Zala, 1949. június (54. évfolyam, 126-146. szám)

1949-06-02 / 127. szám

Másfélmillió tonna aluminiamérűet tárnak fel a szöci bányában Csak a DéFOSz közvetíthet mezőgazdasági munkavállalót Megkezdődött a fürdőidény Keszthelyen S4. évfolyam 127. szám. Nagykanizsa, 1949. junius 2. csütörtök Ára 60 fsiiér Tovább veszetjük.népünket uf Qyöszelmek,a sszocialiszmus felé Rákosi Mátyás elvtárs beszéde a Központi Vezetőség ülésén Haíárcszai a tagjelöltek felvételének sszaöályoszásáról Kedd reggel ülést tartott a Ma- I gyár Dolgozók Pártja KözpontiVe. zetősége. A napirend1 ehő pontja: Rákosi Mátyás elvtárs beszámoló­ja vök irA választások értékelése és a politikai helyzet“ címmel. —i A májusi választás a magyar demokrácia és benne Pártunk egyik legfényesebb győzelme volt, ame­lyet felszabadulásunk óta vívtunk I — kezdte beszédét Rákosi elvtárs. Hangsúlyozta, hogy a Szovjetunió újjáépítési sikerei és következetes békepolitikája elsőrangú téayező volt, hogy a dolgozó tömegek ná­lunk a Népfront és a Párt felé for­dultak. Az ingadozók is megért­hették, a kínai példából is, hogy a békefront és az emberi haladás hívei világszerte erősödnék, Asz egéssz ú.olgoszó nép elismeri a Magyar Hóig aszók Parija vesceíéséí A választási siker bekő össze­tevői közt elsőnek eddigi eredmé­nyeinket emlitettie Rákosi elvtárs. A választások megszilárdították a munkás-paraszt szövetséget és még inkább kidomborították a mun­kásosztály vezetését. Beigazolódott helyes politikánk, melyet a közép- parasztság megnyerésére Ifelveteti- ítünk. Ezért szavazott a dolgozó parasztság egésze a Népfrontra. Az egész demokrácia erőgyara- podását jelenti, hogy nemcsak szö­vetségeseink, hanem az egész d'ol. gozó nép Pártunk vezet és éttUslfo- gadta. A dolgozók látóköre kíszé- lesült, meglátták és megértették az összefüggést egyéni isorsük javulá­sa és a nemzet felemelkedése kő- zott. Külön beszélt Rákosi élvtárs ár­iról a onélyüllő, (forró szerétéiről, méllyel dolgozó népünk a Szov­jetunió iránt viseltetik. Dolgozó népünk megértette, hogy a Szov­jetunió segítsége nélkül ott tarta­nánk, ahol az olalsz, vagy fran­cia nép. A lelíkészkledő alsópapság egy- részében beállott változás annak tudható be, hogy az, egész dolgozó nép régi álláspontjukkal szembehe­lyezkedett. A választások iránti érdeklődés­re jellemző, hogy a választói név­jegyzékből kimaradottak valóság­gal törték magukat, hogy rákerül­hessenek a listára. Világos, hogy ez az egységes lista, a nemzeti össze­fogás eredménye. A népnevelő munka sikere Az általános politikai és gazda­sági eredmények mellett elsősor­ban népnevelőink munkája dicsé­retes. Népnevelőink a demokrácia eredményeit és agítácíós módsze­reinket jól alkalmazták a falu, köz. ség, járás viszonyaira s ezzel ug­rásszerűen emelték meggyőző ere­jüket. A népnevelők jól alkalmaz­ták az időközben felmerült esemé­nyeket, mint a kínai sikíer, a Szov­jetunió békepoÜtíkájának győzel­me, a májusi országos eső. Jó eredménnyel járt, hogyanép. nevelő-munkába, kiisgyülésekbe be tudtuk vonni -a szövetségesek és a pártonkivüliek széles tömegeit. Először közelítettük meg nagy pél­daképünk, a Szovjetunió Kommu­nista (bolsevik) Pártjának agitá'- ciós*módszerét, Rákosi elvfáris ezután egyen'kint foglalkozott a demokratikus hon­védség, az MNDSz, a SzIT és EPOSz, a pedagógusok ésj a gép­állomások jó választási munkájá­val. Megemlítette még a falusi ka-1 tolíkus papságot, akik között szép számmal vannak olyanok, akik a falu népével együtt megértik és megbecsülik a népi. demokrácia eredményeit. A választási munka hiányosságai között szerepel he­lyenként a túl,szervezés -hibája. Hi­ányosság, hogy a szakszervezetek és a DéFOSz elmaradták a hozzá­fűzött várakozástól. Ugyancsak a. választási munka során derült ki, hogy alapszer- veíuk falun és városban túl na­gyok. A hibák azonban mit sem vonnak le abból, hogy a választás Pártunk és a népi demokrácia el­söprő győzelme volt. Igazi népképviselet Az uj országgyűlésben 402 kép­viselő között 176 munkás, 115 