Zala, 1950. január (6. évfolyam, 1-26. szám)

1950-01-24 / 20. szám

iteua, íííou. Januar 24. — A rég'i világ dühödt ebei és disznói — hogy Marx sza­vaival éljünk — csak ringas­sák magukat olyan illúziók­ba, hogy lakájaik, a jobbol­dali szocialisták és a többi árulók segítségével sikerül fenntartani a kapitalista rab­szolgaság pusztulásra it-élt világát. A történelmet nem lehet becsapni, kerekeit visz­szafordítani nem lehet. A történelem törvényeit nem le­het valamilyen fegyver tör­vényeivel felcserélni, mint erről az uj háborúra bujto- gatók ábrándoznak. Rájuk elkerülhetetlen kudarc vár. A nagy sztálini korszak, a szocializmus győzelmének és a kommunizmus, építésének í korszaka, a termelő erők felvirágzásának, !a boldog és römteljes életnek szokatla- iül ragyogó lehetőségeit hoz- a az emberiségre. Poszpjelov ünnepi emlék- beszédét a jelenlévők viha­ros, hosszantartó tapssal fo­gadták. Mindenki felállt és 'orrón üdvözölte Sztálin ge- j, neralisszimuszt. Imin halálának 26- évfordulója az egész feli eilerlsii harcos inoepe volt Vladimír Il-jics Lenin halálá­nak 26. évfordulójáról a Szov­jetunió és a világ dolgozói ben­sőséges, kegyeletes emlékünnep ségek keretében emlékeztek meg. A nagy halottról való megemlékezés az egész haladó emberiség harcos ünnepe volt. Kievben Manuilszkij az Uk­rán Szocialista Szovjet Köztár-, saság Minisztertanácsának he­lyettes elnölce tartott emlékbe­szédet az ünnepi gyászülésen. Stockholmban- a Svéd-Szovje-. Társaság rendezett ünnepi gyászülést az évforduló alkal­mából. A Mongol Népköztársaság fő­városában és vidékén egyaránt megemlékeztek Lenin halálának évfordulójáról. Finnország demokratikus la­kossága kegyelettel emlékezett meg Lenin halálának 26. évfor- 1 dűlőjéről. ' ' Olaszország demokratikus tár­sadalma méltó keretek között emlékezett, meg az évfordulóról. A szombati kínéi lapok nagy tanulmányokban és vezércik­kekben ismertetik Lenin életét és munkásságát. A Kínai-Szov­jet Társaság szombaton Lenin- kiállitást nyitott meg Peking- ben. Krakkó egyik utcájának ab­ban a házában, amelyben Lenin annak idején lakott, szombaton emléktáblát lepleztek le. Egész Bulgáriában, a gyárak­ban, városokban és falvakban megemlékeztek Lenin halálá­nak évfordulójáról, a szófiai nemzeti színházban ünnepélyes nagygyűlés volt Lenin emléke­zetére szombaton este. A Német Demokratikus Köz­társaság elnöke, Wilhelm Pieck elvtárs, Lenin halálának 26. év­fordulója alkalmából cikket irt a Tägliche Rundschau vasárna­pi számában. i n pi takrícák dip'oíreai képrásüíl imm\ tesztek el a Lenin M uzoeun au Folyó év január hó 21-én Naskovszki moszkvai len­gyel nagykövet, Lastovics- ka csehszlovák nagykövet. Van-Csia-Szian. a Kínai Nép- köztársaság nagykövete. D.ju- j En-Kia, a Koreai Népköztár­saság nagykövete. Ralgoieva asszony, a Bolgár Népköztár saság nagykövete, Szobek András a Magyar Népköztár­saság nagykövete. Idamzsab. a Mongol Népköztársaság kö­I veí6, * TwT/i-r* Natanaili. az Albán Népköztársaság követe. Ap- pelt, a Német Demokratikus Köztársaság diplomáciai tes­tületének vezetője. Bratescu. a Román Népköztársaság ügyvivője, továbbá ez orszá gok követségeinek és misz- szióinak tagjai és dolgozói látogatást tettek a Lenin Mauzóleumban és koszorút helyeztek el. Kövessük Lenin és Sztálin példáját, liiirffiiÉ Pariéi, Ralesi eEvíárs legs Révai József elvíárs beszéde a budapesti LeKiK-diszÜMnepségen Elhunyt Vaszil Kolarov elvtárs, a Bolgár Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke Szófia. A Bolgár Kommunista Párt Központi Bizott­sága