Zala, 1950. január (6. évfolyam, 1-26. szám)
1950-01-27 / 23. szám
Ellentétté'1 Kolarov elvtársat, a bolgár nép nagy halottját VI. évS-lyam S3 szám. Ara 50 fillér 1$$0. január mj,7. p niek „4 termelőssöveíkeseteh útja az egyetlen m dolgozó parasztság számára66 Nagyiontosságu határozatokat hozott a fermelőcsoporíok és gépállomások dolgozóinak országos tanácskozása A termelőszövetkezeti csoportok és gépállomások kiküldötteinek szerdai tanácskozásán Keresztes Mihály államtitkár válaszolt a kétnapos tanácskozás során elhangzott felszólalásokra. — A tanácskozáson az újfajta parasztember tipusa és az uj paraszti élet kialakulása mutatkozott meg. A jólét kézzelfoghatóan kibontakozik a termelőszövetkezeti csoportokban és ez olyan erőt jelent, ami előbb vagy utóbb meggyőz a falun minden várakozó, kételkedő dől gozó parasztot. A felismerés nyomán a dolgozó parasztok újabb tömegei győződnek meg és csatlakoznak a termelőszövetkezeti mozgalomhoz. Szinte valamennyi hozzászólásban egyöntetűen az jutott kifejezésre, hogy a Párt irányítása mellett termelőszövetkezeti csoportjaink megerősödésének. döntő feltétele népi demokratikus államha- '■ almunk anyagi segítsége. — A tanácskozás felszólalói megmutatták, hogy a tanácskozás résztvevői megértették; a legfontosabb feladat most az, hogy nagy terméseredményeket érjünk el, megértették a munkaegységgel való számolásnak, a munkaszervezet kialakításának, az igazi szocialista verseny megteremtésének, az asszonyok és fiatalok bevonásának a fontosságát. Az egyik felszólaló azt mondotta el, hogy ebben az évben az egy munkaegységre kifizetendő összeget 40 forintban irányozták elő. Azt hiszem, erre is vonatkozik Rákosi elvtársnak az a figyelmeztetése, hogy ne együk meg a jövőnket. Úgy gondolom, hogy szövetkezeti tagjaink jő- védelmének fokozására a legbiztosabb ut az, hogy minden erőnkkel növeljük a szövetkezH vagyont. A másik felszólaló felvetette azt a kérdést is, hogyan lesz minden tagnak saját tehene és malaca. A termelőszövetkezet közös tulajdonából kapnak, vagy másképpen lesz-e? Természetesen nem. arról van szó, hogy ennek az igénynek a kielégítése közös vagyonból történik. Egyesek úgy gondolkodnak: Nem fon- los, hogy a szövetkezeti tagnak saját külön tehene legyen, ez a felfogás nem helyes. Gazdaságilag és szervezetileg is lehetővé kell tenni, hogyha a szövetkezeti tagnak van ilyen igénye, akkor azt kielégíthesseTartsuk be az önkéntesség elvéti Termelőszövetkezeteink és a tagságnak feladata sok egyéb feladat mellett a politikai munka végzése is a szövetkezeten kívül álló dolgozó parasztok között. Ezzel párhuzamosan kell megteremteni a termelőszövetkezeti csoportok között a tapasztalatok kicserélését is. — A másik kérdés, melyet az egész tanácskozással kapcsolatban fel kell vetni a helytelen, túlzott önbizalom, az elbizakodottság kérdése. Meg kell állapítanunk eredményeinket, önérzetesen és büszkén, de ez egy pillanatra .sem homályositsa el éberségünket és józanságunkat. Az önkéntesség elvének betartása és érvényesülése olyan kérdés, amely nélkül eredményes munkát végezni nem lehet. Semmi erőszakosságot nem bír el ez a munka. Az ötéves terv során 2.250 km bekötő utat fogunk építeni és amikor mi a kormány támogató kezéről beszélünk, legyenek meggyőződve, hogy oda fogjuk tenni a bekötő utakat, ahol az uj, szocialista mezőgazdaság épül. Az ivóvizkérdéssel kapcsolatban az ötéves terv során 