Zala, 1950. január (6. évfolyam, 1-26. szám)

1950-01-27 / 23. szám

WriWf. Í95P. Janu'ír 37. 9 m Ä gelsei állami gazdaság dolgozói — látva az ipari munkásságnak a munkavei'- 3enyben elért hatalmas ered­ményeit — megértették, hogy a verseny elengedhetetlen követelménye a sikeres mun­kának. Olvasták Pártunk Központi Vezetőségének ha­tározatát. amelyben felhívja a munkásságot a versenymoz gajom további kiszélesítésé­re. Úgy érezték, hogy . ez a határozat feléjük is szól: a munka verseny be ők is bekapcsolódhatnak olyan szempontok szerint, amelyek a mezőgazdaságban lehetségesek. Ez volt az előzménye an­nak a két megbeszélésnek, amit £ gelsei állami gazdaság göbölyösei és kocsisai tartot­tak. Nem tanácskoztak so- Iráto, hiszen nem is voltak sokan. Egy-egy brigádról volt csak Szó és határozni sem kellett másról, mint arról, how Valamiképpen beindít­sák a. versenyt. Az egyik megbeszélést az t. istálló göbölyösei, névsze- rint id. Németh József. Ba­. A Sebestyén-majori istálló ban dolgozók. Németh József. Szabó -József, Végh János •-menyre hívták a Sélíéi-ma- ’oriakat: Boros Istvánt. Im­rei Józsefet. Bakonyi Jánost, Kecskés Jánost és Marton Sándort. A Sebcstyén-majo- riák kihívása természetesen szól a többi állami gazdasá­gok kocsisainak is. Az ö fel­tételeik ezek: „A lovakat pontos idő­ben etetjük és itatjuk, az istállót rendben tartjuk, hasonlóan gondozzuk a ke­zeinkre bízott szerszámo­kat is cs megőrizzük az ál­lami tulajdoni, ami vés- eredmém^n -> mi tulajdo­nunk is. mert csak fs>v f.ud, luk megvalósítani az ötéves tervet Pártunk és Rákosi elvtárs vezetésével“. A Sélíei-majoriak is e1fp- gadták a versenykihívást, amit — hasonlóan az előbbi­hez —~ minden bizonnyá] el­fogadnak a megye állami gaz­daságaiban dolgozó kocsisok és meg'ndül köztük vetél­kedés: ki lesz a, megye leg­jobb kocsisa? fBii&zke, tuiijj/ő-k az útimkor ki egyik zalai községben a szabad Fold Téli Es:én többszázan szoronga­nak az általános iskola ler- miben. A kis egyenruhás út­törők a kultúrműsor lezaj­lása után feszült figyelemmel kis érik az előadó minden sza­vát. Most éppen József Atti­láról, a. förradálmi munkás­ság és a dolgozó parasztság nagy költőjéről van szó, aki az értelem fegyverével hada­kozott az erőszak, a butaság, az elnyomás ellen. Az előadó az idősebbek felé fel1-eszi a kérdést; — Ki ismeri József Attilát? Valljuk meg, hogy — bár ebben a községünkben a kul­túra iráni igen nagy az ér-, deklődés, csak két kar lendül a magasba. Csak ketten isme- rik József Attila költemé­nyeit, . . Á kis úttörők felé fordul most a Téli. Este előadója. ■ Egyetlen egysem volt közülük, aki ne ismerte volna az üldözöttf tragikus véget ért forradalmár költőt. Némelyik pajtás mind a két kezét feltartóba egyszerre. Az egyikük m.