Zala, 1949. október (54. évfolyam, 228-253. szám)

1949-10-28 / 251. szám

A DOLGOZÓ NÉP A MEGYEI SAJTÓÉRT

'fstöám-ap j<efenhettük: l>a la- fiurikban, hogy a »Zala/ no veralte; 1-től kezdve nagyobb tor- i^dieítembea, olcsóbb áron je- tanik: meg. Tudtuk, hogy a btejelentés visszhangra talál icjegyén k dolgozói között, tudtuk. hogy Pártunk ezen elhatározásában dolgozóink felismerik saját érdeküket, a napi »ajtó rendszeres olvasásának hatalmas jelentőségét."

Minden várakozást fölülmúlt azonban a dolgozó nép válasza,

' Yú’aszu'iik csak egy lehet — %zól a nagykanizsai MAOET Üzemi Pártszervezetének ver- ^enyfelhiváaa megyénk többi ipari üzemeihez —: Pártszer- iAüítilnk. üzemiünk minden hépneielóje kötelességének kat£p a lap előfizetőinek táborát kiszélesíteni.« Napról-napra Üözlünk leveleket a bejelentés óta, néhányat a sok közül, amelyben a dolgozók minden ip'íég'e megnyilatkozik a liap utellptt. :VÍ i'Zala« segít a ter- nuleshén« írja az egyik tevői. ->A »Zala.< leleplezi a dolgozó nép ellenségeit« ii'ja a másik. A ^Zalában« a mi pt oblérna. nkkal találkozunk, agy, ahogy azt nu látjuk« —, Írja a harmadik. S felismerik aj dolgozók a helyi lap többi jelfjegaefességeit is: az országos eseményeket helyi viszonyaink- T‘,a alkalmazva, szervezi és irányit ja a Párt és a tömeg szar - vezetek napi munkáját, a lia- vétezési rovatban mindenki sza- íwIot) elmondhatja véleményét, sifcb.

kitin véietijen az. hogy megyénk dolgozó népe fejlődése .»órán eljutott odáig, hogy magáénak tudja Pártunk zálame- gyej Lapját. Hogyne erezné npig'aéiia k, amikor élete minden percé lien érzi, hogy a Párt éa a dolgozó nép — az egy. A Párt a dolgozó népért van, a dolgozók pedig a Pártért. Nem különben van ez a Párt lápjára). ig. A szeretet Pártunk lápja irárrt: szeretet a. Párt iránt. Sajátjának érezni a Párt l&p- pit: sajátjának érezni a Pártot. A Párt lapjából tanulni: a Pártitól tanulni. A Párt lapjához fordulni ügyes-bajos dol~ gaiiifíkal: a Párthoz fordulni. Ahhoz a Párthoz:, a komniuiiis- ták Pártjához, amelynek ereje mgg’ziaboiázza népünk ellenségeit &s vezeti népi demokrá- viáhk fejlődését.

Magyarországon a felszaba- dalát előtt az újságolvasás — csakúgy, mint a politizálás, ad huncutságnak számított. A Üikésfök .és földes urak újságjai mindenről írtak, csaik arról sióm, ami ,a dolgozókat érde- kélte. Az újság-trösztök tulaj- dohosainak nem is volt célja, hogy a dolgozó okosodják, rájöjjön szörnyű kizsákmányolt helyzetére és urai ellen felkeljen. 1945-ben iaz országgal együtt azonban a sajtó is a dolgozó népé lett. A felszabadító Szovjet Hadsereg a többi között a sajtószabadságot is elhozta rekünk, hogy evvel az éves fogy vériéi is küzdj ülik az ellenség ellen és építő erejével népünk felemelkedéséért.

Ezt a szerepet tölti be a kommunista sajtó, amely Kalinin elvtárs szavaival éhe, a nép parlamentje. Es minthogy mmálrink a hatalom a dolgozó népé, a közügyek intézése a dolgozók tetszésére- és javára történik, a mindennapos újság- olvasás is utat tört a dolgozó nép felé. Valójában nem becsüli sokra önmagát, családját, hazánk jövőjét, a békét, aki nem vesz részt ebben a népi parlamentben, azáltal, hogy írja, olvassa és terjeszti.