és a Bolgár Népköztársaság Minisztertanácsa kö­zölte. hogy január 23-án 1 óra 45 perckor meghalt Vaszil Kolarov miniszterelnök. Dimitrov leghívebb munkatársa. A Bolgár Kommunista Párt Központi Bizottsága és a Minisztertanács háromnapos gyászt rendelt el. magyar munkásosztály­ban ébrentartotta a for- radalmi zsetilemet az a tu­dat, hogy Lenin műve él. A bebörtönzött kommunisták­ban az tartotta a lelket, Rál kosi elvi ácsunknak a f egy­házban és Horthy' bíróságai előtt az adot-t rendíthetetlen kitartást, hogy tudta,: Lenin öröksége m,élió kezekben van, hogy van Moszkva, van Szov­jetunió és van Sztálin. Az erősödő szocialista vi­lág {udja, hogy egyedül példája és eszméi, békés munkája és építő tettei alapján fölénybe jut a tőkés világgal szemben. Mig az első világháború­ban a két imperialista tábor küzdött egymással, 1917 óta a szocializmus országát tekin­tik főellenségüknek. Ezt a politikát követték a második világháború alatt is, ezért követelt a hat éves háború annyi áldozatot. Az imperia­listák azonban nem akarnak anulni a második világhábo­rúból. Révai elvtárs msgállapi- otta a második világháború két fő eredményét: 7. hogy 1917 utóm újabb országok egész sora, a népi demokráciák szakí­tanák át az imperialista rendszer láncút és léptek rá a szociálisra fejlődés útjára, 2. hogy Hitler örökébe az amerikai im­perializmus \épe1i, amely egy táborba igyekszik tömöríteni a kapitalista államokat, a megvalósul és az épülő szocializmus országai ellen. Mi1, magyar dolgozók is a demokrácia, a szocializmus és a béke táborába tartozunk. Ezután Révai elvtárs rámu­tatott azokra az erdemények- re, melyeket a felszabadulá­sunk óta eltelt közel félév­tized alatt elértünk. — Elértük mindezt azzal — mondotta —, hogy hűek maradtunk Lenin és Sztálin tanításaihoz, hogy bíztunk dolgozó né­pünk alkotó erejében, hogy szakadatlanul erő­sít ettük Pártunk kapcso­latait a dolgozó tömegek­kel. — Fogadjuk meg Sztálin szavait — mondotta befeje­zésül Révai elvtárs — köves­sük még inkább Lenin és Sztálin példáját a harcban és a munkában, tömörüljünk még inkább a mi nagy Pár­tunk zászlaja alá, hallgassunk még inkább arra. aki Lenin és Sztálin iskolájában nőtt népünk vezérévé: Fuíkosi Má­tyásra! Révai elvtárs beszéde után került sor a magasszinvonalu ünnepi műsorra. A H0M£RS£KL£T CSÖKKEN ; Nyugaton is csökkenő fel­hőzet. a délnyugati megyék­ben ma még lehet kisebb ha- j vazás. A hideg még erősödik. Vaszil Kolarov elvtárs. a Bolgár Népköztársaság Mi­nisztertanácsának elnöke 1877 június 16-án született Su- menben. Ott végezíé közép­iskoláit is és ott ismerkedett meg a munkások szociálde­mokrata szervezetével, amely­hez már 17 éVes korában csatlakozott. Rokonai segít­ségével külföldi, főleg fran­ciaországi epritetemeken foly­tatta tanulmányait. Visszatérve szülővárosába- tanári állást vállalt és tevé­kenyen résztvett a Szociálde­mokrata Párt forradalmi cso­portjának megalakításában, valamint a munkásság akkori­ban kialakuló osztályharcos mozv-űmaíban. Plovdiv város munkássága az első győzel­mes választási csatában be­juttatta a városi tanácsba, ahol olyan sikeres akciókat kezdet. ^ ho<w híré eljutott az ország minden részébe- Jóllehet a kormány hatósá­gai állandóan a sarkában vannak, többízben letartóz­tatták, perbe fogták és man dátumától megfosztották mégis egymásután kétszer válasszák képviselővé. Kolarov 1917-ben már részt vett a zimmerwaldi mozgalom második kienthali konferenciáján ahol Lenin oldalán állást foglal a há­ború elleni harc bolsevik! tak­tikája mellett: .,a háborút polgárháborúvá kell változ­tatni!