Zala, 1949. június (54. évfolyam, 126-146. szám)

1949-06-23 / 143. szám

FOLYTASSUK A FELVILÁGOSÍTÓ MUNKÁT, ÉPÍTSÜK A DOLGOZÓ NÉP BOLDOG IÚVŐIÉT MNDSz megyei választmányi ülés Zalaegerszegen Zalaegerszegien » vármegye­ház gyönyörűjén feldiszitett nagytermében Lakatos Dezső- né elvtárs elnökletével megyei választmány i ülÓ3t tartott az MNDSz. Az elnöki megnyitó után Török Gáborné központi kikül­dött az általános politikai hely­zetet ismertette, rátért a nők nagyszerűen végzett választiási felvilágosító munkájára, amely nagymértékben járult hozzá a Függpttemségi Népfront min­dent elsöprő, diadalához. Hitet tettlink a béke és haladás mellett — Tudatában voltunk és va­gyunk, hogy amikor a Nép­frontra adtuk le szavazatiunkat, akkor gyermekeink, a magmik boldog jövője, a béke, a haha-, dás mellett tettünk hitet — mondotta. Az éberség kérdésé­vel foglalkozott ezután. Mély­ségesen elitéi to- a t rock ista ha­zaárulók tevékenységét, akik ocsmány módon országunk függetlensége, eddigi eredmé­nyeink megsemmisítésére tör­tek. »Vesszenek az árulók;«. »Él­jen ia Párt /« »Éljen Rákosi /« — kiáltott» lelkesen és üteme­sen az egybegyült nagyválaszt­mány. ■— Aki a szó dal izmusról be­szél a Szovjetunió nélkül, az csak fecseg — folytatta emel­kedett hangon beszédét Török Gáborné, — merd a kettő egy­mástól elválaszthatatlan. — TJjból dübörgő tapsvihar. »Él­tért Sztálin, Éljen ia Vörös Hadsereg« — visszhangzik a nwgydieaem. Az MNDSz csoportok a szocializmust építik — Mi, demokratikus nők is vegyük ki részünket az aratás, á cséplés és a terménybegyüj- tés fontos munkájából; Foly­tassuk tovább a. felvilágosító munkát, építsük tovább a dol­gozó magyar nép boldog jö­vőjét, a szocialista Magyar- országot — fejezte be beszé­dét Török Gáborné. Majd Fehér Ferancné me­gyei szervező beszámolój áb.an az MNDSz uj irányelveivel és a szervezés kérdésével' foglal­kozott. — Feladatul tüztük ki ma­gunk elé, hogy somiakból az osztó lyide géneket hatod éM a la - iniul eltávolítjuk. A dolgozó, za­lai asszonyokat és leányokat csak az olyan MNDSz csopor­tok vonzhatják, ahol, követke­zeteken a szocializmust épít­jük. A népnevelők feladatai — A meglévő 180 csopor­tunk számát három hónap alatt 230-na emeljük és a vezetést mindenütt mamiids, szegény és középparaszt asszonyokra biz­suk . Fontos, hogy szervezeti­leg megerősödjünk. A felvilá­gosítás munkáját tovább foly­tatjuk 'népnevelőinkkel, bekap­csolódunk az aratási ünnepsé­gek rendezésébe, a cséplés éjs giabondgyüjtés fontos munká­jába. — Szívügyünknek kell te­kintenünk a falusi szövetkeze­teket és termelő csoportokat. A szövetkezeti tagtoborzásban résztviaszünk. — Végezetül a kuftnr, közegészségügyi, vala­mint a szociális tagozatok munkáját ismertette Fehér Fe- rencné. Szidtál Ilona megyei okta­tási feljelős a tanulás, művelő­dés fontosságát h;án.gsutjyozta. Tanuljunk! — Nem végezhetünk jó gyakorlati munkát — mondot­tá — jó elméleti munka nélkül. Az élet minden pályája nyitva áll előttünk, de hedyiink> j; becsű lettel csak úgy áÚhafjuk meg, ha tanulunk. Kielégítjük az asszonyaink körében fellángolt hatalmas tudásszomjat és asz- szony kö rökiet, négy ven ol v a só- kört szervezünk csoportjaink­nál. Városainkban beindítjuk a középfokú bejátrásos iskolákat. Emeljük az oktatás színvona­lát. — Uj oktatási forma : a kultúrkör. Itt asszonyaink, leá­nyaink megismerkednek az igazi kultúrával. A megyében 30 ilyen kultúrkört szervezünk. *— Az ősz folyamán meginduló szak tani olyantokról és a most meginduló ápolónői tanfolya­mokról szólott végül a megyei oktatási felelős. A lelkes hangulatú választ­mányi ülést értékes hozzászó­lások után Lakatos Dezsőné elnökasszony buzdító záros: iá­vá i és az In [©marion álé el­ének lés© zárta be. Szombaton megnyílik a Pécsi Nemzeti Színház kamaraszínháza Eddig csak fővárosi szinhá­zaik gondolhattak arra, hogy kjamaraszinliázat létesíts nsk. Vidékien ilyesmiről szó sem le­hetett. Mórt 'a Pécsi Nemzet: Színház az országban először Nagykanizsái létesít karira,1 a- sz in házat. — A nagy színházzal pár­huzamosan játszunk a kamaira- szinházü nlk ban — mondja Lendvay Ferenc elvtárs. — Ál­talában olyan darabokat ho­zunk, amelyek nagyobb 'szín­padon nem érvényiesüípénok. Megtörténik nrajd, hogy az itt bemutatott színmüveket a Vá­rosi Színházban nem is hozzuk szüli e. A kamaraszínház első elő­állása szombaton este a szak­szervezeti székház kultúrtermét ben lesz. Garson Can in: »Ócs­kavas nagyban« cimü naigysi- i.iorü színmüvét mutatják be. Vasárnap Maiim Gorkij: »Kis­polgárok« cimü színmüve sze­lepei a kam araszinli áz mii- órán. Egyelőre csak hetenként két­szer, szombaton és vasárnap játszik a kamaraszínház, ahol egységes, 2 forintos helyárak esznek. ZALASZENTJAKAB azon ké­rését, hogy a gyorsvonat is álljon meg a helyi állomáson, nem tel­jesítheti a közlekedésügyi minisz­térium, mert a gyorsvonat távolsági forgalom lebonyolítását szolgálja, a helyi utazás tehetőségeire vi­szont megfelelő személyvonatok ál­lanak rendelkezésre. A védőnők fontos szerepe az egészségvédelem terén A Horthy-rendszer a közegész­ségügy fejlesztésére nem sokat ál­dozott, különösen a dolgozók, a szegények egészségvédelme nem volt fontos. így nem csoda, hogy pl. a „népbetegségek” statisztikája a legszomorubb képet mutatta. Né­pi demokráciánk a jobb, szebb, bol­dogabb élet feltételeinek elérését tüzíe célul maga elé, ennek meg­felelően • szociálpolitikánk igen nagy súlyt (helyez a dolgozók egészségvédelmének fokozott fej­lesztésére. vosi vizsgálatra vagy beavatkozás­ra van szükség, ott ia védőnőkre hárul a feladat, hogy az anyákat az egyre jobban kiépülő egészség- ügyi központokhoz utasítsák és továbbra is figyelemmel kisérve a beteget, hozzájáruljanak a gyó­gyuláshoz. Fáradságot és türel­met, odaadást nem kímélő jó munkájuk nyomán azokon a terü­leteken, ahol bekapcsolódtak az egészség védelemibe, a csecsemőha­landóság 25 százalékkal csökkent. Eredményeik arra mutatnak, hogy AZ EREDMÉNYEK máris mu­tatkoznak. Míg a csecsemőhalálo­zás 1938-ban 1-3.1 százalék volt, 1947- ben már 10.7 százailékra, 1948- tan pedig 10 százalékra csök­kent, A trmészetes szaporodás ará'nyszáma 1938-ban 5.7 ezrelék volt, 1947-ben 7.5 százalékra, 1948- ban 7.8 százalékra emelkedett. Ezeknek az eredményeknek eléré­sében alaposan kivették a részü­ket védőnőink is. A védőnők ugyanis- igen' fontos ■szociális munkát végeznek. Állan­dóan járják a falvakat, hogy fi­gyelemmel