Zala, 1949. október (54. évfolyam, 228-253. szám)

1949-10-09 / 235. szám

VAN MIT KÖLCSÖNADNI A nap leesett mögé, s a Lassan szállingózó félhomály lepelként borítja a falut. Alkonyod ik. Gorabonc hossza főutcájának képe sem­miben .sem különbözik a többi ezer miög ezer magyar falu esti képétől. A házak udvarai­ból kéregető állatok hangzavara hallatszik, b hogy teljes legyen az idill, feltűnik az utca végén a legelőről megférő tehenek megnand itbetetten nyugalom­mal, kolompszóra lépegető ceor dája iff. Tóth Femncék portája előtt két nagyszarvu válik ki a csor­dából, megállnak a léckerítés előtt, orrukkal megnyomkodják egy kicsit a kaput és mélán várakoznak. Az udvar végéből, a hosszú istálló ajtaján kilép a gazda, lelópieget a kerítéshez, tágra nyitja. Elől a tehenek, utána mi belépünk. — Hallottuk, hogy Tóth bá­csi szépen kivette részét a terv- kölesö n jegy zés bő 1 — szólunk és a folyton mosolygó, kopott kékruhás ember borostás ar­cán szélesre húzódik a nevetés. Az egész ember árasztja a de­rűt, bizakodást, szeme körül újra meg újra összehuzódnak a ráncok egész beszélgetésünk alatt- a mosolytól. — Az semmi sem volt mondja — a demokráciát segíteni kell, mikor mindig jót akar. — Tóthnéni a fa végit 3 mellől felnéz a hangra, szür­ke leendő je alól mosolygós p’l- lantást küld felénk, nem szól, csak figyel. —- Hát hirtelenjében hon­nan volt 600 forintjuk —- fűz­zük tovább a beszélgetés fona­lát. Tóth gazda elnézően moso­lyog. — Hát hiszen nem tu­dom mi lenne, ha nem volna még ennyi sem — mondja, aztán elered a szó ajkán. —- Most volt vége a begyűjtésnek, 17 és fél mázsát adtam be 0 \ ételi jegyre. Jól megfizették, ezt maguk is tudják. Éét héttel ezelőtt adtam el Kanizsán egy 201 meg egy 127 kilós disznót. 2900 forintot kaptam értük. No meg mit borom is, eladtam 19 hektót egvhetvénért, meg kettőhuszért. Abbul vettem, meg itt ennek a 28 ezer téglának az utolsó részét — mutat a nagy kilóm téglára. — Ebbül megépítem a jövőre, ha ilyen jó lesz a demokrácia, háza­mat is, ennek az ócska vályog- viskónak a helyéne. Szóval van mit kölcsön adni, azért, hogy még jobb legyen nekünk doí- gozó parasztoknak. A sertésólhoz süldő az egyik kerítésben, há­rom. hi zó a másikban. Tóth bácsi büszkén mutat rájuk. — Dobj nekik — szól felieségé- hez —, hadd lássák milyen szépek. — Rákonyöklünk a ke- ritésie és gyönyörködünk a habzsoló állatokban és most Tóth néni szólaL meg. — Hát tudják nem is érdemes vissza­gondolni a régi világra. Mit költött gürcölni, hogy valahogy összehoztuk ezt a házat, meg istállót. Most meg négy év alatt már van 11 tehenünk, borjúnk, ökrünk, van disznónk meg még rádiónk is. 47-ben vette a fiam. Most végzett Keszthelyen gazdasági szakis­kolát. Szépen vagyunk ruha dolgában is, mert támogat ben­nünket a demokrácia. — De meg is háláljuk — hangzik most Tóth bácsi szava. — Dolgozunk, nevelünk állato­kat, mert tudjuk, hogy akkor a népi demokrácia, is gazda­gabb Lesz — mondja. Megakad a szeme a vetőgépen. — Ja, holnap nagy munkáim kezdő­dik. Nekilátunk a vetésnek, máma elvetettünk a nővérem­nek, most jön a mienk. - - Kész lesz-e határidőre a ve­tés ? - kérdezzük és Tóth bá ­csi -hangosan kacag a tájékozat­lan kérdésen. — Határidőre ? Megamennv ivei előbb ! 