Zala, 1949. október (54. évfolyam, 228-253. szám)

1949-10-05 / 231. szám

Falujárás 'Bodorfán A teherautó indulásra készen áll, Fakt lünk Bányik és Pál elvtárs mellé, — Mi már megtettük Aöfe- lesttgiinke/' mosi elmegyünk Bo­dorfára és megmagyarázzuk, miért kell Tervkölcsönt jegyezni — mondják, Azján megindul az autó, tulkiabáljuk a motor zaját és a szemerkélő esőben észre sem vesz. szűk, hogy elmarad mögöttünk Csatarendek, Gyepűkaján, Kápta­lanja és egy hepehupás mezei uj végén célhoz érünk. Versenyben jegyeztek TervkcHceönt a bányászok Bodorfa kivHil álló szemlélő számára két! 6or ház, Bányik elv­társ, Pál elvtárs Rovró, StaRaler, Joó és a többi sümegi bazaltbá­nyász részére ez a kis falu első­sorban) most kéfszáz ember, azon­ban., akiknek ők az üzemi munká­sok most ázott, ruhával, de sok mondanivalóval látogatóba jöftek. Nehézkaru férfiak ülnek a -ciga­rettafüsttől homályos helység asz­talai mellett. Bodorfái parasztok, sümegi bányászok. Most éppen Bányik elvtárs, az üzem-vezető be­szél, — Amikor a Tervkölcsön hire ide hozzánk megérkezett, a mi 200 munkásunk szinte versenyezett abban, hogy ki jegyzen először. Egy óra sem telt bele és máris összegyűlt', 101.300 forint. Befejeztük a hároméves tervet Pál Lőrincz, a piro&képü zuzómü munkása Pados Bélához fordul. — Tudja elvtárs —1 már én elv- társnak hívom, hozzászoktam ott­hon a bányánál — mi úgy vesszük ahogy igaz is, magunknak adjuk. Látja a hároméves tervünket is szeptember 20-ára már befejeztük. Pedig csak december 31-én járt volna le az ideje. De kinek csinál­tuk ezt is, kinek igyekeztünk? Hát’ magunknak. A kapitalistáknak nem csináltunk volna hároméves tervet. Pados Béla bodorfái kisparaszt szívesen hallgatja a 6Üm«gi bazalt­bánya híreit;, gondjai:t. Érzi; ta­nulni lehet belőle. Tanulni lehet abból, hogy Bányik elvtársi a mos­tani üzemvezető egyszerű bazalt- bányász volt azelőtt és Rovró Ist­ván, aki it.t) dl vele szemben és egyébként kőfejtő, mindennap a behívóját várja Kalmárral, Bódis- sal, Molnárral! egyetemben a Kos- suth-ákadémiára. Kicsit csodálkoz­ni is kell ezen, az bizonyos. Az­előtt nem lehetett bányászból egy­könnyen katonatiszt­— Most lehet —• mondja Rovró — ma minket hívnak, munkásokat, parasztokat. Mit jsltnt a falunak az ötévis terv? Stntteler az ÜB Jük-ár el újsá­golja, hogy a bazaltbányában, mió­ta az tízem gazdát cserélt, a mun­kás számára szebb és, könnyebb lett az élet. —• Van üzemi kony­hánk, könyvtárunk, kulturházunk. Még futball csapatunk is — sorol­ja —-és múltkor a kőfejtők erős bányaruhát kapjuk, hogy ne sza­kadjon a ruhájuk, Mindez tejszik a bodorfaiaknak, náluk eddig sem uí, se rádió az újság is alig-alig járt — pana­szolják. Bányik elvtárs szépen elmagya­rázza, hogy az ötéves terv, melyej Pártunk vezetésével végrehajtunk a falunak: több gép, könnyebb mun­ka, jobb gazdálkodás és jobb ke­reset. Például ismét a saját üze­mük eredményeit hozzák fel. Mióta a termelést fokozták, mióta terv­szerűbb a munka, emelkedett a ke. reset és) az üzem haszna. — Két­százezer forint hasznot hajtottunk egy negyedév alatt1 — erősiti Pál Lőrinc és miközben mondja olyan boldogságot árul el az arca, mint­ha a pénzj. a kezében érezné. — Érdemes ám — fordul Nagy Lajoshoz —) a1 pénz a mienk, fej­lesztjük belőle az üzemet, az or­szágot. És az ötéves tervünket ala­pozzuk azzal is, A gyermekek előtt nyitva állnak a kapuk Elmondják még, hogy 1951-ben például majd kétszeresre nő a bá­nya. Több embernek ad kenyeret s nagyobbat. — Dehát a