Zala, 1950. január (6. évfolyam, 1-26. szám)

1950-01-21 / 18. szám

Szombat, 1950. január 2Í, 3 fß. aszta aszkij: SZTÁLIN ESKÜJE A szocialista forradalom hetedik évében Lenin meg- halt. A világ megrendüléssel értesült a legnagyobb ember haláláról. Mélységes gyász borította el az egész szovjet országot és világszerte a dolgozók millióit. Gyászolt minden, becsüle­tes ember. De örvendeztek a munkás- osztály ellenségei, ujjongtak az imperialista háború hi­vatásos gyujtogatói, a sza­bad népek elnyomói, a mun- déros vagy papirruhás rab­lók, i\ diplomáciai frakkba öltözött banditák. Örvendezett Churchill is. Mindezek a tompaeszü burzsoák, a tudományos szo­cializmus ellenségei, akik nem tudtak eligazodni és nem értették meg a. történel­mi folyamatot, fetis-szerii előítéleteik rabságában „egy­szerűen” okoskodtak: Lenin Sztálin esküje tömören magában foglalja mindazt, ami alapvető Lenin tanításá­ban. A marxizmus-lenini z- mns ez, kifejező erővel, zse­niális formába öntve, vég­telenül tömören megfoga mazva, mintha egy nagy szobrász véste volna már­ványba. Minden szavában, min­den fejezetében — Lenin, Le­nin müve, végrendelete, ta­nítása. Az eskü első fogadalma a kommunisták, a, bolsevikok pártjáról, a munkásosztály pártjáról szól: .,Nincs nagyobb tisztesség, mint tagja lenni annak a pártnak, amelynek alapítója és vezetője Lenin elvtárs'... Mikor elment tőlünk Lenin elv társ, örökbe hagyta ránk, hogy tartsuk magasra és őrizzük meg tisztán a párt­tag- magasztos fogalmái Es­küszünk néked, Lenin elv­Az Auróra sortüze, a szocialista állam megala­pítója, Lenin a kommuniz­mus ve dére, Lenin' meghalt, tehát a Szocializmusnak be­fellegzett. Nem érlel lék meg, hogy Lenin után itt maradt Sztá­lin. A kapitalista világ arra számított, hogy a szov­jet nép Lenin elvesztése után vezér nélkül, irányítás nél­kül maradt, hogy zavar és bomlás keríti hatalmába a pártot, ami megfosztja céltu­datosságától és egyöntetűsé­gétől, továbbá, hogy ez lehe­tőséget nyújt. újabb támadás indítására a Szovjetunió el­hal és újabb kísérletre, hogy fegyveres erővel fojtsák meg a szocializmust. A -szovjetek második össz- szövetségi kongresszusán Szí álin, Lenin művének ■nagy folytatója ,elmondta es­küjét. Sztálin történelmi esküje melleti elhomályosul és szín- , te üres fecsegéssé silányul ' az elmúlt idők minden le­gendás eskütétele és ünne­pélyes megnyilatkozása Az eskü telítve van nagy és szent érzésekkel. Megrendíti az embert mélységes, őszinte ünnepélyességével. Benne van a forradalmi szenvedély ereje és a tudományos meg­győződés szilárdsága. társ, hogy becsülettel telje­sítjük ezt a te végső aka­ratodat!1’ Huszonhat év telt el. Az eskü teljesült. Sztálin veze­tése alatt a bolsevikok part­ja szüntelenül kiegészítette és megerősítette sorait, to­vábbfejlesztve Lenin és Sztálin tanítását a szocializ­mus építéséről, a szocializ­musból a kommunizmusba való átmenetről; a párt azóta uj győzelmeket ara­tott. az ellenség minden tá­madását visszaverte és sike­resen vezeti á szovjet népet ugyanazon az utón, amelyen Lenin vezette, Lenin taní­tása p. pártról, amelyet Sztá- 'J' tovább fejlesztett és ki­egészített, a kommunisták tanává vált az uj demokrá­cia országaiban, ahol átül­tei ik az életbe és ezt a tám­lást munkásosztály min­denütt magáévá teszi, ahol narcot folytat a szocializ­musért. Az eskü második foga­dalma — a p'r ele tar iátus dik­tatúrájáról szól:--.likőr elment tőlünk -Lrenín elvtárs, örökbe hagy­ta ránk, hogy őrizzük és ere sít síik a proletariátus diktatúráját. Esküszünk ne­ked, Lenin elvtárs, hogy erőnket nem kímélve, beesik belel teljesíteni fogjuk ezt a végső akaratodat is!" A proletariátus dik­tatúrája a legfontosabb a le­li inizmusban. A munkásosz­tály irányító szerepe a szó­lta forradalomban jc­Szoeialista Forradalom előtt elméletileg kidolgozták a soknemzetiségű álla m ban élő népek barátságának és együ l tműködésének kérdését. Lenin és Sztálin a munkás- osztályt a nemzetköziség, a