Zala, 1950. január (6. évfolyam, 1-26. szám)

1950-01-21 / 18. szám

VS. évfolyam 18 szám. áTa 50 fillér Lenin halálának évfordulóján, 1950 január 21-én, szombaton este 8 órakor a magyar rádió mindkét adón közvetíti az Operailáz díszelőadását 1950. jegyár 21. szambái Lenin zászlaja alatt E ? ZERK1 LEN SZÁZH U- SZONNÉGY január 21-én meghalt Lenin, a mun­kásosztály lángelméje. Meg­halt az az ember, aki magas­ra emelte és diadalra vitte a proletariátus lobogóját, meg­halt a Kommunista. Intema- cionálé megalapitója, a vi­lágkommunizmus vezére, a nemzetközi proletariátus sze­retettje és büszkesége, min­den idők legnagyobb férfiúja. Meghalt az, paki magában testesítette meg az egész orosz forradalmat, aki kiter­melte agyában, előkészitette, meg valósi tóttá, megmentette. Lenin, a legnagyobb és min­den tekintetben a legtisztább a történelem alkotói közül, az az ember, akinél többet sen­ki sem tett az emberekért” — Barbusse igy irta le Lenint halálakor. S áruig ember­milliók testén basitott át a fájdalom a súlyos csapásra, az ellenség felujjongott. Azt hitték, hogy Lenin nélkül el­pusztul a proletárdiktatúra, kiesik a munkásosztály ke­zéből a fegyver. Elszámitot- tgk magukat.. Keni vették uSLintetbe, hogy Lenin a Párt kezébe győzhetetlen fegyvert adott: a leninizmus fegyverét. Nem vették tekin­tetbe. hogy Lenin beoltotta, a Pártba a lángoló gyűlöletet a burzsoá rend iránt; a gyű­löletet, amely e rend szét­zúzására, a kommunizmus • megteremtésére irányul. Le­nin megtanította a munkás- osztályt, a Pártot arra. hogy a, nehézségektől ne féljen, a fáradságnak, csüggedésnek, [ingadozásnak soha ne en­gedjen. Sztálin elvtárs esküje kife­jezésre juttatja az elszántsá­got, a szilárd elhatározást; folytatják a harcot Lenin eszméinek győzelméért, fel­épitik a szocializmust, dia­dalra viszik Lenin művét. Sztálin elvtárs jól tudta, hogy a lenini elmélet a ha­talmas fegyver a világ pro­letariátusának kezében, a biztos iránytű a győzelem­hez, amelynek segítségével biztosan tájékozódhatnak az osztályharc minden szaka­szában, amely pontosan meg­mutatja a biztos győzelem módszereit. J.ENIN PÁRTJA, a Bol­sevik Párt vezető, irá­nyító, példamutató pártja lett a világ proletariátusá­nak. Lenin Pártja kitörölhe­tetlen nyomokat hagyott a világtörténelem egész mene­tén. Lenin-Sztálin PárLiával, tevékenységével világtörté­nelmi jelentőségű események iáJInak kapcsolatban. A Nagy Októberi Szocialista Forra­dalom győzelme, amely gyö­keres fordulatot-, jelentett az emberiség történelmében, az uj szocialista állam megszü­letése a földkerekség* egyha- todán. a szocialista társada­lom kiépítése. A dolgozók felszabadulásukért vívott év­százados harcának története, a politikai szervezetek tör- •térréte nem ístner még egy olyan pártot, amely ilyen óriási befolyást gyakorolt volna az emberiség sorsára, mint Lenin-Sztálin Pártja, a Bolsevik Párt. Lenin és Sztálin a II. Internacionálé pántjaival ellentétben úgy hozták létre a Bolsevik Pár­tot, mint a proletariátus osz­tályszervezetének legmaga­sabb formáját, amely hiva­tott vezetni az összes többi proletárszervezeteket. Vala­mennyi egyéb proletárszerve­zet, a szakszervezetek, a szö­vetkezetek, a kulturális, a népművelési szervezetek tá­maszpontként szolgálnak az osztály harcban, de nem tud­ják megoldani a proletáriá- txis alapvető feladatát, a ka­pitalista rend felszámolását és a szocialista forradalom, végrehajtását. Csak a Párt, Lenin és Sztálin által létre­hozott élcsapat képes megol­dani & történelmi feladato­kat Csak a lenini-sztálini tanítások alapján, a lenini- sztálini utat követő kommu­nista Pártok, munkáspártok képesek a nagy történelmi feladatok végrehajtására, mert a Bolsevik Párt, a Kommunista Pártok egyesí­tik magukban a munkásosz­tály és a íömegszervezetci- nek legjobb képviselőit, mert a legnagyobb tapasztalattal és edzettséggel rendelkezik az osztályharcban, mert leg­magasabb formája a proleta­riátus osztályszervezetének. 