Zala, 1949. október (54. évfolyam, 228-253. szám)

1949-10-04 / 230. szám

Hatalmas lelkesedéssel jegyzik a zalai városok és falvak dolgozói az Ötéves Tervköicsönt 54. évfolyam 230. szám. Nagykanizsa, 1949, október 4. kedd Ara 60 fiüár UJ GYŐZELMEK FELE ».. .dolgozó népünk a táros­ban csalitgy, m int a falun, m ég­ért ette a kölcsön jelentősegét. Me értette, hogy nemcsak egy- íszerű gazdasági kérdésről van szó, amelynek jelentőségét jö­vőnk építése szempontjából ter­mészetesen nem lehet eléggé aláhúzni. De ezen túlmenői eg a tervkölcsön jegyzése újra mu­tatója lesz a magyar dolgozó nép politikai érettségének, ál­dozatkész égéi ele, hazafias Ságéi­nak.« Bäkes i elv társ mondotta őzö­ket péntek esti beszédében. S ahogy ismertette népi demokrá­ciánk hatalmas győzelmeit, amelyeket az elmúlt hónapok folyamán ért el, mindenki előtt megvilágosodott: a kor­mány nyugodtan fordulhatott* fölhívásával, a magyar dolgozó néphez. Ha csak május kö­zepétől kezdve említjük meg a győzelemsorozatot, akkor is mindinkább kidomborodik, hegy ezeket a történotemf orrnál© eredményeket a dolgozó nép egysége, fegyelme, vezetői iránt való szeretette és ragaszkodása eredményezte. A Bajk-ügy va­lóságos politikai iskolája volt dolgozó népünknek. A legfőbb tanulság részünkre ismét az, hogy még törhetetlenebb ra­gaszkodással álljunk a Párt és Rákosi eletárs mögött. Ez pe­dig azt jelenti, hogy mara­déktalanul végre kel 11 hajtani azokat a feladatokat, amelye­ket Bákosi elvtárs pénteki be­szédében Pártunk és az egész magyar dolgozó nép elé tárt. Mindenek előtt szocialista építésünk gerincét, a Magyar Dolgozók Pártját kell tovább erősítenünk, a legcsekélyebb lazaságot is letörnünk, az el­méleti színvonalat felemelnünk és a forradalmi éberséget a végsőkig fokoznunk. Országunk előtt az a feladat áll, hogy — véget vetve az olyanfajta tervezge tűseknek, amelyek néhány ezer gyülpvész söpredékkel akarja megdönteni a magyar népi demokráciát — erősítsük honvédelmi erőinket. A Magyar Népköztársaság ere­jére jellemző, hogy a gyilkos ellenség elleni harc legdöntőbb hónapjaiban is népgazdaságunk egyenletes fejlődést mutat. »Minden tény azt igazolja —■ mondotta Bákosi elvtárs —, hogy hároméves tervünket ezév végére, hét hónappal az erede­tileg kitűzött időpont, előtt 100 százalékig letfésűjük.« Annyit jelent ez: bár hosszú ideig végezték kártevő munká­jukat az ellenség ügynökei, bár a Mindszenty-féle ördög­fiókák nem nyugosznak bele, hogy országunkban szabadság van — mégsem tudták eltérí­teni az országot attól, hogy ja­nuár 1-én. hozzákezdhessen az 5 éves terv megvalósításához. Mint ahogy Bákosi elv társ hangsúlyozta, az ellenség mun­kája kényszeritett bennünket arra, hogy a csak 1950 re tervbe vett feladatokat előbb oldjuk meg. Sok kárt is oko­zott az ellenség, de mégis az ötéves tervbe nem az eredetileg kitűzött 35, hanem 47 milliárd forintot fogunk beruházni. To­vábbá: a Baj kék által idén nyárra tervbe vett »hatalom­átvétel« helyett törvénybe ik-, láttuk az Alkotmányt. Tito af Balkán ura akart tenni — ez- { zel szemben diplom ataálareos kémbandáját kiutasítják a ba­ráti országokból és sorra fel­bontják ve.'© a régebben kötött szerződésekét. Mindezek az eredmények csak részletét alkotják azoknak a győzelmeknek, amelyeket a Szovjetunió körül tömörült bé- Vetábor, ért el világszerte. Az amerikai imperialisták és laká­jaik joggal elmondhatják: B »nincs a teremtésben vesztes/' csak én«. Ezek tehát az utolsó hona- oknak azok a kézzelfoghatói tényei, amely miatt a magyar dolgozók is fokozták és fokoz­zák munka!endü!