kísérjék a gyermekek egészségi állapotát, tanáccsal, út­mutatással siessenek az anyák se­gítségére. Erre igen nagy szükség van, különösen a szakorvosokban szegény vidékeken. Ahol a védő nők segítsége nem elegendő ér munkájukkal nagy mértékben elő­segítik az ország közegészségügyi helyzetének javulását, legnagyobb értékünk: az ember egészségének védelmét. Éppen ezért népi demo­kráciánk nagy súlyt helyez a vé­dőnői hálózat további kiépítésére. MjIG J1938-BAN jszámuk alig érte el a 750-et, 1949 elején már 935, ez év végére pedig 1.100-ra emelkedik. Három védőnőképző intézetünkben Budapesten, Szege­den és Debrecenben jelenleg 370 védőnő tanul, évente 170—180-an végeznek. Az 5 éves terv folya­mán még. két újabb intézetet léte­sítünk és az ötéves terv során a kiképzett védőnők szépia 1900 lesz, ami azt jelenti, hegy /954-re már 3.000 védőnő őrködik a falu cse­csemőinek egészsége felett. EREG „...sor kerül végre a népi demo. krácia egész kulturfrontjának a megerősítésére az irodalom, a művészet, a tudomány, a filozó­fia terén,Kulturfrontunkon olyan rések tátonganak, amelye­ken keresztül a régi reakció és a nyugati imperializmus kényel­mesen érezteti befolyását..'" (Rákosi elvíárs beszédéből.] Vágy egy tetőtől talpig zül­lött f őhier ceg&sszony t, akit hat hét alatt bárki feleségül vehet, adagolj hozzá egy elegen éráit vén kujon főherceget, körítőd egy gárdáiradnaggyal,, aki sze­relmi bánatában mülovarnak megy, tégy hozzá még néhány léha férfit és kokottot, az egé­szet keverd el mézes-mázas muzsikában —- s kész egy »békebeli, nagyoperett«. Hat tessék, tessék, hölgyék, urak, nagyérdemű közönség, feljárjt- htíliötijen este lesz, három órás szórakozás. .Meglökinthető a nagykanizsai Városi Színház­ban, a Pécsi Nemzeti Színház bemutatásában 1949 j un i 11sá- ban. Cime: Cnkuszhercegnő. A jobb sor sra és d a rabra ér domes színésziek hol idő* gáljnialk a szűrj a - dón, hol! ócska szóvicceket mon­danák, hol rébaszókban szerel­met vallanak. A bak fis lányok időnk int felső haj íanak : ‘ de szép is az ilyen munJkanáiküli é!|pt, ahol a szórakozási és sze­relem betölti a nappalokat és az éj'kákákat. S ha sikernek tehet nevezni 'egy-©gv fülbe­mászó dal vagy táncszám. utáni tapsot — hát ajkkor a nagy­operett sikert, aratott. Vagyis : »sikert aratott« a semmittevés háromórás dicsérete. Szemben ülök Lendvay Fe­renccel;, a szürház iga;zgatójá­val. Tudja : igy nem lehet kö­zönséget nevelni. De készeik az érvek is : a közönség kívánja az operettet s a fránya írok nem teljesítik a közönség óha­ját. A színház direktor azonban mindent elkövet az ezierfjü cé­zárért, ezért játisiziik két tört3- n©];mi korszakkal régebbi da­rabokat. Prózában jobban álr lpnte, de operett is kell, ezért kell visszanyúlni a K. ír. K. íeudaljista történet öcsikéi közé. Én tagadom ezt az érvelésit. Az ugyan, igaz, hogy mai ope- reftirodaírnunk úgyszólván nul la, de a közönségét én többre becsülöm a ‘ Ciitküszherciegnő-. né!. Szépen elsorolom, hogy a sajtó területéről kiszorítottuk a bulivárszellentot. Igaz, nemi volt könnyű munka. Annak is sok védője volt, akik eleve siker- tiolfenséget jósoltak az emberi ellet területén mozgó sajtónak. Eredmény? Soha még nein volt országunkban egyetlen lap sem úgy a közönséghez nőve, minit például a Szabad Nép, mely a dolgozó nép sikereiről és problémairól ir, nem pod iy a császári és egyéb udvarok sikamlós történeteiről. — Más az újság, megint más a szín­pad — ez az ellenérv. De én konokul folytatom tovább. A könyvnapok sikerére hivatko­zom, álról Marx, Lenin, Sztá­lin, Pa kosi. könyveit kapkodták szót — és egyáltalán nem is kerestek Courts-Mahlert és Crokkiert. Vájjon az irodalom is »más«, mint a Színpad ? Tényleg csak a színházi iro­dalmunk, kö­zelebbről ope­rett »termelé­sünk« nem tud­na haladni a korral ? A közönségnek »keil« az ope­rett ? Meglehet. De nem kell a giccs. A film területén is ez bizonyosodott be. Hol van már a Broadway Melody és Fox Follies! Tömegsiksr: Szibé­riai rapszódia, Expressz- szere­ltem, Talpalatnyi Föld, stb. Hercegek nélkül és ellen, dol­gozó emberekkel és érdiekében, íme, a megoldás. Az. ilyen cirkusz hercegnői operett jó voljt. arra, hogy an. nakidején elterelje a figyel met: űriből telik a lumpolásra. Ká­bítószer volt az operett. Ma meny kell kábítószer, banian, a társadalmi valóság. Irodaiam­ban, színházban, képzőmüvé- szotben, rádióban, és mindenütt Egész ki11 turfrontunk erősöd ik, csak a színház korhadt deszkái lersegnének-ropoigrrán >k ? Va i jó darab tönegével tessék eze­ket, játszani, nevelni, a közön­éi©!. S miajd. a színműben is müveit 'közönség hőm fog tap­solni a szánalmas figurák stik- ' íjéinak. Ez a mi véleményünk. A közönségé pedig az á lelkese­dés, ahogy május 15-én a ha­ladás inéi tett szavazott, ahogy a haladó irodalmat vásárolja, ahogy a haladó, sz in mii vet szo.njuhozzia. Félne a mágnásokkal a szín­padról is. SZÁNTÓ JENŐ A VÁRMEGYEI Szabadműve­lődési Felügyelőség megvásárolta egy kópiában a „Talpalatnyi föld” cimü gyönyörű magyar filmet és munkatervében beállította, hogy három hónap alatt a magyar film­gyártás eme remekművét bemutatja a megye valamennyi községében saját viflanyáramiejle>sztővel ©llá­A TÉNYÉK fíA N QjA Schacht, a tanácsadó A , demokráciáról’“ fecsegő dél- amerikai állam Chile ‘pénzügyi szakértőként !és tanácsadóként szer­ződtette 'Hitler pénzügyi tanács­adóját, Schachtoí, a „Yarur és Társa” textilvállalathoz. Bizonyá.- ra a „chiliéi demokráciát'' akar­ja közismert náci munkájával erő­síteni. Egyre nő a drágaság Törökországban A mindjobban amerikai gyar­mattá váló Törökországban .az árak olyan magasra szöktek, hogy már-már összeroppanással fenye­getik az egész török gazdasági életet. A kereskedelem és ipariigyi miniszter eddig hivatalos hallgatás­ba burkolózott, de most a török dolgozók elkeseredett elégedetlen- ége miatt kénytelen volt megszó­lalni, hogy valamiféle magyarázat­tal szolgólján az országban ural­kodó állapotokra. Elismerte, hogy a drágaság 30—40 ! százatlókka‘1 .nagyobb náluk, mint a Balkán ál­lamokban. A miniszter Bulgáriára és Romániára célzód. Beismerte azt is, hogy az áldatlan [helyzetnek két oka van: az egyik a Truman- terv alapján bevezetett miiii'ariz­mus, a másik a bankok és keres­kedelmi érdekeltségek óriási profit­ja. Az élelmiszerek árát a minisz­teri jelentés az 1938-iki ötszörösé­re becsüli és őszintén beismeri, hogy kivezető utat nem lát.

Next

/
Oldalképek
Tartalom