1 . EMIN A MARXIZMUS " ELMÉLETÉNEK zse­niális továbbfejlesztője, aki Marx. és Engels forradalmi tanításait megvédelmezte az opportunizmussal és refor­mizmussal szemben. Lenin továbbfejlesztette és gazda­gította, uj magasabb fokra emelte a marxismust, az im­perializmus és a proleíárfor- r adatom korszakára alkal­mazta Marx és Engels taní­tásait. Feltárta, hogy a ka­pitalizmus belső ellentmon­dásai az imperializmus sza­kaszában a legvégsőkig éle­ződnek ki. Lenin azt taní­totta, hogy az imperializmus a gazdasági válságok kiéle­ződését jelenti, ádáz harcot az imperialista hatalmak között, a világ* újrafelosztá­sáért, amely a pusztító, vé­res, hódító háborúkban nyil- vánul meg. Három évtized történelme Lenin tanításait igazolta. Az első világhá­ború eredményeként a föld egvbatodán győzött a szocia­lista /orradaloui. A Szovjet­uniónak a fasizmus fölött aratott győzelme eredmé­nyeként. a Szovjetunió segit- ségére támaszkodva a népi demokratikus országok ki­szakadtak az imperializmus láncából. Győzött a. kínai népi forradalom és meg­alakult a Német Demo1n*'a’- t’kus Köztársaság. Malenkov elvtárs mnta+ort ró o szo­P’q.brtq forrq09 pTT­forduláíián roondo+t irtuerd beszédében: ,,Lehet-e bármi kétség afelől, hogy ha az imperialisták harmadik vi­lágháborút robbantanak ki, ez már nem egyes kapitalis­ta, államok, hanem az egész világkapitalizmus sírja lesz.” U ENIN ÉS SZTÁLIN is- inételten is rámutattak a kommunizmus nagy jelentő­ségére, amely példát mutat stratégia és taktika tekinte­tében valamennyi ^ ország proletárpártjai számára. A gyakorlat minden nap be­igazolja ezt az igazságot, Lenin és Sztálin hős Párt­jának tapasztalatai, eszmei gazdagsága, stratégiája és taktikája tulajdonává vált a nemzetközi kommunista moz­galomnak. Mindenütt kifej­lődtek és megerősödtek a kommunista- és munkáspár­tok, amelyek a dicső Bolse­vik Párt mintájára jöttek létre. A kommunista pártok Lenin, Sztálin Pártjának pél­dáján tanulnak meg győzni, maguk mögött tömöríteni és vezetni a tömegeket a né­pért, a békéért folytatott harcban. A fasizmus elleni háborúban a kommunista pártok képezték a rabló im­perializmussal, a fasizmus- sál szembeni ellenállás él­csapatát. A hó*.“ munícióik a lenini-sztálini tanítások alap­ján szervezik a háborús uszítok ellen- a rabló impe­rializmus ellen .»Vrerf fo­lyó harcot. Amikor arról beszélünk, hogy az imperializmus ellen harcoló nemzetközi békéid­ből* vezető ereje a Szovjet­unió, akkor Leninről, Sztá­linról, a Pártról beszélünk. Lenin nagy harcostársával, Sztálinnal hozta létre azt az ujtipusu forradalmi marxista pártot, a munkásosztály él­csapatát, amely az imperia­lizmus korszakában egyedül képes a munkásosztály élén valamennyi dolgozó felsza­badulásának ügyét, a békéért folyó harc ügyét győzelemre vinni. A demokrácia erői, a béke híveinek erői ma sok­szorosan felülmúlják a reak­ció erőit. A nemzetközi béke- mozgalom nagysága és ha­talma pedig* abban rejlik, hogy Lenin és Sztálin taní­tásai alapján egyesíti zász­laja alatt a szellemi és fizi­kai dolgozok százmillióit te­kintet nélkül faji, nemzeti­ségi hovatartozásukra, Val­iért és politikai meggyőződé- sií’-^e. A LHNTN ÉS SZTÁLIN ÁLTAL kialakított szovjet külpolitika szilárd elvi alapokon nvugszik. A szilárd alapot, a tartós és demokratikus bókéért, a nő­nek biztonságáért, a nagy és kis népek szabadságáért, függel lenségéért, a. népek egyen ioguságáért folytatott következetés harc erősiti napról-nanra. A béVe és a r1<->Tr> rVV-rfi rt a Tipniri fM'ópn +a.r»i + *ert qtfirnPU az no*7! ■npTv»'7oí'V*-i.’i l'ip^TT7at T* q- •I-.