gyakori az a módszer a lenti járásban, hogy az előadók — mivel nem vesznek részt az oktatási értekez. Jeten — nem készülnek a sze­mináriumra, vagy „készülésük4’ annyiban áll. hogy a szemináriumi füzet egyes részeit aláhúzzák és ezt szemináriumon felolvassák. Ezzel a szemináriumi előadó nem­csak saját maga fejlődését hanyagol ia el, hanem a hall­gatók fejlődését sem bizto- biztositja. A hallgatók nem látják egyes kérdések lényegét, igv a vissza­kérdezésnél is az előadó mecha­nikusan a füzeiben lévő kérdé­seket teszi fel, nem feldolgozva azokat, a hallgatók száraz ;,’skc- lás“-szerü választ adnak rá. Az előadó nem tudja elérni -- mivel maga sem tud eléggé behatolni egy-egy kérdés lényegébe —, hogy a hallgatók gondolkozzanak a' felvetett problémákon. Kalinin . e’vtárs az ilyen irányú tanulással kapcsolatban azt mon­dotta: „Nincs rosszabb annál, mint amikor az emberek kész for­mulákban, kész jelszavakban gondolkodnak, igy gondol­kodni persze könnyebb, ha salát szavainkkal mondjuk el ezt vagy azt az elméleti megállapítást, jól át kelj azt gondolni, teljesen meg kell érteni, különben könnyen té­vedhetünk. Ha azonban he- tanu’t formulákban beszél valaki, az agva alszik, nem dolgozik. Ezért az eímé’eti tanulás e.fső feltétele, a kér­dés mélyrehatóit Pnnkná- nvozása. a gondolatok teljes megértése, nem pedig egy­szerű bemanolásn.“ A hallgatók az ilyen fajta -,ta- a nulás1’ mellett a tanultakat nem! tudják felhasználni saját munka- J jakban: az elméletet nem tudják a való életbe átültetni. Előadó- értekezleteink . munkáját nagyban hátráltatta az, hogy azon nagy­számban vettek részt az előadók és sok helyütt a különböző fokon tanító szemináriumvezetők együtt vettek részt értekezleten, igy a haladó szemináriumvezetők nem nagy segítséget kaptak a saját anyaguk feldolgozásához. Általá­nos hiányosságként ál] fenn Já­rási Bizottságainknál, hogy az előadóértekezleten áz anyagot nem 3—4 íőkérdés köré tömörítve Végre : 15 Ér? ~ ?l áll a Va & vázas je A Pártunk előtt álló feladatok napról-napra nőnek. Ezeket a fe!- adatokat csak úgy tudjuk sikere­sen megoldani, ha maradéktalanul végrehajtjuk megyénkben is a PB október 20-i határozatát, amely feladataink középpontjába Pártunk elméleti színvonalának emelését, mint további előrehaladásunk alapvető feltételét állítja. A PB határozatának v é'gr e h a j t á s á h o z meg kell ragadnunk a döniő lánc­szemet. Ez a döniő láncszem: propagan distáink, szemináriumi előadóink elméleti színvonalának emelése. Az elmúlt héten tartott megyei oktatási értekezletünk megállapí­totta, hogy szemináriumvezetőink e’méíeti képzettsége sokhelyütt nem tart lépést a pártoktatás nö­vekvő feladataival. Már pedig ha a szemináriumveze­tőink képzettsége nem kielégítő, akkor nem tudjuk megfelelő fokra emelni párttagságunk elméleti j színvonalát, marxista-leninista tu- s dását sem. Hiba lenne azonban azt állítani, hogy nem értünk el eredményeket szemináriumveze­tőink képzése terén. A hathetes és kéthetes megyei pártiskolákon a propagandisták, szemináriumi előadók százait képezték ki. Já­rásainkban, városainkban az őszi oktatási évad megindulásakor megszerveztük az előadói értekez. leteket, hogy ezzel is segítsük elő­adóink elméleti színvonalának emelését. Ott, ahol az elvtársak rend- j szeresen megtartják az előadói j értekezletet, ennek jó munkája j nyomán láthatóan javul szemi- I náriumi előadóink munkájának j eredménye, igy pl: Nagykanizsán a rendszere- jj sen, minden szombaton meg- ] tartott értekezletek hatására, színvonalasabbak a szeminá­riumok. Az oktatási értekezletet a leg­fejlettebb előadói, az oktatási fe­lelős, vagy minden hónapban egy­szer maga