áris a dobogóra lép és szavalja a világiroda­lom egyik legszebb versét, a ,,Mamáa-t. Masica József né kimondta az igazai: — Hát minket arra nem tanüottak, csak a Horthy dicséretére... Nem véletlen, hogy kél kar lendült- a, magasba ezen a Szabad Föld Téli Estén, de az sem, hogy az ifjúság,- a jövő országépítői, József At­tila költeményeit olyan lelke­sen szavalja-, mint ez a kis uVnro. AX elmúlt rendszer szándékos sötétségben tarioE-a a dolgozó nép. Csendőrszu­ronyokkal őrizték, húgy Jó­zsef Attila költeményei le ne jussanak azokhoz, akiknek szól. Még ki talál nyílnia nép szeme s rádöbben a valóság­ra. A demokrácia azonban éppen arra törekszik, hogy elmaradottságából kiemelje a dolgozókat, kielégítse az egyre növő kulíurigényeket. Kovács Ignácné meg is je­gyezte' a Téli Est végén: — Csodálkozással nézek magam Vad Károly elvtárs újítása nyomán 15 - 20 százalékkal emelkedett a rábízol! tehenek tejhozama A zalaegerszegi igazságügyi csoport jő kulturmunkájának példája A Közalkalmazottak Szakszer­vezetének zalaegerszegi igaz­ságügyi csoportja az utpbbi időben igen élénk kuituréletet éi. .Ezzel kapcsolatosan soroza­tosan ideológiai ős szakmai, elő­adásokat réndé£, de emelett ko­moly Iraltprvonatkozású tevé­kenységet is-fojt ki. A .szakszer­vezet kulturgárdája és ének­kara a legszebb orosz népdalok előadásával szórakoztatja a mii- soros estek lelkes közönségét. A színjátszó csoport, most' kisebb jelenetek közbeiktatásával -Pus­kin műveiből ' egy’ egész ’estet betöltő műsorra készül. .Itt/ke­rül • majd • bemutatásra * Borisz Godunov egyik’ legszebb jelenő- te is. Az • előadáshoz szükséges színpadot, jelmezeket, díszlete­ket a csoport kollektív munká­val állítja, elő. Ugyancsak elő­készületek folynak Gogoly a „Revizor” cimü darabjának elő­adására. Ezenkívül azonban működik a bábjátszó csoport is a maguk- készitette bábszínházban. Ezek­kel az alkalmakkal — a szocia­lista irodalom műveinek báb­színházi feldolgozásainak lolmá- cso’ásóval —■ nemcsak a gyer­mekek. hanem a felnőttek ré­szére is kellemes és tanulságos szórakoztatást hyujtan?k. A szakszervezet gondoskodót1 h továbbiakban arról, hogy * •taműnivágyő dbteozóVnak meg- tejelő számú ideológiai és szén- :ro.dalmt könyv álljon rendelke­zésére. Eddig már ISO remél­könyvet sikerült beszerézmok, amelyek között egyaránt meg­találhatók a legkitűnőbb szov­jet, magyar és a népi demo­kratikus ..országok irodalmának válogatott művei. A szépen be­rendezett olvasóban a tanulásra csakúgy, mini a szórakozásra széles lehetőség nyílik: ping­pong, sakk, kitűnő szellemi pi­henést biztosit a dolgozóknak, viszont a legjobb könyvek mel­leit megtalálhatók itt az összes politikai lápok,- szovjet képes­lapok és még számos folyóirat. így biztosítja Alkotmányunk minden dolgozó számára a , pi­henéshez és a m fTvelödéshez való jogöt, csupán élnünk kell vele, - * ■ 150 feo'lre kötött farss’ésí szerződést Kiskoffliron feifszß oa'asftsáqa Az • állomás». iA/jc»aiiyugat- ei* IVüiörzött tyukálloniányból fogja beszerezni a keltető- állomás és a vérvissgált, álla­toktól származó tojásért a rendes piaci árnál 40 százai iákkal magasabb árat fizetnek. Ezzel kapcsolatos szállítási költségeket is megtéríti az állami keltető. Azok a dolgozó' párámén. akik a fejlett baromfit&uyész■■ t>és révén jobb értékesítési le­hetőségeket akarnak biztosí­tani maguknak, helyes, ha máris felveszik'‘a kapcsolatot a lakóhelyük szerinti jegyző- seggel és ott bejelentik ba­romfiállományukat lábgyürü- zés és a vérvétel ■ mielőbbi megindítása céljából. Az el- Lenőrzött baromfiénományok részére a vm. Mezőgazdasági Igazgatóság magas fehérje­tartalmú abrakot biztosit és ezzel is hozzájárul egyes jö­vedelmező fajták ' kitenyész­téséhez. Dolgozó parasztságunk ?