jövőért dol­gozni és áldozni kell — magya­rázzák. Megéri az áldózat: nem úgy van, mint) régen, amikor az urakérj hoztuk. Nagy Lajos szava is megered, Párholdas kisparaszt. — Nekünk azt mondták régen, neveljünk sok gyermeket, szaporodjunk, de a gyermekeink számára nem nyitot­ták ki a kaput. Szolga lett belő­lük, szegény reménytelen kuli. Gyömörey, KornÍ6S, meg a többiek választások: körül ígértek füt-fát, aztán felénk se nézjek. Kézfogás — Én eddig nem tudtam pon­tosan, miért kell, de most jegy­zek, •—. En négyszázat- — Én. ötöt. Becsületes munkáskezek fonód­nak, össze. A bodorfái dolgozó pa­rasztok a sümegi bányászoknak ígérik, hogy a munkások és a dolgozó parasztok terve mellé áll­nak. Bodorfán gyökeret ver, a szivek­be a térv, s otthon ezrekkel, mil­liókkal számolnak az emberek. A sümegi falujáróki pedig melegebb szívvel, erősebb munkakedvvel tér­nek vissza. A Politikai Bizottság határozata után Gelse nekilátott a munkának Páliunk Politikai Bizottsá­gának határozatára mindenfele felfigyelt a dolgozó parasztság. A határozatban az öntudatos parasztság felismerte az építő kritikát és igyekezett máris a bölcs tanács szellemében javí­tani munkáján. A gél sei párttagság nyomban átlátta, hogy a határozat őt i* szólította: még jobb munkát vár tőlük, példamutatást, hogy a- dolgozó parasztság a járt utón haladva eleget tehessen feladatainak. Vége m várakozásnak Voltak a községben, akik még a PB-hatalmat után is az esőre és az egérkártól való fé­lelemre esküdtek és minden­áron azt akarták bizonyitani, hogy mig az egyi,k meg nem. jön, illetve a másiktól meg nem szabadulnak, addig hiába minden szántás és vetés. Nem. nekik lett igazuk. Mert Peti tő János elv társ, 4 holdas kisparaszt, aki. nem­régiben még azt mondta, hogy október 10-ig végez a szántás­nál és a vetéssel, most-, a PB -határozata után már igy beszél A kommunisták mutassanak példát —■ A feladatunk nagy s ne­künk, kommunistáiknak valóban példát kell mutatnunk minden dolgozó parasztnak. Azt válllal- iam, hogy október 10-ig vég­zek a munkámmal. Miéig u ma­gam elé kitűzött határidő elptt el fogom végezni. Hogy miért? Be akarom bizonyítani, hogy az idejében elvégzett munka jobb eredménnyel jár, mintha várnák vele. A gél se i határ hétfőn meg­elevenedett. A párttagok közül fázok, akiknek földjük van, igyekeztek minél többet szán­tani, vagy aki mái- végzett ez­zel, vetni. Nagy Jenő elvtárs ij8f. Három holdas uj,gazda, aki házhelyet is kapott. Most kezdte meg a házépítést. Ez azonban nem hátráltathatta őt a munkájában. Hétfőn ő is nekiállt, folytatta a szántást, vetést, hogy október 15-ig, de ha lehet, annál jóval előbb végezzen a munkával. Igy hálálják meg * demokrácia segítségé! — Versenyben van a község — mondja. Nekünk pedig élen kellí járnunk. Ha mi jól végezzük a munkánkat, a köz­ség sem marad el a verseny­ben. Hát ezért szeretném én is már a határidő előtt elvé­gezni a munkámat. Szóval Gelsén megkezdődött a munka, amiből az ujgazdák A vilnynzi gépgyár sztaha­novistái szoros kapcsolatot (ártanak fenn a cekini körzet kolh ózpar asz t j ai v al. Seg i tsé ­gépé voltak a kolhozoknak a vörös sarkok és könyvtárak megszervezésében, előadáso­kat tartottak a litván fővá­ros életéről és iparának sike­reiről. A kolhőzparasztok meg­látogatták a sztahanovistákat. A gyári munkások és kolhóz- 1 >ara sztok közölt sz )cia 1 ista verseny indult az Októberi Forradalom 32. évfordulójá­nak tiszteletére vállalt kötele­zettségek tökéletesebb teljesí­téséért. Ugyanilyen