Zala, 1950. január (6. évfolyam, 1-26. szám)
1950-01-24 / 20. szám
Kedd, 1950. január 24. // mi szemun \s k Dolgozó parasztok, parasztosszonyok, fiatolok' tonulságos vitája Bucsután az „Erős básfyá" tói A földek, gyárak után a kultúra is a népé lett. Nem volt könnyű az ut idáig. A felszabadító Vörös Hadsereg, a munkásosztály, a Párt azonban megbirkózott a nehézségekkel és a tudás asztala megtérítve, oda ült mellé a. kis Bucsüta község dolgozóinak apraja-nagyfa. , Fogvacogtató hideg van. — Ha művelődésről van szó nem számit — mondja Varga Lajos favágó munkás —, mert mi szereljük a, könyvet. — Kucsmájáról leveri a havat és letelepszik itt mellettem az általános iskola egyik padsorában. Tőle tudom meg, hogy az „Erős bástyau című antológiáról lesz szó,, amit egy hónappal ezelőtt osztottak ki 70 példányban, hogy minél többen elolvassák. ' '/izcseppben a tenger... Ctzv. Kovács Ignácné ül a hátam mögött. Azt mondja: — Igen helyes dolog, hogy a mi íróink lejönnek a falu népéhez, mert sokat tanulhatunk egymástól. — Kinyitja az „Erős bástya” nála- lévö példányát és egy novellára , mutat. Ezt tetszett nekem a legjobban. Zalai tárgyú. A MAORT tőkései el akarták benne actni az ország egyik kincsét, az olajat. Szerepel ebben egy gróf. Akinek az autója elütött egy kis paraszfott. Benne látom a viz- cseppben a tengert. Az urak mindig igy ütöttek el bennünket. Be a Szovjetunióból haza jön ám Varró, a MAORT munkás és novella végén leleplezi a tőkéseket. A népé lesz a föld kincse is. A Szovjetuniót ól kaptunk mi is szabadságot — csillan fel a szeme. A viharos taps jelzi, hogy határtalan lelkesedéssel fogadja a kis község dolgozó népe Vihar Béla elvtársat, a nemes magyar t írót. Feszült figyelem van a munkában megtört emberek os asszonyok arcán, amikor jövetelének célját fejtegeti. K;mÜV9Ít fők százezreire van szükség — Ma egyik legfontosabb feladatunk, a nép kulturális fel- emelkedése. Az 5 éves terv sikeres megvalósításához a kiművelt emberfők százezreire van szükség. Gazdasági téren megsemmisítő csapást mértünk az ellenségre, most kulturális térén fogjuk felszámolni Pártunk vezetésével az ellenséges behatásokat. Ezután az irodalomról és a nép viszonyáról beszélt. ■— Mi a népnek akarunk írni és eljövünk, megkérdezzük itt Bucsután is, hogy jó utón haladunk-e? Tanulni alkarunk a néptől, kérjük a nép véleményét, hogy taníthassunk. És a következő percekben- már maguk az olvasók beszélnek a könyvről. Kissé vontatottan Íredül. Szalai Lajos favágó munkás az első hozzászóló a' könyv-, höz. „A kis király hídja”, című novella Tuba Pátere ragadta nma a figvelmét. Úgy mint Tuba Péter.,. Olyan nyers-nyakas parasztnak mutatja be az iró — kezdi a beszédet —, aki az elnyomatás alól felszabadult és évi ti az országot. Péter minket képvisel a népet. Ö is az angol ügynökkel harcolt ott a hid megépítésénél, mint ahogy mi harcoltunk a Reakcióval itt Bucsután 1946- ban. Ha nem lettünk volna olyan kemények, bizony Nagy Ferencék minket is elsöpörtek volna. Meggyes Jenő rögtön ráváaja — a nép elensegeivel olyan keményen kell vinnünk a harcot, mint Tuba Péter. Mert még sok Tuba Péterekre lesz majd, szükség. Elöltünk van az 5 éves terv! < — Itt