%- zel ismét újabb segítséget kap a tervtől, amelynek ré­vén g&zdaságossateeketi eddig' kevésbbé jöyedelnrező Iá- romi lton vesztésé t. hőnyi József és Horváth Jó zs'ef tartották és.úgy döntöt­tek hogy versenyre hívjak ki a 2. istálló göbölyöseit. ifi. Gódor Ferencet és Bognár Józsefet. De vari ezt a ver­senyfelhívást' megye többi á'iorn.; - ág do’gozüiának tudomására hozzák azzal, hogy keljenek velük nemes versenyre az alábbi pontok szerint: 1. A gó'bölyök súlyát fel­emelni úgy. hogv naponta legalább 1 kg súlygyarapo­dást érjenek el. 2. Az etetést, itatást pon­tosan végezzék, s a takar­mány-abrakot egyenlően osszák szét, 3. Az állatokat tartsák tisztán, de oarvanigv tiszte lefi'.ven az istálló és kör­nyéke is, 4. Azt nem engedhetik meg, hogy a, gőbölyök még a minimális súlyt sem ér* iék el. A versenykihívást elfogad­ták Gódorék és minden bi- ! znnnyal elfogadják a többi | állami gazdaságok göbölyösei ! is. Ki lesz a megye legjobb ÍÍXT? A g-elsei állami gazdaság' dolgozóinak felhívása is uM&rö gyermekemre, akit a demokrácia öntudatra ne­velt. Aki mer gondolkodni, szabadabban mint én. De ma­gam is azért járok ezekre c Téli Estékre, hogy: amit a; elmúlt bűnös úri világ hibá­jából -elmulasztottam, azt ere ken az igen hasznos előadá­sokon némileg is pótoljam Hej, de sokat is kell még ne künk pótolnunk... A keszthelyi Mezőgazdasági Tudományos Központ egyik, te­henésze, Vad Károly elvtárs értékes újításaival elérte, hogy n gondjaira bízott tehenek — ugyanolyan takarmánymennyí- séggel, mint a többiek — az ál­lagnál 2—3 literrel több tejet adnak naponta. A magas, szép szál legény örömmel teszel újításáról. ■ —r Tizenkilenc tehén volt rám bízva, nagy szeretettel gondoz­tam őket. Megfigyeltem, hogy .a többi tehenészek egyszerre ad­ják a takarmány és széna.ada­got az állatoknak. Azt is lát­tam, hogy nem eszik- meg az egész adagot, mindig megmarad belőle égy jő csomó. Elhatároz­tam, hogy az én teheneimen másként fogom takarmányozm. Ä helyes takarmányozás — Mosd úgy teszek, hogy kü­lön adagolom a takarmányt és több izban a szénaporciót. El­fogy minden az utolsó dekáig. Minden etetés előtt és után megitatom a teheneimet, meri azt tapasztaltam, hogy sokszor a szomjúságtól nem eszik jó­ízűen az állat, — Ez <a módszer alaposan megnövelte a tejhozamot. Min­den tehén 2—3 literrel többet ad, mint azelőtt. Megcsillan a szeme, úgy folytatja. —-•Kern. ám csak az az újítá­som. • nevelés alatt ds az én teheneim voltak a legjobb tejelők anélkül, hogy a borjuk ezt megsínylették volna. Hogy ezt. hogyan értem el? Mennyit szopik a borin ? — A többiek, teljes tőgyre eresztették a borjut, Az „püfí- :a‘* szopta magát, hasmenést ka- nőtt, utána