a VB titkára, Ferenczi Szabó elv társ tartsa meg. Így az elvtársak biztosítani tudják az elvi kérdések alapos megvitatá­sát, ezen keresztül a szeminá­riumi előadók fejlődését. A nagykanizsai járásban az elvtársak ugyancsak rendszere­sen megtartják az előadói érte­kezletet/ itt a soron következő előadás anyagát 3—4 főkérdés köré csoportosítva vitatják meg. Az előadók felkészülve mennek ei az értekezletre, igy lehetsé­gessé válik, hogy több időt for­dítsanak a ,főkérdések megtár­gyalására Ilv módon jobban mennek a szemináriumok a nagy kanizsai járásban és az oktatás eredményei meg­mutatkoznak a munka ter­melékenységének növekedé­sében fs, pl.: Garabdnc községben a sze. m’ináriumhallgatók végezlek ej elsőnek a mélyszántást és főijei­ket a gépállomással szántaiját; fel. Nagyban segiti szeminárium- előadóink munkáját a központilag kiadott Utmuiató is, amely ki-1 emeli egy-egy tananyag főkét dé-1 seit. MegáMapithatjuk tehát, hogy vannak komoly eredményei az előadói értekezleteknek, elsősor­ban az, hogy a szemináriumokon a tanítás jobbá, egységesebbé vá­lik. Az elért eredmények mellett azonban komolv hiányosságod állnak fenn előadóink elméleti továbbkézésc terén. Az előadói értekezletek két­ségtelen komoly segítséget nyújtanak szemináriumi veze­tőink elméleti színvonalának eme’ésében, de csak abban az esetben, ha azon az anya­got a'aposan átvitatják és ha a helyi anyag felhasználásá­val biztosítják az elmélet és gyakorlat egységét. Az üzemi bizottságok csak úgy tudják ellátni feladatu­kat, hogyha a megfelelő re­szortoknak külön felelőse:' vannak. A reszortok megvol­tak eddig is a nagykanizsai Vasvázas ÜB-jében, csak a reszortfelelősek nem. Pár héttel ezelőtt például igy nézett ki a MAORT ÜB. — A titkárt keresem — kér­dezte valaki- — Az én vagyok felelte Lyka Rezső elvtárs. — Szerefnék az*án á szociál­politikai. sport, termelési íe- ' Hőssel is beszélni — mondja a valaki tovább. — Azt köny- nyen teheti, mert az mind egyszemélyben én vagyok — felelte Lyka elvtárs, akinek tudniillik a szociálpolitikai reszort volt a. sajátja. Ké>- sőbb, hogy, hogynem rásza­kadt a sport is. Az ÜB titkár Iskolán volt, az ő feladata is Lyka elvtársé lett, A terme­lési felelős szabadságra ment, Lyka elvtárs vállalta ezt a posztot is. Most változtattak ezen a furcsa helyzeten- Uj reszort- felelősöket választottak a na- ookban és most az ÜB-nek megvan mind a 15 tagja. Lyka Rezső elvtárs most is két feladatot visz: S a MAORT kerületi szakszervezeti tit­kára, s o sportfelelős is. Azf mondja, hogy ezt a két fel­adatot el tudja látni. „Lépj be te is a Magy cn- Szovjet 7 ársasag tag jai közé" A nnak alapján, hogy tni ^ magyar barátsághoz, p vagy. Ahogyan vélekedsz a munkájáról, céljáról, előre ' tartozónak vallod-e magad, azoknak a száma, akik ebbe és nem messze az az idő, am tagságunk száma. Éppen te m Társaságból? Mindenki előtt ismeretes, vei befejeződött UJ VILÁG dulója. volt hatalmas szervező nah. Ma már mind többen é táplált határtalan szeretetek külső megnyilvánulásának s kesedés formába öntését. A dolgozó tömegek ilyenir vá és testesíti meg a M toborzó felhívásában. A legk jel-magyar barátságért, hogy Hálánknak ezzel egy csekély szov jet hősök vérét, amelyet síinkért ontottak, a gabonát, pót szállt tmányokat, g épeket, nh'^ 'nit kévozték, a, traktora vak és mindent, ami körülöt biztosit ja. Mindnyájunknak szól a f nőknek és lelkes alkot ni vágy rasztnak, értelmiségnek egya vagy az MSZT-nak, erősíted eios ‘-ed a, szocializmus é-pi lyen a viszonyod, a szovjet­ont osan 7ncg mondom, ki Magyar-Szó vjet Társaság d. egyben azt is, hogy közénk vagy nem. Százezrekre nőtt a harcos táborba