Bucsután, a mi szemünk nyitva van már — ez meg Péter Imre hangja. Vihar elvtárs most egy novella történetét mondia el. Két munkásról szók Csont Elek.., — Ismerjük! — kiáltanak fel Horváth Károly meg Masica Józsefné cm/s^erre. Az a elme: „Szép az élet.” Vihar elvtárs felteszi a kérdést: mi a tanulság ebből a novellából? Mi sem maradhafunk el a munkcsosz áiytó — Az üzemi párttitkár Csont Eleknek, aki eddig mindig azt mondta, hogy rabja a gépnek, meg csak elnyövik a gép mellett, megmagyarázza a többiét- melés fontosságát. Az öreg munkás gondolkodik, mert egy fiatal társa újítás révén háromszor annyit termel, mint ő. Ej szakákon át nem tud aludni az öreg. Végül, átveszi az újítást, többet termel, többet keres és szép lesz az élete. így mondja el Meggyes Jenő. A sokat tapasztalt öreg ember bölcsességével szól közbe Szalui Lajos bácsi. — Nekünk Is át kell venni, ami uj, mint az az öreg munkás tette. Nekünx parasztoknak sem szabad lemaradni a munkásosztálytól. Ugyan az az érdekünk. A jólét megteremtése. Ezért kell szövetkeznünk, meg a nagyüzemi gazdálkodás. .. Eredményes volt Majd a versekre terelődik a szó. Ezekhez Lenkovics József a pártszervezet titkára szól hozzá. — a vers érzelmeinket is megmozgatja, gyönyörködtet. A szabadság levegője tör fel ma már a költők ajkáról —, mondja. Ujjongva énekel a népről, a szabadságról az ifjú költők serege. Végézetül Vihar élvtárs össze- szefoglalja az irói ankét eredményét, amely hasznos volt és tanulságos, az iró és a nép szamára is. Az első irodalmi ankét véget ért Bucsután. Az Internacionálé hangjai után még sokáig együtt maradt vagy 20—25 paraszt es parasztasszony és megy tovább a vita. Mi pedig útnak indulunk és még az utón is fülünkbe csengnek Péter Imre szavai: Bucsután, a mi szemünk nyitva már.i ’ j ! (Juhász) Az országos knkoricibegyüjtési versenyben Zala a tizedik helyre kerüli A legutóbb megtartott vármegyei operativ bizottsági ülésen a közellátási felügyelőség kiküldöttének jelentése' szerint, az országos kukorica- begyűjtési versenyben Zala megye a tizedik helyen áll, 71 százalékos ütemierv teljesítésében. A visszaesésnek oka az, hogy más megyékben a kulákok elszámoltatása már az elmúlt héten megtörtént, amig nálunk most van folyamatban. * Az eddigi eredmények azt mutatják, hogy a kulákok jó részben kivonták magukat a kukorica beszolgáltatás alól, mert az elszámoltatás alkalmával a bizottságok nagyobb mennyiségű kukoricát találtak elrejtve a kulákoknáh Néhány nap alatt előkerült 16 vagon, olyan gazdasági szükségleten felüli készlet, amelynek beszolgáltatását elmulasztották, aztonkivül, három nap alatt 70 mázsa olyan készlet, amelyet még az elszámoltatok elől is el akartak rejteni. Az utóbbi mennyiség 20 százalékát teljesen díjmentesen szétosztották a községekben az arra rászoruló kisparasztok között. A kulákok ellen az eljárás megindult. Radnainé a b beszél A Somogyi Béla utca. egyik udvari lakásában gyorsan forog a varrógép kereke "ay fiatalasszony keze alatt. Az asszonykát Radnai Már- tonnénák hívják, a varrógépen pedig kislányának tavaszi kabátját varr ja. A szobában Radnáiné mellett ott van mindkét kislánya, tanulnák. A családfő pedig valahol a