Zala, 1950. január (6. évfolyam, 1-26. szám)

1950-01-03 / 2. szám

Kedd, 1050. január 3. Népi demokráciánk segitő keze A népjóléti miniszter ruha- és cipcsegély akciója keretében karácsony előtt és után 1300 Ft karácsonyi segélyértékben 23 személy részesült ruhanemű és cipősegélyben. A segélyben részesültek vala­mennyien sokgyermekes dolgozó csafádok, kik körében páratlan örömet okozott a népi demo­krácia ily nagyfokú gondosko­dása. A kiosztás zavartalanságát nagyban elősegítette a keszt­helyi 255-ös Népbolt kiszolgáló gárdája, okik ('áradsaget nem kímélve, szerezték be a legjobb minőségű és mégb olcsó f'onell- nnyagot, cipőket és egyéb ru­haneműt. Keszthely 1949 évi anyakönyvi adatai A keszthelyi anyakönyvi hiva­tal kimutatása alapján közöljük, hogy Keszthely fürdővárosban az 1949-es esztendő január első napjától december 31-ig az el múlt évek valamennyiét fúlha fadó volt a születések és a há zosságkötések száma. Az esz tendő alatt született 197 fiú ér 141 leánygyermek, az az össze­sen 338. Ezzel szemben a haló! esetek száma 209 személy. telv a természetes szaporulat 129. 1945 óta évről-é-vre növekedő a házasságkötések száma is. A í949-es esztendőben 113 pár kö főtt házasságét, mely a népi demokrácia állandó étetszípvc nal emelkedését a iegfényeseb ben bizonyítja. A k eszik etyí képvíselőtesíüíel ülése Keszthely képviselőtestülete, az I950-es évi költségvetésének jó­váhagyása lefárgyalása céljából] december hó 29-én délelőtt köz gyűlést tartott. A közgyűlés aj :öltségvetés-tárgyaláson kívül [ öbb fontosabb üggyel j-s foglal. ázott, így a vasútállomás bőví- ?séhez való területadással, szii- észnőválaszt'ással, a rendőr - 'gyesület részére területbérbe. ■dássaí, községi lovak részére aló istálló és pajta bérleti szer- •ődésével, egy rendcrpiher.ő fe!- Üítcsávul, a jegyzői iroda léf- z ám ónak felemelésével s a volt községi alkalmazottak részére kegydíj megállapításával. Käs síink termelési szerxwdé&t na prafo rgóra Ä „Vörös Mező" lerakta az ötéves terv alapi át A termelési szerződést jól meg kell tárgyalnia a terme- lőcsoportnak, hiszen ez ké­pezi majd egész évi munká­jának az alapjár. A kiskomá- romi „Vörös Mező" TSzCs- nél is alaposan megbeszélték a lehetőségeket. Már annál is inkább igy tettek, mert a sző' vetkezetnek nincs nagy föld­je. A néhány gazda, aki szö­vetkezett, 40 hold szántót ho­zott össze, ezzel a földdel pe­dig okosan kell gazdálkodni. 16 holdat már ősszel bevetet­ték, a tavaszinak is megvan már a helye.A csoport mégis határozott. — írja csak be elvtárs — mondta Kovács József intéző­bizottsági tag, a MEZIG ki­küldöttjének — a Vörös Mező vállal 5 hold árpát, 3—3 hold tava­szi zabosbükkönyt, burgonyát és lókért, meg egy hold nap­raforgót. így határozott, a csoport a jövőévi munkájáról. Kiskomáromban már tisz­tában voltak a-zzal, mit jelent tulajdonképpen a termelési szerződés: idén már egészen más rendszer szerint megy, mint az elmúlt esztendőben. És különben is, tavaly azzal a pár holdjukkal nem nagyon tudtak rendesen szerződni, hiszen soknak még a gaboná­hoz is alig jutott föld. De most, idén már közösen gaz­dálkodnak, rendes szerződést is köthetnek, amit aztán be is tartanak. De miért is ne tartanánk be —- mondja erre szinte mél­tatlankodva Kovács József. — Hiszen magunknak csele­kednénk rosszat, ha igy ten­nénk. Miért? Hát azért} mert a terményünkért magasabb árat kapunk igy szerződéses alapon és az értékesítéssel sincs gondunk. A vevő ugyan­is már most megvan. — Hanem a szerződés előnyére lesz a termelésnek is. Rendes vetőmagot kapunk, műtrágyát is adnak hozzá. Ehhez pedig már csak lelki- ismeretes munka, no meg jó idő kell. Az előbbiben nem is lesz hiba. Mert szégyen is lenne számunkra, ha nem végeznénk pontos munkát. Mi meg akarjuk mutatni itt Kiskomáromban, milyen az igazi, szocialista munka. É,s azt is akarjuk hegy őszre már úgy emlegessék a mi cso­portunkat, min; amelyikről példát lehet venn.i Jó munka nélkül pedig ezt nem érhet­jük el. Kovács József egészen be­lejön már a beszélgetésbe és abból, amit mond, szinte