©tüket üze­mekben, városokban és falun. Ezért szilárdul meg a rnunka- fegvetem és emelkedik vets a terme’ékjenység, ezért ért el a tern ény begyűjtés minden eddi-! ginéi jobb eredményt, ezért indult ©1 nagy léptekben a falu a szocialista átalakulás utján. Mert a hatalmon tevő dolgozó nép tudja: kezében a sorsa s minden uj győzelem" a saját egyéni győzelme is. Amikor tehát az Ötéves Tervkölcsön jegyzésével, túljegyzésével ki­nyilvánítja politikai érettségét, áldozatkész sógét, hazafiasé ágát,! akkor uj ra tettekkel kiált halált népünk ellenségeire, a háborús uszító imperialistákra s tesz hitet a Szovjetunió és Pártunk iránti odaadásról. A mi ügyünk erős, igaz ügy. »Ez a tudat ad erőt, biztonságot további uhuikra, belőle merítünk uj lendületet, uj elszántságot arra hogy tántoríthatatlanal halad­junk tovább uj küzdelmek és uj győzelmek felé.« II Szevfsitiüió megszakította a diplomáciai kapcsolatot a Kuomintang Kínával és felvette a kapcsolatot a Kinal népköztársasággal Maszkitt. Október 2-án Gro- miire, a Szovjetunió külügy­miniszter helyettese a szovjet kormány utasítására. a követ­kező nyilatkozatot 'adta át a kantoní kormány moszkvai ügyvivőjének: »Azoknak, a Kínában tör­tént eseményeknek következ­téiben, melyek mély változást hozlak az ország katonai, po­litikai és társadalmi ételében és amelynek eredményeké ni megalakult a Kínai Népköz­társaság és Kína központi népi kormánya, a Kantonban székelő Kuominláng-kormány megszűnt és Kanton tarto­mánnyá vált a halaimat or­szágszerte gyakorló Népi Kína fennhatósága alatt, igy elve­sz ítélte annak lehetőségét, hogy Kína nevében diplomá­ciai kapcsolatot tartson fenn idegen államokkal. Ezen kö rülmény arra vezetett, hogy Kuomi ntang-Kina diplomá­ciai kapcsolatai idegen orszá­gokkal megszűntek. A szovjet kormány, mindezen körülmé­nyeket fig'yelernbie-véve. meg,- szakitoUnak farija a diplomá­ciai kapcsolatokat Kantonnal és elhatározta, hogy Kanton­ból visszahívja diplomáciai képviselőit.« Ugyanakkor október 2-án Gro mikre a következő táviratot küldte Pekingibe, Csu-En-Lai- rak, a kínai Népköztársaság központi kormánya külügymi­niszterének: »A Szovjet Szocialista Köz társaságok Szövetségének kor­mánya ezennel megerősíti a kínai központi népi kormány az év október 1-i nyilatkoza­tának vételét, melyben java» 1- ja a diplomáciai kapcsolat megteremtését a kínai Nép- köztársaság és a Szovjetunió között. Áttanulmányozva a kí­nai központi népi kormány javaslatait, a szovjet kor­mányt változatlanul az a tö­rekvés vezeti, hogy fenntartsa n baráti kapcsolatot a kínai néppel és meg van győződve arról, hogy a kínai központi népi kormány a kínai nép túlnyomó többségének akara­tai fejezi ki. A »szovjet kor­mány értesíti önt, határozatot hozott a diplomáciai kapcso­latok megteremtésére és a nagykövetek kicserélésére a Szovjetunió és a népi demo­kratikus Kin a között. A belgái* kormány érvénytelennek tekinti a «Jugoszláviával kötött szerződéseket Szófia. A bolgár külügymi­niszter vasárnap a szófiai jugo­szláv nagykövetség ügyvivőjé­nek a következő jegyzéket nyújtotta át: »A Jugoszláv Szövetségi Népköztársaság kormánya és szervei hómpok óta nyíltan ellenséges politikát folytat Bul­gáriával és a bolgár néppel szemben. Jugoszlávia részéről rendszeresein bandita, hírszerző és kéme soportóikat küldenek Bulgáriába. Mindez arra indí­totta a bolgár kormányt, hogy a Jugoszláviával kötött barát­sági, együttműködési és kölcsö­nös segélynyújtási egyezményt revízió alá vegye. A Bajk-per- ben legutóbb elhangzott kije­lentések ija bizonyítják, hogy a jugoszláv kormány Bulgáriával szemben folytatott ama ellen­séges tevékenysége határozott szándékú és előre megfontolt már régóta az imperialisták szolgálatában áll, tudatosan el­lenséges politikát folytatott és. folytat a Szovjetunió és a népi demokráciák országaival szem­ben. A jugoszláv kormány a dolog. A jugoszláv kormány Bulgáriával szemben folytatott ezzel az ellenséges politikájával a legdurvább módon megsér­tette az 1947 november 27-én kötött barátsági, együttműkö­dési és kölcsönös segélynyúj­tási egyezményt. A bolgár kor­mány ennek tekintetbevételével kijelenti, hogy nem tekinti többó érvényesnek azokat a kö­telezettségeket, amelyeket Bű­nek a szerződésnek értelmében vállalt.