Zala, 1950. január (6. évfolyam, 1-26. szám)
1950-01-26 / 22. szám
Egy üzem, ahol minden dolgozd: népnevelő Látogatás a Dunántúli Sajt- és Vaiterme! ő NV egerszegi telepén Semmiben sem különbözik a többi épületektől. Az alacsony épület egy emeletével szerényen húzódik meg Kossuth L.-utca házai között. De ahogy belépünk az épületbe, már a kapu alatt hordók és ládák egymásra rakott hosszú sora köti le a figyelmünket. Az udvar már teljes egészében tükrözi vissza Nyugat-Dunántuli Sajt- és Vaj- termelő NV zalaegerszegi telepének igazi arcát. Serény munka folyik itt. Szorgos munkáskezek gyors egymásutánban hordják be a teherkocsiról a tejjel megtöltött kannákat és rakják meg üressel, hogy a kocsit mielőbb útjára eresszék újabb szállítmányért. Varga József üzemvezető fogad bennünket, s amikor látja rajtunk, hogy jóleső megelégedéssel nézzük a gyorsan folyó munkát, megjegyzi: — A kocsiknak egy perc kés- nivalójuk 'sem lehet, mer 175 község tejtermékét kell naponként beszállítaniuk az üzembe. Csak igy tudjuk biztosítani a zöickenésmentes munkát. Most Komlósi Ilona termelési felelős, aki időközben hozzánk csatlakozott, veszi át a szót. — 1947. évhez viszonyítva termelésünk 3S8 százalékra emelkedett. Ezt az eredmény: még fokozni akarjuk. — Természetesen ez nálunk szorosan összefügg a népneveié munkával. — A mi szakmán! világosan 1ükrözi~ vissza a mun kás-paraszt_ szövetség szoros összefogásának fontosságát Termelésünket csak úgy tudjuk fokozni, ha dolgozó parasztjaink megértik a tejbegyüjtés fontosságát. Három népnevelő- csoportunk eddig több, mint 90 zalai községet látogatott meg — mondja büszkén. Közben belépünk az üzem helyiségébe. Tisztaság fogad ben nőnket, Nicinger elvtárs üzem' bizalmi szorgoskodik az egyik szép fényesre tisztított gép mellett. Úgy látszik, meghallott? az utolsó szavakat, mert igy kezdi a beszédet: — Hetenként kétszer, sőt háromszor is felváltva látogatja a vidéket népnevelőcsoportunk. Itt — mutat körül kezével az izemben — minden dolgozó népnevelő munkát végez. Szívesen megyünk ki a falvakba. Megmagyarázzuk a faiu dolgozóinak a helyes takarma- ayozást, hogy több legyen a tejhozam. Beszélünk a tejbegyüj és fontosságáról, a szövetkeze- ek előnyeiről. — Persze — vág most közbe ‘szabó Sándor, az üzem egy ifi iolgozója —, mi is rendszeresen tanulunk hetenként egyezer, politikai és szakmai előadási hallgatunk az üzemen belül, A munkánk csak igy lehet eredményes. — Komolyan teszi hozzá: — Nekünk érdekünk, hogy Göcsejben minden kis falu dolgozója tudatában legyen. hogy mi a kötelessége e nép államával, az 5 éves tervvel szemben, mely nekünk egy teljes korszerűen felszerelt u] üzemet ad ehelyett a kisméretű, a célnak nem megfelelő üzem helyett. — Érdemes hát a Tervért, a :obb jövőért, a békéért dolgoznunk, harcolnunk. (Siklós) Zalaegerszeg utcáin kialudtak a fények; a_fagyos estében csak a velőkig Írató szél nyqrgalászott a vastag hóval borított utakon, ember sehol sem volt található. A vaksötétségbe burkolódzó város .ablakaiból innen onnan halvány fények villantak ki a fehérségre, de ezek is kialudtak hamarosan. Zalaegerszeg élete megbénult: az üzemek leálltak, a vízszolgáltatás megszűnt, a telefonösszeköttetés megszakadt, a kórház műtőjében nem lehetett operálni. Nem volt villany a városban. Valahol q távvezeték elszakadt a paev viharban — ígv mondták itt az emberek. Talán még 3 nan is beívelik, amíg' helyrehozzák ... Színie percenként fokozódott a hófergeteg. s a feszesre húzott házalókon éles sivítással rohant tova az orkán. Valahol n sümegi országúton egy teherkocsi küszködött az ítéletidővel. Motorjának fülsiketítő berregése túlharsogta a vihar süvöltésél Elől, a kormánykeréknél_ két baitárs gubbasztott és biztos kézzel vezették a hófúvások között a kocsit. Az egyik Láng Antal bajtárs. q másik Hosty'czkí Béla baj társ. — Hátul a kocsiban Kustán Zoltán elvtárs szerelő brigádiának négv tagja foglalt helyet, Mellettük szerszámok, anyagok. Az arcukat a sötét ben nem