tart óznak ikor egymillióra duzzad majd aradnál ki a Magyar-Szovjet hogy a, közeimül!bem siker- sajtókampány lényegében in- és felvilágosító munkánk- rzik át a. Szovjetunió iránt , hálájuk és ragaszkodásuk zükségességét, <i spontán hi­ány n kívánságát feszi magáé- agyar-Szó vjet Társaság tag- evesebb, amit tehetsz a, szov- ha tagja vagy az MSZT-nak. töredékét rójjuk le: — a értünk, a mi felszabadulá- életünk mepmentőjét, a gya- amelyck alkotó munkánk kát, amelyek földjeinken zug- tünk van, ami békés életünket elhívás: öregnek, fiatalnak, ó férfiaknak, munkásnak, pá­rául . Ne felejtsd, el: ha tagja a béke hatalmas táborát, tését! Ünnepélyes díjkiosztó gyűléseken tüntetik ki az „Uj Világ“ kampány legjobb versenyzőit Az Új Világ-kampányban Zalaegerszeg különösen szép eredményt ért el és az ebe detilePT tervezett 200 új elő­fizető helyett 1012-t szervez tek be az Új Világ olvasótá­borába. A végleges kiértéke lés szerint az egyéni 747. a kollektív előfizetők száma oedig 265-re emelkedett. Az előfize<-ésjjvüi lésben kiváló ''redményt mutattak fel az Erdőgazdasági NV dolgozói akik kereken 280 új előfize tővel gyarapították az Ű: Vdág széles olvasótáborát. T megvei versenyben és orszá gosan is Horváth László elv társ. az Erdőgazdasági NV dolgozója tűnt ki. aki egv maga — aktívagárdájának be­vonásával — 206 úi előfize tőt szerzett. Ezérí Horváth elvtárs az MSzT központtól -anvkoszorűs jelvényt és 19 értékes könyvet kap jutalmul. Az -~-Mni versenyben kivá 1óak még: Hajdú István, aki i pénzügyi pártszervezet tá­mogatásával 63. Blumen- sehein Lajos 52. Almási Fe^ renc és Szilágyi István 29—- 79. D^vid Domonkos és Né­meth Antal 25—25 úi előfize­tőt szereztek az Új Világra. Rajtuk kívül még tizenkilen­cen értek el átlagos 16—20-as medménvt, amiért őket az MSzT központja oklevéllel és könyvjutalommal tüntette ki. A díjkiosztó ünnepségeken a közeljövőben kerül kiosz­tásra a ió munkát dicsérő, összesen 26 oklevél, 46 könyv is 1 aranykoszorüs jelvény. Nagyarányú önköltségcsökkentés! vállaltak a MA0KT»é!kezde dolgozói A MAORT nagykanizsai központi javítóműhelye ét­kezdéjének dolgozói röpgyil­lés keretében vitatták rneg az étkeztetéssel kapcsolatos önkölt­ségcsökkentés és jobb munka­megszervezés lehetőségeit. A röpgyülés megáilapitott-a, hogy a konyha felszerelése kiegészítésre szorul. Kérték az ÜB-t, hogy a rendelke­zésre álló nyereségrészesedés­ből villamos meghajtású konyhagépeket szerezzenek be­Az önköltségcsökkentés ér­dekében a dolgozók vállalták, hogy önvágással az eddigi 100 forintos sertésvágási dijat 15 forintra csökkentik le. Ez a felajánlás havi 1380 forint megtakarítást eredményez. Felajánlották azt is, hogy a ávollevő, szabadnapos kony­hai dolgozók feladatkörét a többiek hiánytalanul ellátják. Mindezzel jelentős összeget takarítanak meg a vállalat­nak. Otthon továbbadjuk a tanultakat Hálás köszönetünket fejez zük ki az MNDSz zalaeger­szegi vezetőségének, am ért lehetővé tette számunkra honry Répceszentgyörsryön az MNDSz iskolán feüeszthet- ’ü1' tovább e'rré'Ni tudásun ka*. Igyekezni fogunk, hogv ha írnen vissz N-terü'ünk még Öntudatos?bb, harcosabb tag fax Jegyünk az ex £3'szegi szer­vezetnek. Itt az iskolán szor­galmasan tanuljuk az élen­aró elméletet, a marxizmus -leninizmusí és q tanultakat i ^akorlaíban is hasznosít luk, mert kijárunk népnevelő munkára is. Esténként kuí- uxcsokit is tartunk a falu lakossá uávH karöltve. vr; k Üen né*' láncok bemu- ‘•Aósávíd iár-Hrf a. kuk tűre?, lék sikeréhez hornrlá­Simon Magda és Horváth Irén Répceszer.ígyörgy. Emeljük szemináriumi előadóink elméleti színvonalát

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom