Zala, 1950. január (6. évfolyam, 1-26. szám)
1950-01-25 / 21. szám
Ma temetik Kolarov elvtársat Magyai kormányküldöttség utazott a temetésre VB. évfolyam 21. szám. &ra 50 fillér Londoni hírek sxerint De Gasperi visszaadja kormányalakítást megbízatását 1950, január 25 szerda Uj és szép életet építenek a dolgozó parasztság számára a Magyar Dolgozók Pártja segítségével a termelőcsoportok tagjai Megkezdődött a termelőszövetkezeti csoportok küldötteinek országos tanácskozása A termelőszövetkezeti csoportok és gépállomások küldötteinek első országos tanácskozása kedden reggel az Élelmezési Ipari Dolgozók Országos Szakszervezete szék- házában megkezdődött. A tanácskozáson a küldötteken kivül megjelentek Szakasits Árpád elvtárs, a Magyar Népköztársaság elnöki tanácsának elnöke, a kormány csaknem valamennyi tagja s a Magyar Dolgozók Pártja központi vezetőségének tagjai. A küldöttek hatalmas, percekig tartó ünneplése közben diszelnöknek Rákosi Mátyás elvtársat választották meg. Ezután Erdei Ferenc földművelésügyi miniszter mondott megnyitó beszédet. Szakadatlanul tanulnunk kell a szoviet példából — Amióta 1948, augusztusában kecskeméti beszédében népünk nagy vezetője, Rákosi Mátyás utat mutatott a szövetkezeti gazdálkodás, a mezőgazdaság szocialista fejlesztése felé, azóta a Magyar Dolgozók Párt;<~. Ivpésről-lé- pésre utat mutató irányitás- sal segitette termelőszövetkezeti mozgalmunkat — mondotta. — A tanácskozás tárgya: termelőszövetkezeti mozgalmunk és gépállomási hálózatunk, a mezőgazdaság szocialista fejlesztésének az önkéntes társulás utján haladó szövetkezeti gazdálkodásnak a kérdése. Szakadatlanul tanulnunk kell a világ legfejlettebb mezőgazdaságának, a, szovjet mezőgazdaságnak a példájából, egyre többet kell megismernünk nagyszerű vívmány aiból és hatalmas eredményeiből. A mezőgazdaság szocialista fejlesztése az áttérés az elmaradt, szervezetlen egyéni termelésről a szervezett, tervszerű, közös gazdálkodásra, hatalmas munka és szüntelen harc. Amellett, hogy mindennap harcot kell vivni a kizsákmányolok romboló mesterkedéseivel, meg kell küzdeni magában a dolgozó parasztság soraiban, sőt a termelőszövetkezeti csoportok tagságában is fellelhető ingadozással. 7° ezer dolgozó paraszt már szövetkezetben dolgozik — Országos tanácskozásunk eredménye uj meg uj termelőszövetkezeti csoportok megalakításában, termelő- szövetkezeteink és gépállomásaink egyre nagyobb terhelési eredményeiben fog megmutatkozni. A lelkes tapssal fogadott beszéd után Keresztes Mihály földművelésügyi államtitkár elvtars mondotta el beszámolóját Bevezetőben Keresztes elv- társ ismertette a termelőszövetkezeti csoportok eredményeit, majd igy folytatta.: —^ Az elmúlt év alatt termelőszövetkezeti csoportjaink területe és taglétszáma az ötszörösére emelkedett A csoportok területe meghaladja a 360.000 katasztrális holdat. A csoportokban résztvevő családok száma eléri a 37.000-et, a szövetkezeti tagok száma pedig a 46.000-t. Jelenleg a termelőszövetkezeti csoportokban családtagokkal együtt 70.000 paraszt dolgozik. A termelőszövetkezeti csoportok számának növekedése háromszoros emelkedést mutat és az engedélyezett csoportok száma 1520. A csoportok átlagterülete a tavalyi 120 katasztrális hold szántóról az idén 220 hold szántóra, átlag taglétszámuk pedig a tavalyi 17—-18-ról 30-ra emelkedett A Párt segítségével — Termelőszövetkezeti mozgalmunk legnagyobb segítője és támogatója a mozgalom megalakulása óta nagy Pártunk, a Magyar Dolgozók Pártja és szeretett vezérünk. Rákosi elvtárs. Atermelőszövetkezeti mozgalom mögött all demokratikus köményünk teljes erejével. A múlt évben termelőszövetkezeti csoportok támogatására 94 millió forintot adtunk. Ebből az összegből 48 millió forintot fordítottunk ?. termelő- csoportok gazdaságainak bővítésére. Az összeg másik részét oedig, 48 millió forintot, mim torgótőkehitelt használtak fel a termelőcsoportok a termelés zökkenőmentes viteléhez. — A szerződéses termelés keretében a csoportok jóminő- ségü vetőmaghoz, műtrágyához és termelési előlegekhez jutottak. A szerződéses termelés egymagában több, mint kétmillió forint értékű többletbevételt jelentett a termelőcsoportok számára. Az adózás területén is komoly kedvezményeket élveztek a csoportok. A csoportok tagjainak jövedelemadója a harmadik típusban csak a felét tette az egyénileg gazdálkodó dolgozo parasztok adójának. Kezdeti lépések — A sokoldalú támogatásnak legdöntőbb bizonyitéka az állami gépállomások hálózatának kiépítése. Termelőszöve tkezsti csoportjainknak komoly támogatást adtak a földmüvesszö- vetkezelek is. A jól dolgozó füldmüvesszövetkezetok, mint a dolgozó parasztság egységes általános szövetkezeti a szövetkezeti nagyüzemi termelésre való áttérés előiskolái. A termelőszövetkezeti mozgalmunkat szélesítette a Szovjetunióban járt parasztdelegáció munkája is. Termelőszövetkezeti mozgalmunk Pártunk irányítása alatt, a Szovjetunió támogatásával, felhasználva, a kormányzatunk által adott támogatást jelentős eredményeket ért el, de csak a kezdeti lépéseket tette meg. A munkaegység megszervezése — Jelenleg termelőszövetkezeti mozgalmunk előtt a legfontosabb feladat a termelés színvonalának állandó emelése, növénytermelésben. állattenyésztésben egyaránt. A dolgozó parasztság széles rétege akkor fordul a termelőszövetkezet felé, ha a felvilágosító munka mellett elsősorban az eredményeken keresztül győződik meg arról, hegy a szövetkezés jó és a dolgozó parasztok számára a szebb, jobb életet jelenti. Termelőszövetkezeti csoportjainkban akkor tudunk nagy terméseredményt elérni, ha hibáinkat és hiányosságainkat kijavítjuk. Fontos feladatunk, hogy a jövőben az elosztást a munkaegység alapján, igazságos alapon szervezzük meg. Ha a jövedelemelosztás igazságosan a munkaegység alapján történik, akkor minden tag arra törekszik, hogy minél jobban, minél többet dolgozzon, aminek az eredménye a szövetkezeti csoportok gyors fejlődése és felvirágzása mellett a favok saiát iólé*érek emelkedése A jövedelem ilyen igazságos elosztásának eredménye, HATÁROZOTT A PÁRT hogy váljék minden dolgo■ zónknak, minden üzemi funkcionáriusunknak. Ennek minden pontját végre kell haj; tani! Befejezésül megállapítja a i Központi Vezetőség: „A mun■ kaverseny újabb hatalmas . fellendülése, a termelés és a ■ termelékenység további emel• kedése lesz a legszebb emlékmű, melyet a Szovjet Hő- sök ezreinek állíthatunk, akik . hazánk, népünk szabadságáért hullatták nemes vérü, két. így gyorsítjuk meg most i induló ötéves népgazdasági • tervünk sikeres megvalósitá- l sát. Ezzel erősítjük és szilárdítjuk leginkább a béke : frontjának ránkeső szakaszát a háborús gyű j tógátokkal i szemben“. t A Párt határozott. A hatá- rozat lényege: meg kell szi- lárditani a szocialista munka- verseny eddigi eredményeit.- Ennyi azonban nem elég: to■ vább is kell az eredményeket- fejleszteni. A határozat végrehajtása i nem kis feladat, mint ahogy • nehéz, odaadó munkát kívánt i országunk újjáépítése, első, • hároméves tervünk végrehaj- r tása és az első szocialista i munkaverseny megszervezése ■ is. Nem lennénk azonban z méltó építői a szocializrnus- i nak, ha a Párt Központi Ve- zetőségének határozatát nem- ugyanazzal az eltökélt szán- dékkal fogadnánk, mint ami- t vei minden eddigi feladatot 1 vártunk: maradék*alánul vég- rehajtjuk. , A kommunistákra ebben a- harcban is — mert a határo- zat végrehajtása harci fel- s adat — élenjáró szerep vár.- A határozat külön figyel- mezteti a kommunistákat:- „Irányt kell venni arra, hogy ;. 1950 folyamán minden, a ter2 melésben dolgozó komrnu- 7 nista részt vegyen az egyéni i munkaversenyben“. Máshol- igy ir a határozat: „Az üzemi '. pártszervezeteknek különös- gondot kell forditaniok a- munkaversenyben kiváló pár- '- tonkivüli munkások és műit szaki értelmiségi dolgozók, ■i sztahánovisták, újítók, mun- i kamódszerátadók támogatá- sára“. A határozat e két rész- :: lete megjelöli a kommunis- t ták feladatát: egyrészről ma- •, guknak kell jó példával elöl- járni a szocialista munkaver- k senyben, másrészről pedig L- támogatni, irányítani, buzdi- g tani kell a pártonkivüliek i- helyes kezdeményezését, jó a eredményeit. E kettős feladatban minden kommunistának .- be kell töltenie az élenjáró ■- Párt tagjának szerepét. ^ a A Párt határozata irányt- szabott. A Párt tagjainak és >- a Párthoz hű, becsületes, pártonkivüliek tömegének most i- elsőrendű feladata, hogy a ;t valóságba vigye át a. határoI rvf Alighogy nyilvánosságra került a Párt Központi Vezetőségének határozata a szocialista munkaverseny eredményeinek megszilárdításáról és továbbfejlesztéséről, ez a határozat a legrövidebb ide alatt üzemeink életének, fizikai és szellemi dolgozók, a termelést irányi tó és végrehajtó munkások érdeklődésének középpontjába került. Miért fordulnak a széles tömegek ilyen határozottsággal a Párt Központi Vezetőségének határozata felé? Azért, mert a határozat megmutatja az útirányt, mely felé a leszűrt tapasztalatok alap jár haladni kell. A határozat négy lényeges részre bomlik. Az első részben lerögzíti £ Párt Központi Vezetősége azl a helyzetet, mely a szocia- lista munkaverseny mai állására jellemző: ,,... a szocialista munkaverseny a Ma gyár Dolgozók Pártjának vezetésével tömegmozgalommá fejlődött. A Párt utmutatásé nak megfelelően az egyén: verseny vált a munkaversen\ alapformájává“. A szociálist munkaverseny a viszonylag rövid idő alatt is komoly eredményt hozott: „Az ipar: termelés értéke 1949 második felében az első félévhe; képest 26.9 százalékkal, i munka termelékenysége pedig 7.3 százalékkal emelke dett“. A fejlődés tulajdonit ható annak, hogy megjavul üzemi agitáciős munkánk, i jobb életviszonyok jobb ked vet teremtettek a munkához a munkások egyre jobban ér zik, hogy viszonyuk gyökéré ben változott meg a termeié: kérdéseihez, hogy a Szovjet unió iránti ragaszkodás tar talma a szocialista munka módszerek átvételével bővült A határozat második részi Világosan rámutat arra, hog^ eredményeink ismeretébe: súlyos hiba lenne a hiányos súgókról való megfeledkezés „Bár a munkaverseny ha zánkban már tömegmozga lommá vált — írja a határo zat — mégsem hunyhatun] szemet afelett, hogy az egyén versenyzők száma alig ölel fel az iparban dolgozók fe Lét.“ A további hiányosságok kampányszerűen értelmezi! egyes helyeken a versenyt „még jelentékeny a munka erővándorlás, elég gyakorial a norma- és bércsalások, ma gas a selejt-százalék.“ Mé; mindig előfordul, hogy a bü rokratizmus útvesztőjébe: tűnnek el jó újítások. A Központi Vezetőség a hi bák megjelölése mellett hat madik fejezetben megjelöli tennivalókat. Tizenkét pont ban foglalja össze a határo cat, hogy minek kell jelle meznie a munka verseny to vábbi útját. Ez a tizeuké pont vérévé, velejévé kel
