Zala, 1949. június (54. évfolyam, 126-146. szám)

1949-06-22 / 142. szám

Az MDP zalamegyei aktivaértekezlete megbélyegezte az áruló kémbandát Hatalmas sikerrel zárult a Könyvnap Letették a fogadalmat a cséplési ellenőrök évfolyam 142. szám. Nagykanizsa, 1949. junlus 22. szerda ünmnm Ára 60 fillér JUNIUS ban teljesen helytelen. Az im­perialisták a fiatal szovjet ál­lamot már születése pillanatát- ban meg akarták semmisíteni. A Churchillek és a jobboldali szociáldemokraták elődei már akkor nemzetközi hadsereget küldtek a győztes forradalom vivm ónj- a inak mégsem m ísite- sére. A második világháború­ban az angolszász diplomácia arra törekedett, hogy a Szov­jetuniót két fronton vívandó háborúba rántsa bele: Euró­pában Németországgal, Távol- keleten Japánnal. Az impe­rialisták igy vélekedtek: el­lenség" Németország és Japán, de a főellenség a Szovjetunió. Meg kell tehát minden alkal­mai. ragadni, hogy ők egymást gyengítsék, gyilkolják, s mi a háború után rákényszeritjük a Szovjetunióra és a világ né­peire az imperialista «békét«. A szovjet diplomácia legfénye­sebb haditettei közé tartozik, hogy ezt az aljas manővert meghiúsította. Leverte a fa­siszta Németországot, majd döntő csapást mórt Japánra. Az imperialisták nem játsz­hatták a nevető harmadik sze­repét, mert a Szovjetunió ma erősebb, mint valaha, de a tő­kés nagyhatalmak sorából ki­dőlt Németország, Olaszor­szág, Japán, — Anglia már csak ömn agának emléke, Franciaország pedig Mar­shal 1-láncon. 'Amerikában kö­zeleg a válság. Az imperia­listák szovjetellenes terve te­hát a második világháborúban csődöt mondott s ahogy a Szovjetunió győzelme tett pon­tot a háborúra, úgy formálja most a békét a szocialista or­szág ereje. Az imperialisták a Szovjet­uniót nemcsak nyílt háború­val, hanem kémek és ügynö­kök sáskahadával is igyeke- j zett gyengíteni, megsemmisi-j leni. A Szovjetunió története : fegyveres és fegyvertelen harc a külső és belső ellenség el-1 len. Győzelmes harc a had-! színtér minden szakaszán, j mely az épitőmunka soha sem látoti lendületével párosulva a gazdag, erős, müveit, le­győzhetetlen szocialista orszá-i got eredményezte. Ebben ke- j resendő az imperialisták gyű­löletének alapvető oka, ezért rontottak rá Hitler banditái nyolc évvel ezelőtt a Szovjet­unióra. j A Szovjetunió fényes győ­zelme nagy lecke a zsarno­koknak. Bizonyság arra, hogy nem lehet legyőzni azt a né­pet, mely sajátját védi, mely saját jövőjének alkotója. A magyar népi demokrácia is a Szovjetunió győzelmeinek eredményekép jött létre. A mi gazdasági, politikai és nemzeti, létünk kimeríthetetlen kutfor- rrása az a ragaszkodás és sze­retet, ^mellyel felszabadítón­kat, a nagy barátot s annak vezérét, Sztálint övezzük. Véget ért a légy külügyminiszter tanácsának párisi ülésszaka A külügyminiszteri tanács zaróközleménye ríai olyanok maradnak, mint amilyenek 1938 január 1-én voltak, hogy az osztrák szer­ződés elő fogja irni, hogy Ausztriának biztosítania kell a szlovén és horvát nemzeti kisebbségek jogainak védelmét, hogy .Ausztriától nem fognak jóvátételt követelni, de Jugo- szláviának joga lesz, hogy bir­tokába yegye, visszatartsa, vaígy felszámolja Jugoszlávia: terüle­tén található osztrák tulajdon­jogokat ós érdekeltsiégiekiet, Fogy a Szovjetunió Ausztriától sza­badon konvertálható valutában 6 év alatt kifizetendő 150 mii Hó dollárt kíap. A záróközlemény megálla­pítja a végleges elszámolás részleteit. A többek között rá­mutat, hogy azok a német ak­tívák, amelyek a Szovjetuniói tulajdonába jutottak, nem. ide­giem thetők el a Szovjetü|nió| beleegyezése nélkül. A külügy­miniszteri tanács záróközlie- mónye végül; megállapítja, hogy a külügyminisz tér helyetteseid rövidesen ismét folytaitják mun­kálataikat, hogy 1949 szeptem­ber 1-nél nem később megálla­podjanak