látjuk, de egy-egy hang megüti a fülünket. — „A hibá behatárolására sür gősen a hcíyszmen kell lennünk“ — így Buda elvtárs. „Kutyád <lő — dörmögi Né^ meth elvtárs —. de azért nem adjuk fel n harcot. Holnap itt villanynak kell lenni, ha tör'k. ha szakad“. — ..A Pártért, a dolgozókért .. — mondja halkan Kustán elvtárs, brigádvezető. I A szinte centiméterekért menő és a dühödi időve.' folytatott kitartó küzdelemben v' másnap délután — térdig és derekig érő hóban gázolva — megtalálta a Kus ián-brigád a vezetékszakadás helyét. A vihar itt többszáz méter, hosszúságban letépte a vastag zu^iarával és iéggel borított vezetéket- Nem js kell mondani, hogy-, miLyen fáradságos és veszélyes munka kezdődött ezen a szak—'on. miközben a hóvihar tombolt a határban, a szerelő-brigád mondhatnánk emberfeletti erőfeszítéssel dolgozott q kora hajnali órákban. Ez volt azután egy kemény műszak! .,. Kustán elvtársnak nem kellett biztatni- n brigád tagiak, ment anélkül is a munka. Sőt. a két baitárs is nekl’átott amúw igazában a. hólapáto- *!ásnak és ahol tudtak, kész- segítettek. Valódi né’dáia volt ez az igazi ba,i- társAssáimak! ... A posta do’gnizól ugyancsak rendb^szedték a szaka- ! dozotf telefonvezetéket és a villanyszerelő-brigáddal versenyezve. állították helyre a megrongált vonalat. Az arcot maró. fagyos fergeteg meg ekkor sem hqgvott a’ább. -de a telefonvonal már állt. a kuszáit vezetékek rendbeszedve feszítettek a póznákon. .. . Az alkony beállta előtt a Kustán-brigád is készen volt a szereléssel; néhány- száz méteren új vezetéket húztak fel s ezzel ismét ösz- szekötölték Zalaegerszeget és a többi községet az é’ettel. 15 óra 22 perckor már felzúgott a telefon az egerszegi vili?,-’—telenen • • •. készen va- gyiink ... bekapcsolni! ... A Kusti án-hrigáií Szin te feljegyzésbe kívánkozó hő-nVsséggel legyőzte az elemek vad haragját. E’vtársak valamennyien, az é’csapat tan-iai. akik nem ismeritek akadályt. lehmt.^fppt. Az új éW. az új építés bősm ők . .. Németh Imre. Kustán Zoltán, Nagv József, Buda János és Gergác József elvtársak, 15 óra 30. Zalaegerszegen és környéken újra k’f^vúltak az életet adó villanyfények? LS—ő.) Természettudományos előadássorozat Nagykanizsán a dolgozóknak Az elméleti színvonal emeléséhez szorosan hozzátarozik a: általános műveltség színvonala nak emelése, tehát a természet tudományos ismeretek Idbővitc se is. A múltban vajmi kévése’ törődtek azzal, hogy a dolgozó1 helyes képet alkotnak-e maguknak arról a világról, amely ben élnek. Az„általános tudat lanságot a régi rendszer ess1 foTcozta azzal, hogy a babon?• hiedelmeket igyekezett elfogad tatni mindenkivel. Nagykanizsán a szakszerveze Jek rövidesen természettudományos ismeretterjesztő előadáv orozatot indítanak. Kilenc hé- '•;g tárt ez az előadássorozat, s nindem héten e<?v-egv elődé*, 'esz a szakszervezeti székházban \ kanizsai előadók az ervostu- kmány, csillagászat, gazdaság- -nelitika, földtörténet, az ember -'iiődésének története mindenkit érdeklő problémáit dolgo=- -ák fel. Az előadássorozat február elején indul a nagykanizsai dolgozók részvételével. A csabrertdeks gépállomás kuturmunkáj áról Gépállomásunk az ősz elején alakult, így a környékbeli dolgozó parasztsággal csak qz őszi mezőgazdasági munkák során kerülhettünk közelebbi kapcsolatba. A falu népe nagy érdeklődéssel kísérte munkánkat, s állomásunk dolgozói — látva ezt az érdeklődést — megígérték, hogy télen is kimennek a községekbe. Nemcsak a traktorok munkájával segíthetünk a dolgozó parasztságon — mondták —. Sok tennivalónk van a politikai téren, de kulturális téren is.