szoros egy ü 11 m ü k öd ést 1 é, es i tét: >ek Vilnynz többi üzemeinek szta­hanovistái is a kolhózparasz- tokkal . A sztahanovisták segí­tettek a kolhózok kultur-tö- megmunkájának és sportéle­tének megindításában. A vá­ros és falu munkásainak szó-, ros együttműködése fényes bi­is derekasan kiveszik a részü­ket. Ezzel akarják' megmutatni, hogy a demokrácia segítségét jó, pontos munkájukkal hálál­ják meg. De van Gelsén még1 valami, ami serkenti a dolgozó parasz­tokat a jó munkában. Az ál­lami gazdaság, ami természe­tesen trák torral végzi a mun­káját. Csakhogy a dolgozó pa­rasztok nem akarnak sókkal el­maradni az állami gazdság mögött és most még jobban nekilátnak a munkának. Es a PB határozata- nem is lesz eredménytelen. Alert Gelsén minden bizonnyal végeznek a kitűzött határidőre mind a rozs, mind pedig a búza veté­sével. zonyitéka' a kolhozok szerve­zeti és gazdasági megerősödé­sének és a falusi lakosság po- I i t i ka i fej í ődéséne k. Számdékos emberölés — 8 éyi iegyház Ifj. Kolics József dabronci föld­műves ügyében- most hozoft fieletet a zalaegerszegi törvényszék. Ko- lics tudvalevőleg; Gógánfa halárá­ban. késsel szivenszurta haragosát, Pinfér Ferencet, aki nyomban meg is halt. A törvényszék szándékos emberölés bűntettében mondta -ki bűnösnek ést 8 évi fegyházra Ítélte. Tinói lopott Rezes Sándor, a barlahidai csa­vargó napszámos egy tinó ellopá­sáért újra a törvényszék elé ke­rült. Ezúttal másfélévi börtönt ka­pott jogerősem. 1949. ektéber 5.V oldal Szovjet munkások segítsége a kolhozok kulturális felemelésére A magyar vezető személyiségek visszaadták jugoszláv érdemrendjeiket Azok a magyar személyisé­gek, akik az elmúlt években jugoszláv érdemrendet kaptak, kinyilvánították azt az óhaju­kat, hogy ezeket a kitüntetéseket. vissZakü’cljék a jugoszláv kormánynak. Több ilyen magyar személyiség levelet "intézett a külügyminisz­terhez és rámutatott: ezeket az érdemrendeket olyan kor­mánytól kapták, amelynek ve­zető tagjairól a Kajk-por során bebizonyosodott, hogy imperia­listák zsoldosai és mint ilye­nek, a népi demokratikus Ma­gyarország ellpn kémtevékeny­ségét folytattak és az ország vezetői ellen orgyilkosságokat készítettek elő. Ma már az is világos: a Tito-kl.ikket a kitün­tetések adományozásánál is az a cél vezette, hogy a magyar és jugoszláv nép barátságából gúnyt űzzenek. ______________ A magyar külügyminiszté­rium ezért a hozzá eddig hl­juttatott jugoszláv érdemrende­ket jegyzék kíséretében v issza szú rm a :íai ta £ budai - 'pcsN jugoszláv köcetség- * nx$k azzal, hogy azokat továbbítsa kormányának. A kitüntetést visszaküldő magyar személyiségek között a következők szerepelnek: Rákosi Mátyás, Szakasits Árpád, Gerő Ernő, Farkas Mi­hály, Kádár János, Révai Jó­zsef, Vas Zoltán, Rónai Sán­dor, Darvas József, Ries Ist­ván, Erdei Ferenc, Sólyom László, Szalvai Mihály, Péter Gábor, Balassa Gyula, Ratu- lovszky János, Dinnyés Lajos, Mihályfi Ernő, Gyöngyösi Já­nos, Olt Károly, Marosán György, Ortutay Gyula, Mol­nár Erik, Münnich Ferenc. A Párt és Rákosi eivtárs számíthat a pölöskei gépállomásra Szombat este van. a pöiös­kei gépállomás dolgozói — akik éppen otthon vannak -- értekezletre készülnek. Rákosi eivtárs beszédéről lesz sző. Arról fognak tárgyalni, hogy a beszéd tanulságait hogyan érvényesíthetik a munkatelj,e- sitménv növielése és a munka­fegyelem megszilárdítása te­rén. Kis csoportok verődnek össze és a beszéd megállapí­tásairól beszélgetnek. Az egyik csoporthoz odalép Horváth