11 át mit gondolnak, ha mi egyszer neki­kezdünk ... Besöíétedetí. Sé” bennünket a kapuig. Keze­lünk. Kemény, töredezett mar­kából erő" sugárzik, mosolygós arca, szavaiból kiáradó derűs életszemlélet megragad és f el­méletet. PEKING. BONN ÉS PARIS A Politikai Bizottság határozata óta javul az őszi munka üteme Egy hét tolt el azóta, hogy nyilvánosságra hozták Pártunk Politikai Bizottságának határo­zatát az őszi mezőgazdasági munkákkal kapcsolatban. A ha­tározat rendkívül buzdító ha­tással volt dolgozó parasztsá­gunkra, amit bizonyít az is, hogy ettől az időtől kezdve jelentős mértékben fokozódott a munkák lendülete. — Kétségtelen, hogy a PB határozata óta megyénkben is javult a munka menete — mondták kérdésünkre a Mező­gazdasági Igazgatóság illetékes osztályán. — A jelentések ar­ról tanúskodnak, hogy a szán­tás, vetés mindenütt erős ütem­ben folyik. — Különöslen a lenti és no­vai járásban gyorsult meg a munka, ahol már szépen, előre is haladtak vele. Nagykanizsa vidéke azonban még mindig el van mai adva az ütemterv tel­jesítésében. A munka menetének fokozó- dását, illetve egyhelyben to- pogását a csapadéknak is tulaj­donítják. Bár ezt a magunk ré­széről nem fogadjuk éli elegen­dő indoknak, hiszen Nagyka­nizsa vidékén legalább annyi csapadék ©sett a hét elején, mint — tegyük fel —a novai és Lenti járásban. „Becsületbeli ügyünknek tekintjük, hogy az őszi munkát határidőre százszázalékosan elvégezzük“ Földmüvesszövetkezetóink a megyében mindenütt nagy len­dülettel kapcsolódnak bele az őszi szántás-vetés fontos mun­kájába. Traktorokat és vetőgé- peket bocsátanak a szövetkezeti tagok rendelkezésére és.ingyen csáváznak nekik. Ez a magya­rázata annak, hogy a szövet- rezet itagok közül senki sem marad le az őszi munkákkal. A zalaegerszegi földműves- szövetkezet különösen a vetőmagtlsztitás és csávázás megszervezésében és Lebonyo­lításában végzett jó munkát. Idejében rendbehozta a vető- magtisztítókat, a szelektorokat, gondoskodott a csávázószerek beszerzéséről. — A csávázás elősegítése érdekében — mondja Bergo- vics László ügyvezető — a csávázószert ingyen bocsátjuk a tagok rendelkezésére. Szövet­kezetünk minden tagja kizáró­lag csávázott gabonát vetett el az idén. — Ezenkívül két traktorunk és három vetőgépünk dolgozott Kaszaháza, Neszele és Neke­resd dolgozó parasztjainak. Kö­zel száz hold földnek biztosí­tottuk ezáltal a gépi művelés előnyeit. Traktorainkat egyébként — a vezetőkkel' együtt — átadtuk most a keszthelyi állami gaz­daságnak, ahol gazdaságosab­ban tudják használni őket. Faragó Mihály, a szövetke­zet termelési felelőse, beszá­mol arról, hogy az őszi szán­tás-vetési munkák versenyében Kaszaháza vezet, ahol a rozs- vetés már teljesen befejeződött. A rozs elvetése egyébként már mindenütt a befejezéshez kö­zeledik. A Legtöbb helyen meg­kezdődött már az őszi búza el­vetése. Jól halad a kukorica betakarítása is. — Ez természetes Is — mondja — hiszen szövetkezeti tagjaink és a zalaegerszeakör- nyéki dolgozó parasztság be­Ha volna olyan halandó a földön, aki az utolsó évöket! átaludta, \agy imperialista po­litikus módján fejét strueként a homokba dugta, és akit csak a szovjet atombomba rázott fel szunnyadásából, az a legutolsó hét eseményeiből is világosan megértheti : világszerte nőnek .a bófie és a demokrácia .erői — világszerte inog a taLaj a ka­pitalizmus lába alatt. Három kormányról érkeztek a héten hírek. Kettő megalakult — mindjárt meglátjuk, hogyan — a harmadik csúfosan megbu­kott. Pék ingben megalakult a KÍNAI