meg alig maradt tej. En megfordítottam a dolgot: alőször kifejtem a tehenet, csak mnyit hagytam benne, ameny- oyi a borjúnak elegendő. Részletesen megmagyarázza a módszerét. — Azt ' pontosan tudtam, mennyi tejet ád a tehén, Rá- ereszlettem a borjut, de vigyáz- va, hogy csak annyit szopjon, amennyi tényleg jólesik neki. Szopás után lefejtem a tehenet és a maradékból megállapitot. tam, mennyit szopott a borjú A következő napon' már úgy csináltam, hogy először lefejtem a tehénből a lefeihetőt. csak aztán engedtem a tőgyre'a bor­jút. Úgy fejtem, hogy két. bim­bót teljesen érintetlenül hagy­tam, kettőt teljesen kifejtem, hogy jusson a .. te jeleiéből” Is bőven, meg a zsirosabbjából rs. így aztán szépen fejlődött a borjú, szépen adott a tehén is. — Később minden nap negyed literrel kevesebbet hagytam a tőgyben, mint amennyit a borjú szopni szokott. Nem lakott jól. ingerelte a tejmirigyeket és fo­kozatosan növekedni kezdett & iejhozam. Elértem, hogy elvá­lasztás után az én teheneim a többinél jóval magasabb tejho- zamot adtak. Megfelelő beosztást kér Vad elvtárs ■ Elmondja azt is, hogy az öre­gebbek először kételkedve fo­gadták újításait. Aztán a fel­javított iíebeneket 'elvitték egy másik csoportba és az uj állo­mányt megint csak feljavította, okkor már a kételkedők is gon- lolkodóba estek. Van azonban egy nagy bánata Vad Károlynak. — Nem vagyok már tehene* — mondja lehorgasztott fejjel. — Most olyan mindenes! beosz­tásom van. Pedig mennyire sze­detek a tehenekkel foglalkozni. Legszebb álmom teljesülne, ha 'ámb’.znák egy tehenészet ve- -etését, 1 , Vád Károly elvtárs kívánsá­ga. figyelmet érdemel. Újításai, A munkam ódszerei réyén mél­te. arra. hogy olyan munkát végezhessen, amelyet nemcsak ”;erV:ne, de amellyel nemzet- vajdaságunkat gyarpitja.. fmasonsn) Az ötéves terv adta Baromfikeltető állomás Zalaegerszegen Ötéves tervünk első beru­házásaként Zalaegerszegen máris állami baromfikeltető állomás létesült. A múlt rend­szerben számtalanszor felve­tették ezt a. problémát és szinte nevetségességig menő huza-vonával jdölgették ki a majdan ' felállításra kerülő keltető’-állomás helyét. Ter­mészetes mint ahogy egyéb más . ígéretből ;— ebből sem léte semmi. • Most azonban, éppen a Terv 'eredményeképpen ez is megvalósult • Zalaegerszegen. A kiskomáromi földműves- szövetkezet jő eredményt cr el a termelési' szerződéskötő sek terén. A 150 hold elő- irányzatot Kites egészében le kötötték. A Párt n enne velői és a tömegszervezetek aktí­vái komoly feladótoknak te­kintették 3' szerzőrié^hj+éssel kapcsolatos agitációk Jő szer­vező munkát végzett ezen a téren Szili Eer&nc szövetke­zeti termelési felélő.? és Ko­:- -/ács Mihály elvtárs, a Vörös * Mező TSzC$ intézőbizottságá- * ’ ia.k elnöke. A szerződéskötés , -j'-ikerét különösképpen Ko- • -1 vács József szövetkezeti, ad- i | mínísztrátor és Kocsis János- TS^Cs-tag segítette elő. Kiskomá romban a dolgozó ■ Parasztság a jó felvilágosító- j } munka eredményeképpen . . megértette a szerződéses tér- í- • melás jelentőséget, i

Next

/
Oldalképek
Tartalom