eivtárs, a gépállomás vezető­je. Nyomban tucatnyi kérdés­sel .ostromolják. Mind más­képp hangzik, mégis ugyanaz a lényegük: — Miképpen tehetünk ele­gét az előliünk álló feladatok­nak ? Horváth eivtárs máris ké­szen áll a felelettel: •— Ki leéli küszöbölnünk a termelésben mutatkozó 'hibá­kat, megszilárdítjuk a mun­kafegyelmet 'és ezzel felada­taink" végrehajtása felé hatal­mas lépést 'leszünk. Aztán lassan bevonulnak a párthelyiségbe a traktoristák, majd megkezdődik az üzemi értekezlet. Nagyfáinál József elvtárs, az álomás üzemi párttitkára beszél. — A gépállomások dolgozó­ira hárul az a nagyszerű fel­adat, hogy a falu szocialista építését munkájukkal elősegít­sék — mondja többek között. Es ezzel minden dolgozó egyet­ért. A feladat valóban nagy­szerű. Nagyfaluclí elvtárs to­vább folytatja: —- A jövőben még fokozottabb mértékben irányt kell vennünk arra, hogy lanulással, szakmai és fő leg "politikai ismereteink ki­bővítésével észszerűvé és terv­szerűvé tegyük munkánkat. Elmondja még, hogy a hi­bákat fel kell tárni és ki kell küszöbölni azokat. A dolgozók öntudata és fegyelmezett ma gatartása kell, hogy hozzájá­ruljon ahhoz, s így a kívánt eredmény sem fog elmaradni. Több hozzászólás követke­zik ezután. Török József bri- gddvezető is szól kér. — Pártunk és Rákosi elv- társ számiihat ránk. Brigá­dom 30 százalékkal emeli normán felül termelékenysé­gét a következő héten. Az ál­lomás többi dolgozóját ezzé! a feltétellel versenyre hívjuk ki .. ÉS valótlan. A Török-brigád teljesít menye emelkedik. AmiL vállallak, azt valóra is vált jak. A 30 százalékos túltelje­sítés meglesz. De az üres­járatot is csők keiden j fogják 20 százalékkal, az üzemanyag fogyasztást pedig a felére csökkentik. A pölöskei gépállomáson ez­zel megindult az öntudatos dolgozók munka versenye, ami­nek van célja. S a Török-bri­gád uj munkamódszereit nem zárja fiókba, hanem átadja tapasztalatait a többieknek, hogy az állomás termelékeny­sége minél inkább fokozódjék. A TRAVIATA Nagykanizsán Hosszabb szünet után csü­törtökön este ismét Nagykani­zsán vendégszerepel a Gördülő Opera. Verdi: Traviiata cimii operáját mutatják be, amivel ft staggione köze! két esztendeje Kanizsán bemutatkozott. A fő­szerepeket Szccsődy Irén, Uher Zita, Reményi Sándor, fízomo- lányi János és LUtasy György éneklik. A MÁV szimfoniku­sokat eznttal Fráter Gedeon vezényli. Az operaelőadás iránt nagy érdeklődés nyilvánul meg. Bartók Béla e«Iékkaagverseny A szeptember 28-ra hirdetett Barf ók-hangversenyt október 5-én, szerdán espe 8 órakor tartják meg az Iparoskor nagytermében. Műso­ron zongora, hegedű, ének és kó­rus számok szerepelnek. Ismertetik Bartók művészetét, valamint tár­sadalompolitikai és kultúrpolitikai helyzetét, A hangversenyre belépő­díj nincs. Feltűnően enyhe ítéletek Zalaegerszegen fertőzött gabonabeadásért Madár Dezső 43 holdas balaton- henvei kulák zsizsikes gabonát akarj beadni. Az átvételkor azon­ban kiderült a csalás. A kulák 6 havi börtönt kapott. Molnár Dezső és Gyula monoszlóí Lakosok 39 százalék ógabonával keverj zsizsi­ken Jerménnyel 2 vagon búzát teL lek ki a fertőzésnek, A törvény­szék mindkeífőzüket 8—8 hónapi börtönre ítélte jogerősen. Varga Itnre gógánfai paraszt 5 mázsa zsi­zsik es gabonát adott be. 3 havi fogházra és 500 forintra bünj-eRék- Rúzsa Elek zalogyö morei lakos 2 mázsa zsizsikes termény beadásá­val 3 vagon gabonát fertőzött meg. A törvényszék 6 havi börtönre és 500 forint pénzbüntetésre ítélte.

Next

/
Oldalképek
Tartalom