városban a villanydijat szedi. Jaguár 25-ig megköti a termelési szerződéseket Klskanizsa doipzé parasztsága Amikor elkészítették a termelési szerződések tervét, Nagykanizsára 106 holdat vetettek ki. Ez túlnyomórészt Kiskanizsára hárult. Öt növényre lehet szerződést kötni itt: szójababra, olajlenre, napraforgóra, kenderre és káposztára. Kiskanizsán — mint bárhol másutt — annakidején meg is kezdték a szerződéskötést. Azonban — őszintén szólva — eleinte nagyon is vontatottan, mondhatnánk akadozva haladt. Olyannyira, hogy január 5-én a 106 holdból összesen 5 holdra kötöttek szerződést. Ekkor szinte úgy áltszott, hogy a 106 holdra sohasem lehet Kiskanizsán szerződést kötni. Tévedtek. Előbb azonban meg kellett találni a hibák forrását. Ahogy rendjén végigvizsgálták a szerződéskötéssel kapcsolatos teendőket, érdekes dolgok derültek ki. Erdélyi Rozi néni mégsem veszi meg így például az is, hogy a kofák még mindig nem akarjak beletörődni abba, hogy a dolgozó nép bőréi’e nem gazdagodhatnak. Akárhány dolgozó parasztot kerestek fel Kiskanizsán az illetékes szervek, csaknem mindenik- né] valami kifogásra búk-' kanták. Leggyakrabban ezt mondták: „Minek kössünk mi szerződést? Az Erdélyi Rozi néni úgyis megvásárolja azt, amit termelünk.” Ilyenkor az is kiderült, hogy az Erdélyi Rozi néni _ akár ráfizetéssel is átveszi az árut, csakhogy neki adják. Erdélyi, Rozi néni pedig minderről nem akart tudni semmit. ■ Azután kiderült az is, hogy a nagykanizsai földműves- szövetkezet termelési felelőse, Szabó János ^ nem úgy dolgozik ezen a téren, mint ahogy a köz érdeke megkívánná. Szivesen kötött volna ő szerződést a knlákkal is, de úgy, hogy egyszerűen le akarta tagadni azoknak ku- lák-mivoltját. „Nem kulák az — legyintett. — Nézzék meg csak a tenyerét, milyen kérges." Az már nem számított neki, hogy az illetőnek 30, vagy 35 holdja, meg jókora szőlője van. Javítottak a felvilágosító munkán És volt még egy hiba, ami talán a legsúlyosabb volt. Ez pedig abban állt, bogy a felvilágosító munka meglehetősen hiányos volt. A dolgozó parasztok túlnyomó része nem is ismerhette meg, milyen előnyei származnak a termelési szerződés kötéséből. Csak igy fordulhatott elő, hogy sojran még mindig a tavaly megtörténtekre hivatkoztak olymódon, hogy •.akkor is Ígértek füt-fát és semmit sem adtak.” A gyenge felvilágosító munka következtében senki sem magyarázta meg, hogy az ilyen ,ígérgetések” csak felelőtlen megnyilatkozások voltak. A hibák forrása megvolt» tehát segíteni már nem volt nehéz. A kanizsai népnevelők legjobbjai vették kezükbe ezt a városrészt. Szakadó esőben, fagyban, hófúvásban mentek ki Kiskanizsára a munkások, hogy sr kerre segítsék a termelem szerződ ''sköté'mket, Házr ólházra ment Csőgör József Lakatos, Igri József ács, Németh István lakatos, Anda Tózsefné és a többi népneveTömnie idegenkedve fogadták őket, később azonban megszerették a munkás-nép- nevőtöket. Akárhány helyen el sem akarták engedni őket. A szívós, kiterjedt felvilágosító munkának megvolt az eredménye. A kiskanizsai dolgozó parasztok átlátták a szerződéskötés jelentőségét és volt olyan nap, hogy húszán is jelentkeztek a kiskanizsai ,,városházán/1 Január 25-íg: 