az egész egyezmény- I tervezetne vonatkozóan. Rákosi elvtárs és Dobi István vezetésével elutazott Prágába a magyar kormányküldöttség A folyó év április 16-,án alá­irt magyar-csehszlovák barát­sági szerződés ratifikációs ok­mányainak kicserélésére hét­főn este magyar küldöttség líiazod Prágába. A küldöttség tágjai Dobi István miniszter­elnök, Rákosi Mátyás élvtárs miniszterelnökhelyettes, Gerő Ernő elv társ államminiszter, a Népgazdasági Tanács elnöke és Kállai Gyula elvtárs kül­ügyminiszter. Kíséretükben utazóit Horváth Iván, Cseh­szlovákia budapesti követe. A magyar kormány küldöttség búcsúztatására megjelentek a Nyugati pályaudvaron Olt Ká­roly elvtárs, az országgyűlés elnöke, a kormány számos tagja, a diplomáciai kar Bu­dapesten tartózkodó számos ■képviselője, Harustyák József elvtárs, a Szaktanács elnöke, Boldoczkyáfános, a Magyaror­szági Szlovák Antifasiszta Szö­vetség főtitkára, valamint a magyar politikai élet több más ■kiválósága. Párizsból jelentik: A négy külügyminiszter hétfőn este 11 órakor a párizsi külügymi­nisztérium épületében tartotta utolsó ütését. Ezen a külügy­miniszterek megszövegezték a záróközleményt. Erről a TASzSz Iroda a következőket jelenti; A külügyminiszteri tanács­nak \T. ülésszaka Párizsban 1949 május 23-tól junius 20-ig tartott. Az ülésszakon a német és a/, osztrák kérdést vitatták meg, amelyről a külügymi­niszteri tanács a következő határozatot hozta: NÉMET KÉRDÉS Bár a külügyminiszteri ta- nácsnaK ezen az ülésszakon nem leheteti ' terjes' megegye­zésre jutni Németország gaz­dasági espsoiitikai egysegedé vonatkozóan, a Szovjetunió, az egyesült Aliamok, Nagybri- tannia és Franciaország kül­ügyminiszterei továbbra is laLbavetik erejüket, hogy el­érjék ezt az eredményt. Most a következőkben egyeztek meg: Az Egyesült Nemzetek Szervezete közgyűlésének "fo­lyó év szeptember havában összeülő IV. ülésszakán a négy nagyhatalom kormányai a közgyűlésben képviselőik int- járt kicserélik nézeteiket • a külügyminiszteri tanács né­met kérdéssel foglalkozó kö­vetkező ülésszakának idői Ipontjáról és az egyéb feltéte­lek tekintetéten. A megszálló hatóságok aj külügyminiszterieknek Német­ország gazdasági és politikai egysége helyreállítására irá­nyuló törekvései szellemében Berlinben négyhatalmi ala­pon tanácskozni fognak. Ezeknek a tanácskoz ásóknak többek között az lesz a célja, hogy enyhítsék Németország és Berlin fennálló közigazga­tási széttagoltságának követ­kezményeit, különösen az alább felsorolt kérdések tekin­tetében: a kereskedelem ki­bővítése, a pénzügyi és gaz­dasági kapcsolatok fejlesztése. A Szovjetunió, Franciaor­szág, az Egyesült Államok és Anglia kormányai megegyez­tek továbbá, hogy az 1919. má­jus l.-i newyorki egyezmény érvényben maradjon, amely­nek értelmében a megszálló hatóságok ajánlani fogják a keleti és nyugati övezetek ve­zetőinek és a német gazdasági szerveknek: működjenek köz­re az övezetek szorosabb gaz­dasági kapcsolatainak megte­remtése, valamint a kereske­delmi és egyéb gazdasági meg­állapodások hiánytalanabb végrehajtása érdekében. OSZTRÁK KÉRDÉS A külügyminiszteriek meg­egyeztek: hogy Ausztria haitá­Aratási is csepiesi versenyre mvta ki az ország valamennyi földmövesszivetkezetét a Qemecseri FiEimivesszevetlezet Dolgozó parasztságunk or­szágszerte nagy lielkesiecléssel készülődik iaz aratásra és csép­lési e. A gépállomásokon ver­senyben folyik a munka, szor­galmasan tisztogatják és javít­ják a gépieket. A Demecseri F ölidmüvesiszövetkezet tagjai taggyűlésen, egyhangúan elha­tározták, hogy aratási és csép- Eési versenyre hívják ki az or­szág valamennyi földmüvesszö- vefckezetét. A szövetkezet ver- senyfelhivásábiaai vállalja, hogy az aratást a viasz-éréskor végzi el;, amikor a szemvesztőség a minimumra csökken. Az akkor aratott