pa­raszt, a többi értelmiségi, kisipa­ros, kiskereskedő és egyéb, A munkások aránya közel 44 száza­lék, a parasztoké 29 százalék, együtt 73 iszázalék. A nők száma 71, tehát 18 százalék. Köztük 41 munkásnő, 21 parasztasszony, vagy leány. A képviselők korszerinti összetétele szintén igen kedvező. Soha ennyi fiatal nem volt még a parlamentben. Teenáőink a v álassz tási győszelem után Ezután rátért Rákosi elvtárs a válaszási munka utáni 'teendőink­re. Fel kell lépni minden olyan áramlattal szemben, mely azt hi­szi, hogy most már pihenni lehet a babérokon. Folytatni kell a kö­zépparasztság megnyerésének poli­tikáját, hogy a 6zegényparasztság mellett még erősebb szövetsége­sünk legyen falun. A középparaszt­ság ingadozó réteg, miniden hibánk­ra, vagy nehézség láttára ingadoz­ni fog. Teljes erővel folytatnunk kell tehát a felvilágosítás és a gazdasági megsegítés helyes politi­káját. A fcuOák tovább is mindent megtesz, hogy a középparaszt levá­lasztása mennél nehezebb legyen. Óvatosnak kell lennünk, mert a ku- lák helyienlkmt a népi demokrácia dicsőítőjének szerepét játsza. To'- vább kell rögzíteni eredményeinket a nők, az ifjúság és az értelmisé­giék között is. A további teendlők közé tartozik a választási munka során kitűnt uj kádereik fogl a Íjkoz taták a, a népnevelő-munka és a kis gyűlésiek, A képviselők maguk legyenek a népnevelők élmunlkásai. A tagjelöltek felvétele A pártonkivülí tömegék politikái erősödése közelebbhozta őket Pár­tunkhoz s tovább kell őket nevel­nünik. Ezrek ésl ezrek aka maiki be­lépni a Pártba. A jelentkezők kö­zül a legjobbakat, az élmunkáso'- kat, mintagazdákat, a traktorállo­más ok. és szövetkezetek dolgozói­nak szine-javát, szabad tagjelölt­nek felvenni, úgy, hogy ezáltal Pártunk szociális összetétele to­vább javuljon. Kitűnt a választási munka során népünk nagy tanulási kedve. Ösz- szel felállítjuk a kétéves pártaka­Fontos feladat a marxista- leninista tudás biztosítása és a harc az ellenség ideológiai behatolása ellen. Pártunk a jelenleg stratégiai szakaszon, falun és városon egyaránt ko­moly jobboldali elhajlásoknak van kitéve. Az ellenség’ ke- vésbbó látható és nehezebben leleplezhető módon igyekszik sorainkba férkőzni és kiterjesz­teni befolyását a kommunis­tákra. Fial un gyakori jelenség a »jó kólák« álláspont, amely megnehezíti a dolgozó közép- parasztság leválasztását a ku- lákságról. Városban pedig gyakran előfordul, hogy egyes kommunisták túlbecsülik egyes tőkés szakemberek jelentősé­gét és ezekkel; veszik körül magukat. Van baloldali el haj­démiát, kiszélesítjük és speciali­záljuk az egyéves, hathónapos és egyéb pártískoiákal. Emellett 6or kerül a népi demokrácia egész kulturfrontjá.iak megerősítésére, az irodalom, a művészet, a tudomány, a filozófia terén. Súlyos mulasztást követnénk el, ha a káros nyugati imperialista ideológia előtt nem dugnánk be a kulturfromtumkon tá­tongó réseket, lás is, amikor a régi szakem­bereket indokolatlanul mellő­zik, de főveszély és gyakoribb a jobboldali elhajlás.' 'Rákosi elvtárs hangsúlyozta, hogy az éberséget az ellenség­gel szemben fokoznunk kell, nem szabad megtűrnünk leg­csekélyebb pártellenes meg­nyilvánulást, párttól való el­hajlást. Egy másik veszedelmes jobb­oldal i elhajlás a nacionalizmus, a sovinizmus és a kozniopoli- tizmus. Utóbbi a dolgozó nép hazafis ágának lebecsülése és a kapitalsita nyugat irodalma, művészete, tudománya előtti krilikátlan meghajlás, viszont a szovjet tudomány, kultuxa és irodalom lebecsülése. Vj alkotmány; éves terv végrehajtását meg­könnyíti a Kölcsönös Gazda­sági Segítség Tanácsa., amely­ben a Szovjetunióval együtt részt veszünk. A termény beadás terheit a dolgozó parasztok érdekében elsősorban a kulákság vállaira helyezzük. Ha a begyűjtés ked­vező eredményt ad, lehetővé válik a kenyjfr’jegy és általában a jegy rendszer végleges eltör­lése. örtúllunk a ihéke- front ránkesö szakaszún — A választások megmutat­ták, hogy a magyar népi de­mokrácia és benn© Pártunk gyökerei mélyek és, szilárdalk. Ez