ki­érződik, hogy szavai nem Tűz Keszthelyen December 28-án a késő esti órákban. — eddig ismeretlen okból kigyulladt a Helikon ligeti Fölnagy-vilLa padlása. A tüzet a lakók vették észre és oltották el, s ezáltal meg­gátolták annak tovább terje-' dósét. Az épület maga nem szenvedett tűzkárt­A kár- becslés szerint, mintegy 6000 forint. Fehér Lajosriportkőnyvé Szabad Főid Téli Este keretében vitaija meg Gutorfölde dolgosé parasztsága Gutorfölde község dolgozó parasztjai és parasztasszo­nyai kedden este a lóránthá zai és hencsspusztai termelő- csoportok tagjaival közösen vitatják meg Szabad Föld (MEGJELENT! Őt hét am*«** MEGJELENT!, c? világ !egf@jl©f3@bb mezőgazdaságában FEHÉR LAJOS riportk.öuyve a magyar paraszfkül- detf*ség szuvjetuBióbeli íamümáfcyucjáről, í£2 oldal Ära: 3 forint. |48 oldalon eredeti fényképfelvételek Téli Est keretében Fehér La­jos elvtárs, a Szovjetunióban járt magyar parasztküldött­ség egyik vezetőjének, a Sza> bad Föld szerkesztőjének n- portkönyvté: ,,Öt hét a világ legfejlettebb mezőgazdaságá­ban.“ Külön eseménye a Szabad Föld Téli Estének, hogy a megye egyik Szovjetunióban járt parasztküldötte, Óvári Károly mintagazda ismerteti magát a könyvet é-. vezeti le a vitát. Amint értesültünk nemcsak Gutorföldén, hanem a környező községek dobozó ps rasztj ai, paraszt asszonya í és fiataljai nagy érdeklődés­sel tekintenek a Gutorföldén az egyéb alkalommal is sike­res Szabad Föld Téli Sj&i'-e felé. A megye területén nagy lendülettel indul meg a termelési szerződések megkö­tése. A lezajlott járási érte­kezleteken az előirányzatot teljes egészében elfogadták dolgozó parasztjaink és an­nak maradéktalan végrehaj­tására ígéretet tettek. A leg­lelkesebb hangulat a kám­zsái és pacsai járási értekez­leten volt. Általánosságban dolgozó parasztságunk meg­értette a. szerződéses termelés jelentőségét. Egyedül a keszt­helyi járás vetéstervét kellett módosítani. Ez a módosítás azonban a járás dolgozó pa­rasztjai által felvetett indo­kok alapján máris megtör­tént. A Párt és a SzövOSz kikül­döttei a szerződéses termelés politikai jelentőségét dombo­rították ki, a Mezőgazdasági Igazgatóság részéről a köz­ségi. előirányzatokat, a Nö- v ón y t enne Ítélő NV az új vál­lalat működését és a szövet­kezetek feladatait ismertette. A DéFOSz és az MNDSz is nagy lendülettel kapcsolódott be a, szerződéses termelés megkötésének munkájába. Örvendetes a nők aktív rész­vétele. Zalaegerszegen pél­dául Fehérné elvtársnő, az MNDSz megyei szervezőjé­nek beszédét az értekezleten megjelent nők egész komoly és értékes vitája követte. Mint általános jelenséget állapíthatjuk meg, hogy a szövetkezeti és községi kikül­döttek sokalották a napra­forgó előirányzatát. A me­gyében szinte érthetetlen ide­genkedés van a napraforgó termesztésével szemben. A ku Iák ok ellenpropag an cl áj á. - ról van itt is szó, ami ellen komolyan fel kell vennünk a harcot. A népnevelők felvilá­gosító munkájára van ezen a téren is szükség. A napraforgó nagy jelen­tőséggel bír nemzetgazdasá­gunkban. Olajának nagyon k ed vező expo r t J ehetős égé i vannak és nehézipari fejlő­désünkhöz szükséges gépeket, ércet kapunk érte cserébe a népi demokratikus államoktól. És kinek nem érdeke az ország n agy obbmérvű iparosítás a, nehéziparunk fejlesztése1? A kutaknak! Nehéziparunk fej­lődésével egyenes arányban emelked ik életszínvonal unk. De nem feledkezünk meg, hogy a napraforgó sajtolás és extrahálás után visszama­radó olajpogácsa és dara mi­lyen nagy jelentőséggel bír r övék v ő áll atáUomán y unk szakszer ü takarni á uy ozá sa szempontjából. Felíaka rmá- nyozható a vacok is, különö­sen ha az silózva van, a szár tüzelőnek vagy karónak is megfelel. Ez a növény talaj­ra. éghajlatra nem igényes. A zalai földek különösen ked­veznek termesztésének és az a gazda, aki az elmúlt esz­tendőben napraforgót ter­melt szerződésre, állami gaz­daságaink, termel öcsoport- jaink szép jövedelemre tettek szert belőle. A járási értekezleteken az­zal indokolták az idegenke­dést, hogy „nagy a madárkán kicsiny a tér és átlag”. Néz­zük csak közelebbről ezeket a kérdéseket. A nagy madár­kái- oka, bogy a napraforgó terület Zalában eddig igen kiesi volt. Ebben az eszten­dőben a megye napraforgó termeltetésének előirányzata szerződéssel ötezer bold. A vetésterület jelentős emelke­désével a madárkár jelenték­telenre csökken. Ha egy falu­ban egy gazda termel 200 négyszögöl napraforgót és annak felét megeszik a ma­darak — mert megeszik —, hiszen az egész környék ma­dártársadalma erre a 200 négyszögöl napraforgóra jár, akkor a gazda 50 százalék­ban károsodik és elátkozza a napraforgó termesztést. A tavaszi vetésterv szerint 10— 40 hold területet vet majd be egy-egy község napraforgó­val. A madarak létszáma ugyanannyi marad, mint a tavalyi esztendőben volt és ugyancsak annyi naprafor­gót esznek majd meg, mint a múlt esztendőben arról a 200 négyszögölről. „Alacsony a termésátlag” — mondják az idegenkedők. Csakhogy eddig a napra­forgót mostohagyerekként ke­zeltük, erről, a körülményről valamennyien megfeledke­zünk. Igénytelen, mindent el­bír, a legsilányabb földben is megterem... és valóban a, legsilányabb terület jutott eddig osztályrészül. Igaz-e, hogy így van® Persze, hogy kizsarolja a földet, ha nem kellően előké­szített földbe vetjük, ahol aztán természetesen jó ter­mésre sem számithaturík. Ar­ról nem is szólunk, hogy a sarabolást is, egyelési, ka.- pálási. meg a növényápolási munkákat is hanyagul vagy, egyáltalában nem végeztük el. A napraforgó is jó talap előkészítést, istálló- és mű­trágyát rendkívüli mérték­ben meghálálja bő termésho­zamával. Meg kell tehát ér­tenie és szerelnie dolgozó pa­rasztságunknak e hasznos nö­vény termesztéséé, mert a jó munkáért bőségesen is fizet, amellett pedig nemzetgazda­sági szempontból óriási je­lentőséggel bír. Szakszerű termesztésével, termésátlagá­nak emelésével nagyrészben járulunk hozzá ötéves ter­vünk sikeréhez. Azt se té­vesszük szem elöl, ha dolgo­zó parasztságunk siet meg­kötni a napraforgó szerző­dését és megfelelően előkészí­tett talajba veti a magot, megadja a vetésápolási mun­kákat napraforgójának, ak­kor Zala megye szerződéses vetéstervének sikere már fele részben biztosítva is van. RÁKOSI GERGELY. Egy-ni szerződéses termelés erűi éti nagysága Zala megyében Zala megyében a föWrriűve-s- szövetkezelek útján egyéni szer­ződéses termelést a dolgozó pa­rasztság az alábbi növényiéi«" ■régekre köthet: Napraforgó: 5030 hold, rost­kender: 950 hold, cukorrépa 970, olajlen: 800. fehérhere: ■00. resten: 580, tavaszi bük­könyt 420«. szeszipari burgonya esek saját vétó meg gab. 390 hóid. ricinus: 340, széjo: 260. svéd here j 19?, bab: 115. szűrvos- hsre: 65, dohány: 50 helelan, i kömény: 40, setáta: 30, Koricn- 1 der: 10 és kaper; szerződéses I termesztés előirányzata: 7,5 kát. hold. — Sertést vágtak engedély nél­kül Ambrus István szőkedencsi és Péter János nagykanizsai ki- kosok. A sertést december vegén vették orv. Papp Gyirgya&ől. A na^kanizsai uzsora bíróéig Pétert másfél, Ambrusi egy havi fog­házra ítélte. Megbokrosodtak a lovak — 2 snlyos sérülés Az őriszentpéíen hatórbó Forgács József íovasszekeréve hazafelé tartott. A lovai meg bokrosodtok és eszeveszett szó q oldás közben felborították < zekeret. Forgács József és Sár der fia súlyos belső zuzódás szenvedett. A zcitcjegerszeg mentők mindkettőt a zalaeger szegi közkórházba szállították Állapotuk súlyos, de nem élet veszélyes. csupán a saját véleményének kifejezői. Érezni a szavai mö­gött az egész termelőszövet­kezete*. — Persze azzal, hogy telje­sítjük a szerződésben vállalt kötelezettségünket, elősegítjük ötéves tervünk sikeres megvalósítását. Tehát saját lekiismeretünk szerint cselekszünk, ha jól dolgozunk, igyekszünk minél többet, minél jobbat termelni. Csak igy járulhatunk hozzá, hogy mindabból, amit az öt­éves terv a dolgozó paraszt­ságnak ad, mi is részesülünk — érdemünk szerint. A Vörös Mező szövetkezet —• mint annyi más termelő­szövetkezet — a termelési szerződés megkötésével ilyen­formán az első tervévbeli munkájának alapját rakta le.

Next

/
Oldalképek
Tartalom