2000 artézi kutat fogunk létesíteni, amire összesen 60 millió forintot irányoztunk elő. Felhívom azonban a termelőszövetkezeti csoportjaink figyelmét, hogy a jó ivó viz kérdésének megoldását illetően nekik is sok lehetőségük van saját erejükből és saját kezdeményezésükből. Harcunk eredménye az egész dolgozó parasztság megnyerése lesz — A termelőszövetkezeti mozgalom lapja. „Szövetkezet“ és a termelőszövetkezeti tagok tömeglapja a „Szabad Föld“ mellett irányt kell majd vennünk egy olyan lap megindítására, mely az első időkben havonta, később hetenként jelennék meg és mely a termelőszövetkezetek lapja lesz. — Ne rettentsen bennünket vissza a. falusi csztályharc küzdelmeinkben. Úgy vezessük ezt a harcot, hogy eredménye az egész dolgozó parasztság megnyerése legyen. Bátrak és szilárdak legyenek az elvtársak, mert mellettük áll népi demokratikus kormányunk egész államhatalma, mellettük áll népi demokratikus kormányunk veze'ö osztálya a munkásosztály teljes erejével, főképp mellettük áll a mi szilárd sziklánk, a magyar a dolgozó nép nagy élcsapata, a Magyar Dolgozók Fártja és mindnyájunk szeretett, bölcs vezére. Eákosi Mátyás elvtárs. Elénk ütemes taps és felkiáltás: Éljen Rákosi, éljen a Párt.!) Ä termelőszövetkezeti csoportok és gépállomások dolgozói országos tanácskozásának határozati javaslata Mi. a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetősége és a Magyar Népköztársaság- Minisztertanácsa által tanácskozásra összehívott termelőszövetkezeti csoportok és gépállomások dolgozói megvitattuk a termelőszövetkezeti mozgalom mai helyzetét az előttünk álló fela.datokaí s a következő határozatot hoztuk: I. Megállapítjuk, hogy népünk bölcs vezérének és tanítójának, Rákosi Mátyásnak 1948. évi történelmi jelentőségű kecskeméti beszéde óta eltelt másfél esztendő alatt a termelőszövetkezeti mozgalom gyökereket vert hazánkban és erőteljes fejlődésnek indult. A termelőszövetkezeti csoportok egyre népszerűbbek a magvar falvakban. Ma már minden harmadik községben működik termelőcsoport s alig van olyan község, ahol a dolgozó parasztok úi csopor tok megalakításának gondo ia+ával ne foglalkoznának Fiatal ternjflőcsoportiaínk népszerűségének igazi oka hogy már oz első aratásé? iól megállották a helyüket Büszkén elmondhatjuk: Tér melőcsoportiaink terméseredményei általában mindenütt magasabbak voltak mint az egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztoké, ugyanabban a határban. A kételkedők, tétovázók előtt már az első termelési évben kézzelfogható eredményekkel bizonyítottuk be. hogy a traktor, a nemesített vetőmag, jó munkaszervezés, megfelelő talajművelés és a növényápolás segítségével a társasgazdálkodás fölényben van az elmaradt munkaeszközökkel küzködő kisparaszti magángazdálkodással szemben. A szövetkezeti gazdálkodás magasabb terméseredményeket biztosít és a iómódú élet lehetőségét nyitja meg a dolgozó parasztság számára. A iobb terméseredmények következtében megnőtt termelőszövetkezeti csoportjaink közös vagyona és tagi-ik iobb életkörülmények közé kerültek. Tagjaink már az első év végén kapott részesedésből Hentős mértékben felruház- kcd^ak, bútorokat. egyéb ^ázifelszereíésj tárgyakat, topábbá rádót. kerékpárt vásárolhattak. gyermekeiket iskoláztathatták. stb. A termelőcsoportokhoz csatlakozott fa lusi dolgozók számára a mű veit. jómódú élet már nem -á voll célkitűzés, hanem eíiu íoftak ennek közvetlen kapu-! iába. ] Az első termelési év eredményei alapián az elmúlt őszön a dolgozó parasztok újabb tízezrei csatlakoztak a termelőszövetkezeti mozgalomhoz. A meglévő termelőcsoportok területileg és taglétszámban megnövekedtek, a régi cső por ok mellett úiak alakultak. A földmunkások mellett ma már 3 földdel bíró dolgozó parasztok, úigazdák és régi birtokosok, törpebirtokosok és középparasztok is egyre bátrabban, egyre nagyobb számban lépnek rá a felemelkedés. falusi jólét egyedül helyes útjára, a tár- sasgazdájkodás útjára. Jól tudjuk, eredményeink elérését országunk felszabadításával. a demokratikus földreform lehetővétételével a Szovjetúnió és népünk nagy barátia. a nagy Sztálin segítsége tette lehetővé. Termelő- csoportjaink munkámban lép- ten-nvomon érezzük a Szov- l^^únió felbecsülhető íékü támogatását, mi előtt a szocialista mezőgazda ság tapasztala.ahu K átadásában. Parasztküldötteink a a elmúlt nyáron közvetlen közelről, saját szemükkel győződhettek meg a világ első szocialista mezőgazdaságának hatalmas sikereiről, a kolhoz gazdálkodás eredményeiről, a kolhoz parasztok vidám, boldog életéről. A szovjet parasztság élete , Szovjetúnió szocialista mezőgazdaságának eredményei lelkesítenek bennünket, tapasztalataikat felhasználjuk termelőszövetkezeti csór r< • i *i -nk faípraállítására cs felvirágoztatására. A Párt és Rákosi Mátyás hívó szavára indult el a termelőszövetkezeti mozgalom M a gy a r or szá gon. amikor másfél évvel ezelőtt nevezetes kecskeméti beszédében rámutatott arra. hoev két út áll a megvár dolgozó parasztság előtt. Egyik a régi kapitalista út. melven menthetetlenül a kulák jármába, rabszolgaságába iut. a másik út Pedig a mezőgazdaság fejlődésének szocialista útja. n termelőszövetkezetek útja, amely a dolgozó parasztság felemelkedésének egyetlen biztos, célravezető útját jelenti. Pártunk állandó irányítása és útmutatásai mellett döntő jelentőségű volt termelőcso- poríjain k talpraállí: ásóban nép] demokratikus államhatalmunk anyagi segítsége. Megalakulásunk első nercétől fogva nap mint nap érezhettük munkás-paraszt államunk, kormányunk segítő kezét. A legnagyobb horderejű támogatás számunkra az állami gépállomások felállítása volt. A gépállomások rendelkezésünkre bocsátották a legkülönfélébb korszerű nagy gépeket, amelyekkel jobb talaj- munkát tudunk adni közös művelés alá fogott földjeinknek és magasabb terméseredményeket vagyunk képesek biztosítani. A gépállomások segítségével végérvényesen megszabadultunk ^ kulák igauzsora béklyójától. A traktor azonban nemcsak a föbbter- melési nagyobb jólétet hozta meg számunkra a termelőcsoportokban. hanem hatalmas fegyver is kezünkben a falusi reakció, a mindenfajta mara- diság elleni harcunkban. — Hogy ternielőcsoporíjaink területén immár mindenféle kizsákmányolástól mentes, sza bad parasztok lehetünk, azt köszönhetjük az állami génát {omlásoknak és a traktorokat gyártó, ipari munkásosztálv baráti támogatásának. Segítette munkánkat a földmű vesszövetkezetek ielentős része is. Resztvettek termelő szövetkezeti csoportjaink nép szerűsítésében és ielentős gazdasági támogatást is adtak. A kulákok és a velük szövetkezett klerikális reakció persze Iegkevésbbé Sem örvendenek termelőcsoport- i'őnk fejlődésének. Nagyon iól tudlak, ahogyan mi előre haladunk és erősödünk fokozatosan, úgy alkonyodik le az ő napjuk. Sikereink ezért vál INoveliuk a szövetkezeti vagyont