“ Kint járva a falvakban, láttuk azokat n hiányosságokat. amelyek a kultúra vonalán fennállanak. Ezeket a hiányosságokat Pedig jó népnevelőmunkával és kultúr- munkával lehet eltüntetni, így természetes, hogy ránkhárul nagyrészt falun ez a feladat. Tudjuk, hogy a falusi kuliúrmunkából minél na^vobb mértékben nekünk, gépállomás! dolgozóknak kell kivenni a részünket és irányitó szerepet kell beíöltenünk. Tisztában vagyunk azzal- hogv a sok éjszakai tanulásnak, amit önmagunk művelésére fordítunk, q tavaszi munkánkban látjuk hasznát. De különösen így lesz ez oVan esetekben, mint a terv- kö’esöniegvzés. a, Zala olvasótáborának kibővítése. a gépállomás? és termalés; szerződéskötés érdekében indított felvilágosító munka volt, amelyből gépállomásunk valamennyi dolgozóm dereka san kivette q részét. A kuíákok és szekértolóik tr-rm^szetesen ellenségei a gépá^omási dolgozóknak. De "fenségei munkájuknak is. így nem nézik jó szemmel a kultúrmiinkánkat sem. De mi harcolunk ellenük ezen q term is. akik pedig segítségünkre vannak ebben q harcban. azok maid éh/ozik győzelmünk gyümölcsét. Akik p^g későn ébrednek fel, mt vpsz k észre, bo^v lemaradtak a vonatról és nem mondhatják el maid annak- id-tén jogva1- hogy riinnká- jukka1 resztvettek az ötéves terv sikeres nmevalósí+ásáéip f0,„.„A0fí harcban és ezz^1 segítségére volt a falu népé■n Mi q génpuomás doVomi tudjuk, hogv Pártunk és Rákosi a’vhárs iót akar és minden nviunk segítségére van. S mivel ezt tudjuk. szívesen és fáradságot ' n~m ismerve járunk a > környékbeli községekbe. hogy szerény tudásunkat tovább adjuk a dolgozó parasztságnak, s nevelő- munkái végezzünk kö. zöttük. „A kuitúrmun- kából valamennyiünknek ki kell vennünk a részünket“ • mondják a dolgozók és ezért egv sem qkad. aki ki akarná mqgát ebből vonni. Ezzel az a célunk, hogy a dolgozó parasztság ne legyen mzeára hagyatva és kulturális téren is érezze q munkásosztály segítő kezét. Ezért kapcsolódtunk be a Szabad Föld Téli Estékbe is. Kultúrcsoportunk résztve-sz egv-egy előadáson és emeli annak színvonalát. Dolgozó parasztságunk ped'g szívesen fogad bennünket és szinte elvárja, hogv az előadásokon tevékeny részt vegyen kuhúrcsoportunk. Szeretettel végezzük ezt a kultúrmunkát, mert qz a meg- gvőződésünk, ha bennünket nevelnek, nekünk is nevelni kell. Erre Pedig éppen ez. a fahmi kultűrmunka a legnagyszerűbb alkalom, ameúyel kapcsolatban még közelebb kerülhetünk a dolgozó parasztsághoz. De ahhoz, hogy a dolgozó parasztság körében er^dmé nves kultúrmunkát végezhessünk nekünk masninknek is sokat kell tanulni, mert még többet a kenunk tudni, még többe akarunk nyuita ii. Gépáűomásunkon rendszeres nevelőmunkq folyik. Minden egyes dolgozó szemináriumra jár és így emeli e7mé'eti színvonalát. De ettő' függetlenül folyik az önképzés is. Ennek az eredménye is megmutatkozott. mégpedig úgy, hogy a kecskeméti sztá- 1 'nvec-vezetőisko’án éppen cgv" csabrendeki traktorista q műszak1 e’őadó. Ez nem valami különös jelenség részünkről, hiszen célunk a iő káder~k neve’ése is. Ezt bizonyítja, bogy a™k az elvtársak. qVíket eddig isko’ára küldtünk, eredményes munkát végezve tértek vissza. Géná’lomásunk kultúrmun Icájának irányvonalát továbbra is az, az elv szabja meg, ho^v még jobban ■ elmélyítsük a munkás-paraszt szövetséget és ezzel q munkánkkal' is emeljük a fq^u dolgozóinak kulturális színvona- ’át. Ezzel is az ötéves terv síkúét segítjük elő q Párt és Rákosi elvtárs útmutatása nyomán. LABANCZ ISTVÁN " gépállomásvezető, Csabrendek. Zalaegerszegi népnevelők n szerződéses termelés sikeréért Zalaegerszegen a pártszervezet. a DéFOSz. a földmi- vesszövötkezet, az MNPSz pápnpvclői szinte az egész fagságot bekapcsolták a szerződéses termeléssel kapcsolatos munkába és házi- agitáció során ismertették annak jelen tőségét - a nép állama, va1 amint a dolgozó kis- és középparasztság számára- Gyakorlati példákkal győzték meg az egerszegi dolgozó parasztokat a pártszervezet népnevelői és szétrombolták a knlákok által első napokban megindított reakciós támadásokat. Ma az az eredmény, hogy Zalaegerszeg napraforgó előirányzatát például 4 holddal teljesítette túl. Átlagosan pedig 908 százalékon felüli a megyeszékhely eredménye. Hasonló volt a helyzet Lend* vajakabfán és Pusztaederi- csen is. „Mégiscsak mi győxtünh !.. .6Ó A távvezetek helyreállításának története és a Kustán-brigád hősiessége