búzából, nyert kenyér jobb minőségű lesz. A szövet­kezet tagjai vállalják, hogy a cséplőgépeket a cséplós meg­kezdése ellőtt megjavítják, csáp- léskor a szemveszteségét a ínn~ nimrumra csökkentik' és a mun­ka megszervezésével a cséplést meggyorsítják. Még a cséplés megkezdése előtt rend behozzák és fertőtlenítik a raktárakat, kijavítják a mérlegeket, beszer­zik a faj siilymérőket. Első a sümegi járás a termelési versenyben Zalaegerszegen a Várme­gyeháza elölt kifüggesztett mezőgazdasági munkaver- seny-táhlákon a járások kö­zötti verseny állása a követ­kező: 1. sümegi, 2. zafaeger- szegi, 3. zalaszentgróti, 1. ta­polcai, ö. keszthelyi, 6. nagy- kanizsai, 7. le lényéi, 8. lenti, 9. pacsai, 10. novai. A váro­son közötti versenyben 'Zala­egerszeg’jóval megelőzte Nagy­kanizsa' városát. A községek •közötti versenyben Hetyiefő néhány ponttal visszacsúszott és így Zalalövő került az élre, mig közvetlen utánuk Tűrje csak néhány ponttal szerény­kedik a harmadik helyien. Pö- löske a negyedik helyezeti. Dióskál és Kapolcs községek viszont jó néhány ponttal ve­zetnek a hetedik helyen lévő Gsesztreg előtt. Zalabaksa, Gá­tőrt öl de és Rozi követik egy­mást a versenytáblán, mint a vármegye mezőgazdasági ter­melési versenyében kitűnt 10 legjobb község. (SZJ'). Nyolc évvfel ’ ozelítt, 1941 junius 22-én a hitleri Né­metország hadigépezete had­üzenet nélkül, hitszegé mó­don, orvul rátámadt a Szov­jetunióra. Nyomukban tűz, halál, — gyűlölet a szociaLiz- mus hazája eilen, mely a vi­lág szabadságának már akkor is legerősebb bástyája volt. A világ dolgozói aggódva figyel­ték, amint a gyilkosságban jártas náci bandák léptei nyo­mán városok, gyárak dőltek össze, földek lettek terméket­lenné, amint megsemmisült a szocialista épitőmunka egy- egy csodás eredménye. Az egyes házakat, gyárakat össze lehetett rombolni, de nem lehetett összerombolni a szocialista gazdasági és tár­sadalmi rendet, a szovjet ha­zaszeretetei és hadsereget. »Az igazság a mi oldalunkon van, miénk lesz a győzelem/« — hangzott Sztálin szava. S a Szovjet Hadsereg csapatai a pokol fenekére küldték Hit­lert és rendszerét, 1945 máju­sában egy szovjet katona id- tüzte Berlinben a sarló-kala­pácsos vörös lobogót. 1946 február 9-en Sztálin a vá­lasztópolgárokhoz intézett be* szedőben a győzelemről szólva megállapította: ,a szocialista ipar és mezőgazdaság legyőzte a kapitalista ipart és mező- gazdaságot, a szocialista tár­sadalmi rend szilárdabbnak bizonyult a kapitalista társa­dalmi rendnél. A szovjet had­sereg szétverte a légy őz hetet-, lenség nimbuszával övezett német fasiszta hadsereget. A szovjet katonák és polgárok a Raziaszeretetnek és áldozat- készségnek hídk ölten lénye it alkották ömiön életükkel, és halálukkal. A Szovjetunió 30 év óta a világ dolgozóinak példaképe, de a második világháborúban aratott világtörténelmi győzel­me után látják be a kételke­dők is, hogy a szovjet rend­szer nemcsak igazságosabb, jobb, erkölcsösebb, de erősebb is a tőkés rendszernél. Nincs a világon egyetLen áljlam, mely ellen tudott vol,iia állni — és nem is állt ellen — a német hadseregnek. És nincs a vilá­gon egyetlen állam, mely az elszenvedett veszteségeket oly gyorsan helyrehozta volna, mint a háború főterhét viselt Szovjetunió. A Szovjetunió gazdasági, politikai és katonai sikersorozata — ez az, ami tán- torithatattanul a Szovjetunió oldalára állítja a világ népeit, s ez az, ami napról-napra nö­veli az imperialisták szovjetel- lenes gyűlöletét. Sokan nem értik, hogy a háborúban győzelmes szövet­ségesek, a Szovjetunió, ;iz Amerikai Egyesült Államok és Nagy bn tanúi a között a hábo­rú befejezése óta a nemzet­közi élet számos területén mélyreható el fen lélek vannak. A kérdés i Iven OltíPvése a/nn-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom