Zala, 1949. október (54. évfolyam, 228-253. szám)

1949-10-05 / 231. szám

A magyar kormány nyilatkozata a nyugatnémetországi külön kormány létesítéséről Az MTI jelenfi: A Bonnban, -az *v szeptember 20-án az Egyesült Államok, N-agybratannia és Fran­ciaország általi létrejött külön nyugatnémetországi kormány ala­kításával kapcsolatban a magyar kormány szükségesnek tartja leszö_ jsezni, hogy ennek a kormánynak önkényes létesítését helytelennek és a nemzetközi béke érdekeivel összeegyeztethetetlennek tartja. A magyar népnek-, melyet Németor­szág imperialista és - militarista körei és annak reakciós magyar csatlósai 3 évtized; folyamán két ízben sodortak (Szerencsétlen és bű­nös háborúba, életérdeke, hogy a demokrácia és -a béke áldásait tar­tósan biztosítsa a maga számára és keserű tapasztalatai alapján tudja, hogy a demokrácia és a bé­ke ügye veszélyeztetve van, mivel Németországban ismét azok &z antidemokratikus erők kerültek hatalomra, melyek országukat egy uj imperialista háború -szolgálatá­ba akarják állítani. Különösen ve­szedelmet lát a magyar kormány és a (magyar nép abban, hogy az újonnan alakult« nyugatnémetor- szági kormányban a vezető szere­pet ugyanazok a körök , já'tszák, akik Németországban évtizedeken keresztüli az imperializmus és a militarizmus, továbbá később a hitleri fasizmus szellemében kor­mányoztak. A magyar kormány an­nál kevésbbé (tudja megérteni, hogy az Egyesült Államok, Nagybritan- nia és Franciaország kormányai az általuk kötött alapvető nemzetkö­zi egyezményeket - megtagadják, mert ugyanezek a kormányok is­mételten azt] a vádat emelték é3 emelik a magyar kormány ellen és, még hozzá teljesen; alaptalanul, hogy a magyar kormány nem tart­ja be az általa elfogadott szerző­dések határozatait. Noha a magyar kormány ennek a vádnak- az alaptalanságát ismé­telten -és minden- kétséget kizáró módon bebizonyította, ezekre az -alaptalan vádakra hivatkozva, is­mételten lellenezte Magyarország­nak az Egyesült Nemzetek Szerve­zete kötelékébe való felvételét. Az USA, Nagybritannia és Franciaor­szág kormányai ezen tulmenőleg a békeszerződés szellemével és betű­jével -éles ellentétben vonakodtak és vonakodnak visszaszolgáltatni a német fasiszták és a. magyar re­akciósok által Ausztria és Német­ország- nyugati övezetébe elhurcolt magyar javakat. Nem véletlen, hogy a nyugatra szökött horthysta és Szálasi-féle fasiszta fegyveres -alakulatok Nyugat-Németország- ban szervezkednek, -ahol az egész politikai rendszer lehetővé teszi és elősegíti -ezeknek a magyar demo­krácia ellen irányuló fasiszta üzelmeket. A Magyar Népköztársaság kor­mánya t^lj^se-11 egyetért a Szovjet­unió azzal a jegyzékével, amelyet Gromikó külügyminiszterhelyettes ez év október 1-én Nagybritannia és- az Egyesült Államok moszkvai követeinek, valamint Franciaország moszkvai -ügyvivőjének a német kérdés ügyében átnyújtott, mert a Szovjetuniónak! ez a jegyzéke — éppenugy, mint a Szovjetuniónak a német kérdésben eddigi is követett egész politikája —< a béke ést -a demokrácia érdekeit szolgálja. Iyekért a Magyar Népköztársaság kormánya már eddig is küzdött és Ugyanazokat az érdekeket, ame- a jövőben is küzdeni szándékozik. A Magyar Népköztársaság kor­mánya fenti nyilatkozatát jegy­zékben a Szovjetunió, Nagybritan­nia, az- Egyesült Államok és Fran­ciaország kormányainak hétfőn es­te tudomására hozta. CSŐDÉ TewMMc&äwk ímmm IIa a vármegye térképét nézzük, nem is mindegyiken találjuk meg Csődé kisközsé­gei. Nem is csoda. Csupán 49 ház és 48 család lakja. Za lalövő tói néhány kilométer­re fékszik úgy délnyugatra. Szorgalmas, becsületes, túl­nyomórészt kísparasztok él­nek a községben. Meg né­hány középparaszt. A népi demokrácia hívei. Devecz Gergely kivételével. Mindannyian az elmúlt vá­lasztások'' alkalmával, meg a térménybegytij l és során tettek hitet emellett. Szombaton pe­dig. a népgyülés után oiv’as- suk a határozatokat: . — »Vállalfűk, hogy hétfőig falunk minden dolgozója Le­jegyzi a lerukölcsöni, még­pedig 5000 forim értékben. Ugyanakkor az őszi munka ütemét is meggyorsítjuk.« —- Mindjén határozat annyit ér — Lelte hozzá a falu bírája kellő nyomatokkal —, anieny- nvit ebből meg is valósítunk. EDDIQ OSAK KAPTAM, MOST ÉN IS ADOK Lássuk hát, hogyan valősi- Loíták meg határozatukat a gyakorlatban a csődéi kis- és középparasztok. A népnevelők mégegyszer meglátogatnak minden csalá­dot. A felviíágositó munka után ifjú Németh József gaz­da, aki már 6 mázsa búzát vitt be C jegyre a zalalövői szövetkezeti raktárba három héttel ezelőtt — még hozzá a géptől igy gondolkodott: — Ez az én kölcsönöm is, miért ne jegyeznék? Eddig mindig csak kaptam a demo­kráciától. Négy gyerekein van, az ő jövőjükről is sző'van a •kölcsönben. Felesége is egyet­értett vele. Pedig a Pista gye­reknek elkelne egy pár cipő. A kislánynak meg'meleg ruha kéne abból a pénzből... Ehno- solyog’ja magát a családfő. — A sublótba nem nyúlok, hanem néhány mázsát még (abból a szabad gabonából be- viszek, oszt kölcsönt jegyzőnk. Ügy is lett. Rúddal á kijá­rat felé, a kamrához átiltotta a szekeret. I zsák búza kc­1949. október 6. oldal rült a kocsira. Nemes István 12 holdas középparasztuát meg 6 mázsa 80 kilő. SOHA SEM TETTEM JOBB HELYRE A PÉNZEM Csoda történt Csődén? A csudát. Megértette a falu né­pe az ötéves tervkölcsön ha­talmas ''jelentősegét. Tudja, hogy amit a Párt, Rákosi Má­tyás mondott, még eddig mind az ő érdiekét szolgálta. S ők is Ötéves Tervkölcsöní jegyez­nek. Egy négy téglával akar­nak igy hozzájárni ni -az ötéves terv gigantikus épületének alap kő-le t é t eléhez. Lugosi József népnevelőnek ifjú Cser Ferenc gazda ezeket mondja: — Kolra nem lettem jobb helyre a pénzem, mint ín őst. Tudja, egyik zsebből a má­sikba. A nép adja ezt a nép­inek, , Az ő kocsijára még a fele­sége is segített felrakni a zsá­kol. ‘ ( — Pedig a napi munka, az őszí szántás-vetés is sürget — mondja, miközben az utolsó zsákot is felhömbölyitette a kocsiderékba. — De hát -ez a két dolog teljesen összefügg itt márna Csődébe. A Terv­kölcsön, meg az őszi vetés: mindkettővel a magunk, meg az -ország javát szolgáljuk. 57 MÁZSA GABONA O VÉTELI JEGYRE Cjegyre a kis falu parasz'f- ságd 57 mázsa gabonát Vitt be szombaton délelőtt a szövet­kezet i tér m é nyiiaktárh a. Alig múlt dél, ,Németh Jó­zsef bekopog1 a bíróhoz: Jegyeznék abbnl a kötvény­ből, hallja ragyog fel 'a A büntetését leülni jött Za­laegerszegre, de közben »meg­köti do11a magát«. Dicsőségesen bevonult az e.gorszegi sport­körökbe, mint az Országos Sporthivatal kiküldötte. " A szádásadónője eíőlf, mint »po­litikai tiszt« szerepelt. Négy­öt helyről nagyok bösszegii kölcsönöket veit fel s pazar életei élt. Már ngy Játszott,, szeme. — Megadom a .köl­csönt. oszt megyek, folytatom a rozs vet ést. Kivesz a zsebéből 250 forin­tot. Egyet -az első, egyet a har­madik rubrikába irat. — Egy ötvenesét, meg egy kétszázasat jegyzek. Az első iv már betelt, a má­sodikon az ő neve az első. Persze vannak nagyobb, üteg kisebb összegű jegyzések is az előző íren. Nemes István kö­zé pparaszt 8 kötvényt jegy­zett a középső rubrikába. Ko­vácsék, Cserék sorba jegyzik a Tervkölcsönt. Egy emberre figyel igen élénken a falu. Devecz Gergelyre. DEVECZ KULÁK NEM ADOTT — Hej, pedig módjábanráll- niá! — jegyzi meg valaki, (i kelme azonban csak lapul, sunyit, ki-kiles az istállóból. Már a faluban egyetlen ember sincs, aki ne jegyzett volna. Öt helyett 625Ó forint értékű kölcsönt jegyzett a kis falu népe. — Devecz a demokrácia -el­lensége — szór Kovács néni — hát most sem- ad. Nem is adott. A szégyentáblára ’ke­rült ;a neve. —- No, emberek!Mi, csödei- ek. megtettük a kötelességün­ket a demokráciával 'szem­ben. A Tervkölcsönbőf egy ki­vételével mindannyian jegy ez­tünk mondja a bíró.' — Most aztán ismét munkára fel, oszt teljesítsük az őszi szántás-vetést is ilyen példa- mutatóin. Mert jövőre a most elvetett magból ’a nagy Terv boldog népének lesz rríár ke­nyere. hogy minden sikerül neki, amikor mégis csak rajtavesz­tett s a fényesnek indult Kar­rier a rácsok mögött ért vé­get. Mindez már eléggé ré­gien történt. Az egerszegi tör­vényszék most végre rájött, hogy ítéletet is kellene hozni ebben az ügyben. Az ítélet szerint Szerecz 1 évi börtön- büntetést kapott. Siámi-Sziritz, a spirtizélhámos 1 évi blrtüit kapott TÁRULJUNK A SZOVJETUNIÓTÓL------------■£---------------------------------------­ÜZ EMI NÉPNEVELŐK HARCI A TERV IDŐELÖTTI TELJESÍTÉSÉÉRT A tömegek mozgósításában — hogy vállalt kötelezettségét mindjenki teljesíthesse —nagy szerepe van a népnevelőknek. A moszkvai üzemekben na­ponta, ezren és ezren segíte­nek a dolgozóknak abban, hogy megtalálhassák helyüket a szocialista munkaverseny­ben. Naponta ezren és ezren támogatják -az él műnk ásókat, jnérnököket és műszakjaikat ; mazot lakat, hogy alketó kezdeményezéssel ; lépjenek fel és minden ener­giájukat az ötéves terv liatár- ; idő előtti teljesítésére iördit- j sák. Naponta igazolja az élet Sztálin szavait: »A gazdasági sikerek, szilárdságuk és tar­tósságuk teljes egészében a párt szervezési és politikai sikerétől függenek.« A népnevelők feladata ab­ból áll, hogy a műhely, a bri­gád, az egyes munkás kon­krét napi feladatait társitjált az egész. nép.és állam érdekei­vel és feladataival. A nagy, az egész népre kiható célok fényében mindenegyes dolgo­zó munkája állami jelentősé­gűvé válik. A hatékonyság fontos felté­tele a népnevelő tekintélye és személyes példája A moszkvai népnevelők között neves sztáliánovisták, meste­rek, mii helyfőnökök, mérnö­kök és más vezető dolgozók ’.annak. A szovjet főváros ipari üzemeiben működő nép­nevelők száma meghaladja a 65 ezret. A népnevelők ^számára a pártszervezetekben különleges szakképzést nyújtanak. A pro- letárszkájai ’kerületben pl. ilyen tárgykörű előadásokat hallgatlak: »Lenin rés Sztálin a takarékosságról«, »Lenin és Sztálin a számvitelről és el­lenőrzésről«, »Gazdasági szám­vitel, a termelés: önköltsége és harc a vállalatok rentabilitá­sáért«, «Folyamatos termelési rendszer a~ munkatermelé­kenység fokozásának leglmi- tosíabb