a tény megnövelte nemzet­közi súlyúnkat és tekhitélyün- ket. Szükségesnek tartj-uk, hogy. a békefront ránkeső részét vál­tozatlanul erősítsük. Mi ma­gyar kommunisták nemi szédü­lünk meg a sikerektől, mint ahogyan nem ijedtünk meg a nehézségektől. Továbbra is élen akarunk járni munkában, ál,- dozathozatalban és vezetni a dolgozó népiét uj győzelmek és a szocializmus feíé — fe­jezi© be beszédét Rákosi Má­tyás elvtárs. o fjároméves és ötéves terv A választás utáni közvet­len feladatok közé tartozik az uj népköztársasági alkotmány megvalósítása. Az alkotmány számot vet a szocialista fejlő­déssel, rögzíti elért eredmé­nyeinket és elősegíti a to­vábbi fejlődést. A Szovjetunió alkotmányához hasonlóan lét­rehozunk egy elnöki tanácsot, amely lehetővé teszi a felada­tok végrehajtásának gyorsifá­sáig Az alkotmány szabályozni fogja az állam és az egyház viszonyát olymódon, hogy az államot szigorúan elválasztja az egyháztól. pi tál izmussal szemben az ön­költség csökkenése. Fontos gazdasági feladatunk ötéves tervünk részleteinek ki­dolgozása és törvényerői© eme­lése. Az ötéves terv óriási be­ruházásokat követel, ezeknek a beruházásoknak gyümölcseit élvezzük majd az ötéves terv utolsó esztendejében és. utána. A beruházásokhoz szükséges, hogy a legnagyobb takarékos­ságot valósítsuk meg, anyagban és állami kiadásokban. Az öt­A nagy lelkesedéssel foga­dott beszéd után Kovács István elvtárs beszámolója követke­zett. Majd 20 felszólalás tör­tént, amelyek kivétel nélkül helyeselték a Párt politikáját. Szakasits elvtárs javaslatára a Központi Vezetőség Rákosi elv­társ 'referátumát és záróbeszé­dét egyhangúlag határozattá emelte. Ezután a tagjelöltek f©1 v ételének szab ál y o z ás ár ól terjesztette elő Szakasits elv­társ az alábbi határozati javas­latot, amelyet a Központi Ve­zetőség egyhangúan elfogadott: Határoszat a tagjelöltek felvételéről Soionkövetkező feladataink között emlékezett meg Rákosi elvtárs_ a Demokratikus Ifjú­sági Világszövetség augusztus- haij Budapesten rendezendő találkozójáról, amelynek poli­tikai színvonalát olyanná tasz- szük,^ hogy a béke táborát az ifjúság között világszerte erő­sítse. Az előttünk álló hatalmas gazdasági feladatokról szólva kijelentette, hogy a hároméves terv haladása nagyban és egészben jó, de a fejlődés nem egyenletes, Nemcsak a három­éves terv ‘egészbeni teljesíté­sére kell törekednünk, hanem arra, hogy minden részlete el­érj© a kitűzött célt. A selejt csökkentésére még nem tettünk meg mindent, az önköltség las­san csökken, pedig a szocialista termelés Pgyik fölénye a ka­A Párt /valamennyi szerve­zetéhez ! . A Központi Vezetőség már­cius 5-i' határozata alapján a tagfelvételi zárlat 1949 junius 1-ón megszűnik. A Szervezeti. Szabályzatnak megfelelően a Pártba felvételi© jelentkezőket csakis tagjelöltekként teliét fel­venni. Ä Központi Vezetőség utasítja a .Párt valamennyi szervezetét, hogy junius 1-e után kezdjék meg az uj tag­jelöltek felvételét a Pártba. Tekintettel arra, hogy régi tagjelöltjeink túlnyomó több­ségét a felülvizsgálás alatt, februárban minősítették visz- éza,^ a Központi Vezetőség úgy határoz, hogy tagjelölteket párttagnak csak 1949 november 1. után lehet felvenni. A Központi Vezetőség a párttagok és tagjelöltek felvé­telének tervszerű szabályozá­sára a következő elyi és gya­korlat i szempontokat állapítja meg: - v 1. Gyökeresen változtatni kel,l a liagzárlat előtti tagszer­vezési politikánkon. Az ország vezető pártjának, a munkás- osztály élcsapatának sorai közó tagjelöltnek a felvételre jelent­kezők közül, csak a dolgozó nép legjobbjait lehet felvenni. Tag­jelölt csak az tehet, akit a Párt err© méltónak talál. A tagjelöltek felvételénél irányadó szempont- a Párt §zo- ciáfis összetételének további ja­vítása olymódon, hogy állan­dóan növeljük saraink köaötfc elsősorban a munkások,- azután a dolgozó parasztok arányát. 2. A jelentkezők közül első­sorban tagjelöltet: a) az üzemi éhnunkások, JÉberség a® elhajlásait ellen

Next

/
Oldalképek
Tartalom