Ezek a felismerések vezették hát azoknak a lóvéi ráknak a tollát, akik most lapunk — saját lapjuk — erősödése alkalmából soraikkal felkerestek. Ez a felismerés annak biztos záloga, hogy a tömegek még' fokozottabb ragaszkodással olvasnák a Magyar Dolgozók Pártja z a lamegy e i lapját.

Cük^rrépa-termeiok itassák el!

A cukorrépa megkívánja a leggo 11 dósa 1) b t a l;a jm unkát,

mert csak igy ad megfelelő termést. libben az esetben azonban bőven kárpótol minden fáradságért.

Mélyre bocsátja gyökereit a cukorrépa — mondta érdeklődésünkre a Mezőgazdasági Igazgatóság szakelőadója mélyről szívja a nedvességet, ezért ajánlatős az ősz folyamán 25 cm. mélyen fellazítani a talajt. A sekélyen szántott földben ugyanis elágazik a cukorrépa gyökere s ez a feldolgozásnál hátrány í s. A tavaszi szántás pedig a nedvességéi is elpazarolja.

— A cukorrépatermelő gazdák tehát lehetőleg gépi erővel végezzék ősszel a mélyszántást és ugyanakkor szántsák he az isuilíótrágyál is. Aki nem ezt teszi, nem csuk saját maga, de néjigazdasá- giuik ellen is vél, mert magá- tólérletődoeii kevesebb lesz a termése.

— CUKORIPARUNK l BEFEJEZTE a Hároméves torveti Az egyies gyárak teljesítményeit még csak most állítják össze, de máris kitűnt, Hogy valamennyiben tűitől - jcsitettéik a tervet.

Emeljük Pártunk elméleti színvonalát

AZ MDP POLITIKAI BIZOTTSÁGÁNAK 1949 OKTÓBER 20-1 HATÁROZATA

I.

A Rajk-banda pere megmutatta, hogy az imperialista üg>010kök

munkáját nagymértékben megköny. nyítélte kádereink alacsony elméiéi {-politikai képzettsége, a politikai éberség hiánya, „Nem lehet eléggé éber az, akinek nincs meg a kellő szocialista elméleti felkészültsége,“ (Rákosi,)

Az ötéves népgazdasági terv uj, hatalmas feladatokat állít Pártunk elé, amelyeket csak olyan, a Párthoz hü, s ügyünk győzelmében biztos káderekkel lehet megoldani, akiknek eszmei-politikai és szakmai felkészültsége a szocializmus építése minden akadályán győzedelmeskedik.

II.

1. Propagandamunkánk eddigi eredményei nem fedhetik el art a mindinkább növekvő távok ágot, amely vezető kádereink cszmeí-po- jlMktai színvonala az előttünk álló feladatok nagysága között előállott. Vezefö 'kádereink egyrésze az elméleti munka jelentőségét lebecsüli és lesüllyed a szűk látókörű „gyakorlat“ színvonalára. Ebből folyik marxista-leninista nevelő munkánknak az a főhiány ossága, hogy a vezető káderek jórésze nem vesz részt sem az elméleti továbbképzésben, sem az elmélet továbbfejlesztésében, Pedig nagy taTd- 1 ón.k. Lenin megköveteli a kommunistáktól: „Kötelesek az elméletet mindén irányban továbbvinni, ha nem akarnak elszakadni az élettől.“

2. P ár t m unkánk bail túlteng a szervezési és a napi politikai munka az eszmei-politikai munka rovására. Ezt a visszás helyzetet súlyosbította még az a körülmény, hogy propagandánk, pártokíatáL suník gyakran elmarad a haladó élettől ,s az elméleti kérdéseket nem tudja megfelelően összekapcsolni a gyakorlattal, különösen a szocializmus építésének kérdéseivel, így a tanulók jórésze az elméletet dogmatikusan, elvontan sajátítja el, ,g nem képes a gyakorlattal alkotóan egyesítve alkalmazni. Pártiskoláink munkájában sok a történelem és az elvont ismeret, amelyet nem: mindig úgy állítottak be, hogy megvilágítsa a jelen és jövő kérdéseit is.

3. A mindinkább kiélesedő nemzetközi helyzet viszonyai között komoly veszélyt rejt magában az a körüLmény, hogy kádereink túlságosan egyoldalúan országunk belső kérdéseinek megoldására összpontosítják figyelmüket. Rá kelll fér11! arra. hogy propagandánk most erőteljesen a nemzetközi kérdéseik felé forduljon. Ezzel kapcsolatban nevelőmunkánk mind nagyobb súlyt fektessen a prole- tárna cio Ralizni us p rop a gandá j ár a,

Az eddiginél jobban el kell, mélyíteni a dolgozó tömegeikben .a Szovjetunió társadalmi és: gazdasági rendjének tamilmáínyozását és népszerűsítését, tudatosítani a Szovjetunió felmérhetetlen jelentőségét, mint a béketábor vezető erejét, felszabadítónkat, legfőbb táV. SZTÁLIN

MÜVEI

ELSŐ KÖTET 1901—1907.

napokban jelenik meg SZTÁLIN elvtárs ltí kötetben összegyűjtött *tűvei imagyar nyelvű v kiadásának első kötete.

4ö4 oldal. Ára díszes egész vászonkötésben 15 forint.

SZIKRA kiadás.

muszunkat és követendő példánkat I A vezető kádereit párt-iskolán a szocializmus építésében, kivüli elméleti képzését ossz» keli

A népi demokrácia országai sikereinek. eredményeinek ismertetését, népszerűsítését és tapasztalatainak felhasználását az eddiginél sokkalta erőteliesebben kell folytatni,

4. Pártunk eszmei-politikai színvonalának (emeléséhez elengedhetetlenül szükséges a népi demokrácia elméleti problémáinak kidolgozása. A Társadalmi Szemle szerkesztőbizottsága rendszeresen foglalkozzon e 'kérdésekkel.

Lé^re kell hozni a szerkesztőségben egy aktívát, amely e határozatnak megfelelően rendszeresen megvitatja, feldolgozza és nyilvánosságra hozza a népi demokrácia egyes elméleti problémáit.

III.

1, Szervezeti tekintetben a propagandamunka szét volt forgácsolva. A propaganda gyakran nem a minőségre, hanem a számra a mennyiségre vette az irányt. Ebből adódott az a nagy szám, mely alacsony színvonalú propagandát. a propagandista erők elaprózását, a propagandamunka színvonalának süllyedését eredményezte. Ezen vál'toztafni kell. Ne a mennyiség, a minőség legyen a mérvadó. Amint Lenin tanította: „Inkább kevesebbet, de jobban,“ Ennek biztosiján sára a MDP Központi Vezetősége Oktatási Osztálya mellett 1949. év végéig léjre kell hozni legalább 100 előadóval Központi Előadói Irodát, mely biztosítja magasszm- vonalu előadások tartását. Egyidejűleg előadói irodát kell felállítani a Nagybudapesfi Pártbizottságnál és fokozatosan az összes megyei pártbizottságok mellett is.

A Központi Előadói Irodával egyidejűleg az elméletileg legképzettebb elvtársakból meg kell szervezni a Központi Tanácsadó Iro dát. mely úgy a propagandistákat, mint- a tanulókat elméleti kér désékbeni útmutatásokkal, tanácsokkal látja el. A pár bs ajtóban rendszere« elméleti tanácsadó rovatot kell nyitni az olvasók részéről féltett fontosabb kérdések megválaszolására.

2, A marxizmus-leninizmus szóbeli és sajtópropagandájának gyengeségét mutatja, hogy kevés az el mél éti jellegű előadás és cikk a párttagok és á pártonkivüLiek széles tömegei számára. A marxiz- mus-leninizmus írásos propaganda jának erőteljes kiszélesítésére ki kell bővíteni és rendszeressé kell tenni a Szabad Nép elméleti- és pártrovatát. Az egész pártsajtó rendszeresen közöljön úgy elméleti jellegű, mint a propagandamunka aktuális kérdéseit megvilágító cikkeket. A Társadalmi Szemle min den száma hozzon elméleti cikkeket aktuális kérdésekről,

3, A közép és vezető káderek eszmei-politikai képzés« emelésére a következőket kell megva 1 ásítani•

a) 1951 végéig 500 vezető párj- és tömegszervezeti, állami és gazdasági funkcionárius ,—• akik még nem rendelkeznek a szükséges elméleti képzettséggel', s akiknek névsorát a Szervező Bizottság erősíti meg — végezzék el az egyéves pártiskolát, vagy ennek megfelelő ideológiai képzésen menjenek keresztül .

