Zala, 1950. január (6. évfolyam, 1-26. szám)

1950-01-20 / 17. szám

^Vezércikk folytatása az 1. oldalról) szociális-és. kulturális vjuttu- tásokban több mint 100 mil­liárd rubelt juttatott a' szov­jet állam a dolgozóknak. A magyar ötéves terv in­dulásának napjaiban úgy ol­vassuk a Szovjetunió 1940. évi gazdásági jelentését, mint .iáját jövőnk kilátásait, jelenünk, békénk legnagyobb ■biztosítékát. Az általános, nags’- tanulságok mellett min­den részlet közvetlen tapasz­talatot jelent. A szovjet épí­tőiparról azt írja a jelentés, bogs7; „az élenjáró technikára és az állandó káderekre tá­maszkodó nagyüzemi építő­ipar tovább fejlődött. Az épít­kezés ipari módszerének, a nagyszámú gépnek alkalma­zása és az anyagellátás meg­javítása eredményeként az épületek sokkal rövidebb idő alatt épülnek. Ugyanakkor az építkezéseknél nagy lehe­tőség nyílik az építkezés to­vábbi meggyorsítására, a gépek kihasználásának meg­javítására és az épitőanvag- megíaka látásra.*' Hazánkban napjaink egyik égető kérdé­se, hogy állandó káderekkel rendelkezzünk,, gátat ves­sünk a munkaerővándorlás­nak. Építőiparunk fejlődé­sének útja tehát a gépesítés mellett azon múlik, műszaki érte] miségietek és munká­saink, mit tesznek, hogy Po­zsonyi Zoltánok tízezreit ad­ják ötéves tervünknek. A Szovjetunió népgazdasá­gában foglalkoztatottak szá­ma egy év alatt 1.8 millió­val növekedett. A munkanél­küliség már régen roegszuát, de a,z uj munkaerők beállítá­sa sem okoz goruIoteSzskis- kólakban, egyetexgeken, ku tató intettekben..szavjel. if­jak milliói készülnek, hogy dudásukat a Termelő' 1 munka szolgálatába- állítsák. Az egyetemeken, .főiskola con 1 i7 iltió :280 ezer hallgató ta­nul,. több mint a íőkésorszá-- gokbaii .együttvéve. Nálunk :;Magyarórszágón míg go időt íjelent a munkaevőhiá <v, de '■nemi' kétséges,' hogy a dolgo­zók gyermekei előtt nyitva- ál-ló iskolák és egyetemek, valamint a mezőgazdaság .gépesítésével felszabaduló munkaerők ellátják képzet; munkásokkal a fim gyár neun zeí gazdaságot. ,,A béke demokratikus erői sokkok de soknál gyorsabban növekednek, mini a háborús uszító];, sőt él erői — mondot­ta Szuszlop élv társ a Tájé­koztató Ti,-oda értekezletén. — Ennek. g bíbor nők a növe­kedéséről és ■erősödéséről el­sősorban az -imperialista- ellenes labor, a tarlós bé­kéért folyó harc élén. fellépi Szovjetunió, erejének továb­bi 'növekedése tanúskodik. A Szovjetunióban a népgazda­ság és kuliura ■valamennyi ága fellendülő ben van. Gon- dolkQzzgnók csak. egy kicsit az imperial irt a urak a. Szov­jetunióban. közétett adatok felelt.A. Ez a ,gondolko­zás"’ az imperialista urakat további eszeveszett dühvei tölti cl. A béke és a szabad­ság sorsa azonban nem ezen dől eb Hanem azon, hogyan gondo 1 ko.zunk nti, felszaba dúlt ország dolgozói, a sza­badságra vágyó milliók szer­te a világon. Előttünk a lel­kesítő- példa, építeni, gyara­podni . önimagunkná’k, erősí­teni a béketábort, méltóvá válni nagy barátunkhoz, az ő példáján, tanításai alap­ján . segítségével győzelemre vinni, n szocializmus nagy ügyét. Ueuin