Zala, 1949. október (54. évfolyam, 228-253. szám)

1949-10-12 / 237. szám

Október 8-ig: rozs 78'3%, búza 35"77. A megyei operativ bizottság az őszi munkákról csolatban beszéltünk Nagy Jó­zsef olvtárssal, a város ]x>lgúr­iláárfőn délelőtt összeült a va-iimjEgyai operativ bizottság, ftmicly az őszi szán tás-vetési tmimálatokról tárgyalt. Az iíbSöBn Fokócs Imre elvtárs, az iVI DP megyei termelési felelőse elnökölt. Az őszi munkák álla­náiról szóló jelentést Horváth Igjrjoa elvtárs, megyei mező- gazdasági igazgató törj esz tette kB.. Eszerint október 8-ig rozs­ból az előirányzat 78.3, búzából p'ödig 35.7 százalékát vetette el megyénk dolgozó parasztsága. A munkában élenjárt a megye 37 termelőszövetkezete, mint például a zalaszántói Potőfi- Söpört is, amely a rozsot 100 ázáaalékig elvetett ) a búzából ÍB eeak pár százalék van visszia. Ugyanigy élenjártak a munká­ban az * állami gazdaságok is, (troßlyBk közül különösen a keszthelyi tűnt ki. Mind búzá­ból, mind rozsból egy-két szá- zalfflk van még’ hátra a re tes­ten/ pontos teljesitésóből. H tárások sorrtnäje A jelentés különbéin megálbt- pilje, a járások közötti sorren­det Elsők az őszi munkák vég­zésében rozs vetésnél a novai, áünfegi és lenti járások, buza- vetösnél pedig a novai, zala- egBri3z©gi és lenti járások ve­tetnek. Ezekben a járásokban & községek nagy része már be­fejezte az őszi vetést. Eddig «feliig gyengén szerepelt mind a mate, mind a búza vetésénél a tapolcai járás. Nagykanizsa vines még most is a sor végén van. — - állapítja meg a mező- gazdásági igazgatóság' jelentése. A bura vetéstervét szombatig íj 7, a rozsét pedig 33 százalé­kig teljesítette. A. megye Legtöbb községe már befejezte a rozs vetését. Ezek közül sok van olyan is, amplyik már a búza vetés vége fe!É közeledik. Ilyen többók között Barlahitla, Liekóvado- race, Mikekarácscnyfa, Dobron- hiegy, Bucsuta. Szilvágy és itetri koresztur. Ikik lemaradtak Tiftzont akadnak jócskán tezségek, ahol alaposan el van­nak maradva még a rozs vetés­tervének a teljesítésévé!, holott •az idő már sürget. Hiszen alig négy nap választ el: már októ­ber 15-től, a rozs vetésének végső határidőjétől. Ilyenek: Bala ton rendes, Nemesgulács, Liszó, Elegy magos, Badacsony­tomaj, Kisapáti, Galambok, Zalakaros, Köveskál, Kiskorná- rom. Hanem iezék a községek nemcsak a rozs vetésével van­nak elmaradva. Kettő kivételé­vel a búza vetése még meg som indult. Ezekben a közsé­gekben ugyancsak igyekezni kell a dolgozó parasztságnak, hogy az őszi munka versenyben ne utolsókként végezzenek. Bár pillanatnyi helyzetük nem sok jóval kecsegtet. Meg kell vizs­gálni ezekbön a községekben, mi a lemaradás oka és hala­déktalanul meg kell tenni a lépéseket az esetleges hibák ki- küSzöböléséLe. Sz nie bizonyos, hogy a kulákok kezo mindiemk községben banne van abban, bogy a vetésterv teljesítése ennyire elmaradt. Az ilyen ku- lákókat te kell leplezni és oda kell hatni, hogy az eddig rossz eredménnyel szereplő községek ben is meginduljon végre a tervszerű murt!4a b a határidőilo mindenütt' teljesítsék a vetés­tervet. Kanizsa javítani fos A vármegyei operativ bizott­ság jelentésének a Nagykani­zsával foglalkozó részévei k«p­mestöiérel. — A város elmaradása két­ségtelen — mondta a polgár- mester. — Ennek az oka a gazdáknak az egórkártól való félelme volt, valamint az, hogy még’ az elmúlt