-P-vioq f í— yr'-7 vrtt. T>g T-iriív) f t,** —*1"9­kaf aTa is,- ho-wv nruH na­gyobbak a SToeífdizmus sike­rei, annál ádázabbak és el- ~ kjoseredet'tebbek lesznek az im­perializmus támadásai, annál inkább igyekszik támadni és belülről bomlasztani a mtiif ká'sosztály .főerejét,- a Pártot és annál inkább igyekeznek iegbüségesébb »zekértolóik^ a jobboldali szociáldemokraták segítségével szétzülleszteni a- munkásmozgalmat. A kom­munisták feladata, Lenin és Sztálin győzelmes tanításai nyomán állandóan erősíteni a Pártot, pillanatnyi szünet nélkül, kíméletlenül küzdeni az imperialistáik és ügynö­keik ellen, az áruló jobb­oldali szociáldemokraták el­len. Arra tanít bennünket Lenin és Sztálin, hogy az uj háború gyujtógatóinak bű­nös szándékait csak a népek legnagyobbfoku ébersége, kemény elszántsága h i us i t- hatia meg. A NAGY OKTÓBERI SZOCIALISTA FOR­RADALOM győzelme után Lenin dolgozta ki a szocia­lista iparosítás és a mező- gazdaság szocialista átalakí­tásának alapelveit. Kimutat­ta a munkához való uj vi­szony, a muukaversenyek nagy jelentőségét. Rámuta­tott arra Lenin elvtárs, hogy a szocialista forradalomban győztes proletariátusnak a kam talizmusnál magasabb- rendü társadalmi alakula­tot kell létrehoznia, emelnie kell a munka, termelékenysé­géi. a munkát magasabb szín­vonalon kell megszerveznie. Lenin indította meg a niun­ka.versenyt ,,-a szocializmus építésének kommunista mód­szerét.” A Leniu-kezdemé- nverte kommunista szomba­tokból nőtt ki a. hatalmas Pztab á.nov-m ozgalom, mely döntő m^^óVbou járult boz- •7-ó a, R7.+ólí7ii. ötéves tervek ZAKnXfyi fi ffjl7 Qsyfvá cjéj’g. TopY +^r!ta FypTps«+11T1^{5 a Naty U'o’TT'óoő idrtén minden srtfkséges frtszerelés­©1 és anyaggal ellátni a frontot. így építhetjük a Szovjetunió t ám oga tásáv al, ellenségeink minden acsar- ■ kodása ellenére Magyaror­szágon is a szocializmust. A lenini-sztálini tanítás a tér* itie.lékeuj-ttég fokozásáról, a munkaversenyről, a Sztaj hánoV-mozgalomról lehetővé teszi, hogy sikerrel valósít­juk meg ötéves tervünket, le­hetővé teszi, hogy a magyar dolgozó nép minden nappal emelje életszínvonalát, fel­építse Magyarországon a szo­cializmust. A lenini-sztálini tanítás igy válik anyagi evő­vé, igy teszi boldogabbá, derű sebbé életünket. Amikor munkás-paraszt szövetségről beszélünk- ak­kor Leninről cs Sztálinról beszélünk. Lenin szövetkeze­ti tervében a dolgozó paraszt­ság számára is megmutatta a szocializmus építésének útját. A lenini-sztálini példa nyomán építjük falun a szó­éi al izmust. A SZOVJET HATALOM összes alapvető dekré­tumainak kezdeményezője és jelentékeny részüknek szer­zője Lenin. E dekrétumok egy része tövig* lerombolva mindazt, ami maradi, körvo­nalazta a jövet, másrészük építette ennek a jövőben a széles útját. Lenin vezetésé­vel indult el az ujtiousu ál­lam építése, olyan állam épí­tése, amely teljesen megfelel a nép érdekelnek, am el vet a nép maga alkotott. Lenin meggyőződése volt, hogy a tö­megek kezdeményezése, a munkások és parasztok alko­tóereje felszínre hozza az ál­lam kormányzáséira, a mun­ka termelékenységének emelé­sére, a nép politikai nevelésére •rt művelésé re szükséges külön bökő formákat és módszere­ket. És a nép maya kor­ma uyvzrti az államot Lenin tanításai oyosááu. Az ered­mények fényesen igsáaoftíwc

Next

/
Oldalképek
Tartalom