diszüiincpség ISucEsipesíen A Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezjetösége és a Ma­gyar-Szovjet Társaság 1950. ja­nuár 21-ép este 7 órakor az Álla­mi Operaházban Lenin halálának 26: évfordulója alkalmából disz­iinnepséget rendez. Ünnepi szó­nok Révai József elviárs, a Ma­gyar Dolgozók Pártja Politikai Bizottságának tagja, a Magyar Népköztársaság kormányának népművelési minisztere. ©I^VASTOK Péntek, 1050. január 20. Csak a terméshe^tasstrófáli üi ENSz G:?zÉsáji ás Szocllis Mesió! is kiywtak a Szonjetsaié és a nép. demokráciák képeseiéi a Kaaaíofaa? kilíitt jelenléte aialt Január 18-án a Szovjet- űnió és a népi demokráciák országainak képviselői tilta­kozásul ' a Kuomintapg-cso- port küldöttségének törvény­ellenes jelenléte miatt, el­hagyták az ENSz Gazdasági és Szociális Tanácsa gazda­sági és munkaügyi kérdé­sekkel foglalkozó bizottságá­nak ülését. Lengyelország dolgozói túlteljesítették az í949-es tervei sorozata mentheti meg a csődtől z mezőgazdasági birtokokat — ebben foglalja össze az Egyes tilt Államok . földművelési minisz­tériuma jelentése az USA mez őgazdasági helyzetét. Nem téve. dés, nem a szem káprázik, a tőkés gazdálkodás velejárója,- hogy a csőd a tőkések messiá sa. Talán tűi jóllakottak az ame­rikai dolgozók cs azon országok dolgozói, amelyek ma az ameri­kai piacot jelentik? Sző sincs róla! .Munkát, és kenyeret köve­telnek. Am-a tőkés rendszer nem tud már munkát adni,-a ke­nyér pedig eladhatatlanul hever, mert a munkanétküM nem tudja megvásárolni. Túlzsúfolt gabonaraktárak és pénzeszsákok az egyik oldalon, éhező, nyomorgó embermilliék a másik oldalon — ez ma a tőkés világ keresztmet szete. S ha <az. Egyesült Államok gazdasági '„okosai’* csődért elekednek, ta’án maguk sem tudják: túltermelés, vagy elemi csapás— mindkettő csődöt jelent. A ka­pitalizmus végleges bukását, csődjét. Halálos hűn Az Állami Gazdasági Terv- bizoltsá.g- jelentése szerint Lengyelország túlteljesítette az 1949. évi országos gazda­sági tervet. Az ipari terme­lési tervet 113 százalékra tel­jesítették. 1949-ben a terme­lés értéke 23 százalékkal ha­ladta túl az 1948-as értéket. A mezőgazdaságban 9.6 millió tonna gabonatermést takarí­tottak <be, ami 1948-hoz ké­pest 7 százalékos emelkedést jelent. A rozstermés 6.8 mii-- lió tonna volt, 7 százalékkal több, mint 1948-ban. A bú­zatermés l.S millió tonna, 10 százalékkal több, mint 1948­1 ban. A traktorok száma el­érte a tervben előirt 15.500 szamot, amely S százalékkal több mint 1948-ban. A kiske­reskedelmi forgalom körül­belül 20 százalékkal emelke­dett 1948 óta. Az állami nagykereskedelem forgalma m egö tsz örözo d ölt. Az iparban foglalkoztatot­tak száma 16 százalékkal, a kereskedelemben 72 százalék­kal emelkedett. A reálbérek 1949-ben 13 százalékkal emel­kedtek. 