népköztársaság kormánya. Egy közel félmilli­árdos szabad nép kapott alkot­mányt. Mao-Ce-Tung elvtárs kormánya : a kínai kormány. Lehet, hogy az imperialistja struccok még egy ideig a fej ű­iket a homokba dugják és nem akarnak tudomást venni arról, hogy a Távol kelet vezető hatal­ma már ne n az ő szövetsége­sük, a világ egyik leggazda­gabb természeti erőforrásokkal rendelkező területe már nem az ő vadászterületük — ám ez mit sem változtat a rideg té­nyeken. A tények persze csak az imperialistáknak ridegek, annál örvendetesebbek a béke híveinek. A hatalmas kínai nép, élén a kommunistákkal, felismerte azt a történelmi helyzetet, amely az Októberi Eoriadalom eredményeként és a Szovjetuniónak a második világháborúban történt világ­történelmi győzelmié után ke­letkezett — és mindörökre ki­űzte országából a bel- és kül­földi rablókat. A kínai győze­lem egymagában is felmérhe­tetlen jelentőségű. De az ilyen események nem szoktak meg­maradni »egy magukban.« 1917 már egyszer megmutatta, mire képesek a né] ek, most megmu­tatja 1917 nyomán 1919 is. Uj erőforrás, biztatás a még el­nyomott népeknek. Jel aírra, hogy nem alkuval, könyörgés­sel, megegyezéssel, hanem ke­mény, fegyveres harcban lehet kivívni a szabadságot, függet­lenséget. A Szabad-kinai kor­mány megalakulása még akut- tabbá tette az imperializmus belső ellentéteit. A koldus An­glia szívesen elismerné az uj kormányt, mely jó vevő volna, de a börtönőr Amerika nem en­gedi. Hogyisne, hoa-y Anglia esetleg ne szoruljon rá az ame­rikai »segítségre«. A Mao-Ce- Tung kormány azonban létezik, függetlenül attól, elismerik-e Londonban és Washingtonban. A Kínai Népköztársaságot el­ismeri a kínai nép, elismeri a Szovjetunió és a népi demo­kráciák. A Nyugat most vá­laszthat. Nevetségessé teszi-e magát, mint annakidején a Szovjetunió megalakulása ide­jén, vagy tanult-e azóta a tör­ténelemből, Mindezen kérdésre a közeljövő fog választ adni. Szolgáljon vigaszul az im­perialistáknak, hogy Hitler sze- kimdánsaiból most az ő cinko­saik lettek és ezekből a hulla­rablókból most NYUGATNÉMET BÁBKORMÁNYT fabrikáltak össze. S ez a ma­nőver is visszafelé sült el. A szovjet jegyzék világosan ki­mutatta, hogy a bonni kormány felállítása ellenkezik a népek — köztük a német nép — ér­dekeivel és ellentétben áll azok Icai a szerződésekkel is, ame­lyeket maguk az angolszászok írtak alá nemrégen. A szovjet csületbeli ügyének érzi, hogy a maga munkáját minél ko­rábban, a kitűzött határidő ©lőtt elvégezze és az őszi szántás­vetés ütemterv szerinti, végre­hajtásával teljesít-|e ötéves ter­vünk sikerének és mezőgazda­ságunk erősödésén ek soronkö- vetkező legdöntőbb lépését. Ennek érdekében versenyben állunk Nagy páti és Bocfölde községekkel is. Tervünk vég­rehajtásáért folytatott harcot győzelmesen fejezzük be az elő­irt határidő előtt. mokráciák nyilatkozatai. Meg­érthették Nyugaton : a Szov­jetunió és a népi demokráciáit egyezményeket kötöttek egy­mással a német támadás ve­szélye és más agresszor ellen is. Ha most Lomion és Wash­ington urainak úgy tetszik, hogy felélesztik a nőmet fa­sizmust — nos, ez még job­ban sorompóba szólít ja a béke­szerető népeket, akik tudják, hogy mi lenne a bánkormány szerepe. Feléleszteni a német birodalmi eszmét, faltörő boa lenni a Szovjetunió és a Sza­bad népek ellen. De maga a német nép is tudja ezt és nem. kér ebből a sorsból. Nem akar mégogyszer vágóhidra menni a bankárok és junkerek érde­keiért. Ezért alakul meg Ber­linben a demokratikus német kormány, mely a német nép és a világszabadság, a némáét- közi együttműködés és a bók© alapján áll. A bonni kormány megalakulása tehát újabb szé­gyenteljes húzás. Beismerése annak, hogy az imperialisták elvesztették azt a játszmát, mely az egész német nép új­bóli fasizálását célozta. Az im­perialisták »nyertek« néhány gyilkost szövetségesül, de új­ra elvesztették jogcímükéi, hogy a német nép elé kiáll- janak, Jelentőségében alig kisebb esemény Traktorosok versenye Az őszi mezőgazdasági mun­kák határidőre való elvégzé­sének szükségességére Rákosii elvtárs, majd Erdei Ferenc földművelésügyi miniszter is felhívta a figyelmet. — Rákosi elvtárs felszólí­tása volt előttem, mikor ver­senyre hívtam ki a megye összes járási gépesítési ellen­őrét az őszi szántás idejében való elvégzésére — mondja Szigetvári Tibor, a nagyka­nizsai járás gépesítési ellen­őre. — * A versenyfelhívás két pontból áll. 1. Melyik járás magánkézben lévő traktorai végeznek mennyiségileg több | szántást és 2. melyik végzi minőségileg is a legjobb mun­kát. — A kanizsai járásban 47 magán- és szövetkezeti kéz-1 ben lévő traktorral látunk neki a munkának — mondja j Szigetvári elvtárs — és szi­lárd elhatározásunk, hogy aj gépállomás által felszántott | területen kívül, 1000 hold i szántását végezzük el, ami a múlt évinek ötszöröse. Egyéb­ként traktoristáink egymás- •között is versenyeznek: me­lyik traktora szánt fel ’na­gyobb területet rövid idő alatt. 1949. október 9. oldal A FRANCIA KORMÁNY BUKÁSA Queuille lemondása nem a frank leértékelésének ere-dine­mé, hanem annak a gyászos áruló politikának, mely a fiánk leértékelésére is vezetett. K francia dolgozók véleményét fejezte ki Thorez elvtárs be­széde. Leszögezte újra : csakis egy széles alapokon nyugvó, demokratikus kormány vezet­heti ki a bajból Franciaorszá­got. De éppen ez az, amitől a legjobban vás:ik a fogta a nagy­tőkének. Feladni a Mars hal J- kölcsönt, kilépni a háborús At­lanti Szövetségből, kifejezésre juttatni a szovjet—francia (szö­vetséget — mindez egyenként és együtt a demokráciát jelen­tené. A francia kisburzsoáziu is nyíltan ellenzi a kormány polotikát, amely nyomorba, ta­szítja a középrétegeket. Jellem­ző, hogy a zűrzavaros francia helyzetben egyetlen jobboldali párt van, amelynek politikája «egyenes« : a Rlum-féle »szo­cialistáké«. Az árulás nagy­mesterei, akik nem szegyeitek közbejárni Rajkért és Justus- ért, a végsőkön tűiig feszitik a francia nép elnyomatásának politikáját. Ezek a politikai szélkakasok nem hiányozhat­nak semilyen koalícióból, — feltéve, hogy az a kommunis­ták ellen jön Létre. De a fraai- cia népnek olyan pártja van, mint a Kommunista Pán, amelynek egyre nagyobb táborü végül is térdrekényszereti a« árulókat. Bevált imperialist«, módszerrel most meg fogja kí­sérelni a francia uralkodó osz­tály, hogy a rendszer bukását kormányválságnak bagatteliaúl- ja, de a felvilágosult népek már neun sokáig hagyják be­csapni magukat. Csak néhány »apróság« még; hatalmas sztrájkok Ameriká­ban, mozgolódás Angliában, ft Nemzetközi Békenap világsi­kere — mindez mutatja azt az erőfölényt, mellyel a Szov­jetunió köré tömörülő béketá- bor rendelkezik s amelynek harca egyre több sikert és dön­tő győzelmet arat. 0*7 7 ETAT .A

Next

/
Oldalképek
Tartalom