“ 1917 decemberében a szófiai nngy-szobranje szó­noki emelvényről üdvözli a győzelmes orosz forradalmat. Vaszil Kolarov elvtárs Georgi Dimitrov oldalán résztvett pártjának minden harcában és minden akciójá­ban a fasiszta kormányzat Peking. Mint ismeretes, az imperialisták összeesküvést szőnek a Kinai Népköztársa­sághoz tartozó Tibet ellen. A Pekingben tartózkodó demo­kraták megvitatták a tibeti kérdést. A gyűlés szónokai: kifejezésre jutatták azt a re-, ellen. Sztrájkok, népgyűlések és felvonulások élén együtt halad a forradalmi munkás­sággal. Éveken keresztül ve­zette, mint központi párttit­kár a Bolgár Szociáldemo­krata Párt balszárnyát, majd egyik 'kezdeményezője volt a párt csatlakozásának a Kom­munista Internaeionáléhoz és Dimitrovval együtt vett részt pártjának küldöttségében az Internacionálé második kon­gresszusán. — Dimitrovval együtt román fogságba került és a nemzeti munkásság ak­ciója együtt szabadította ki Őket Szikurancza. a hírhedt román politikai rendőrség kezéből. Kolarov elvtárs 1921-től kezdve állandóan tagja- volt ar Kommunista Internacionálé Végrehajtó Bizottságának. Dimitrovval együtt tért visz- szq, hazájába 1944 szeptem­berében és azóta, egészen Di. mitrov haláláig, .megosztotta vele a Bolgár Kommunista Párt és a Hazafias Arc vonal irányításának gondjait' és nagyszerű feladatát. A Bolgár Népköztársaság kikiáltása után a Nagy Szob­rán je egyhangúlag őt válasz­tott-' meg a köztársaság ideig­lenes elnökévé. Ezt a tiszt­séget egészen 1947 decembe­réig töltötte be. amikor a Nagy Szobrán je elfogadta az új alkotmányt, amely szerint Bulgária Népköztársaság. Ez­után Kolarov elvtársat he­lyettes miniszterelnöknek és külügyminiszternek nevezték ki. Georgi Dimitrov halála után a Bolgár Népköztái'sa ság Minisztertanácsának el­nöke lett. 1950 január 19-én Kolarov elnökletével alakult meg az új bolgár kormány. menyüket, hogy Tibet a kö­zeljövőben felszabadul. A gyűlésen felszólalt Csu-Te, a központi népi kormány he­lyettes elnöke. Ismételten hangoztatta: a kormány szi­lárd elhatározása, hogy Tí- betet felszabadítja. Tibetet ffelsaatoadtfjuk' — jelentette Isi Csn-Te Lenin halalanak 26. évfor­dulóján a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetősége és a Magyar-Szovjet Társaság diszünnepséget rendezett az Állami Operaházban. A disz- ünnepség részi vevői .’ lelkes tapssal köszöntötték,' Rákosi Mátyás, Szakasits Árpád elv- társakat, Dobi Istvánt, a mi­nisztertanács elnökét és a kormány tagjait. A'szovjet és magyar himnusz elhangzása után Révai József elvtárs, az MDP Politikai Bizottságának tagja, a Magyar, Népköztársa.- ' ság népművelési minisztere mondotta el ünnepi beszédét. Bevezetőjében ..Révai elv- társ rámutató! arra, hogy Lenin halálának évfordulójá­ról nem gyászolva emléke­zünk meg, hanem ugyanab­ban a szellemben, mint a közelmúltban' Sztálin elvtárs születésnapjáról, — A világtörténelmi fordu­latot, melyet. Lenin neve je­löl, hadd jellemezzem Sztálin szavaival: ,, Századok során számta­lanszor kísérelték meg a dol­gozók. hogy az elnyomókat nyakukról lerázzák és hely­zetük urává legyenek. De mindannyiszor kénytelenek voVak leverve és megszégye­nítve visszavonulni, lelkűk­ben sérelmet és megalázott- sejgot, haragot és kétségbe­esést rejtegetve és tekintetű két az ismeretlen égre emel­ve, ahol megváltást reméltek találni. A rabság láncai érin­tetlenek. maradtak, vagy a régi láncokat épp oly súlya: és megalázó láncukkal váltot­ták fel.“ 1919 után a bilincsbever1

Next

/
Oldalképek
Tartalom