100 százalék Most már, a hibák felfedése után minden jobban ment. Erdélyi Rozi néni ígérgetése sem kisértettek többé, a föld- müvesszövetkezet termelési bizottsága is változtatott a módszereken és január 2I-én — amikorra megígérték- hogy 75 százalékban lekötik a szerződéseket — már túlhaladták a 80 százalékot is. Kiskanizsán pedig változatlan lendülettel folyik tovább a népnevelőmunka a szerződéskötések sikere érdekében. Január 25-én büszke örömmel jelentheti Kiskanizsa dolgozó parasztsága: „100 százalékban megkötöttük a. termelési szerződéseket.” Malomtnlajdonosok és űzembenínrlók figyelmébe A minisztertanács rendeleté értelmében mindazok a ma- lomüzemek és darálók, amelyek energiatermelésre, vagy üzemükben fát használnak, 1950 június 3Ó-ig szén. pró- pán-butángáz vagy elektromos üzemre kötelesek áttérni. A szén. és elektromostüzelést február .10-ig a nehézipari miniszternek kell ielen- teniök az üzembentartóknak. Kalasi vásíir-naplár Áz elmúlt héten közöltük már a megye területén január hónanban megtartandó országos állat- és kirakodóvásárok időpontját. Most február 1-től február 5-ig a következő községekben tartanak vásárt: Február 1 én Szentantalfa, február 3-án Lenti és Zala- szentgrót. Pénzbe szedő a Drávavölgyi- nél. — Elég sok gond van ezzel a két gyerekkel — állapítja meg Radnainé — és itt van a háztartás is. Nem kis dolog négy ember háztartását elvezetni. Azonban, amint körülnézünk a lakásban, megállapíthatjuk: Radnainé ügyes háziasszony. A lakásban tisztaság, a lányai is rendesen járnak, sőt jól is tanulnak. Aa aaatalon szemináriumi füzetet találunk. — Haladó szemináriumra járok — mondja az asszony. Kell is, hogy képezzem magamat, mert máskép nem végezhetnék jó népnevelő munkát. Radnainé sokat jár vidékre. de a városban is végez népnevelő munkát. Főleg az asszonyokhoz jár el és azokkal beszélget problémáikról. Szeretik is őt, ahová egyszer elment, oda hívják menjen el máskor is. S miről beszél az asszonyokkal. Erre ő maga adja meg a választ. — Egy asszony, akinek gyermekei vannak — mondja nem is beszélhet másról, csak a békéről. Ki akar ma háborút, csakis az imperial- listák és csatlósaik. Nekik üzlet lenne a sok borzalom, a légiriadó, a bombázás és öldöklés. — A Párt vezetésével az ötéves tervben még jobb életet és békét akarunk — mondja harciason Radnainé és két lánya, akik egy-két pillanatra felnéztek a tankönyvekből, helyeslőén bá- lintgntnak. Ok bár akkor méff egészen kicsik voltak a háború alatt, de szüleiktől tudják, hogy édesapjuk imperia- kát jelent a háború, s tudják, hogy Édesapjuk imperialista érdekekért szenvedett a háborúban. — Azt sem tudta miért harcol — homályosodik el Radnainé szeme. — Én azért járok szívesen népnevelni — mondja az asszony — s igyekszem, hogy minden asszony megértse, hoay harcolnunk kell az imperialisták háborús szándékai ellen. Majd ismét meghajtja a varrógépét és szorgalmasan varrja tovább kislánya kabátját. . — MAGYARSZENTMIKLÓS község dolgozó parasztsága teltekkel is bebizonyította több ízben- már, hogy híve népi demokráciánknak. Az 5 éves terv- kölcsön jegyzése terén is példát mutatott a kis község és a mai nappal a jegyzett összeget máj befizette.