héten is az ©górirtószerre vártak. Emiatt szenvedett késést a vetésterv teljesítése. A nyár derekán jelent még a kormánynak az a rendelet^ -imely döntő változást hozott a mezőgazdaságban. Egyszer •ifi mindenkorra száműzte dolgozó parasztságunk életé­ből ez a rendelet a kulákok iga uzsoráját. Ugyanakkor po­ciig lehetővé tette a dolgozó parasztok számára, hogy föld jóikét gépi erővel mii vettes­sék. A rendelet ugyanis ar­ról intézkedett, hogy/ dolgozo parasztságunk kedvező {síiéi etek mellen fa la fmü vetés i szerződés i köthet <i gépállomásokkal- A rendelet megjelenése óta a zalai gépállomások dolgo­zói is széleskörű fclollágosiío, munkái végeztek körzete­ikben, s általában mindenütt, ahol megfordultak és népszerűsí­tették a gépi erővel végzett mezőgazdasági munkákat. A —. A kanizsai dolgozó pa­rasztokat álláspontjának holy- tetensógóről kiterjedtebb fel- ! világosító munkával győztük meg, aminek már <lz eredménye is megmutatkozott. A kiskani- zsai dolgozó parasztok például megígérték, hogy október 15-ig, tehát a hivatalosan megállapí­tott határidőig 100 százalékig elvetik a rozfilt s a búza is ok­tóber 31. előtt a földbe kerül. adatot kellett, megoldaniok, hi­szen a reakcióval szövetkezett kulákság szervezett propagan­dát fejtett ki a szerződések el­len, s ugyanakkor ócsárolta a gépek munkáját. A szerződéskötések azonban mégis egyre fokozódó lendü­lettel folytak a megyében. A hat gépállomás eddig közel 8000 hold földre kötött- laka pnü ve' lési szerződést, ami nem sok ugyan, de mégis nagy eredmény, mert azt bizonyítja, hogy dol­gozó parasztságunk tekinté­lyes hányada felismerte a gépi talaj művelés nagy elő­nyeit. Ezt elsősorban a trak­torok eddig végzett munkája tette lehetővé. A gépállomások szerződés- kötési kampánya még tovább tart, Így egyre több dolgozó parasztnak nyílik alkalma ar­ra, hogy földjét géppel szán­tássá fel, s esetleg a vetést is a gépállomással végeztesse. traktoristáknak nehéz fel­NAGYOBB a versenyszellem, a munkateljesítmény KISEBB a s elej t és a géphibák száma a sümegi bazaltbányában A bazaltbányoszok Sümegen egy vagon kitermeléséhez nem régen még' 70—80 dkg-, lőszert használtak fel. — Ezt a meny- nyr-ssgct lecsökkentjük 50 de­kám — határozták el a kőfej­tők közül tizen 'és egymással egyéni versenyre léptek. Kide­rült, hogy a lőszerrel való takarékoskodás sem boszor­kányság, mert a tíz versenyző közül többen nem csak az elő­irányzatot érték el, hanem a felívás zilált lőszermenny iséget 42 dekára, az eredetinek csak­nem felére leszorították. —- Ugyanígy sikerült csökkente- niök a kitermelés idejét is. Egy vagon kövét az egyéni ver­Milyen lesz az uj népbunda? A szőrmeiparban tavaly csak ballon huzattal készítették a mspbundákat. Az idén a ru­házati ipar sző veti íuzatos, gizór- mebéléses bundákat gyárt már. Az uj népbunda előnye, hogy a szövetet a szőrmére impreg­nálják, igy a bunda jobban simul majd az alakhoz. Ára nam lesz nagyobb a baUonhu- zatos népbundánál. A szocialista munkamódszer­rel dolgozó szőrmeiparban né­hány hónap alatt igen sok újítást eredményezett a mun­ka verseny. A szőrhueiparban . az idén elfogadott újítások ke- / reken egymillió forint meg- I takarit-ást eredményezlek. * senyék megindulása előtt 15— 16 óra alatt termeltek ki, most ugyanazt a munkát 13—14 óra alatt végzik. Kevesebb a gép­hiba is mostanában. Alaposab­ban végzik az ellenőrzést s igy ritkábban kerül sor na­gyobb üzemzavarokra. Úgy szá­molják, hogy ezzel is mintegy évi 30 ezer forintot takaríta­nak meg az üzemnek. — A termelékenység fokozásának a jobb ,yffyorsaJ)b, olcsóbb terme­lésnek ezerféle módja van —• mondják a bányászok és a szovjet munkások példáját te­kintve minden eszközt megra­gadnak az üzem és a termelés fejlesztés© érdekében. Uj munkásotthon Uzsán Több ízben htunk már Uzsa­rol, ahol jelenleg az ország legnagyobb hazaltbányája van feltárás alatt. Bár a termelő­munka még nem indult meg az idén, mégis munkások lé­giója dolgozik itt állandóan, mert a feltáráson kívül nagy­arányú építkezés is folyik. Hosszú, széles kövezett ut ve­zet a vasútállomástól fel a bá­nyáig', iparvasut megy fel a megállótól a kőtörőkhöz és épül a többszáz munkást befő-' gadó üzem. Csütörtökön az uzsai munkások uj otthont araitak, ahol hasznosan tölt- 1 étik szabadidejüket, kulturális és mozgalmi életet élhetnek. 1949. okt. 12. If oldal Eddig 8000 hold föld megművelésére kötöttek talajmüvelési szerződést a zalamegyei gépállomások Sztálin elvtárs műve: A Szovjetunió agrárpolitikájáról A szocializmus építésének egyik legnehezebb s pgyben legtöbb felkészültséget és körültekintést igénylő terü­lete: a szocializmus építésié falun, a parasztkérdés. A fel­szabadulást követő esztendők eseményei nálunk is beigazol­ták. ezt a teteit. Azonban ha­talmas segítséget jelentett, hogy a kérdések megoldásában Pártunk irányítói a marxiz- mus-Ieninizmus legyőzhetetlen tudományával rendelkeztek, fel tudták használni a Szovjetunió tapasztalatait, amit azonban nem elegendő csupán Pártunk legfelsőbb vezetőinek ismerni. A parasztkérdés-sel tisztában kell lennie minden funkcioná­riusnak, mert csak igy lehlet kellőképpen elősegíteni Pár­tunk falusi politikáját. Ezen a téren komoly támo­gatást jelent Sztálin elvtársnak »A Szovjetunió agrárpolitiká­ján5Z« szóló nagy fontosságú műre, amely nemrégiben je­lent meg a Szikra kiadásában. Sztálin elvtárs ebben a könyv­ben a Szovjetunió Kommunista (bolsevik) Pártjának a tapasz­talatait közli. Azokat a tapasz­talatokat és problémákat, ame­lyekkel mi ía nap, mint nap találkozunk. A SzUK(b)P agrárpoliti­kájának egyik lényeges rész© a munkás-paraszt szövet­ség megszilárdítása volt, amiről Sztálin ©Ívtárs igy u". »A leg­fontosabb mod az, hogy szo­rosan fogjunk össze a paraszt­ság alapvető tömegével emel­jük annak anyagi és 'kulturális színvonalát és ezzel az alapvető tömeggel együtt haladjunk a 'szocializmus felé vezető ütőn. Legfontosabb az, hogy a pa­rasztsággal együtt építsük a éZociciliZmnstt, feltétlenül munkásosztály vezetése alatt, mert a munkásosztály vezetése a legfőbb biztosítéka annak, nogy az építés a szocializmus felé vezető utón fog haladni-«. Sztálin elvtára tanítása helytáll a mi körülményeink között is. Látjuk, hogy népi demokráciánkban is valóban a munkásosztály biztosítja a szo­cializmus építését, hiszen az ipari munkásság túlnyomó többsége már hosszú idő óta a szocialista szektorban dolgozik, ugyanakkor falun most van kialakulóban a mezőgazdaság szocialista jellege, azaz most alakulnak egymásután azok a termői őszövetkezetek, amelyek a magyar mezőgazdaság szo­cialista átalakulásának ©lőfu- tárjai. Ezen a téren ismét csak Sztálin elvtárs útmutatá­sát kell elfogadnunk: '»A kive­zető ut abban van, hogy la kis és apró gazdaságokat a föld — kollektiv megművelése alap­ján — fokozatosan, de állan­dóan, nem kényszerrel, hanem m eggyőZéss.e1 nagy gazdaságok­ban egyesítjük. Más kivezető uu nincs.