1949-ben a beruházá­sok összege 64 százalékkal több volt, mint 1948-ban Tito-Jugoszláviában a szovjet barátság. Tito fasiszta vésztör­vényszéke halálra ítélt három ifjú kommunistát, mert cl szov­jet és jugoszláv népek barátságáért harcoltak. Hasonló „vád­dal” terhelten sok jugoszláv állampolgár sínylődik a tömlőé­ben. A Tito-Rankcvics rendszer ide jutott. Másfél évvel ez­előtt a Tájékoztató Iroda történelmi határozata rncir rámuta­tott. hogy Zsujovics és Bedräng elvtársak, igazi hazafiak, a munkás-nemzetköziség harcosai, börtönben vannak szovjetba- rátság miatt. Akkoriban Titffék még lehazudták a csillagot az égről, s azóta? Fokozódik a terror, az árulás. De fokozódik a jugoszláv nép ellenállása is. A jugoszláv ncp nem hagyja, hogy sírba döntsék az imperialista-bérenc Hitler-tanitványok. Előretört a Népi Demokratikus Szövetség a finn elektorváiasztásokon Kedden este befejeződött a finn elektorválasz! ás. Mint az ADN jelenti Helsinkiből: a hétfőn és kedden megvá­lasztott 300 . elektor, közül, akik február 15-én az állam­elnököt választják, Pekkala volt miniszterel­nökre, a Népi Demokra­tikus Szövetség elnök- jelöltjére 66-an, Kekko- nenre, a parasztpárt je­löltjére 62-en szavaztak. 172 elektor — a konzervatív párt, a, liberális párt, a szo­ciáldemokrata párt és a svéd néppárt tagja —, akik Pacsi - kivi újraválasztását támogat­ják. Helsinki politikai megfi­gyelők megállapítják, hogy a Népi Demokratikus Szövetség nagy sikereket aratott a választáson. Ezt azzal magyarázzák, hogy a: szociáldemokrata párt tag­jainak jelentős része nem volt hajlandó Paasikivirö, a nagypolgárság és /nagytőke, jelöltjére adták, aki a finn- szavazatukat Pekkalára, a Népi Demokratikus Szövetség jelöltjére dt-ák, aki a íinn- szovjet barátságnak elmélyí­tésére törekszik. A francia félhivatalos AFP hírügynökség kénytelen elis­merni, hogy a finn Népi De­mokratikus Szövetség nem­csak megtartotta, de jelenté­kenyen, meg is erősítette had­állásait. Á Síim dolgozók egyre nagyobb tömege tömörül a Népi Demokr&fíksis Szövetség mogé A Helsinkiben hétfőn és kedden lefolytatott elektor választásokkal. kapcsolatban negalakult a 304 tagú válasz- iótestület, amely február 15-én megválassza. Finnor­szág új elnökét. Ebben a tes­tületben íj finn Népi Demo­kratikus Szövetség 70 man­dátumra tett szert. A többi mandátum a következőkép­pen oszlik meg: A Fa.gerho]m- féle jobboldali szociáldemo­kraták 65. agrárszövetség 62. koalicisták* 47. svéd-párt 24, egyéb kisebb pártok és füg­getlenek 3G. A Népi Demokratikus Szö­vetség magában a fővárosban 38.800 szavazatot kapott.. te­hát jelentékenyen többet, mint az 1948 nyarán megtar­tott nemzetgyűlési választé­kok idején. A finn demokra­tikus körökben hangsúlyoz­zák. hogy ezzel a választások megmutatták-.: a finn mun­kásosztály egyre nagyobb tö­megekben és fokozódó elha­tározottsággal tömörül a kommunisták vezette Népi Demokratikus. Szövetség kö­ré. hogy segítse azt a .jelen­legi munkásáruló kormány bűnös és népellenes politiká­jának. gyökeres megváltozta­tására irányuló harcában. „Jugoszlávia gazdasági életének nincsen olyan területe, amelyben az imperialistáknak döntő szavuk ne Senne“ A Búdé Právó részletesen- elemzi az áruló Tiío-kliitk bűnös gazdaságpolitikáját. A lap hangsúlyozza, hogy Jugoszlávia gazdasági ' éleiének nincsen olyan te­rülete, amelyben az im­perialistáknak legalább . közvetve döntő szavuk ne lenne. Az imperialisták szerződései­ken keresztül egyenesen rá- parauesolnak a Tito-bandá- m, hogy rablógazdálkodást folytasson' a. jugoszláv szí­nesfém- bányákban és pusz­títsa az ország erdőit. A tőkések éppen azokat az árucikkeket yem kajlan- ’ dók Jugoszláviáitól átven­ni, amellyel az bőven- rendelkezik. A Jugoszláv iába irányuló kivitelbe a külföldi tőkések igyekeznek olyan árucikke­ket. elhelyezni, amelyektől másképpen nem tudnak meg­szabadulni. Az olasz ipar például textil, linóleum- és aluminiumkészitményeket szállít Jug-cszláviába, __ tehát' olyan cikkeket, amelyeket Jugoszlávia otthon is előáb liíhatna, ha az ipar nem a külföldi monopóliumoktól függene. — Érdekes — állapítja meg a lkadé Právó —hogy a Tito-banda a színes fé­meket sokkal olcsóbban adta el imperialista ura­iknak, mint a népi demo­kratikus országoknak. A Tito-klikk gazdálkodásá­nak politikája, amelyet a va­lóságban Washington es London irányit,, a jugoszláv dolgozó nép embertelen ki­zsákmányolásához vezet, amely mindjobban . fokozza á dolgozók . ellenállását a Tito -és Eankovies bandával szemben. A% uf bolgár nemmetgy&lés isméi kolarowót bista meg U&rmänya l a k i íám.a I Megválasztották a prezídíum tagjait, -elsőké: Máncso Nejcsev A . Bolgár "‘Népköztársaság nem. zetgyü-1 ősének' ülésén Stefanov az igazoló bízóiíság elnöke beszá­molt a választások eredményéről. A Hazafias Arcvonal jelöltjei­re a választók 97-59 százalé­ka szavazott. A dolgozók eltökélt szándékukat fejezték ki, hogy Dimitrov, a sze­retett ’ vezér és tanító állal - kije­lölt utón kivannak haladni. és teije­A S?éá Komtiiit&ista Párt a MatsMI-szerzMés felmondását követeli A Svéd Kommunista Párt parlamenti. csoportja indít­ványt terjesztett elő - a kép­viselőháziban -íí Svédország és az1 Egyesüli Államok gaz­dasági együttműködése te­kintetében: 4948' júniusában aláírt Mnrshab -szerzöö.és ha­ladéktalan felmondásáról. Az indítvány rámutat, hogy a nievAtero Ás további fenn­tartása a' svéd nemzeti szu­verenitás jelentékeny csorbít fásához vezet. Svéd''--~zágníik j ezért' létérdeke —'állapítja meg az indítvány ’—. hogy szakítson a nemzetet- meg­alázó káros megállapodással­illeni akarják neki tett fogadalmu­kat. A bolgár pép eltökélt szándéka hegy ’ végérvényesen szétverje a Trajcso Kosztov-b3nda reakciós és nacionalista maradványait és még jobban elmélyítse a meg­bonthatatlan,- őszipte barátságot a Szovjetunió és a népi demokra- iikus országok képviselőivel és megteremtse, a szocializmus alap­jait .országában. Az . igazoló bizottság javaslatá­ra a nemzetgyűlés jóváhagyva az 1949. december IS-i választások eredményeit. Ezután sor került a nemzetgyű-- lés !9 tagú elnökségének meg­választására. A pr.ezidium elnö­kéül újból Atincso Nejcseveí vá­lasztották. A nep-sobraníe elfogadta Vaszíi Kolarov kormányának le* mondását, majd a Miniszterta« 'náes elnökévé újból Vaszil Kola- rovot választotta meg és meg­bízta őt az uj kormány megalakí­tásával.

Next

/
Oldalképek
Tartalom