« Mománia is felmöndtía a barátsági szerződést Jugoszláviával Ana Pauker, a Bomán Nép- köztársaság külügyminisztere a román kormány nevében jegy­zékben felmondotta az 1947 de­cember 19-én Jugoszláviával kötött együttműködési, barát­sági és kölcsönös segélynyúj­tási egyezményt. A jegyzék a következőkben indokolja meg .a felmondást: »A jelenlegi jugoszláv kor­mány hazaáruló, ellenséges magatartást tanús it a Bomán Népköztársasággal és a román népi demokratikus rendszerrel szemben. Bajk és társai provo­kációi és kémtevékenysége tel­jes egészében felfedte a jugo­szláv kormány aljas cseleke­deteit, abból a célból, hogy visszaállítsa a kapitalista rend­szert a népi demokráciák orszá­gaiban.« A jegyzék végezetül kiutasítja a jugoszláv követség Bomániában tartózkodó több tagját. A szovjet emberek »Miéi foglaltak állási a tartás béke melleit a háborús usziték ellen Moszkva. A moszkvai sajtó .oldalakat szentelt a vasárnapi nemzetközi békeesem ények­nek. Ebből az alkalomból tömeggy ül éseke t tartottak Moszkvában, Leningrad ban, Kievben és a Szovjetunió va­lamennyi nagyobb városában és kisebb városaiban. A tudó­sítók megállapítják, hogy ezekkel a gyűlésekkel és ösz- szejövetclékkel a szovjet -em­berek milliói foglaltak állást a nemzetek közötti tartós béke mellett és a háborús uszítok ellen. A szovjet hazafiak mog- nyi latkozá> aiegyöntetűen han­goz látják; »Nem akarunk há- horut, hanem harcra buzdí­tunk a békéért. Ne gondolják a háborús gyújtogatok, hogy mi gyengeségből beszélünk a Írókéért. Már 1941-ben el szá­mították magukat és elszánt it- ják magukat most is.« 14,126.050 forint jegyzéssel Zala a harmadik a megyék versenyében Zalaegerszeg harmadik a városok között Vasárnap újabb nagyszerű ered­mények születtek a népszavazás­nak is beillő kölcsön jegyzési moz­galomban. Parasztságunk milliós tömegei követik az ipari munkás­ság nagyszerű példáját a Tervköl­csön jegyzésében, A megyék ver- senyállásában előnyös változások történetek, Az élen t°vábbra is Borsod megye halad, de vasárnap estig Hajdú, Zala, Baranya és Pest megyék erősen megközelítet­ték) Borsodot. Az egész országban a községek közötti egyre inkább kibontakozik a verseny. A vidéki városok versenyeiben ismét Debre­ceni került az élre, Utána Pécs, Zalaegerszeg, Győr, Miskolc követ­keznek, Zala megye dolgozó népe az öt­éves tervkölcsön jegyzést vasárnap folyamán is lelkesedéssel folytat­ta. Az üzemek dolgozóinak jó pél­dája nyomán a megye dolgozó pa­rasztsága is felzárkózott, A va­sárnap este kapott jelentések alap­ján a megye két városa közti ver­senyben első Zalaegerszeg1 2,147,800 forint jegyzéssel. Nagykanizsa 2, 506.250 forinttal a második helyre szorult. A járások közti versenyben következő ^ helyzet. 1. Letenyei járás: 1,720.350 2. Tapolcai járás: 1,889.500 3. Sümegi járás: 1,326.450 4. Keszthelyi járás: 1,143,000 5, Nagykanizsai j.: 1,041.000 6. Lenti j árás: 433.750 7. Zalaegerszegi ].: 669.000 8, Pacsai járás 517.300 9. Zalaszentgróti j.: 443.40# 10. Novai járás: 288,250 A sorolás a járások területének és lakosságának számarányát fi­gyelembe véve történt, A községek közti versenyben ki­tűnő eredményt ért el Tapolca. 268.505 forint értékű kötvényt jegy­zett. Az átlagos jegyzés 601 fo­rint. Díszei község 128 dolgozó parasztja 29.859 forintot, Balaton- ederícs 68 lakója 12.100 forintot, Salföld 41 dolgozója 10.250 forin­tot, Csabrendek 304 dolgozója pe­dig 92.719 forintot jegyzett. A vármegye eddigi eredménye összesen 14,126.050 forint Tervköl­csön jegyzés, A jó községek mellett természe­tesen vannak rosszak is. Feltűnően

Next

/
Oldalképek
Tartalom