«. Kell-e jobb meggyő­zés, min t azok az eredmények, a moly eket meglévő termelőszö­vetkezeteink működésük el *6 évében felmutattak? Kell-e an­nál jobb példaadás, mint amit ugyanezek a szövetkezetek a. mezőgazdasági munkában fel­mutattak? Ezeket az eredmé­nyeket kell, mindennapi mun­kájában felhasználnia falusi pártszer vezetőinknek, a Dé- FOSz-szervezetőknek. A nép­nevelő tömegmunka legjobb ér­vei: az eredmények, amelyek máris a mi igazunkat támaszt­ják alá. F oglalkozik Bztálin elv- társ a vetésterületek kérdésével is, ami különösen most időszerű az őszi mezőgaz­dasági munkák végzés© idején. »Igaz azy hogy a kulákok (tz időjárási viszonyoktól fuga étit - ■Ml csökkentik v\etésterületü­ket« — állapítja meg Sztálin elvtárs. Es ennek a megálla­pításnak az igazságát magunk is tapasztaltuk. Emlékezzünk csak azokra a kulákok ra, akik a vetéstervet szabotálják és tu­datosan kevesebbet vetnJek, mint amennyi részükre elő van Írva. Különösen nagy teret szentel mindezeken kívül Sztálin elv­társ a falu egyik liegógetőbb problémájának, a kulákkérdés- nek, amelynek ismerete nem. lehet teljes, ha nem vagyunk tisztában a lenini hármas jel­szóval és ha nem tartjuk állan­dóan szem előtt ezt a jelszót a falu nagy kérdéseinek meg­oldásánál. P ersze sorolhatnunk a- végtelenségig azokat a problémákat és tapasztalatokat, amelyek ma már a mi mun­kánkat is megkönnyítik és ame­lyek nélkül végeredményben csak sötétben való tapogatózás lenne minden próbálkozásunk a falu szocialista építésére. (h. i.) Uj iparostanulókat állított munkába a Magasépítési NV és a Vasvázas Ötéves tervünk, amelyre most adta Lo szavazatát másod­szor a dolgozó nép — mint már mindenki tudja —, óriási fellendülést hoz többek között iparunk számára is. Ebből kö­vetkezik, hogy az ötéves terv­ben szakmunkásokra nagy szükség tesz s ha nem tennénk előrelátónk, komoly hiány állna be szakmunkásokban. Ez az előrelátás vezette a kanizsai Magasépítési NV-t, amikor az állandóan folvó szakmai átképzés mellett meg­indította a tanulóképzést is. Kezdetnek 45 iparostanulót vettek fel, akik közül 14 kőmű­ves, a többi ács, lakatos, tető­fedő, bádogos, asztalos és a festőszakmát tanulja. 8 most megnyílott az é ktőipar a nők számára is. Három lánytanuló jelentkezett, ak’k az ács. az asz talos és a g zot a te tőftzakmát sajátítják el. A tanulók már dolgoznak is, mindegyik meg­felelő szakmunkáshoz beosztva. A Vasvázas, ahova eddig csak nagy protekcióval Lőhetett korülni, soha nem látott mér­tékion tárta ki kapuit az ipa­rosban ülök előtt. 30 fiatal fin került be a Vasvázas műhe­lyeit©. az egyik esztergályos, a másik lakatos, hegesztő s ig'v tovább. A tanulók nagy örömmel do\goznak beosztva egy-ogy szakmunkáashoz. — Igyekezünk elsajátítani a szak­mát, hegv a nép ál hurrának, az öté es tervnek jó szakmun­kása tehessünk — mondta ifj. Tompíek Alajos vXfcsesztergá- lvos. Szentesi István ©lvkáre. esztergálvos az oktatók nevé­ben ígérte, hegy ők mindent megtesznek, hogv a tanulók ig e ezekét siker koronázza. — Az lenne jó, ha tanműhelyünk ia lenne — tette még hoaaá. Ez meg még a jövő évben meg­valósul — álliíják a MAORT- nál.

Next

/
Oldalképek
Tartalom