nemzetek, a nemzeti szabad­ság és függetlenség mély­séges tisztelete szellemében neveli ék. Egy esi le 11 é k a régi Oroszország népeit, le­győzték bizalmatlanságuk; lenti a győzelem legkomo­lyabb zálogát. Lenin halála után a bolsevikok pártja, Sztálin vezetése alatt, híven teljesítette ezt a végrendele­tet, megőrizte a munkásosz­tály hatalmának, a dolgozók hatalmának teljességét és meghiúsított minden olyan kísérletet, amely a hazug burzsoá demokrácia hamis követelményei nevében gyen­gíteni akarta a proletariátus diktatúráját. Huszonhat év telt el. Ren­dületlenül áll a Szovjetunió, mint hatalmas szocialista ál­lam, amelyben a munkásosz­tály foglalja el a vezető he­lyet. Sztálin esküjének harmadik fogadalma a, munkások és parasztok szövetsége. A munkásosztály csak erre a szövetségre támaszkodva valósíthatja meg diktatúrá­ját. A munkásosztály az orosz parasztsággal szövetségben verte szét a régi uralkodó osztályokat, a földesurakat és a kapitalistákat. A mun­kásosztály csak a paraszt­sággal szövetségben fektet­hette le a szocializmus alap­jait és fejleszthette azt to­vább egészen a teljes befeje­zésig. Sztálin folytatta Lenin ta­nításának elméleti kidolgo­zását a szovjet államról, ezt a tanítást továbbfejlesztette az uj viszonyoknak megfele­lően és a szocialista iparosí­tás és a mezőgazdaság szo­cialista kollektivizálása alap­ján hatalmas, elpusztithatat­lan szovjet államot épített fel. Huszcmb.aí év tol el. Az eskü teljesedésbe ment. A Szovjetunió mintaképül szol­gál azoknak az u,i demokrá­ciáknak, ahol a nmnkásosz- ' ily és a parasztság szővet­'ge fekteti le a nemzetgaz- teság szocialista átalakitásá- alapjait. Az eskü. -negyedik fogadal­ma a szerviét ország népeinek szövetségéről és barátságáról szól. _ Lenin és Sztálin már né­hány évvel a Nagy Októberi V őrös TI a d seregük k ei, V ír rös Hajóhadunkat.” A Szovjetunió fegyvere« erejének megt eremi é vébe a Sztálin jobbkeze volt Lenin­nek. Ö szervezte meg a győ­zelmeket a polgárháború és az intervenciók idején. Sztá­lin cílh a Szovjet Hadsereg élén a második világháború­ban. Az ő hadászati tervei alapján verték szét a német fasiszta hordákat Moszkva és Sztálingrád alatt, űzték ki. a szovjet országból, ma.id egész Keleteurópából. Á Szovjet Hadsereg oIörcnyto- mult egészen Berlinig éjghw1 getvetett a hitleri birodalom­nak. Huszonhat év lelt el az eskü óta. A Szovjet Hadse­reg a leghatalmasabb erő­nek bizonyult a. világ összes haderői közt. Az eskü be­csülettel teljesült. Sztálin, Lenin végrendelete szerint, ujíipusu hadsereget, alapí­tott, olyan hadsereget, amely az egész népre támaszkodik és erejét a maga igazának tudatából, feladatainak ti su­taságából meríti. Az eskü hatodik fogadal­ma a kommunista, nemzetkö- ’ziséghez való hűségről, az összes népek, összes országok dolgozóinak barát súgár ól szólt. Sztálin nem csupán foly­tatója Lenin művének. Egy­ben nagy gondolkodó és po­litikus, aki a marxizmus^ leninizmus tanítását uj fel­fedezésekkel gazdagítja a fi­lozófia, a társadalmi elmé­let (dialektikus és történel­mi materializmus), a mun­kásosztály harcának sztraté- giája és a hadviselés sztra- tégiája területén. Október a Smofnikan. Az eskü ötödik fogadalma — a Vörös Hadseregről szól: „Lenin nem egyszer emié- keztetett_ bennünket arra, bogy a V örös Hadsereg meg- rősitáse, színvonalának eme­lés®, pártunk egyik legfon­tosabb feladata. Esküdi üa k meg hát, elvtársak, hogy erőnket nem kiméivé, erősíteni fogjuk. Huszonhat év telt el a nagy Lenin halálának napja óta. Ez a huszonhat, év a szocia­lista forradalom fejlődésé­nek szakadatlan láncolata,- Ez a munkásosztály szünte­len győzelmeinek huszonhat esztendeje. Ezt a huszonhat évet a lenini eszmék soha el nem halványuló fénye vi- : ágit ja. meg. Lenin az oroszországi Ifjúsági kommunista szövetség­in. kongresszusának küldöttei körében. 1920. az orosz nép iránt. Sztálin a szerzője a szovjet alkot­mánynak, amely a népek szövetségén alapszik.

Next

/
Oldalképek
Tartalom