kivüli elméleti képzését kapcsolni a marxizmus-lwainízmus propagandájában való részvételűikkel, Minden felelős munkát végző elvtárs — tehát nemcsak a Központi Vezetőség tagjai, a Központ-. Pártapparátus vezető és politikai mimika társai, a megyei, .városi párj- vezetőségek taái-ah hanem függetlenül munkaköre jellegétől, «»baden elméletileg képzett elvtárs köteles ebben a munkában xésztven ni. Ezeknek az «ÍvtársaIknaik névsorát' a Központi Oktatási Osztály 1949 december 15-ig állítsa ttsz- eze. A vezető káderek elméleti kép. zését közvetlenül a Központi Oktatási Osztály irányit ja és ellenőrzi.

b) Az összes függetlenített pártmunkások, a járási vezetőségek

függetlenített tagjait is beleértve két áv alatt lehetőleg az öt, d* kötelezően a háromhónapos párt- iskolát, vagy ennek megfelelő tanfolyamat végezzék el. Az állami és gazdasági vonalon hasonló fontos munkakörben dolgozó elvtánsaknak ugyancsak, el kell1 végezniök legalább a háromhónapos pártiskolát, vagy ennek .megfelelő kiképzést kell kapusok, i

c) Az alapfokú szenunárúmokat és esti iskolákat ki kell terjeszteni úgy, hogy azokat taÜsagunk 3# százaléka 1950 junius 1-ig elvégezze, Falim elsősorban az állami mezőgazdasági üzemek, a termelőszövetkezeti csoportok és a gépállomások párttagjait 'kell bevonni a szemináriumokba* Ez utóbbiak oktatását a járási pártbizottságok legjobb propagandistáinak kell v*_ zetniök.

d) Vezető pártkádereinlk sajátítsák el az orosz nyelvei. Különösen az ideológiai területen dolgozóknak szinte nélkülözhetetlen az orosz nyelv —1 Lenin, Sztálin*yelvének ismereti®,

*

Vezető és közép kádereink rendszerint mint elméleti képzésük fö, akadályára, nagy elfoglaltságukra hivatkoznak. Ez nem helytálló. Éppen elméleti színvonalunk emelé sével tudják munkájukat tervszerűbben,. jobban áttekinteni és megszervezni. Pártunk és országunk további fejlődéséneik most egyik f* akadálya, a marxista-leninista széliemben nevelt kádereik hiánya.

Fejlődésünk e szűk keresztmetszet ét fogjuk megszüntetni, ha kádereink marxista-leninista «eveié- séf egész pártmunkánk előterébe állítjuk s végefvetűek. annak * helytelen gyakorlatnak, amely az elméleti munkát a mindennapi feladat ok megoldása 'közben háttérbe szorította.

Pártunk szívlelje meg «agy tanítónk, Sztálin szavait:

„Bátran kimondhatjuk: ha ikád®. remiket a munka- minden területé* ideológiailag iki tudnék képez«} és oo Etikáikig annyira üveged ae-vi hogy szabadon tudnának tátik«" zódni a belső és memzetiközí hely reiben, ha teljesem, érett' marxista - ileninístákká todnániki őket jteatni. akik komoly hiba nélkül -tudjak megoldani az ország vezet éké» ék kérdéseit, — akkor minden alapunk megvolna arra, hogy kérdéseink kilenctized részét már •*»- oldottnafc íakin,isiik.“

MDP POLITIKAI BIZOTTSÁGA

Mii ru§ásbe 19SO-ben

a maout—

A Tervhivatal a íiagy-kaní- zőai MAORT-gépmühely részére 1950-re 350 ezer lorin- íos beruházási keretet engedélyezett. Ezt az összeget arra használják fel, hogy a gépműhely legszűkebb keresztmetszetét eltüntessék, azaz hogy a gépműhely elégtelen gépi berende ését kiegészítsék. Ä -keretből elsősorban c-gy modern, nehéz, nagydeljesitmér nvü esztergapadot és egy u gy a ii. csak nagy tel j es itm ényü nehéz univerzális ma régép 4 szereznek be.

A fel újítási terv kerelébigt 1950-ben az üzem sasUezfer forint értékű gépjavítást végez el.

— AZ MNDSz NAGYKAihJI- ZSA1 első körzeti szervez«!éb«« folyó hó 28-án délután 5 úridkor asszonykor indul. A vezetőség felhívja az asszonytársakat, hojfy az asszonykörön minél nagyobb számban vegyenek részt.

1949. okt. 28.

oldal