feltétele. _ A népnevelők működésére vegyük példának a moszkvai Állami Csapágy- üzem többszáz népnevelőjé­nek munkáját. Saját magúi; is nagymértékben hozzájárul­lak az üzem termelési győzel­méhez. A gyárban az eszter­gályos munka egyike a leg­fontosabbaknak. Sok idő pa­zarlódon el azzal, hogy vál­tásnál az érkező brigádnak U felszerelés elrendezésével kel­lett elkezdenie munkáját. Alekszandr Burov kommunis­ta népnevelő javasolta: látá­si tsen-ek átmenő-brigádokat, a váltást átadó brigádvezet 5 mindaddig ne hagyja el a mű­helyt, mig meg nem győződik arról, hogy valamennyi esz­tergapad dolgozik. Burov ja­vaslatát elfogadták és kitűnt, hogy átlag 20 százalékos ter­melékenységi javulást ered­ni ényezeti. A népnevelőnek tehát nem­csak az a feladata, hogy meg­világítsa a politikai kérdése­ket, hanem ezt egybeköti az üzem, a műhely, a munka- részleg mozgósításával a ki­tűzött termelési terv teljesité- sére. A »Sarló és Kalapács - gyárban az 1. szánni Martin- műhely az üzem élmühelye. A kész öntvények kigy óriásá­ban annyira előrehaladt, hogy Lebedjev népnevelőnek feí kellett vetnie az öntvénykész - let csökkentésének kérdéséi. Amikor c konkrét eset kap­csán rámutathatott arra, heg a műhely munkájának ered­ménye nemcsak attól függ, hogy elkészíti]; a terméket, hanem az értékesítés sikerétől is meg tudta mozgatni a szá­ll ánovista munkások képzele­tét. Nyomban e megbeszélé­sen kitűnő javaslatok Szület­tek az öntvények feldolgozá­sára vonatkozóan. Sok mun­kaeszköz termelékenységét emelhették ezáltal. A népnevelők politika! munkája révén érhető el, hogy minden munkás az üzem becsületébe vágó ügy­nek tekintse a felelősségérze­tet. Minden munkás érzi. hogy munkájától függ a sztá­lini ötéves terv hatalmas fel­adata inak teljesítése. A mi füfcolnuuiyuak a dolgo­zó nóp hatalmát híatofltMa: a burásod aífeataaáuy a dolgoadk ki»áfcK*»yolfa£Í sesaiottíi fi kínai központi népi kormány képviselj a Kínai Népköztársaság népeit Mao- Ce-Tung elvtárs, a Kí­nai Népköztársaság központi népi kormányának elnöke ki­áltványt tett közzé. Megálla­pítja, hogy a reakciós 'Kuo­mintang kormány miatt any- nyil szenvedett kínai nép el­űzte a reakciós csapatokat és megbuktatta a Kuomintangol. A népfclszabdiló háború alap­jában győzelemmel végződött és fel szabadi Lotta az ország területének és lakosságának legnagyobb részét. Ezen az alapon alakult meg a demo- kralius p.árlo és népi szer­vek, valamint nemzetiségek részvételével a Kínai NépiPo- 1 it ikai Tan ácskozólestület, amely a nép akaratát fejezi ki. Ennek elnöke Mao-Ce- Tung. A testület kinevezte a központi kormány tagjait és Pék inget tette az ország fővá­rosává. Ez a kormány az egyetlen törvényes kormány, ez képviseli a Kínai ’Népköz- társaság minden népét. Ez a kormány hajlandó diplomá­ciai kapcsolatokat létesíteni minden olyan kormánnyal, amely tiszteletben tartja az egyenjogúság, a kölcsönös ér­dek, a területi sérthetetlenség és népi önrendelkezés elvét. A „gróf ur“ fát irt — engedély nélkül Batthyány Norbert »gróf«, a Kustány körüli földek íevi­téziéit bitorlója Lerüilt nem­rég a zalaegerszegi törvény­szék elé. A nyughatatlan »gróf« ur most úgy próbálta kijátszani a demokrácia fi­gyelmét, hogyr engedély nélkül kivágatta a fenyőfákat a kas­télya körüli parkból. 2 havi fogházat kapott.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom